…mellettünk az egyik oldalon tacost esznek, a másikon trécselnek, a mögöttünk ülő felteszi a lábát a vállunkra, vagy csak folyamatosan rugdossa a háttámlánkat, az előttünk ülőnek pedig intelligensebb a telefonja, mint ő maga, ezért folya
matosan valamit babrál rajta.
A ma technikája azonban a mozikban is megjelent, így időnként ott olyan élményekhez juthatunk, mint sehol másutt. Egy magyar vállalkozás, a Pannonia Entertainment arra adta a fejét, hogy ilyen lenyűgöző élményekhez juttat minket. Neki köszönhetően – a Vatikáni Múzeum, a firenzei Uffici Képtár, a milánói Scala és Leonardo da Vinci emlékkiállításának 3D-s bemutatása után – most egy spanyol művészettörténeti filmet csodálhatunk meg „A művészet temploma” sorozatban, és a „csodálni” szó itt nem költői túlzás.
A Hieronymus Bosch halálának ötszázadik évfordulójára készült alkotásban, a digitális technika révén a mozivásznon egy festménynek olyan elemeit is felfedezhetjük (2D-ben, azaz hagyományos megjelenítésben, így azok is megnézhetik, akik valamiért ódzkodnak a 3D-től), amire egyébként szinte semmi esélyünk sem lenne: egy eredetiben néhány centiméteres halacska szemében tükröződő árnyakat, egy parányi hátsórészre tetovált kotta hangjegyeit, vagy éppen egy apácának öltözött malac kaján vigyorát…
Lehetetlennek tűnik föl, hogy egy 90 perces dokumentumfilm – amelyen alig-alig látunk egyebet, mint egy festményt, és embereket, akik a festményről beszélnek – lélegzet-elállítóan izgalmas és minden pillanatában élvezetes legyen, és ne azt várjuk, hogy mikor lesz már vége, hanem azon izguljunk: tartson minél tovább. Mert micsoda mesterműről és milyen kvalitású emberekről van szó!
A Földi gyönyörök kertje egy több mint fél évezredes táblakép, nagyjából tehát Hunyadi Mátyás halálakor készült, mégis olyan modern és annyira megfejthetetlen, hogy ez az ötszáz-valahány esztendő sem volt elegendő ahhoz, hogy akár csak kicsit is megfejtsünk mindabból, ami benne rejlik. Vannak az egyetemes kultúrtörténetnek olyan titkai, amelyeket talán sosem fogunk megfejteni (gondoljunk csak a Voynich-kéziratra vagy a magyar Rohonci-kódexre). Egy festmény esetében pedig még nehezebb dolgunk van, mint az írott művekkel.
Bosch képén ott van minden: isten és ember, álom és valóság, a teremtő és a darwini evolúció, a természet hiper-realisztikus ábrázolása és Salvador Dalí szürrealizmusa, legfőképpen pedig: vallásos áhítat és perverz erotika.
Mindez pedig olyan alapossággal megfestve, mintha mikroszkóp alatt készült volna. A madridi Pradóban őrzött mű tehát kimeríthetetlen alap azon vágyunk kielégítésére, hogy megfejtsünk dolgokat, a világot, mindezeken túl pedig a legfontosabbat: önmagunkat.
José Luis López-Linares filmjében neves művészettörténészek, filozófusok, írók, zenészek, művészek beszélnek a mű keletkezéséről, izgalmas történelmi háttérről, a titokzatos és elképesztően összetett személyiségű alkotóról, és a triptichon kultúrtörténeti hatásairól. Közülük a magyar nagyközönség valószínűleg csak Salman Rushdie nevét ismeri, ám a film alkotóinak sikerült a világ legintelligensebb, legérzékenyebb és legnyitottabb értelmiségijeit összegyűjteniük, akik próbálják megérteni a koncepciót, a technikát, a művészt, a világot és önmagukat, ki-ki a maga módján.
A Földi gyönyörök kertje a művészettörténészek szerint II. Engelbrecht nassaui herceg, a Habsburgok egyik németalföldi helytartója megrendelésére készült, valószínűleg fiai „oktatási segédanyagaként”, ezért ennyire gazdagon illusztrált, felsorakoztatva számtalan állat- és növényfajt éppúgy, mint az emberi gyarlóságokat.
A kép későbbi gazdája, a spanyol II. Fülöp király még halálos ágya mellé is odaállíttatta, hogy utolsó pillanataiban is okuljon belőle.
Kezdjünk hát hozzá mi is a Földi gyönyörök kertjének tanulmányozásához, mert bármennyi időnk van is még hátra, egyben biztosak lehetünk: nem elegendő ahhoz, hogy megfejtsük mindazt, amit Hieronymus Bosch „vászonra” (ez esetben valójában tölgyfalapokra) álmodott.
Az elmélyedt tanulmányozáshoz a filmen kívül két honlapot is javasolunk: a festmény interaktív változata (angol szöveggel), rendkívül nagy felbontású képe (30 000×17 000 pixel); ez utóbbit csak a korszerű számítógépek nyitják meg.
