Magyarország is a között a 193 állam között volt, amelynek esetében a külföldi megfigyelésék ügyében illetékes amerikai bíróság 4 évvel ezelőtt engedélyezte az Edward Snowden-féle Nemzetbiztonsági Ügynökségnek a kormány lehallgatását – írja a Washington Post. A lap megjegyzi, hogy az NSA az amerikai vállalatok révén nem csupán a kormányintézmények közötti adatforgalom megfigyelésére kapott felhatalmazást, hanem nyomon követhetett a kiszemelt intézményekkel kapcsolatos mindenféle információt. Mint a mellékelt fakszimiléből kitűnik, a hozzájárulás kiterjedt az ENSZ legfőbb szerveire, a Világbankra, a Valutaalapra, az Európai Unióra, az Európai Központi Bankra, a Nemzetközi Fizetések Bankjára, valamint az EBRD-re is.
A Badische Zeitung című német regionális újság arról számol be, hogy Magyarország emlékművet állít a német megszállásnak, közben a kormány és a pártok nem foglalkoznak a jó ideje virulens antiszemitizmussal.Orbán Viktor újjáválasztása óta mélyült a szakadék a Fidesz-hívek alkotta többségi társadalom és a baloldali ellenzék között.
Marsovszky Magda, aki könyvet írt a magyar nacionalizmusról és tekintélyelvű válságkezelésről, arra hívja fel a figyelmet, hogy azt igyekeznek sulykolni a köztudatba, hogy a magyarok a történelem áldozatai. Ebbe a sorba illeszkedik bele az emlékmű is. Orbán Viktorazt szereti hangsúlyozni, hogy a kicsiny magyar nép a németek és az oroszok által elszenvedett szolgasors után most bátran harcol az uniós bürokraták ellen. Választói pedig ezt szeretik hallani tőle. Csak éppen az antiszemitizmus nem a német megszállással kezdődött, az első zsidóellenes törvények 1920-ban születtek, mert a történelmi igazságtalanságok, valamint a rossz gazdasági helyzet miatt bűnbakokra volt szükség. Ugyanakkor a Trianon-trauma segít megérteni, miért osztogatott a kormány útleveleket a határon túli magyaroknak.
Ellen Bos, az Andrássy Egyetem politológia professzora úgy ítéli meg, hogy Magyarország 89 óta az átalakulás éltanulójából Európa beteg embere lett. Az ország az államszocializmus idején nem dolgozta fel a múltját, viszont a politikai rendszer ma olyan, hogy a két oldal nem ismeri el az ellenfél integritását és legitimitását. A Fidesz a magyar nemzetet védi, az MSZP a magyar demokráciát. A mindenkori ellenzék bojkottál és duzzog.
Egy német vállalati képviselő ezt – névtelenül – megtoldja azzal, hogy a magyar színpadon az „Orbán elfojtja a szabadságot” című darab megy, a háttérben azonban egészen más zajlik: a kegyencek gazdasága, ami azután befolyásolja az ország fejlődését. A német vállalatok 30%-a távozik, de az üzletember szerint az alapkérdés az: ki az, aki a negatív szalagcímek és a vállalkozóellenes hangulat miatt ide sem jön?
Az ország kilátásai eközben éppen nem rózsásak, a családok 70%-a tavaly egy hosszú hétvégére sem tudott elutazni. Ebben a helyzetben az emberek frusztráltsága azok ellen irányul, akiket a társadalmon kívülállónak gondolnak. Ily módon az egyik budapesti zsidó hitközség 70 családjából 7 elhagyta az országot, viszont egyre nagyobb a Jobbik befolyása, bár ez a parlament összetételén nem látszik, hála a választási törvénynek. (Forrás: Galamus)
A demokrácia exportja káoszt és anarchiát teremt, a nyugatnak meg kell tanulnia, hogy rövid távon nem működhet a demokrácia olyan országokban, amelyekben hiányoznak a demokratikus tapasztalatok. Erre figyelmeztet a Die Presse című lapban vendégkommentárjában az Osztrák Rádió és TV (ORF) burgenlandi stúdiójának volt vezetője. Ulrich Brunner emlékeztet arra, hogy más kultúráknak más az értékrendjük, mint a demokráciára és emberi jogokra építő nyugaté. A választások önmagukban nem hozzák létre a demokrácia alapjait, szükséges hozzá még a független igazságszolgáltatás, a szabad sajtó, valamint a kisebbségi jogok tiszteletben tartása. Továbbá az, hogy a hatalmi monopóliumot az állam, és ne törzsfőnökök, vagy oligarchák gyakorolják.
Ami az egykori szovjet birodalmat illeti, ott a szerző szerint látni kell, hogy Magyarország, Románia és Bulgária esetében szembeötlő a demokratikus deficit, mind a három állam bizonyos mértékig hibriddemokrácia, vagyis a demokrácia bizonyos összetevői nincsenek meg náluk.
A teljes külföldi lapszemle itt olvasható, tessék kattintani!