A nemzetközi sajtót leginkább az izgatta Magyarország kapcsán, hogy a Varsóban tartott – „nacionalista” konferencián mégsem állt össze a migrációellenesek, és az euroszkeptikusok által remélt uniós frakcióegység, a szuperfrakció.
Ígéretet tettek ugyan arra, hogy a nemzeti szuverenitás és a migráció kérdésében egységesen fognak szavazni az uniós fórumokon és a parlamentben, de nem alakult meg a hivatalos nacionalista szövetség, nem jött létre a politikai koalíció – írja a Politico.
Tulajdonképpen júliusban többet értek el, amikor 16 jobboldali párt kinyilatkoztatta, hogy egységre lép. Ezt most – ami formailag is hivatalossá tette volna az együttműködésüket – elmulasztották. Miért? Mert mindenkinek más és a más a saját hazájában a belpolitikai érdeke, és ezért a brüsszeli kártyát másképp játssza ki. A franciák és a lengyelek közti nézetkülönbség ütközött ki a legjobban. Előbbiek attól tartanak, ha frakciójukkal, az Európai Konzervatívokkal és Reformistákkal – összeolvadna az Identitás és Demokrácia-frakció, akkor elveszítené népszerűségét ez utóbbiak szélsőséges tagjai miatt. Holott ekképpen a harmadik legnagyobb uniós frakció lenne, ami több uniós pénzzel is járna. Viszont egyik tagjuk európai parlamenti elnök pozícióra áhítozik, s a radikálisok miatt elveszítené az esélyét.
Orbánék ezzel szemben egy teljesen új frakciót kalapálnának össze.
Csakhogy itt van még a másik ütközőpont: Oroszország. A lengyelek vehemens oroszellenessége nem tűri sem a francia, sem a magyar oroszbarátságot.
Az Euronews ugyanezzel a témával foglalkozva idézi őket: Orbántól például azt, hogy mind meg akarják változtatni Brüsszel politikáját. A konferencia idején egy tucatnyi tüntető azt skandálta: „Nem a fasizmusra!” Marine Le Pen volt a legelégedettebb a konferenciával, noha bevallotta, abban reménykedett, hogy az Európai Néppárt után a második jobbközép frakciót tudják majd összehozni. Mindenesetre kéthavonta találkozni fognak, legközelebb Spanyolországban.
Az írás arra az összefüggésre is felhívja a figyelmet, hogy a lengyelek nem akarják elhagyni az Európai Néppártot, most különösen nem, amikor a lengyel kormányzó párt, a Jog és Igazságosság népszerűsége igencsak megcsappant otthon. Az is érdekes, hogy míg a párt elnöke, Jaroslaw Kaczynski Orbánnak elnézi a Putyin-barátságot, Mariene Le Pennek nem. A fotók tanúsága szerint azonban viszonyuk javulóban. Minderről beszámolt a Deutsche Welle, a The Week, számos amerikai helyi lap is.
Az izraeli védelmi tárca – stratégiai nemzetbiztonsági okokból – ellenzi a Spacecom műholdas kommunikációs rendszer részbeni eladását Mészáros Lőrinc volt cégének (Jászai Gellért ugyanis tavaly nyáron kivásárolta őket), a 4iG-nek, mivel utóbbit instabilnak és nem éppen demokratikus entitásnak tartja – számol be a június óta húzódó magyar-izraeli bizniszről az izraeli Haaretz. Pedig Izraelnek Magyarország a legjobb uniós szövetségese. A minisztérium attól tart, hogy ezzel izraeli állampolgárok, miniszterek és különféle biztonsági cégek adatai kerülhetnek szélsőségesek kezébe. Attól is tartanak, hogy az üzlet mögött az igazi érdekelt nem Mészáros Lőrinc, hanem maga a magyar kormányfő; a lap idézi Mészáros elhíresült kijelentését, hogy üzleti sikereit Istennek és Orbán Viktornak köszönheti. Emellett most hoztak egy új jogszabályt arról, hogy külföldi cég 20%-nál több részesedést nem szerezhet stratégiailag fontos izraeli vállalkozásban. Mészáros 70 millió dollárt, 22 milliárd forintot fizetne az egyébként veszteséges és nagy adósságot is hordozó cég feléért.
Nővekszik Kelet-Európában az elégedetlenség a nyugati liberalizmussal szemben – erről adott hírt az amerikai közszolgálati rádió, az NPR annak kapcsán, hogy Joe Biden elnök nem hívta meg Magyarországot a héten tartandó amerikai Demokrácia-csúcsra. Emlékeztet a cikk arra, hogy Biden a világ gengsztereinek nevezte az orbáni rendszer szereplőit.
A helyszíni tudósítás pro és kontra véleményeket szólaltat meg, például az Orbán-párti Magas László professzort, aki ott volt a határnyitásnál, s most mégis úgy látja, a liberálisok félrevezetik a világot – Orbán-rendszerét értelmezve. Azt mondja, Magyarország nem lehet a Nyugat gyarmata. Ivan Krasztev bolgár politológus, aki kiváló Orbán-szakértő is, úgy látja: Orbán Fidel Castróhoz akar hasonlítani. Legutóbbi könyvében Krasztev azt elemzi, miért áll vesztésre a Nyugat a demokrácia harcában. Ugyanakkor azt is kiemeli a cikk, hogy az uniós pénzek megvonása nemcsak a liberálisokat, de még az Orbán-támogatókat is aggasztja.
Megszólal az igencsak terjedelmes összeállításban Iványi Gábor is, aki azt veti Orbán szemére, hogy a kereszténységet átpolitizálta. Hozzáteszi: a kereszténység megvédése nem a politikus feladata.
A cikk bemutatja Márki-Zay Pétert is, aki viszont határozottan hisz a liberális értékrendben, a nyugati típusú demokráciában, és aki helyre akarja hozni az Európai Unióval és Washingtonnal megromlott kapcsolatot.