Képekkel illusztrált cikkben számolt be a South China Morning Post a potenciális miniszterelnök-jelölt, Karácsony Gergely által szervezett a szombati, nagyszabású tüntetésről, s a címben a lényeget kiemelve rögtön jelzi is: Orbán Viktor Kínához fűződő kapcsolata választási kampánytéma lesz, miután egyre hangosabb a Fudan Egyetem tervezett megépítése miatti tiltakozás.
A brit gyarmati időben alapított angol nyelvű újság jelenlegi tulajdonosa az Alibaba Csoport. A hongkongi székhelyű lap európai tudósítója, Finbarr Bermingham egészen közelről követi az eseményeket, az előzmények között a kínai kormányt megszégyenítő, múlt heti utcai névadásokról is szól. Erről nyilatkozott is Ferencváros polgármestere, Baranyi Krisztina a South China Morming Postnak: a Dalai Láma és a többi utca elnevezése hivatalossá vált, hacsak a kormány ki nem talál valamit, csakhogy közbeavatkozzék. Elmondja: a jelképes utcaelnevezésekkel azt próbálták érzékeltetni az Orbán-kormány számára is, hogy messze áll a kínai rendszer a magyar felfogástól, az európaitól, azaz az emberi jogok tiszteletben tartásától is.
A Fudan Egyetem tervezett kampuszáról a Direkt 36 információi alapján írja meg a tudnivalókat, a mintegy 500 000 millió forintba kerülő építési költségektől kezdve a kínai banki hitelig kiterjedően. Megjegyzi: még a Fidesz-szavazók sem lelkesednek az egyetem ötletéért, utal a Republikon Intézet közvélemény-kutatására. Karácsony Gergely a lapnak adott nyilatkozatában sorolta a kínai egyetemmel kapcsolatos komoly aggályait: a kommunista párt várható befolyását, a nagyösszegű kínai hitelt és annak árát, illetve a beruházás körüli titkolózásokat. Az írás kiemeli, hogy Kína legmegbízhatóbb partnerének tekinti hazánkat, mivel számos uniós kezdeményezést megakadályozott, a többi között a Hongkong miatti szankciók kivetését és az ujgurok miatti, egységes brüsszeli állásfoglalás publikálását.
Áprilisban a kínai elnök külön köszönetet mondott Orbán Viktornak, dicsérve következetes álláspontját, hogy „őrködik az Európai Unió és Kína közti kapcsolat felett”, utóbbit védelmébe véve. Szijjártó Péter állításával szemben – írja a Morning Post, szinte nincs kínai befektetés hazánkban (az összes külföldi befektetés 2,6%-a csupán), viszont annál nagyobb a kereskedelmi deficitünk Kína irányában, miközben Kínának 6700 millió dolláros kereskedelmi többlete van a hazánkkal való üzletelésből, amiből igyekszik nem politikát csinálni a kormányoldal médiája.
Tajvan fővárosi lapja, a Tajpei Times hasonlóképpen számolt be az AFP francia hírügynökség tudósítását átvéve. A fotósuk szerint legalább 10 ezren vettek részt szombaton a budapesti tüntetésen. Az eseményről nyilatkozó a Schanda Tamás szerint „semmi értelme sem volt a tüntetésnek, mert még csak a tervezésnél tartanak, a kormányváltás után hozzák meg az építkezésről a végleges döntést”. És most csak a tekintélyes médiumokat sorolom, amelyek foglalkoztak a Fudan Egyetem elleni tüntetéssel: CNN, ABC News, Bloomberg, DW, Reuters, Szabad Európa, Euronews…
A Pod Save America podcasten és az NBC tv csatornán is hosszan szó volt a 10 éve zajló orbáni antidemokratikus folyamatokról annak kapcsán, hogy megjelent Obama volt elnök egykori tanácsadójának, Ben Rhodes-nak legújabb könyve, amelyben Amerikát félti attól, ami Magyarországon a demokrácia, a választások és általában a függetlenség romba döntését eredményezte.
Magyarország pert vesztett az Európai Parlamenttel szemben, miután az Európai Bíróság elutasította a kormány keresetét a Sargentini-jelentés elfogadásának érvénytelenségét bizonyítandó – írja az EUObserver. Magyarország (téves értelmezés szerint) azt szerette volna elérni, hogy a 48 tartózkodó szavazatot is számítsák bele a végeredménybe, s akkor nem lett volna meg a jelentés elfogadásához szükséges kétharmados európai parlamenti többség. Így azonban ismét látótérbe került a régóta elhallgatott 7-es cikkely, ami szavazati jogunk, illetve források megvonásával járhat. Judith Sargentini nemegyszer a Klubrádiónak is elmondta, dühös és nem érti, miért akadtak el az ügyek. Most, úgy tudható, június 22-én ismét téma lesz miniszteriális szinten.
A francia Gwendoline Delbos-Corfield képviselő, aki folytatja Sargentini tisztét-örökségét, az EUObservernek elmondta, most aztán tényleg kötelessége az Európai Bizottságnak cselekedni.

