Sokan tartják Blixen fő művének a Hét fantasztikus történetet, a jelen előadás alapjául szolgáló művét, ami magyarul 2007-ben jelent meg Kertész Judit ragyogó fordításában. Az elbeszéléskötet először álnéven aratott szédületes sikert Amerikában, s rövid idő alatt „a hónap könyve” listájának élére szökkent.
A Dán Királyság Magyarországi Nagykövetsége és a dán Juni 15 Alapítvány támogatásával jött létre a mostani ősbemutató, egyben világpremier – szintén Kertész Judit fordításában, Kőváry Katalin rendezésében és Esztergályos Cecília elbűvölő főszereplésével, az Éjszakai Színház és a Gryllus Kft. produkciójában.
Karen Blixen a magyar olvasóközönség és a filmjeinek látogatói számára sem ismeretlen, mert nálunk is siker volt a „Volt egy farmom Afrikában” című, 1937-ben megjelent regénye, amelyből a „Távol Afrikától” című film készült Sidney Pollack rendezésében. Ugyancsak megjelent tőle magyarul, könyvként az „Árnyék a füvön“, „Téli regék”, „Babette lakomája”, „A halhatatlan történet” is.
A mostani darabban Blixen dániai szülővárosában, Rungstedlundban éli időskori mindennapjait a maga szőtte „boszorkányosságok” és a Kenyában töltött tizenhét esztendejének boldog és fájdalmas emlékeivel. Elmeséli, hogy előkelő, művelt dán családból származik, majd férjhez ment svéd unokatestvéréhez, Bror von Blixen-Finecke báróhoz, nem szerelemből, hanem a rangjáért. A házasságkötés már Afrikában, kenyai birtokukon történt. Férje a maszáj szolgáktól szifiliszt kapott, megfertőzte vele Karent is, aki ezért meddővé vált, hiába kezeltette magát higannyal és arzénnal, ahogy ez akkoriban szokás volt. Ráadásul még maláriás is lett. Szerinte viszont a bárónőség megérte az egészet. Többnyire arisztokrata szafari-vendégeit szórakoztatta kitalált és valós történetekkel, amíg beleszeretett közülük az egyikbe, az előkelő angol Denys Finch Hattonba. Élete legnagyobb, egyetlen szerelme itt bontakozott ki, de gyerekét nem szülhette meg. Elátkozta az őt elhagyó férfit, aki repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett – így maradhatott meg az örök szenvedély birodalmában.
A Blixen bárónő szerelmei szabadjára engedi Karen Blixen megosztó és extravagáns alakját a két részre osztott színpadon: hol dán otthonában, hol a könyveit kiadó szerkesztőségben. A bárónő 1955-ben hetven éves lett, mindenki ünnepli, de ő úgy érzi magát, mint „páva a kacsaúsztatóban”, csak afrikai élményei éltetik. A gyorsan pergő, egyrészes előadásban egyszerre van jelen az idős bárónő (Esztergályos Cecília) és fiatalkori megszemélyesítője (Dobra Mara), a tanárnak nevezett költő (Széles Tamás) és a kiadó igazgatója (Schnell Ádám).
A koros hölgy vonzereje nem csappant meg, magával tudja ragadni, sőt, ördögi szövetséget tud kötni a fiatal költővel. Az pedig képes a családját elhagyni miatta, hozzá költözni, és bűvölete alatt a legjobb verseit létrehozni. Végül mégis elhagyja a saját világában vergődő Blixen bárónőt. Ehhez nagyban hozzájárul a kiadó vezetőjének jó emberismerete…
A hiteles színészi játék ilyen „nagyágyúkkal” csodálatos másfél órás élményt szerez minden színházszerető embernek.