Boromisza Tibor a 20. századi magyar festészet egyik nagy alakja, bár máig nem történt meg teljes életművének tudományos feldolgozása. A PMMI – Ferenczy Múzeum rendezésében a magyar festészet napján a szentendrei MűvészetMalomban megnyílt Boromisza-tárlaton több mint százötven műalkotást láthat a közönség magán- és közgyűjteményekből, közöttük számos olyat is, amely több évtizedes rejtőzködés után most először látható nyilvánosan. Az évek óta folyó kutatómunka egyik célja éppen az, hogy az életmű fehér foltjait ne csak informálisan, hanem a felkutatott műtárgyak segítségével is csökkenteni lehessen.
Az életmű rekonstruálását nagyban segíti az a tetemes mennyiségű dokumentációs anyag, amelyet a festő maga után hagyott. Írásai, tanulmányai, feljegyzései, naplói, levelezése, az évtizedeken keresztül összegyűjtött és rendszerezett, tőle és másoktól származó újságcikkek olyan mélységig adnak betekintést nemcsak az alkotásainak sorába, hanem a korszak művészeti közéletébe is, aminek köszönhetően értékes és új összefüggések kerülnek felszínre. A kiállítás ezért nagy teret szentel az időrendbe állított festői korszakok szokásosnál gazdagabb dokumentálásának, írott források, archív fotográfiák felhasználásával.
A kiállítás mind a festészeti, mind a dokumentációs anyaggal végigköveti az összes élethelyszínt, bemutatva a művész kiemelkedő írói munkásságát is.
