Boldog bolondok helyett Meztelen éj

A Bubik István Stúdiószínpadon Pozsgai Zsolt: Meztelen éj… Mozart című kétrészes, kétszemélyes rondóját mutatják be Gaál Ildikó rendezésében, Kökényessy Ági és Almási Sándor játékával: Constanze és Mozart eljátsszák egymás előtt korábbi szerelmeik minden forró titkát. – A darab eredeti címe Boldog bolondok volt, de a színház nem akarta, hogy A bolond Ásvayné és A bolondok grófja után egy harmadik „bolond” darab is a repertoáron legyen, ez a címváltozás oka.

Újszinházi nézőtér.

Az első nagyszínpadi premier Tamási Áron nevéhez fűződik, akinek Énekes madár című székely népi játékát október 17-től játssza Pikali Gerda, Timkó Eszter, Koncz Andrea, Szakács Tibor, ifj. Jászai László, Varga Ádám, Esztergályos Cecília és Szarvas Attila; a rendező Magyar Attila.

Vörösmarty: Csongor és Tünde című misztikus tündérkalandját, noha kötelező és illik is ismerni, sok mai gyerek „unalmasnak” érzi, ezért a stúdiószínpadon két részre meghúzott, „könnyített”, beavató színházi előadásban tervezik színre vinni. Hátha ez kedvet csinál majd az eredeti, teljes szöveg elolvasásához is…

Topolcsányi Laura: A toll című, mesei elemet sem nélkülöző vígjátéka egy vidéki színház belső életébe enged bepillantást. Kökényessy Ági rendező szerint ez amolyan sírva nevetős kortárs bulvárvígjáték lesz, az igazmondásra való igényről – múlt évtizedekből. A bemutatót decemberre tervezi a színház.

Jövőre bemutatják a többi között Albert Péternek a művészvilág egy valós szeletéről szóló Hangemberek – avagy a magyar szinkron tündöklése és… című, a rendszerváltozás utáni időkben játszódó kétrészes, keserédes darabját; tervezett bemutató jövő március. A darabnak külön aktualitást ad, hogy kevés budapesti színház büszkélkedhet annyi „szinkronsztárral”, mint éppen a társulat.

A II. keresztény színházi fesztivál díszelőadásaként mutatják be jövő májusban Kocsis István erdélyi író: Az áldozat – Szt. Margit legendája című drámáját Árpád-házi Szent Margitról és apjáról, IV. Béláról, aki lánya áldozatvállalása nélkül ki sem érdemelhette volna ki „a második honalapító” történelmi jelzőt.

A ház továbbra is műsoron tartja a nagyszínpadon a többi között Szabó Magda „Az a szép, fényes nap”, Harsányi Zsolt: „A bolond Ásvayné”, Gyurkovics Tibor: „Nagyvizit”, Vaszary János: „A vörös bestia”, Jókai Mór: „A bolondok grófja”, Móricz Zsigmond: „Nem élhetek muzsikaszó nélkül”, Szőke István Atilla: „Országjáró Mátyás király” című előadásait. A stúdiószínpadon megtekinthető még Pozsgai Zsolt: „Pöttöm Panna”, „A szűz és a szörny”, „Szeretlek, Faust (Mindeszenty)” című darabok, Gyurkovics Tibor: „Kreutzer szonáta” és Kocsis István: Árva Bethlen Kata című műve.

A színház felújította és 100 személyesre bővítette a Bubik István Stúdiószínpadot. Az idén is odaítélik majd a Tintásüveg-díjat a színház legjobb férfi-, illetve női alakításáért, melyet a múlt évadban Koncz Andrea és Helyey László érdemelt ki. Bár már lépett előadásban, most a társulat rendes, szerződtetett tagja lett Bordán Irén, Esztergályos Cecília és Koncz Gábor.

Folytatódnak a vidéki vendégjátékok: Szekszárdra, Paksra, Salgótarjánba, Mosonmagyaróvárra, Keszthelyre és más településekre viszik el előadásukat 15–20 alkalommal.