Az idősebbek még emlékeznek az autóstopos turistáskodás virágkorára, vagy a Balatonnál egykor népszerű „Zimmer frei-rendszerre”. Azóta a világ nagyot változott: a német egység óta nem jönnek az NDK-s vendégek (legföljebb egykori keletnémetek, ők sem nagy számban), az autós pedig ritkán áll meg az út szélén, hogy fölvegyen bárkit is. Nyugat-Európában azonban már ebben is sikerült fordulatot elérni; előttünk járnak, ám az előnyük nem akkora, hogy ne lehessen ledolgozni a hátrányt.
Az ötlet kézenfekvő: miért autózgassunk magunkban, például Berlin és Hamburg között, amikor beszélgetőtársunk is lehetne, aki ráadásul beszáll a benzinköltségbe? Vagy miért vegyünk ki méregdrága szállodai szobát, amikor a vendéglátó ország polgára hajlandó üresen álló szobájába szerény díj fejében befogadni bennünket? Németországban már léteznek ezeket a megoldásokat népszerűsítő, mobil eszközökre fejlesztett weboldalak, amelyek főként (pénzben nem bővelkedő) fiatalok körében népszerűek. A német államvasutak (Deutsche Bahn), illetve a Hilton-szállodalánc vezetését is meglepte, hogy a „közösségi megosztásnak” e formái mekkora konkurenciát képesek támasztani.
A Magyar Telekom szeretné felkarolni a hasonló hazai kezdeményezéseket, vagyis a telekommunikációs hálózatokra és okos eszközök erre épülő vállalkozásokat. Ilyenek most már szép számban léteznek nálunk is, csakhogy nem rendelkeztek olyan platformmal, ahol könnyen elérhetők.
A közösségi gazdaság nem ismeretlen a magyar nagyközönség előtt sem, de mostanáig főként a digitális bolhapiac (vatera.hu) létezéséről tudnak honfitársaink. Több befektető és a hazai távközlési szolgáltató képzeletét azonban felcsigázta, hogy például a nyári Sziget-fesztivál alkalmából mennyire megélénkül a kereslet a források, eszközök megosztására épülő szolgáltatások iránt. Mint a Telekom tájékoztatóján is elhangzott: egyre többen szeretnének használni valamit anélkül, hogy meg kelljen azt vásárolniuk. (Nem szólva arról, hogy a fiatalnak sokszor nincs is pénze autóra, de még vonatjegyre sem.) Az okostelefonon azonban az igények találkozhatnak az kínálattal. A GPS-funkcióval ellátott „kütyükön” láthatjuk, hol parkol a kölcsönzésre váró autó, a közösségi oldalakon pedig megnézhetjük, hogy kinek az otthonában tölthetünk pár napot. A fizetés és a számlázás pedig a közvetítő biztonságos felületén keresztül történik.
Az olvasóban alighanem rögtön megfogalmazódik a kérdés, hogy mit szól mindehhez az adóhatóság? Nos, bár joghézagok bőven vannak szabályozóink rendszerében, de ahogyan például a garázspiacok is prosperálhatnak, és egy meghatározott bevételi összegig adómentesek, így az imént említett példák is számíthatnak a NAV nagyvonalúságára. (Németországban 7 óra/100 kilométerben szabták meg azt a határt, ameddig a sofőr ezért a „maszek” szolgáltatásként pénzt – adómentesen – elfogadhat.)
Világszerte egyre több területen születnek a megosztáson alapuló vállalkozások, hiszen nem feltétlenül kell teljes szerszámkészletet bevásárolnia, ha csak alkalmi barkácsoló. A piaci kölcsönzők nem építenek a bizalomra, tetemes letéti díjakat kérnek egy-egy fúrógép kölcsönzésére, pedig lehet, hogy csak egyetlen lyukat szeretnénk fúrni a falba. A neten tájékozódva kiderülhet, hogy a szomszédomnak van-e ilyen eszköze, és szerény díjazásért kölcsön adja. Ő is jól jár, én is, ráadásul biztos lehet benne, hogy nem lopom meg.
Bár még csak a szárnyait bontogatja, de máris több mint 530 milliárd dollárra becsülik a globális közösségi gazdaság éves árbevételét. Világszerte ma már több mint kilencezer vállalat tevékenykedik ebben a szektorban. Christian Schiller, a BlaBlaCar menedzsere újságírók előtt elmondta, hogy a Németországban, Ausztriában és Svájcban tevékenykedő cég egy közösségi platform segítségével hozza össze az üres helyekkel rendelkező autósokat az ugyanoda igyekvő autóstopposokkal.
„A több mint tízmillió aktív használó tucatnyi országból és a havi mintegy kétmillió utas azt jelzi, hogy a vállalat világméretű igényt elégít ki: az olcsó és fenntartható személyszállítás iránti keresletet. A BlaBlaCar használatával az autósok üzemanyagot takarítanak meg, az utasok pedig töredékét fizetik az útiköltségnek, amit a repülő- vagy vonatútért fizetnének.” Az üzletember elmondta, hogy a vállalat Magyarországra vonzó piacként tekint, és tervezi, hogy hamarosan több közép-kelet európai országban is megveti a a lábát.
A Magyar Telekom a közösségi gazdaságra épülő vállalkozások népszerűsítése végett egy mobil eszközökkel is elérhető weboldalt http://www.instantpossibilities.com hozott létre: a gyűjtőplatform bemutatja és elérhetővé teszi a hazai szereplőket.