Mintegy 300 ezer menekült utazott át 2015 szeptembere óta Bécsen, 21 100 embernek pedig a máig gondját viseli az osztrák főváros. Ők a város 23 kerületében elosztva élnek. A bécsi általános iskolákban 1961 menekültgyerek tanul, 328 fiatal pedig középfokú oktatási intézménybe jár.
Az osztrák főváros célja, hogy a menekülteket az első naptól kezdve integrálja a társadalomba, ennek a pontos és szabályozott menetét mutatta be a napokban Bécs vezetése. Ellenségkép gyártása helyett perspektívát akarnak mutatni a bécsieknek és a menekülteknek egyaránt, így nevén nevezik a problémákat és kezelik őket – hangzott el.
Mivel a sikeres beilleszkedés alapfeltétele a nyelvtudás és a gyors munkaerő-piaci integráció, Bécs ezeket helyezi a menekültpolitikája középpontjába. A menedékkérőket személyes beszélgetésre hívják, képzési útlevelet kapnak, melyben a nyelvtanfolyamokon, tanácsadáson stb. részvételét vezetik. Ezt követően – egy újabb beszélgetés alkalmával – alapvető információkkal látják el az anyanyelvén a bécsi egészségügyi, oktatási, szociális és lakhatási rendszerről, valamint az együttélés szabályairól.
Miután a menedékkérők sikeresen vették az első akadályokat, a Bécsi Népfőiskolában felmérik a nyelvtudásukat és egyéb kompetenciáikat, ez alapján pedig nyelvtanfolyamot vagy egyéb alapképzést javasolnak nekik. A kurzusokon részvétel a feltétele annak, hogy bérletet kapjanak a bécsi tömegközlekedési eszközökre.
A menedékkérők integrációját és személyes fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérik, és segítenek nekik a végzettségük elismertetésében, abban, hogy mit tanuljanak és hogyan legyenek sikeresek az állásinterjún, valamint közhasznú munkát és képzéseket javasolnak nekik.
Miután elbírálták a menedékkérelmüket, a menekülteket az Osztrák Munkaügyi Szolgálat (AMS) veszi pártfogásba: a képzési útlevél révén kiderül, hogy milyen képzéseken, programokon vett részt az álláskereső.
