A hatóságok éppen ezért (hosszú tétovázás után – a szerk.) végre együttműködnek a jogsértő vállalkozások kiszűrésére, szükség esetén pedig szigorúan fellépnek e vállalkozásokkal szemben.
A szigorítások lényege, hogy a fogyasztók és az árubemutatókat szervezők is körültekintően járjanak el. A fogyasztóknak hangsúlyosan ajánlott, hogy fontolják meg, szükségük van-e a kínált termékre, tájékozódjanak arról, az máshol mennyibe kerül, és ha ajándéksorsolás reklámját látják vagy hitelt kínálnak nekik, jelezzék a hatóságoknak.
A termékbemutatókat szervezők hitel felkínálása esetén pénzügyi közvetítőkként jártak el. A hitelintézeti törvény azonban 2015. december 12-től megtiltotta az árubemutatóval egybekötött termékértékesítéskor a pénzügyi szolgáltatást. Az új szabályozás kizárólag a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például bankkártya) használatával összefüggésben nyújtott pénzügyi szolgáltatásra ad lehetőséget.
A múlt évek kedvezőtlen tapasztalatai sarkallták arra a jogalkotót, hogy szigorítsa az árubemutatókon történő termékértékesítés jogszabályi hátterét. A termékbemutatókon részt vevő fogyasztók nagy része ugyanis a 70-80 évesnél idősebb, különösen kiszolgáltatott és sérülékeny. Ezzel visszaélve egyes vállalkozások a bemutatókon nem ritkán elképesztő mértékben túlárazták a termékeiket, tevékenységük sikerét pedig gyakorta megtévesztésen alapuló tájékoztatásokkal, értékesítési technikákkal is fokozták, a fogyasztót megalapozatlan és azonnali döntések meghozatalára késztették.
Mivel az árubemutatókon felkínált termékek ára többnyire meghaladta a fogyasztók pénzügyi lehetőségeit, a vállalkozások jellemzően lehetővé tették a hitelre vásárlást. Ilyenkor a vállalkozás – egy pénzügyi intézmény közvetítőjeként – az árubemutatón adott lehetőséget arra, hogy a fogyasztó – rajta keresztül – hiteligényléssel forduljon az adott pénzügyi intézményhez.
A hitel- vagy kölcsönszerződés megkötésének segítése jogi értelemben pénzügyi szolgáltatás nyújtásának minősül. Így jogellenes az is, ha az értékesítéskor nem pénzügyi vállalkozás olyan információt közöljön, amely alapján végül hitelfelvétel történik.
Jogsértésre utalhat az a körülmény is, ha egy vállalkozás árubemutatós értékesítéseihez visszatérően azonos pénzügyi intézmény hitelnyújtása kapcsolódik.
A szervezők számára a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény módosítása értelmében az árubemutatóval egybekötött termékértékesítéshez kapcsolódóan immár tilos az ajándékjuttatás, az árengedmény, a kedvezmény, a vagyoni előny és az ajándéksorsolás reklámja is. A szabályozás által feltételezhetően csökken a részvételi kedv, így csökken a potenciálisan veszélyeztetett vásárlók száma is.
A szigorú ügyfélszolgálati előírások – amelyeknek köszönhetően a vásárlók a cégeket elérhetik és érvényesíthetik az elállási jogukat – szintén az árubemutatón részt vevő fogyasztók érdekeit szolgálják. Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés fogalmi körébe sorolható a termék bemutatása, illetve forgalmazása céljából szervezett utazás vagy rendezvény. A hatóságok nem tartják elfogadhatónak a pénzügyi szolgáltatásnyújtást tiltó rendelkezések olyan megkerülését sem, amikor egy vállalkozás fizikailag vagy időben választja el a termékértékesítést és a hitelnyújtást, vagy ennek látszatát kívánja kelteni.
A hatóságok az árubemutatókkal kapcsolatos eljárásaik során folyamatosan együttműködnek, és ha jogszabálysértést, az előírások megkerülésére irányuló magatartást, vagy erre utaló körülményt észlelnek, haladéktalanul intézkednek – zárul a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Nemzeti Bank és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye.
Bővebben a termékbemutatók buktatóiról:
- https://www.gvh.hu/fogyasztoknak/gondolja_vegig_higgadtan;
- http://www.mnb.hu/fogyasztovedelem/sajtoszoba/figyelemfelhivas-az-arubemutatoval-egybekotott-termekertekesites-penzugyi-fogyasztovedelmi-kockazataira;
- http://www.nfh.hu/node/65.
