Huzavona az EU-ban: megkapja-e vagy sem Magyarország az uniós pénzeket?

Elárasztották a magyar benzinmizéria hírei a nemzetközi sajtót. A Financial Times megírja, hogy a 13 hónapig élt árplafon lebontásához végül is az vezetett, hogy a literenkénti, mintegy 1,2 euróba kerülő magyar benzinen az importőrök semmilyen profitot nem tudtak elérni. Emiatt a kínálat harmadával zuhant az elmúlt hetekben.

Mindez pedig ékes bizonyítéka annak, hogy a mind kilátástalanabbá váló gazdasági helyzet mekkora nyomást gyakorolt Orbán nacionalista gazdaságpolitikájára. Gulyás Gergely kabinetfőnök mindezek ellenére az Oroszország elleni szankciós politikára vezette vissza az okokat, hogy Magyarország a többi között az olajembargó alól is felmentést kapott. A Barátság-vezetéken hozzánk továbbra is jöhet az orosz olaj. Ezt tetézte, hogy Orbán Viktor Facebook-posztjában az uniós ársapkát hibáztatta a hazánkban kialakult benzinhiányért.

A Financial Times szerzője a teljesség kedvéért hozzáteszi: épp a legválságosabb helyzetben a jogállami normasértések vezettek ahhoz, hogy az Európai Unió kénytelen felfüggeszteni 13 300 millió euró kifizetését Magyarország számára. Az Erste Bank szakértője pedig arra figyelmeztetett, hogy miközben Európa működő felében mintegy 10%-os a benzinhiány, aközben nálunk ez a mutató a háromszorosára ugrott.

Elemzők szerint hónapokba telik, mire a készleteket feltöltik, s visszatér az importőrök bizalma a magyar üzletvitel és üzletpolitika iránt.

A Deutsche Welle felvetette a kérdést: miként tud segíteni Brüsszel Ukrajnának a magyar vétó után, hogy megkaphassa a neki szánt 18 000 millió euró hitelt. Miközben Orbán Viktor azt igyekszik bizonyítani, hogy ő ezzel egyáltalán nem akarja zsarolni az Európai Uniót, hogy utóbbi – szerinte automatikusan – biztosítsa a Magyarországnak járó uniós forrásokat, aközben Brüsszelben ennek épp az ellenkezőjét hangoztatják. Valdis Dombrovkis, az Európai Bizottság alelnöke jelezte, fájlalja, hogy Magyarország vétózott, de valamit mindenképpen kitalálnak, mert a jövő hónapban legalább a segély egy részének már meg kellene érkeznie a téli fagyoktól szenvedő ukránokhoz. Vagy az EU sürgősségi alapjából szakítanak ki pénzt erre, vagy a tagállamok külön-külön járulnak hozzá a közös kasszához, amit saját hazai büdzséjükből kell megfinanszírozniuk.

Ám ez jóval drágább lenne mindenki számára. Esetleg elképzelhető még az is, hogy az Európai Befektetési Banktól kérnek közösen valamilyen áthidaló hitelt. A holland pénzügyminiszter közölte: ő egyáltalán nem támogatja, hogy a magyar kormány megkaphassa a jelenleg felfüggesztés alatt álló uniós pénzeket. Mert: egyrészt a magyar kormány viselkedése több, mint felháborító, másrészt semmit sem javultak az ország jogállami körülményei.

A Transparency International arra kérte az Európai Tanácsot, hogy ne ítélje oda addig a pénzeket, amíg azok a politikai elit érdekeit szolgálják, s nem az egyszerű állampolgárokét. Továbbra is figyelni kell Magyarországot, hogy illetéktelenek ne lophassák el az EU-pénzeket.

A Politico ennek kapcsán írja: a cseh soros uniós elnökség arra kérte az Európai Tanácsot, hogy ismételten nézze át és értékelje újra a magyar teljesítéseket a jogállami reformígéretekben foglaltak szerint.  A németek és a franciák hasonlóképpen vélekednek. Emellett a cseh pénzügyminiszter állítólag azt javasolta a Johannes Hahn költségvetési biztosnak, hogy mérsékeljék a felfüggesztésre kerülő pénzhányadot.

Magyarország ismét vasúti szerelvényeket szállított Egyiptomnak, miután – írja az EgyptNews – a globális válság miatt egy időre fel kellett függeszteni a szállítmányok kiküldését. Ezúttal 37 légkondicionált vasúti kocsit küldtek ki, ezzel csaknem 200-ra nőtt az eddig Magyarországról exportált termékek száma. Az egymilliárd eurós megállapodás szerint 1300 szerelvényre szól a magyar–egyiptomi szerződés. A cikk is világossá teszi, hogy a Ganz-MÁVAG és az orosz Transmashholding együttműködésben gyártja a szerelvényeket, ám hogy milyen hitelből és milyen finanszírozásban, arra nincs válasz.

Közleményben számolt be az egyik nagy amerikai–magyar civil szervezet, a Hungarian-American Coalition hagyományos mikulás-napi gálavacsorájáról, amin bemutattak egy videót arról, hogy miként támogatja a koalíció a segítségre szoruló ukrán népet. Az elnök, Andrea Lauren Rice beszédében kitért arra, hogy aggodalommal figyeli a magyar–amerikai kapcsolatok alakulását, s figyelmeztetett, sokkal több a közös pont, mint ami esetleg elválasztana minket egymástól.

(Forrás: www. muosz.hu)

Az Európai Bizottság elnöke váratlanul bekeményített Magyarország ellen és így keresztülhúzta a német zöldek számítását, akik a magyar ügyre hivatkozva akarták megakadályozni, hogy Ursula von der Leyen két év múlva újra jelölhesse magát – írja a Süddeutsche Zeitung. A környezetvédők számára fontosabb lett volna, hogy ők nevezhessék meg, ki legyen legközelebb a németek biztosa, mint az, hogy továbbra is német politikus álljon az EU végrehajtó testületének élén.

Mivel von der Leyen sok kérdésben még a zöldeknél is zöldebb, az kínált ellene támadási felületet, hogy sokáig vonakodott keményen összecsapni az egyre Európa-ellenesebb Orbán Viktorral. Ezért a környezetvédők kigondolták, hogy ha úgy állítják meg a politikust, mint a félautokrata magyar vezető védelmezőjét, akkor ily módon ellene tudják fordítani a berlini hármas koalíciót.

A zöld EP-frakció már azt is belengette, hogy bizalmatlansági indítványt terjeszt elő, ha a Bizottság a nyilvánvaló korrupciós és jogállami gondok ellenére a pénzek folyósítását javasolta volna a Tanácsnak. Igaz, a megszavazáshoz aligha jött volna össze a kétharmad Strasbourgban, de mindenképpen megnehezítette volna von der Leyen újraindulását.

A lázadás azonban elhalt, még mielőtt igazán lendületbe jött volna, mert Brüsszel a támogatások megvonását indítványozta. Igaz, most ellenőriznie kell még egyszer, meddig jutott a magyar fél a reformokkal, de ez csak az szokásos uniós cirkusz része. Ám még ha enyhítenék is a büntetés mértékét, a felelősség immár a tagállamokra hárul érte. Vagyis a német zöldeknek immár Scholznál kellene reklamálniuk.

Így most von der Leyen nyugodtan megszervezheti, hogy az uniópártok megint őt jelöljék, és nem kétséges, hogy sikerülni fog neki. Egy bíráló szerint a politikus ezt igen okosan csinálta.

The Wall Street Journal Még alig hagyták jóvá az uniós tagállamok, hogy a tengeren szállított orosz olajért hordónként legfeljebb csak 60 eurót szabad fizetni, a Bizottság máris hozzálátott a 9. szankciós csomag kidolgozásához. Pl. nem lehetne szállítani drónmotorokat, még olyan országoknak sem, amelyektől Moszkva be tudna szerezni ilyen harceszközöket.

Tilalom alá esnének a kettős rendeltetésű áruk, és ez vonatkozik majd vegyi anyagokra, valamint egyes elektronikai, illetve számítástechnikai részegységekre is. Jönnek továbbá újabb pénzügyi büntető intézkedések és további kb. 200 név kerül fel az utazási tilalom alá eső tisztségviselők listájára. Brüsszel azt reméli, hogy már a héten meg tudja szerezni a kormányok beleegyezését, miközben a harcok változatlan erővel tombolnak és recesszióba süllyed egy sor nyugati ország, de az orosz gazdaság is.

Ugyanakkor az előirányzott lépések köre mutatja, hogy az EU egyre kisebbre veszi a lehetséges célpontok tartományát. Hiába vetődött fel, hogy sújtani kellene az orosz nukleáris ipart, le kellene állítani az orosz gyémántkivitelt vagy az energiahordozók exportját.    

A lengyelek a szankciók szigorítását sürgetik, ugyanakkor Magyarország éppen ellenkező irányban folytat kampányt. A pénzügyminiszterek tanácskozásán megfúrta, hogy Ukrajna az Európai Unió 18 000 milliós kölcsönéből fizethesse ki jövőre a számláit.

Die Zeit A volt német kancellár kijelentette: utólag visszanézve sem gondolja, hogy szégyellnie kellene magát az orosz politika vagy az Északi Áramlat–2 megépítése miatt. A lapnak adott hosszú interjúban Angela Merkel kiemelte, hogy már akkor igyekezett megakadályozni a háborút, de hogy nem sikerült, az nem jelenti azt, téves volt a törekvés. Hiszen Ukrajna ily módon értékes időt nyert.

Ami pedig a gázvezetéket illeti, az ukránok akkortájt ragaszkodtak ahhoz, hogy tranzitország maradjanak az orosz energiahordozó szállításához. Ma viszont időnként úgy látszik, mintha az orosz gáz minden molekulája az ördögtől való volna. Másfelől a beruházást a cégek kezdeményezték, nem a kormány. A hatalomnak azt kellett eldöntenie, hogy hoz-e olyan törvényt, amely politikai megfontolásokból kifejezetten megtiltja a csőrendszer létrehozatalát, miután az akkori jogszabályok lehetővé tették a munkát.

Ha Berlin nemet mond, az veszedelmesen rontotta volna a viszonyt Oroszországgal. Azonkívül az energiafüggőséghez az is hozzájárult, hogy nem lehetett elegendő mennyiséget beszerezni a hollandoktól, britektől és norvégoktól. A további az alternatíva az volt, hogy cseppfolyósított gázt vegyenek Katartól, illetve Szaúd-Arábiától. Ám ez lényegesen rontotta volna a német versenyképességet.

A politikus ugyanakkor elismerte, hogy gyorsabban kellett volna reagálni az orosz agresszivitásra. De hogy miként fejeződhet be a háború, arról fogalma sincs, azonban biztos benne, hogy egy nap tárgyalásokkal tesznek pontot a viszály végére. Mert ez már csak így szokott lenni.

A Financial Times gazdasági főelemzője azt sürgeti, hogy a Nyugat továbbra is adjon meg minden segítséget Ukrajnának. Martin Wolf szerint a támogatás hosszú távon kevesebbe kerül mint az, ha megengedik, hogy Putyin győzzön. Az ukránok túlélték a brutális ellenfél támadását. Megalázták az orosz hadsereget és visszaszerezték az elvesztett területek javát. Ám a háborúnak még nincs vége. Moszkva most a civil infrastruktúrát igyekszik lerombolni.

Meg akarja törni az ukrán nép akaratát, ám ezt meg kell akadályozni. A háború utáni európai élet a tét.  A határokat nem lehet erővel megváltoztatni, és nem szabad meggátolni, hogy az emberek maguk döntsék el, ki vezesse őket. Ha a Kreml diadalmaskodnék, a földrész keleti határainak másik oldalán egy revansista zsarnok diktálna. Viszont az ukránok erős bástya lennének Oroszországgal szemben.

A harcok Európáért is folynak, közben pedig Ukrajna újjászületett. Már nem az a korrupt állam, amilyennek a kontinens ismerte és ez csak még inkább így lesz, ha beköszönt a béke. Ám nem tud egymaga nyerni, ezért változatlanul küldeni kell neki a fegyvereket, a lerombolt polgári célpontok helyreállítására szolgáló eszközöket, valamint pénzt. Emellett fenn kell tartani a szankciókat. A fő terheket az ukránok viselik, nem szabad megtagadni tőlük a szükséges forrásokat. A csaták valószínűleg csak akkor érnek véget, ha Putyin belátja, hogy nem bizonyulhat jobbnak.

EUobserver Az autokráciák bizonytalanabbá teszik a világot – hangsúlyozza vendégkommentárjában Michael Meyer-Resende, a Berlini székhelyű nemzetköz civil szervezet, a Democracy Reporting International igazgatója. Tételét legelőször is azzal támasztja alá, hogy a háborúban naponta ukránokat ölnek, illetve kínoznak meg, tömegek veszítik el otthonukat, illetve válnak földönfutóvá.

A harmadik világban pedig egy sor ország éhezik, mert nem jön az ukrán gabona. Európában felfelé száguldanak az energiaárak, többet kell költeni fegyverkezésre, pedig ezt a pénzt jobb dolgokra is lehetne fordítani. Egy sor kormány számára ezek után világos, hogy nem szabad függő helyzetbe kerülni tekintélyuralmi rezsimektől. Németország bizonyította, mit nem szabad csinálni, hiszen a figyelmeztetések ellenére a német politikai elit éveken át úgy viselkedett, mintha a kereskedelem volna az egyetlen rendező elv a külpolitikában.

Ellenben a csehek példát mutattak, hiszen ők már 2015-ben megfelelő stratégiát dolgoztak ki. A szerző által vezetett NGO 13 ország vonatkozó politikáját elemezve arra jut, hogy az USA-t leszámítva, a többieknél mind súlyos hiányosságok tapasztalhatók a hozzáállásban. Az EU-ban nagy kockázat a populista erők jelentkezése, mert kétségbe vonják az alapvető jogállami elveket, ők az integráció ellen dolgoznak.

A dánoknál olyan jelentés készült, amely megállapítja: amíg ezek a körök csupán olyan helyeken vannak hatalmon, mint Magyarország, addig kezelni lehet a gondot. Ám ha felülkerekednek nagy államokban is, az már nagy veszélyt lenne az összefogás és közös lendület szemszögéből. A dokumentum levezeti, hogy az autokráciák miként gyengítik a biztonságot, miközben egy sor demokrácia elköveti azt a hibát, hogy a jogállamot értéknek, de nem érdeknek tekinti a külpolitikában. Ennek megfelelően nem is összpontosít rá.

Úgyhogy a jövőben a globális biztonsági szempontjait megfogalmazva behatóan kell foglalkozni a tekintélyuralmak okozta fenyegetésekkel a kül- és biztonságpolitikai stratégiákban. A demokráciát és az emberi jogokat keményen szóvá kell tenni a külkapcsolatokban, ez teljesen egyértelmű.

Bloomberg A szélsőséges szervezkedés meghiúsításával Németország elhárította a maga január 6-ikáját, de lehet, hogy a 4. birodalmat is. A mozgalom jól fel volt fegyverkezve, kellőképpen felkészült és el volt szánva rá, hogy megszerzi a hatalmat. Ekkora rendőri akciót a 2. világháború vége óta nem hajtottak végre az országban. Hozzávetőleg 3 ezren vettek részt benne, összesen 11 tartományban, továbbá Ausztriában és Olaszországban is. Legalább 25 embert vettek őrizetbe, köztük egy orosz nőt.

Itt egy virtigli államcsínyt sikerült megakadályozni, ami azt mutatja, hogy a demokráciákban valós létveszély fenyeget holdkórosok, szélsőségesek és hazai gyártmányú terroristák részéről, akik összeesküvés-elméleteket és erőszakos fantazmagóriákat terjesztenek.

A részvevők birodalmi polgárok, Reichsbürgerek voltak, akik több tízezren vannak és különböznek a neonáciktól, mert azt állítják, hogy nem létezik a szövetségi Németország. Számukra még mindig a 2. vagy 3. birodalom a meghatározó, azt kívánják megszabadítani a lejáratódott bürokraták „mély államától”.

Azt tervezték, hogy elrabolják az egészségügyi minisztert, továbbá megtámadják a Bundestagot. A jelek szerint kapcsolatban álltak Oroszországgal, de az nem tudható, hogy kaptak-e onnan támogatást.

A demokrácia veszélyben van, kívülről és belülről egyaránt, az USA-tól, Brazílián és Magyarországon át, a Fülöp-szigeteken, de még azon is túl. Németország azonban most tanúsította, hogy tisztában van a fenyegetéssel és tanult a múltból: 1945 óta építi a megerősített demokráciát.

Süddeutsche Zeitung Karitatív szervezetek 1600 kárvallott beszámolója alapján 3 ezer oldalas dokumentumban foglalták össze, milyen szörnyűségek történnek naponta a menekültekkel Európa határain. A „Visszatoloncolások fekete könyve” névre keresztelt helyzetkép az érintett uniós államok, így Görög-, Magyar-, Horvát- és Olaszország szemére veti, hogy vastagon benne vannak a törvénysértésekben, amikor nem engedik meg, hogy az illegális határátlépők menedékért folyamodjanak, hanem erőnek erejével kényszerítik vissza őket a határ túloldalára.

A belügyminiszterek éppen ma vitatják meg, hogy mit lehetne tenni a migráció visszaszorítására. Ehhez igazították hozzá a napló megjelentetését, ily módon alátámasztva, hogy az Európai Unió erkölcsileg kudarcot vallott a kérdésben. A határőrök olyanokat csinálnak, hogy megrendezik, mintha kivégeznék az elfogott embereket. Ellőnek a fejük mellett, de egyre gyakrabban vetnek be sokkolókat is.

Buzgón forgatják a gumibotot, rugdalják az áldozatokat, vízbe nyomják őket. A testi erőszaknak része, hogy a hidegben levetkőztetik a behatolókat, akiknek így kell állniuk órákon át. Legalább 115 áldozat fiatalkorú volt.