Az Európai Bizottság és Josep Borrell, a közös kül- és biztonságpolitikai főképviselő ma előterjesztette az első, uniós, védelmi, ipari stratégiát, és ambiciózus új intézkedéseket javasol az európai védelmi ipar versenyképességének és felkészültségének növelésére.

Két évvel ezelőtt Oroszország indokolatlanul megtámadta Ukrajnát, ezzel visszatértek kontinensünkre a konfliktusok. Az első európai védelmi ipari stratégia (EDIS) az uniós védelmi ipar felkészültségére vonatkozóan világos, hosszú távú jövőképet határoz meg.
 
A stratégia felvázolja, hogy jelenleg milyen kihívásokkal néz szembe az európai védelmi technológiai és ipari bázis, ugyanakkor milyen lehetőségek mutatkoznak a potenciáljának teljes kiaknázására, továbbá irányt mutat a következő tíz évre. Az európai védelmi ipar felkészültségének javítása végett a tagállamoknak az eddiginél többet, hatékonyabb módon, együtt és Európán belül kell beruházniuk. A stratégia olyan intézkedéseket határoz meg, amelyeknek célja:

  • a tagállamok támogatása abban, hogy még hatékonyabban fejezzék ki kollektív védelmi igényeiket;
  • az európai védelmi technológiai és ipari bázis reagálóképességének javítása révén biztosítani, hogy a körülményektől és a határidőtől függetlenül az összes védelmi termék elérhető legyen;
  • szavatolandó: a nemzeti és az uniós költségvetés a szükséges mértékben támogassa, hogy az európai védelmi ipar alkalmazkodjék az új biztonsági környezethez;
  • más szakpolitikai területeken is bevezetendő a védelmi készültséget előtérbe helyező szemléletet, például kérve az Európai Beruházási Bank idei hitelezési politikájának felülvizsgálatát;
  • szorosabbra fűzni a kapcsolatokat Ukrajnával azáltal, hogy az ország részt vehet a védelmi ipart támogató uniós kezdeményezésekben, valamint ösztönözni az uniós és az ukrán védelmi ipar közötti együttműködést;
  • együttműködni a NATO-val és más stratégiai, hasonlóan gondolkodó nemzetközi partnereinkkel, valamint még szorosabban együttműködni Ukrajnával.
    A stratégia kéri a tagállamoktól:
  • 2030-ra a védelmi felszerelések legalább 40%-át egymással együttműködve szerezzék be;
  • 2030-ra az uniós védelmi piac értékének legalább 35%-át az EU-n belüli védelmi kereskedelem tegye ki;
  • folyamatosan haladjanak előre afelé, hogy a védelmi beszerzésekre fordítandó költségvetésük minél nagyobb hányadát (2030-ra 50%-át, 2035-re 60%-át) az EU-n belüli beszerzések alkossák.
  • Az európai védelmi ipari program (EDIP) az az új jogalkotási kezdeményezés, ami hidat képez a 2023-ban elfogadott és 2025-ig érvényes rövid távú vészhelyzeti intézkedések, illetve a védelmi ipar felkészültségét célzó, strukturális jellegű és hosszabb távú megközelítés között.
  •  
  • Az EDIP-nek pénzügyi és szabályozási vetületei is vannak. A program a 2025–2027 közötti időszakban 1500 millió eurót mozgósít az uniós költségvetésből az európai védelmi technológiai és ipari bázis versenyképességének további erősítésére.
  •  
  • Ami a szabályozási vonatkozásokat illeti, az EDIP:
  • új jogi keretrendszert hoz létre, hogy segítse és magasabb szintre emelje a tagállamok együttműködését a védelmi felszerelések területén;
  • magában foglal egy uniós szintű, a védelmi felszerelések ellátási biztonságát garantáló rendszert is;
  • lehetővé teszi közös érdekű európai védelmi tervek indítását, lehetőleg uniós pénzügyi támogatással;
  • olyan irányítási szerkezet létrehozását javasolja, amelyben teljes mértékben részt vesznek a tagállamok, hogy biztosítható legyen az uniós fellépések összhangja a védelmi iparban.