Abortusz: még Budapest is tiltakozik Varsónál

A lengyel kormányzó párt megpróbálta a parlamentben az abortusz további korlátozását. Nem járt sikerrel, így hát az igazságszolgáltatáshoz fordult. Az viszont, hogy az alkotmánybíróság jogértelmezésével sikerült elérni a célt, a kormány 2015-i hatalomra kerülése óta eddig legnagyobb tiltakozási hullámot keltették – összegzi a The New York Times terjedelmes beszámolója azt, ami Lengyelországban történik ezekben a napokban. 

Mint a cikkben olvasható, a világ úgynevezett jómódú államai közül már eddig is Lengyelországban volt érvényben – 1993 óta – az egyik legkorlátozóbb jellegű abortusztörvény. Az alkotmánybíróság múlt csütörtöki döntése előtt magzati rendellenesség, a nő életének veszélyeztetettsége, illetve vérfertőzés vagy erőszakos közösülés következtében bekövetkezett terhesség esetén volt lehetőség művi terhességmegszakításra. Az alkotmánybíróság most a magzati rendellenesség esetére eltörölte az abortusz lehetőségét, mondván, az ellentmond az emberi élet védelme alkotmányos alapelvének.

A The New York Times felhívja a figyelmet arra: ez úgy vált lehetségessé, hogy a kormányzó Jog és Igazságosság pártja nagyrészt megszüntette az igazságszolgáltatás függetlenségét, és amit törvényhozási úton nem tud elérni, azt igyekszik az engedelmes bírósággal elfogadtatni. A cikk idézi azokat a bíráló hangokat, amelyek ezzel most csak azt fogják elérni, hogy még az eddiginél is több lengyel nő fogja külföldön elvégeztetni az abortuszt.

A 2015 óta hatalmon levő kormánypárt a hagyományos, katolikus értékek őrzőjeként állítja be önmagát, és ellenfeleit lengyelellenesnek, keresztényellenesnek bélyegzi. Szerintük a lengyel nő legyen feleség és anya, a női jogvédő csoportok pedig a nyugati liberális propaganda veszélyes ügynökei. A kormánypártnak vannak egyébként más céltáblái is. A migrációs válság kezdetén a keresztény civilizáció ellenségeiként festették le a migránsokat, bár aztán később abba belementek, hogy keresztény menekülteket befogadjanak. Az utóbbi időben a melegek elleni kampány erősödött fel Lengyelországban.

Hogy milyen hatalmasat változott a helyzet a kommunizmus időszakához képest, annak illusztrálására cikk kitér arra is, hogy Lengyelországban, valamint a szovjet tömb néhány más államában az abortusztörvény a legmegengedőbbek közé tartozott a világon – olyannyira, hogy nőjogi aktivisták svéd nőknek nyújtottak segítséget ahhoz, hogy Lengyelországba utazzanak, és ott végeztessék el a művi terhességmegszakítást. Jelenleg Európa csaknem valamennyi országa kérésre engedélyezi az abortuszt, a terhesség meghatározott időszakaszán belül.

Végezetül, a The New York Times cikke az olvasó figyelmét felhívja arra: ugyanazon a napon, amelyen kihirdették a lengyel alkotmánybíróság döntését, a lengyel, az amerikai, valamint több más kormány, köztük – idézem a felsorolást – az ugandai, a magyar, a belarusz és a szaudi – olyan deklarációt írt alá, amely kihívást intéz az abortuszhoz való jog ellen.

Az Európai Bizottság ki akar maradni az ukrán–magyar kötélhúzásból – írja az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál, az uniós testület egyik szóvivőjének a közlésére hivatkozva. A feleknek kétoldalú alapon kell rendezni a köztük támadt feszültséget – mondta a szóvivő. A portál a konfliktus lényegét tömören abban összegzi, hogy Magyarország beavatkozott az ukrajnai választásokba, a konfliktus következményét pedig abban, hogy Budapest megfenyegette Kijevet az ukrán euroatlanti integrációs törekvések megakasztásával.

A cikk idézi Dmitro Kuleba ukrán külügyminisztert, aki az ukrajnai Interfax hírügynökségnek elmondta: Ukrajna megtagadta a beutazást két magas rangú magyar tisztségviselőtől, az ukrajnai helyhatósági választásokba való beavatkozás, az ukrán jog megsértése miatt. Válaszul magyar partnere, Szijjártó Péter kijelentette: ez az értelmetlen ukrán döntés azt az üzenetet hordozza, hogy az ukránok lemondtak európai és euroatlanti integrációs törekvéseik magyar támogatásáról. A feszültség – írja az EurActiv – azután keletkezett, hogy Szijjártó a közösségi médiában a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség jelöltjei mellett kampányolt. Ukrajnában vasárnap tartották az önkormányzati választásokat. Már Szijjártó fellépését megelőzően is érkezett figyelmeztetés Kijevből, amikor egy helyi nem kormányzati szervezet azt állította, hogy Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár szintén a KMKSZ mellett kampányolt októberi látogatásakor.

Végül pedig nagyon röviden arról, hogy a Handelsblatt, a német üzleti világ napilapja ismerteti a Makrogazdasági és Konjunktúrakutató Intézet, az IMK tanulmányát, amely szerint az a 750 milliárd eurós helyreállítási alap, amelyről az uniós országok a járvány miatti gazdasági visszaesés nyomán döntöttek, elsősorban a szegény déli és keleti tagországokat fogja segíteni. Az intézet számításai szerint jól látszik ez abból, hogy az uniós alapok felhasználása révén várható befektetések részaránya hány százalékos lehet a GDP-hez képest 2020–26 között, összevetve a 2010–19 közötti időszakkal. Eszerint

Görögország esetében háromról négy százalékra, Csehországban négyről hatra, Magyarországon négy és félről hét százalékra növekedhet ez az arány, miközben Németországban nagyjából fél százalékon marad.

Vélemény, hozzászólás?