(Írta: Tamás Ervin/ujnepszabadsag.com) A Magyar Nemzeti Bank a hitelfedezeti mutató (HFM) 90 százalékra növelésével szeretné támogatni az első lakásukat megvásárló fiatalokat. Ha a terv megvalósul, akkor a jelenlegi 20 százalék önerő helyett a jövőben 10 százalék saját forrás is elegendő lesz a hitelből történő vásárláshoz. A Bankmonitor szakértői megvizsgálták, mit eredményezhetne ez a gyakorlatban. Nos, könnyen lehet, hogy egy újabb hitelválságot. Vagy megint egy ravasz csel tanúi leszünk, hiszen a törlesztő részletek nagysága elvégzi a szelekciót – könnyen lehet, hogy a legrászorultabbak jövedelme nem bírná el a havi rezsit, azaz pusztán a magasabb fizetéssel rendelkezők élhetnének ezzel, azok, akik a 20 százalékos önerőt is le tudnák perkálni. (A nyitó képen: ma már nem így kémkednek…)

Mi lesz veled emberke?

Miközben egyszerre tüntettek Bécsben az Izrael-pártiak és az Izrael-ellenesek, a Kurier főszerkesztője így fogalmazott: „A sokáig tagadott párhuzamos társadalom igenis létezik Ausztriában“. Ráadásul azok az ellentétek, amiket a Hamász támadása a felszínre hozott, nem csak a politika jobboldal és a spektrum többi része, vagy a bevándorlók és a többség között húzódik.
Hiába: nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ki támadott meg kit, s miféle barbarizmus történt – az előzménynek is van előzménye, sőt, annak is van, ezért a megosztottság azonnal működésbe lép – és nem csak Ausztriában.

Riasztó, ahogy egyre áthidalhatatlanabb a megosztottság, mindenre rátelepszik, feldolgozhatatlan stigmák kerülnek elő azonnal, sémák, sablonok szabályozzák a véleményeket, s ami még veszélyesebb – indulatokat. A normák és morális cölöpök felszámolása gőzerővel folyik, amit csak tetéznek a világ egyre dermesztőbb konfliktusai. Nincsenek mindenki által elfogadott tekintélyek, olvadnak a szabályok, holott az emberiség (így általában) megborzong attól, hogy óvóhely legyen a menedéke. Az információs sztráda minden borzalmat közelivé tesz, az aggodalom pedig sok esetben nem szelíddé, hanem még erőszakosabbá, engesztelhetetlenebbé teszi a táborokat.

Ellopom Hans Fallada örökbecsű művének címét: Mi lesz veled emberke?

Három évnyi vészhelyzet

Már fel sem néz az ember, amikor tudatják vele, hogy 2020 óta veszélyhelyzetben él, aminek lényege, hogy a T. Házat és számos egyéb kontrollt is megkerülve dönthet lassacskán bármiben a kormányzat. Most éppen jövő év május 23-ig. Azért csak addig, mert 180 nap lehet az újabb és újabb határidő. Pontosabban: tavaly november 1-jén lépett életbe az új szabályozás, ami szerint az eredetileg harminc napon túli meghosszabbítást a kormány az országgyűléstől alkalmanként 180 napra kérheti.
A veszélyhelyzeti szabályozás számos változáson ment keresztül a koronavírus-világjárvány magyarországi megjelenése és az orosz–ukrán háború kialakulása óta. A kormány 2020. március 11-én hirdetett először veszélyhelyzetet, akkor a koronavírus-járványra való hivatkozással. Azóta –néhány hónapos időszakot leszámítva – folyamatosan érvényben van a rendeleti kormányzás. Bár más, Ukrajnával szomszédos országban is csínján bánnak ezzel a megoldással, a mi kabinetünk bőszen él vele, s hoz habozás nélkül olyan rendeleteket, állít föl kivételeket, amelyeknek semmi közük a hivatkozott körülményekhez, viszont minden érvényben lévő szabályt, kontrollt kiküszöböl. Nem mintha nem hányt volna fittyet mindezekre addig is a hatalom, de így mégis zökkenőmentesebben lehet intézni a dolgokat, üzleteket, homályos tőketranszfereket, átlépve bevett építési, önkormányzati hatásköröket, a büdzsén végrehajtott folyamatos műtéteket. A duma örökzölddé vált az évek folyamán: a helyzet kezeléséhez biztosítani kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét.
Gyorsaságban nincs hiba. A kapkodásból azonban nem hatékonyság születik, hanem számtalan visszavonás, módosítás, még rosszabb esetben kár. Hogy ne mondjuk: vészhelyzet.

Kémek – meleg fészekben

Magyarországgal már nemigen osztanak meg bizalmas információkat a külföldi titkosszolgálatok – olvasom Dezső András kollégámtól, aki értő feltérképezője annak a helyzetnek, amit a magyar–orosz és a magyar–kínai közeledés, mi több, egyre szorosabb együttműködés jellemez minden fronton.
Ezekben a berkekben járatosabb ismerősöm kiegészíti ezt azzal, hogy soha ennyire szabadon nem dolgozhattak az adott országok kémei hazánkban, mint mostanában. Se fedés, sem feddés – humorizál és felhívja a figyelmemet arra, hogy miközben másutt sorban utasítanak ki hírszerzőket, diplomatának álcázott személyeket, idehaza csend és béke honol. Mindez onnan jut eszembe, hogy az MI5 (—> Military Intelligence, Section 5 – biztonsági szolgálat, az Egyesült Királyság belföldi kémelhárító és biztonsági ügynöksége) vezetője szerint az Egyesült Királyságban már több mint 20 ezer embert kerestek meg kínai kémek burkoltan, online. Ken McCallum az Öt Szem hírszerző szövetség biztonsági vezetőinek példátlan közös megjelenése alkalmából beszélt erről Kaliforniában.
Az amerikai, brit, ausztrál, kanadai és új-zélandi biztonsági szolgálatok vezetői azért jelentek meg együtt, hogy figyelmeztessék a vállalatokat: Kína nagy erőkkel dolgozik üzleti titkok megszerzésén. Az első nyilvános találkozó helyszínéül azért a kaliforniai Stanford Egyetemet azért választották, mert a Szilícium-völgy szívében fekszik. A biztonsági vezetők mind a nyilvános nyilatkozatokban, mind a vállalkozók és befektetők részvételével tartott zárt ülésen figyelmeztettek arra, hogy Kína ellopja a csúcstechnológiát képviselő kutatásokat.

A német belföldi hírszerző ügynökség a minap figyelmeztetést adott ki, hogy Kína titokban európai politikusokat von a befolyása alá, hogy az ázsiai országgal baráti légkört alakítson ki. A titkosszolgálat szerint főként a nyugati országokban, különösen Németországban próbálkozik ezzel Kína. Meglepő módon a nemzeti szuverenista, szélsőjobboldali vagy populista politikusokat veszik célba a pekingi szolgálatok. Több európai elhárítás is lép a befolyásolási kísérletekkel szemben.

Nekünk nincsenek titkaink. Ha csak a magántőkealapok nevesítése nem az – de az oroszokat és a kínaiakat ez hidegen hagyja.