Eddig igen sikeres a költési szezon a Fővárosi Állat- és Növénykertben élő rózsás flamingóknál. A zebrák szomszédságában látható gázlómadaraknál az első tojásokat március legvégén, illetve április elején figyelték meg a gondozók. Mivel ennél a fajnál a kotlási idő 28–32 nap szokott lenni, az első fiókák kikelésére április végén lehetett számítani. Az első három apróság április 28-án kelt ki a tojásból. Ezután egy héten át szinte mindennap újabb fiókákkal gyarapodott a flamingóállomány, így mostanra összesen 15 fióka látott napvilágot ebben a költési szezonban. A fiókák világra jövetelének fő időszaka a tavalyihoz képest néhány nappal korábban zajlott le, hiszen 2010-ben erre április 30. és május 17. között került sor, sőt néhány madár a kedvezőtlen időjárás miatt akkor pótlólagos költési szezont volt kénytelen beiktatni.

Nevelőszülők találkozója az állatkertben

Május 15-én, azaz most vasárnap kerül sor az állatkerti nevelőszülők találkozójára. A városligeti intézmény alapítványa által szervezett eseményen várnak minden olyan állat- és állatkert-barátot, aki a kert valamelyik lakóját jelképesen örökbe fogadta. A nevelőszülőket 11 órakor prof. dr. Persányi Miklós, az állatkert főigazgatója köszönti, majd tematikus csoportvezetések indulnak az állatkert egy-egy érdekes területére. Fél egykor kezdődik a „szülői értekezlet”, amelyen az állatgondozók beszámolnak arról, mi minden történt az örökbefogadott jószággal, illetve milyen csínytevéseket hajtott végre mostanában. Kettőkor a főbejáratnál tombolasorsolás lesz, a Japánkertben pedig bemutatják a Nagy zöld könyvet. Az esemény résztvevőit véradásra is buzdítják a szervezők. Az Országos Vérellátó Szolgálat kihelyezett állomásán 9-től 16 óráig várják az embertársaikon segíteni kívánó véradókat.

A kikelt flamingófiókák nemcsak kisebbek a felnőtteknél, hanem jócskán különböznek is tőlük. Az alig néhány napos, illetve egy-két hetes madarak testét ugyanis szürke, pihés tollazat borítja, lábaik viszonylag tömzsik, a felnőttekre oly jellemző, sajátosan görbült csőr helyett pedig még csaknem egyenes csőrt viselnek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fiókák az első pár hónapban nem képesek a vízben lebegő táplálékszervezetek kiszűrésére. Ehelyett a felnőttek emésztőcsövének felső szakaszán begytej termelődik, ezt csurgatják a fiókák csőrébe.

A rózsás flamingó (Phoenicopterus roseus) Dél-Európában, Afrikában, Dél- és Délnyugat-Ázsiában őshonos madárfaj, mely főként a folyótorkolatok, sekély, sós vizű tavak és tengerpartok környékén fordul elő a legnagyobb számban. Magyarországon ritka kóborlóként, alkalmi vendégként találkozhatunk velük. Hazánkban védett madárnak számít, eszmei értéke 50 ezer forint. A világ állatkertjeiben viszonylag gyakori, azonban a budapesti kolónia nemzetközi összehasonlításban népesnek és szaporának számít. Jelenleg csaknem százharminc állat alkotja az állatkert flamingócsapatát.