Bereményi Géza Kossuth- és Balázs Béla-díjas próza-, dalszöveg- és forgatókönyvíró, színházi és filmrendező régen írt már színdarabot. Ennek a műnek a kiindulópontja is egy filmproducertől kapott megbízás, amelynek a forgatókönyvét, témaötletét többszöri átírással színpadra is elkészítette. Abból indult ki, hogy magának a verhetetlen csodalónak a történetében nincs megírható konfliktus, tehát a darabnak azokról az emberekről kell szólnia, akik őt körülvették. Több könyvet elolvasva, utánajárt nemcsak Kicsemnek, de a tulajdonos-tenyésztő, a tréner, a zsoké és az istállófiú körüli történeteknek, legendáknak is, és így alakította ki a jellemeket, akiket a színpadon a lovon túl Zichy Margit grófnő is összeköt, és azt a „körtáncot”, ami a fantasztikus lény körül zajlik. De a színmű a sok adattal bizonyítható tényeken túl mégis csak legenda két felvonásban.
Kincsem (1874–87) ötvennégyszeres díjnyertes magyar versenyló. Apja az importból származó angol telivér, Cambuscan volt, amelyet 1871-ben vásárolt meg Francis Cavaliero a kisbéri ménes számára. Anyja Water Nymph, azozorai Esterházy-ménes kancája, őt 1873-ban Blaskovich Ernő tápiószentmártoni zabtermelő lótenyésztő tulajdonaként vitték Kisbérre fedeztetni. Kincsem trénere az Angliából Gödre települt Hesp Róbert lett. A sötét sárga csodakanca karrierje kétéves korában, 1876-ban kezdődött, amikortól is négy teljes szezonon át minden versenyét megnyerte, pontosabban egy futamon holtversenyt hirdettek, de az újrafutás győztese így is ő lett. Beutazta fél Európát, legnagyobb sikereit itthon, Ausztriában, Németországban, Angliában és Franciaországban érte el. Hatévesen is futtatni szerették volna, de a felkészülések során kiderült, hogy Kincsem lábai nem egészségesek, ízületei elkoptak. Tenyészkancaként Tápiószentmártonba szállították, ahol még öt csikót ellett. Tizenharmadik születésnapján egy súlyos kólikaroham következtében múlt ki. Csontváza a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeumban van kiállítva, ahol megtekinthetők kitüntetései, érmei is. Tápiószelén, a Blaskovich család kastélymúzeumában is megtalálhatóak az emlékei. Nevét könyvtárnyi irodalom, festmények, rajzok, szobrok, lovas parkok, nagydíjak valamint egy róla elnevezett kisbolygó is őrzi.
Az 1870-es években, egy lóversenyen ismerkedünk meg a főbb szereplőkkel. Zichy Margit grófnő (Gubás Gabi) kezéért többen is áhítoznak: ezért különdíjként felajánlja, hogy annak a felesége lesz, aki a versenyt megnyeri, mert annyira bízik Blaskovich Ernő (Gáspár Sándor) Water Nymph nevű lovának győzelmében, amelyet szívesen meg is szerezne magának. Csakhogy Blaskovich lova felbukik, így veszít. A tápiószentmártoni kisnemes leginkább a birtokán termelt zabra büszke, unja a versenyzéssel járó utazgatásokat, még arra is nehezen vehető rá, hogy kancáját fedeztetni elküldje Kisbérre. A grófnő és közte vita támad, hogy melyik ló legyen a fedezőmén, végül, amikor a férfi elküldi Franzl nevű lovászát (Egri Bálint) azzal a megbízással, hogy Buccaneer legyen a fedezőmén, Zichy Margit férfiruhában vele tart és megvesztegetésekkel eléri, hogy az által kiszemelt Cambuscan legyen a születendő csikó apja.
Kincsemet Robert Hesp angol tréner (Szombathy Gyula) kezdi trenírozni, bár nem sok jót néz ki belőle. Inkább a felesége, Maggie (Molnár Piroska) lát meg valamit a lóban. Aztán elkövetkezik az első verseny, és attól kezdve Kincsem verhetetlen, bármennyi hendikeppel indítják is el. Ennek arányában egyre nő az értéke is. Leginkább Baltazzi, a görög bankár (Pindroch Csaba) szeretné megszerezni, aki Zichy Margittal is szorosabb kapcsolatba kerül, Ferenc József császár (Mészáros András)pedig mindenképpen a monarchia tulajdonában szeretné tudni Kincsemet. Blaskovics azonban makacs ember – a grófnő is ezt a vele közös tulajdonságot szereti benne leginkább –, senkivel sem alkuszik, sőt bizonyos értelemben még magára is haragítja a császárt, amikor barátja, a kegyvesztett Festetics gróf (Mohai Tamás) érdekében szót emel. Összevész a híres és nagyképű Madden zsokéval is (Vida Péter), aki mindenáron a zsoké elsőbbségét akarja bebizonyítani a lóval szemben, és mellesleg ő is kiköt Zichy Margit ágyában.
Egyre kevésbé érthető az a csodaerő, amely Kincsemet folyamatos győzelemre sarkallja. A darabban tanúi lehetünk annak, amikor az egyik verseny után Cavaliero, a Jockey Club elnöke (Szegezdi Róbert) és a versenytitkár (Hunyadkürty István) holtversenyt hirdet Prince Giles The First és Kincsem között, de a szabályok által lehetővé tett újrafutásban,a magyarcsodaló a mély sár ellenére is biztosan győz. Benne van az az epizód is, hogy milyen kétségbeesetten keresi az egész személyzet Boulogne-ban a ló barátját, az elkóborolt nőstény cicát, aki nélkül Kincsem utazni, vagy versenyezni se volt hajlandó, mindenhová el kellett vinni vele. A sikerektől Blaskovich is megrészegül, főként hogy szeretője, Karolina (Kovács Vanda) is mellette áll, pedig egyre többször hallja, hogy a lovat pihentetni kéne. Egyszerre áldásnak és tragédiának érzi, hogy Kincsem az övé, és aki révén mind ő, mind mások szépen meggazdagodtak. Zichy grófnő továbbra is szeretné magának megszerezni mind Blaskovichot, mind rajta keresztül a csodakancát, vagy legalább annak utódaiból egy csikót, a férfi pedig mindvégig őrlődik abban a szerelmi háromszögben, amely „két kanca” között határozza meg az életét.
Bereményi színdarabjában mindvégig érződik a filmszerű írói gondolkodás. Pergő helyszínek, gyors jelenetek, feldobott konfliktusok, ugyanakkor a rendező Bereményinek erre jó szcenikai megoldásokat is kellett találnia. Ebben az egyik nehézség az volt, hogy miközben a ló körül forog minden, őt magát nem látjuk a színen, pedig többen is beszélnek nemcsak róla, de hozzá is. A másik segítő Csikós Attila zseniálisan egyszerű díszlete. Vetített háttér előtt egy megfordítható, lépcsős emelvény áll, amely lehet gloirett, ahonnan messze látni a birtokon folyó versenyre, de olyan bástyaszerű kiemelkedés is, ahonnan a császár nézhet az alattvalókra. Egy-egy ággyal máris szobabelsőben vagyunk, de az üres színpad sem üres, mert betöltik a szereplők, akiket Velich Rita öltöztetett látványosan szép kosztümökbe.
A hősök talán nem annyira fajsúlyos emberek, mint amikor történelmi drámákban hitviták, filozófiai és társadalmi gondolatok, nézetkülönbségek csapnak össze, de Kincsem „földre érkezése” az ő életüket is alapvetően felforgatja, összekuszálja.
A darab legösszetettebb jelleme Zichy Margit. Gyermekkori lovas balesete miatt nem lehet gyereke, így mindene a lovak szeretete lett. Nagyon jó szeme van a tenyésztéshez, ezért kéretlenül is jó tanácsokat ad, de mivel alaptermészete az öntörvényű makacssága, hajlandó akár a kor etikettjét meghaladó, liberálisabb dolgokba is belemenni, pl. hogy férfiruhában versenyezzék, vagy oly mértékben belefolyjék a lóverseny dolgaiba, ami még szokatlannak számít. Szépségét eszközül használja, és szinte szabadon ágyába fogadja, akitől így remélhet valamit, ezzel együtt sem válik közönségessé. De valahol picit magányos, társtalan is ez az ember. Gubás Gabi ezt a korát megelőző, vibráló nőt friss energiával és színekkel hozza színpadra.
Blaskovich Ernő egy kicsit enerváltabb, röghöz kötöttebb, szinte paraszti kisnemes. A lóverseny, mint főúri szórakozás nem izgatja, utazni nem szeret, legszívesebben el sem hagyná Tápiószentmártont, csak gazdálkodnék, termesztené a legjobb árpát és nevelné a lovakat. Csakhogy olyan dolgokba keveredik, amikben kissé idegen. Zichy grófnő neki is tetszik, de a komolyabb udvarláshoz gyáva, félszeg, vagy lusta, így hát inkább megmarad a maitresse gondoskodó karjaiban.Gáspár Sándornagyon meggyőzően hozza ezt a hezitáló, mégis makacs embert, és övé az egyik legszebben megírt rész, a lovához intézett monológ. Mellette Kovács Vanda érzékeny-szépen alakítja a mindig háttérbe kényszerülő szerető hűséges, ragaszkodó figuráját.
Nagyon fontos szerep jutott Szombathy Gyulának és Molnár Piroskának. Az angol trénerrel nem mindig beszélnek a legszebben, de ő kénytelen ezzel együtt élni, mert abból él, hogy kiváló lovakat nevel. Robert Hesp nem tenyésztő, tehát neki nem előre kell megsejteni, meglátni a tehetséget a lovakban, de nyilvánvalóan eredményes módszerei vannak a sikeres felkészítésében. Mellette Maggie más alkat, meglátásai érzékenyebben mégis ösztönösen is pontosan működnek. Szombaty Gyula racionalitásával eza MolnárPiroska érzékeltette lírai megközelítés nagyon szép párost alkot. Mindkét színész pályáján emlékezetes, új színfolt ez a szerep.
Ehhez a társadalmi közhöz tartozik még Madden, az angol zsoké is, aki csak a trénertől fogadhat el utasításokat. Ő mindig a maga érdekeit nézi, ezért is akar mindenáron Kincsem nyergébe ülni, de ugyanez vezérli, mikor átpártol az ellenfél táborába. Madden el van szállva magától, meggyőződése, hogy a zsokénak 70%, a lónak csak 30% része van. Emiatt Blaskovich-csal sem kerülnek közel egymáshoz. Önteltségéért büntetése a legyőzetés. Vida Péter komikusi vénáját nem meghazudtolva remekül építi fel ennek a számára nem megszokott szerepnek a színes karakterét.
Egri Bálint játssza a lovászfiút. Franzl Blaskovich alkalmazottja, akit a női csábítás térít el a vakhűségtől, így jöhet létre a gazda ellenére lebonyolított ló-nász, amely végül is a gazda legnagyobb javát eredményezi. A fiú ezt a „botlását” a ló iránti legodaadóbb törődéssel kompenzálja. A fiatal színész legemelkedettebb pillanatai ugyancsak egy jó monológ jellegű jelenetben érkeznek el.
A többi színész lényegében mellékalak. Festetics gróf kissé súlytalanul jelenik meg Mohai Tamás játékában, Baltazzi bankár érdekember figurája viszont a legjobb kezekbe került Pindroch Csabánál. Cavaliero szerepe Szegezdi Róbert megformálásában főleg hangilag alig élvezhető. Lónyay Menyhértként és Ferenc Józsefként Mészáros Andrásnak nem sok a dolga, de becsülettel jelen van a játékban. Végül jó volt ismét látni Hunyadkürty Istvánt két jó eljátszott kis epizódszerepben.
Az Osztrák-Magyar Monarchia jellegzetes figurái és élethelyzetei Horváth Károly hangulatkeltő, jól elhelyezett zenéjére járják „ügető körtáncukat” a hippodrom körül. Bár ősei többnyire brit származásúak voltak, a sötét sárga kanca mégisa magyartenyésztés eredménye, mind a mai napig tökéletes példája a fajtának, így Kincsem nemzeti büszkeségünket öregbíti. Ez az égi tünemény megérdemelte, hogy élete drámában is fennmaradjon, és ehhez ez a legenda-megoldás igazán sikeres formát ad.
Akik a darabot látni szeretnék, a következő előadások a Thália Színházban: április 6. (19 óra), 12 (19 óra), 13. (15 óra), május 4. (15 óra), 6. (19 óra), 27. (19 óra).
Mintegy epilógusként: ha hinni lehet a híreknek, Kincsemről mindjárt két film is készülőben van. Egy nemzetközi koprodukcióban, amelyet, akárcsak a darabot, Bereményi Géza ír és rendezőnek állítólag egy Oscar-díjas, nem magyar művészt akarnak felkérni; a másik Kincsem-filmre pedig Herendi Gábor készül a filmalap támogatásával.