A 640 forint össz-névértékű bélyegújdonságok Vörös Attila fotóinak felhasználásával és Nagy Péter grafikusművész tervei szerint készültek a Pénzjegynyomdában.
A múlt század húszas-harmincas éveiben gyártott, selejtezésre érett járművek pótlására és a hosszabbodó villamosított vasútvonalak kiszolgálására 1961-ben új, nagy teljesítményű villamosmozdony-sorozat (szakszóval: egységmozdony) beszerzéséről döntött a MÁV. Az első hét, még a német Krupp Műveknél összeszerelt mozdony V43 1001-1007 sorozatjellel 1963-ban állt szolgálatba.
Elsősorban a félvezetők alkalmazása miatt a Szili a maga korában európai szinten a legkorszerűbbek közé tartozott. A sorozatból összesen háromszázhetvenkilenc példány készült; utolsó példánya, a V43 1379-es, 1982-ben hagyta el a Ganz-Mávag gyárat. A V43-asok (jelenlegi sorozatszámuk: MÁV 431, 432, 433 és GYSEV 430) rövid idő alatt a villamosított vonalak mindeneseivé váltak. A mozdony egyaránt alkalmas személy-, inga- és tehervonatok továbbítására.
Az ötvenes évek vége felé a gőzvontatás Magyarországon is fokozatosan visszaszorult. A gőzmozdonyok alkalmazása helyett a világ számos vasútjához hasonlóan, a MÁV is a dízelesítés és a villamosítás felé fordult. A villamosítás lassú tempója és a modern vontatójárművek hiánya miatt a korszerűsítés leginkább új dízel-vontatójárművek beszerzését sürgette. Próbajárművek tesztelését követően a svéd NOHAB gyár dízel–villamos, hattengelyes mozdonya mellett döntöttek a szakemberek. A sorozat első két mozdonya 1963 májusában állt menetrend szerinti szolgálatba, később valamennyi fővonalon megfordult, legfőképpen távolsági gyors- és expresszvonatokkal. A vasútrajongók körében kultikus mozdony több példányát is megőrizték nosztalgia, múzeumi és különmeneti célokra.
Az 1871 óta megjelent mintegy 5100-féle magyar bélyegből több mint egy tucat a vasúti közlekedéssel kapcsolatos. Bélyegen jelentek meg például a nosztalgia kisvasutak, a 303-as és a 325-ös gőzösök, az első elektromos vasút, a Hikari Expressz. (Forrás: vasutak.eoldal.hu; nohab-gm.hu)