A cél: a legjobb életminőséget nyújtani Bécs valamennyi lakójának, egy befogadó társadalomban, az erőforrások legkisebb igénybevételével – foglalta össze a lényeget dr. Michael Häupl polgármester.
Bécs évek óta a világ legjobb életminőségű városai között szerepel. Egymásután négyszer nyerte el a világ legélhetőbb városa címet, az ENSZ Habitat-felmérése szerint pedig a világ legsikeresebb városa.
A Smart City program egy keretstratégián által valósul meg. Olyan szellemben, amely nemcsak a technológiai lehetőségeket veszi figyelembe, hanem a szociális szempontokat is. A technológiai fejlődés hatalmas lehetőségei többé-kevésbé már ismertők, hiszen az energetika és az informatika fejlődése nagyon sokirányú esélyt ad egy város ésszerű működtetésére. De mit értenek a bécsiek a szociális szempontok érvényesülésén?
Nagyon sok mindent együtt, ami az emberek életében fontos, ami megkönnyíti mindennapjaikat, amitől kellemesebbé válik az életük – mondta Lukas Stockinger, a Bécs Smart City terveivel és vállalásaival foglalkozó Tina Vienna képviselője. – Ebbe beletartozik az új városrészek építése korunk igényei és követelményei szerinti otthonokkal. Bécsben több mint 220 ezer önkormányzati lakás van, a lakásállománynak a háromötöde. A főváros, a „vörös Bécs” Európában mindenképpen élenjáró volt már a 20. század első felében is, az önkormányzati otthonok építésében, az utóbbi húsz évben gyakorlatilag nem épített önkormányzati ilyeneket. Most viszont újra hozzálát.
Nemcsak a közlekedésben, a házakban, középületekben, utcákon prioritássá vált az akadálymentesség. A tájékoztatásban és az ügyintézésben is. A városházán van egy részleg, amely csak ennek a fejlesztésével foglalkozik. A legfontosabb információkat már hat nyelven olvashatják a Bécsben élők. Több mint kétszázféle hivatalos ügy intézhető online, azaz az interneten.
Kiemelkedően fontos a mobilitás fejlesztése, hogy az emberek a lehető legkényelmesebben közlekedhessenek autó nélkül is. Ennek csak egyik jó eszköze, hogy bevezettük a 365 eurós éves bérletet, ami azt jelenti, hogy mindenki naponta egy euróért utazhat bármivel, bárhová, akárhányszor a városban – mondja Stockinger. – És persze maga a közlekedési hálózat is alkalmassá vált arra, hogy az embereknek ne hiányozzék az autó.
Bécs több mint 110 pontján ingyen bérelhetők kerékpárok. Terjed a carsharing, vagyis az, hogy az emberek megosszák egymással az autóközlekedést, ez már Bécs 60 pontján oldható meg.
Az okos városhoz szükséges tudás megszerzésére Bécs városa, a műegyetem és 15 másik képzési intézmény együtt folytat kutatásokat. Különösen az élettudományok területén értek el jó eredményeket. Rengeteget költenek az egészségügyre és az információs technológia közös fejlesztésébe. Egyik fontos kutatási terület a bécsi közművek és a műegyetem együttműködéséből kialakuló program, amely szociológiai kutatásokkal is alátámasztja, hogyan lehet még eredményesebbé tenni az energia hatékony felhasználását az épületekben.
A tartományi jogú osztrák főváros célja, hogy az ingyenes óvodák után – a skandináv modellhez hasonlóan – az iskolások is egészség-központú gondoskodásban részesüljenek. Arra is törekednek, hogy az informatika eredményeit minél jobban hasznosíthassák az idős emberek érdekében, hogy minél tovább élhessenek kellemesen a saját otthonukban.
Az újszerű technológiákat szinte minden területen alkalmazzák. A Siemensszel és a bécsi műegyetemmel közösen például most tesztelik az eddiginél energiatakarékosabb ökovillamost.
Az elektromobilitás fejlesztésére is nagy súlyt helyeznek. Bécsben építik ki Európa legsűrűbb elektromos töltőállomás-hálózatát az autók, a kis villanymotorral hajtott kerékpárok akkumulátorainak föltöltése céljából. Az e-mobilitást főleg a szállításban és a tömegközlekedésben szeretnék hasznosítani.
Új szellemet képvisel az urban mining, vagyis az a gyakorlat, hogy ha valahol lebontanak egy épületet, akkor annak a használható elemeit, vezetékeket, téglákat, egyéb anyagokat, eszközöket összegyűjtsék és újra hasznosítsák. Ezzel euró milliárdokat tudnak megtakarítani.
Egyre népszerűbb befektetési forma a közösségi naperőművek rendszere. A bécsieket úgy is érdekeltté teszik a megújuló energiaforrások terjedésében, hogy akinek nincs saját háza, amelyre napelemet tehetne, vásárolhat napkollektort valamelyik közösségi naperőműben. Egy-egy panel 950 euróba kerül, legfeljebb tíz vásárolható. Pályázni kell a lehetőségre, mert igen sokan állnak sorba érte. Lehet venni fél panelt is! A befektetők kamatot kapnak, és a szolgáltató ingyen végzi a karbantartást is.
A smart city céljait az új városrészekben tudják leginkább megvalósítani. Bécs lakossága évente 30 ezerrel bővül, s ezt a hatalmas növekedést korszerű és tudatosan átgondolt stratégia szerint elégítik ki. A tervek egészen 2050-ig szólnak. Szeretnék elérni, hogy az üvegházhatást keltő gázkibocsátás egy személyre jutó mértéke Bécsben 2030-ra legalább harmadával, 2050-re pedig négyötödével csökkenjék az 1990-i arányhoz képest. Bécs Európa öt legnagyobb kutató és innovációs központja közé akar előrelépni 2050-re. Ha sikerül megvalósítani a tervet, akkor 2030-ra a Bécs–Pozsony–Brno háromszög lesz a határokon átívelő legjobb jövőorientált innovációs régió, és a tavalyelőttihez képest – remény szerint– megkétszereződik a bécsi közvetlen tőkebefektetések értéke. Igen intenzíven fejlesztik az oktatási rendszert, hogy a lehető legtöbb fiatal tanulhasson, a lehető legmagasabb színvonalon.
Az a cél, hogy 2050-re Bécs nemcsak a mostani kiváló életminőséget nyújtsa lakóinak, hanem eleve tartósan a lehető legmagasabb életminőségű város legyen Európában.
Írásunk a comPRess, Bécs város képviseleti irodájának segítő közreműködésével készülhetett. Köszönet érte!
