Mi történik, ha júliustól egy autokrata áll az EU élén? – jelent meg a meglehetősen sarkosan megfogalmazott kérdés a Stuttgarter Nachrichten című német lapban. Hadd pontosítsak: a kérdés ilyetén megfogalmazását nem azért tartom sarkosnak, mert Orbán Viktor autokrata mivoltában szemernyit is kételkedem, hanem azért, mert a féléves soros tanácsi elnökség szerepköre azért messze van attól, hogy az Európai Unió vezetését jelentse, a szó hatalompolitikai értelmében.
De ne vágjunk a dolgok elébe, pontosan ez az, amit Baden-Württemberg tartomány vezető lapja tisztázni akar a cikkben, hogy mekkora hatalmat kap a magyar miniszterelnök Európa fölött erre a hat hónapra, és ennek nyomán mi várható a magyar elnökségtől.
A stuttgarti hírlap hangsúlyozza, hogy a soros elnökség lényegében a tagállami szakminiszterek tanácskozásain való elnöklést, valamint az ülések napirendjének az előkészítését jelenti. Az elnökség nem hozhat döntéseket a napirenden szereplő témákban, de megvitatásukat hátráltathatja, illetve előnyben részesítheti. Emellett a tagállamok közti konfliktusok ügyében törekedhet az álláspontok közelítésére, összecsiszolására. A cikk kiemeli, hogy az esztendő második felében esedékes magyar elnökség a júniusi európai parlamenti választások utáni hónapokra esik, amikor kevés uniós jogalkotási téma várható, hiszen a legfőbb eldöntendő kérdések az uniós tisztségek – elsősorban az Európai Bizottság elnöki posztja – betöltésére vonatkoznak majd az EP-választási eredmények fényében.
A probléma időszerű lényegét a Stuttgarter Nachrichten abban fogalmazza meg, hogy – idézem – „Brüsszel és Magyarország között jégkorszak uralkodik”. Idézet vége. A lap szerint
Orbán politikai stratégiájának a része, hogy tirádákat zeng az Európai Unió ellen, kormánya pedig módszeresen lebontja Magyarországon a demokráciát. Az Európai Bizottság milliárdos nagyságrendben befagyasztotta a támogatási pénzeket, és eljárást kezdeményezett az ország ellen az EU alapértékeinek a megsértése miatt.
Az Oroszországhoz közeli Orbán újra és újra akadályozza az EU törekvéseit, különösen Ukrajna támogatását.
Megszólaltatja a cikk szerzője Sonja Priebust, az Odera menti Frankfurt Európa-egyetemének a Magyarország-szakértőjét, aki szerint soros elnökként a magyar kormánynak a saját érdekeit háttérbe kellene szorítania, de ehelyett konfrontációs utat jár, aminek következtében messzemenően elszigetelődött a tagállamok között.
Priebus szerint – a magyar elnökséget illető aggodalmait hangoztató Európai Parlament álláspontjával összhangban – a tagállamok közbeavatkozhattak volna, hogy minősített többséggel megváltoztassák a soros elnökségek ellátásának a sorrendjét. Olyan klauzula is elképzelhető lenne, amely kizárja a soros elnökséget olyan tagállam esetében, amely ellen uniós eljárás van folyamatban.
Ismerteti ugyanakkor a lap a Fidesz-közeli Századvég Alapítvány politológusának, Kiszelly Zoltánnak a véleményét is, ami szerint Magyarország az elnökséggel alternatívát fog felmutatni a brüsszeli főáramlattal szemben. Kiszelly négy témát emel ki a magyar elnökség prioritásai közül: a versenyképességet, a demográfiai kihívásokat, az EU nyugat-balkáni bővítését és az EU külső határainak a védelmét. A kormánypárti politológus szerint az alternatíva felmutatása nem jelent konfrontációs irányt. Sonja Priebus azonban ennek nem ad hitelt: szerinte Orbán nem hagyhat fel a Brüsszel elleni retorikával anélkül, hogy választókat veszítene. Úgy véli mindenesetre, hogy döntő jelentősége lesz az európai parlamenti választások kimenetelének.
Tegnap délután már bejárta a világsajtót, hogy Emmanuel Macron a The Economist című londoni hetilapnak adott nyilatkozatában ismét európai katonák Ukrajnába küldéséről beszélt arra az esetre, ha az szükségessé válna az orosz győzelem megakadályozására. A francia köztársasági elnök szerint meg kell menteni Európát, a kontinens egész civilizációja veszélyben van, mert az oroszok nem állnának meg Ukrajnánál.
A Politico című amerikai portál európai kiadása ugyanakkor megírta, hogy Macron és Olaf Scholz német kancellár tegnap estére bizalmas jellegű, még a legszűkebb tanácsadói kört is távol tartó, csak a két politikus feleségének a jelenlétével számoló találkozót tervezett egy párizsi étteremben. A politikai étlapon eszerint Kínát tálalták fel, tekintettel Hszi Csin-ping kínai elnök közelgő európai látogatására. Utalt azonban a Politico arra is, hogy Ukrajnát illetően korábban éles nézeteltérések mutatkoztak Macron és Scholz között.
A Reuters elemzésben foglalkozik Hszi küszöbön álló európai körútjával, amelyen Franciaországon kívül Magyarországot és Szerbiát keresi fel. Úgy vélekedik, hogy e tárgyalások nyomán megmutatkozhat Európa megosztottsága a Kínával való kereskedés kérdéseit illetően, valamint abban, hogy milyen álláspontra helyezkedjék az öreg kontinens az Egyesült Államok és Kína közötti szembenállás kapcsán.
A brit hírügynökség ismerteti a kieli gazdaságkutató intézet becslését, ami Kína háromszor-kilencszer nagyobb támogatást ad saját cégeinek, mint más országok, és ez felettébb tisztességtelen versenyhez vezet. Macron keményebb fellépést szeretne Pekinggel szemben, de Scholz ehhez nem teljesen partner.
A Reuters kiemeli, hogy a kínai vezető körútjának másik két állomása, Magyarország és Szerbia nem csupán tetemes kínai beruházásokat fogadó ország, hanem egyben Oroszország-párti is.