A Finnugor Népek Világkongresszusa intézményét a Szovjetunió felbomlása után hívták életre, amikor még úgy látszott, hogy lehetőség nyílik az ott élő kis létszámú, őslakos népek kulturális újjászületésére, kapcsolataik önálló alakítására. Az első kongresszuson elfogadott alapvető nyilatkozat szerint a Finnugor Népek Világkongresszusa „a finnugor és a szamojéd népek kormányoktól és politikai pártoktól független képviseleti fóruma, mely a világ finnugor népeinek együttműködéséről szóló nyilatkozat alapján tevékenykedik” (Sziktivkar, 1992).
A kongresszus végrehajtó szerve a konzultatív bizottság, mely félévenként ülésezik. Feladata a többi között az együttműködés koordinálása és a finnugor népek jogainak képviselete nemzetközi szervezetekben, így az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának illetéles munkacsoportjában is. A bizottságban minden nép egy vagy két képviselője kapott helyet, de minden népnek csak egy szavazata van.
Magyarország 1996-ban már adott vendégül látta a világkongresszus. A plenáris ülést akkor az Országházában tartották meg, ahol a résztvevőket dr. Göncz Árpád köztársasági elnök köszöntötte. Akkor alakult ki az a gyakorlat, hogy a plenáris ülés után a munka szekciókban folytatódik.
A finnugor nyelvek az uráli nyelvcsalád nagyobbik csoportja. A finnugor nyelvek közé 15 élő és 2 holt nyelv tartozik. A dialektus jellegű nyelveket külön számolva összesen 30 nyelvről van szó. E nyelvek egymással bizonyos rokon vonásokat mutatnak a szerkezetüket és az alapszókincsüket tekintve. A finnugor nyelveket mintegy 24 millió ember beszéli a Kárpát-medencében, valamint Észak-, Kelet-Európa és Nyugat-Szibéria hatalmas kiterjedésű területén. A finnugor nyelvek távolabbi rokoni kapcsolatát állapították meg a Szibériában beszélt szamojéd nyelvekkel. A két nyelvcsoport együtt alkotja az uráli nyelvcsaládot.
A magyar nyelvet a finnugor nyelveken belül az ugor nyelvek csoportjába sorolják. Ide tartozik még a Szibériában, az Urál-hegységtől keletre élő obi-ugorok, a manysik (vogulok) és hantik (osztjákok) nyelve. (Forrás: wikipedia.hu)
Bélyegen a bajai és a kiskunhalasi zsinagóga
A Magyar Posta 2008-ban kezdte meg a magyar zsinagógákat bemutató bélyegsorozatát. A kibocsátás ötödik és hatodik címletén a bajai és a kiskunhalasi zsinagóga oltára és belső részletei, az alkalmi borítékokon jellegzetes díszítő elemek, illetve maga a zsinagóga épülete is láthatók. A két címletből álló alkalmi bélyegsorozatot Hajdú József fotóművész képei alapján Nagy Péter bélyegtervező grafikusművész tervezte.
Baja első zsinagógája 1762–65 között épült, de az 1806-i tűzvészben leégett. A második zsinagóga szintén tűzvészben semmisült meg. A ma látható épület (Munkácsy Mihály utca 9.) 1842-45 között épült és 1845. szeptember 26-án avatták fel.
A műemlék-jellegű zsinagóga egyike Baja legszebb klasszicista épületeinek. Utcai homlokzatát kettős kompozit fejezetű pillérek tagolják, a középrészt egyszerű timpanon zárja. Ma könyvtár, falán az I. világháború zsidó hősi halottairól megemlékező emléktábla található. Külsejét maradéktalanul helyreállították, belsejét tekintve a könyvtár funkcióit tökéletesen összehangolták a zsinagógai térrel. Az épület belsejében megmaradt az eredeti térrendszer, a karzat, a tórafülke és felirata, a belső festés, a vörös márvány kézmosó és a falba épített persely.
A kiskunhalasi hitközség a 19. század elején alakult, a késő klasszicista, kora-romantikus zsinagóga (Petőfi utca 1.) 1857-60 között épült. Bejárati homlokzata a kert felől, a nyugati oldalon van. Négypilléres, fejezetes nyitott előcsarnoka felett kettős párkányzat, fölötte timpanon található. A homlokzaton héber felirat: „Ez az Örökkévaló kapuja”. A földszinti templomtérbe vezető középső kapu mellett mártírtáblák emlékeztetnek a közösség elpusztított tagjaira, azokra, akiket Horthy Miklós és kormánya – bár magyar állampolgárok voltak – lelkiismeret-furdalás nélkül kiszolgáltatott a náci Németországnak.
A tóraolvasó-emelvény a helyiség közepén van, szép, faragott korlát övezi, négy sarkán magas, fehér oszlopokkal. A tóraszekrény két oldalán oszloppárok, felette körablak. A fal baldachint utánzó festése fogja egységbe a főfal díszeit. (Forrás: zsido.hu)
A sorozat eddig megjelent címletei a Szegedi Új Zsinagógát és az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem zsinagógáját (2008), valamint a Nagykőrösi Zsinagógát és a Szolnoki Új Zsinagógát (2010) mutatták be.
A két bélyeg össz-névértéke700 Ft, 200-200 ezer példányban jelent meg.