Az egyes szakmák túltelítettségéről és a diplomás-munkanélküliségről, különös tekintettel a bölcsész-munkanélküliségről szóló híreket az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett «Diplomás pályakövetés, 2009–10» kutatási program eredményei sem bizonyították. A felmérés szerint ugyanis meglepően gyors a munkába állás, és stabil a munkaviszony a friss bölcsész diplomásoknál. Az államilag támogatott hallgatói létszám átcsoportosítása önmagában nem növeli a természettudományos és műszaki szakok iránti csekély érdeklődést. Sokrétű indokai közül kiemelendő, hogy a középiskolákban a reáltárgyak aránya rendkívül alacsony, tehát a közoktatás oldaláról egészen más folyamatokat figyelhetünk meg, mint amit a felsőoktatási kormányzat évek óta érvényesít.
A munkaerő-piaci jelzésekkel indokolva, az idén ismét 350-nel csökkentették a bölcsészképzés államilag támogatott keretszámait, ami azt jelenti, hogy a három évvel ezelőtti 4800, államilag finanszírozott bölcsész alapképzési (BA) hely helyett 2011. szeptemberétől csak 4100 hallgató kezdheti meg tanulmányait ezeken a szakokon az országban.
Ez a tendencia, különös tekintettel a szakterület továbbra is meglévő szétaprózottságára, aggasztó, csakúgy, mint az a tény, hogy a csökkentések döntően – mint eddig is – mindenekelőtt a nagy intézmények keretszámait érintsék. Ugyanakkor a bölcsész mesterszakokra (MA) felvehetők ugyancsak csökkentett keretszámát a múlt évek gyakorlatától eltérően osztották fel az intézmények között.
Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni: a keretszámok meghatározásánál alapvető fontosságú volna, hogy a felsőoktatás törvényi szabályozása mellett a képzési területi és az intézményi keretszámok meghatározása is állandó, pontosan követhető, minden képzési területre, és azon belül minden intézményre egységesen alkalmazott algoritmus alapján történjék. Ellenkező esetben a háromciklusú képzés tervezhetetlenné és kiszámíthatatlanná válik. A bölcsész dékánok kifejtették: a diákok döntése gyakran nem találkozik az oktatásirányítás elvárásaival. A kutatási program eredménye szerint a bölcsész- és jogi diplomák túltermeléséről szóló vészjelzések ellenére a két képzési terület végzettjei az átlagosnál gyorsabban helyezkednek el a munkaerőpiacon, a természettudományi, társadalomtudományi és pedagógiai végzettségűek viszont az átlagosnál hosszabb idő alatt tudnak csak elhelyezkedni.
Mindez a szóban forgó szakterületek sajátosságaiból, valamint az ott megszerezhető és a munkaerőpiacon is közvetlenül vagy közvetve konvertálható alap-kompetenciák széles körű alkalmazásainak lehetőségeiből és társadalomnak az ilyen tudással szemben is megfogalmazódó igényeiből fakad.
Az együttműködő bölcsészettudományi karok vezetői hangsúlyozzák: a kiegyensúlyozottan és felelősen gondolkodó felsőoktatás-politikai stratégia integráns részévé kell tenni a humántudományok területének hazai és nemzetközi fejlesztését, és semmiképpen sem szabad egymás rovására fejleszteni a tudományterületeket.