(Szerző: László József) Magyarország és a magyar–orosz viszony gyakran szerepel az Európai Unió és Ukrajna elleni eszközként a Kreml propagandájában. Ez hangzott el az USA budapesti nagykövetsége, a Political Capital és a Globsec a „Magyarország az orosz propaganda szemével” című online beszélgetésén. (A német Süddeutsche Zeitung felvétel: a hetedik évfordulón egy férfi lengeti az orosz lobogót.)
Magyarország az egyik legsérülékenyebb uniós tagállam a rosszindulatú külföldi befolyásolási kísérletekkel szemben. Ezt a helyzetet rontja a magyar politikai elit egy részének erős Kelet-barát elköteleződése, a kormánypárti magyar média orosz- és Kína-barát szerkesztési gyakorlata.
Ezzel párhuzamosan pedig az orosz – főként Kreml-párti – média úgy formálja a Magyarországról közvetített képet fogyasztóinak, hogy az a Nyugat-ellenes információs műveleteit szolgálja.
Az EU-n belüli magyar különállást az orosz propaganda előszeretettel használja ki, azt demonstrálva, hogy az unión belül alapkérdésekben sincs egyetértés. Magyar álszakértők bukkannak fel a Kreml propagandájában, valótlan állításokat fogalmaznak meg Magyarország Ukrajna-politikájáról, muníciót adva az ukrán szélsőjobbnak. Az álszakértőket bármikor elő lehet húzni, még akkor is, ha bebizonyosodott róluk, hogy nem valóságosak, csakhogy ez az információ nem jut el a célközönséghez. Ugyanakkor Oroszország számára Magyarország „nem tétel”, hiszen sem gazdasági, sem politikai súlya nem indokolja ezt.
A beszélgetésen szóba került az is, mennyi realitása van egy orosz katonai akciónak Ukrajna ellen. A szakértők úgy vélik, hogy ezt még Moszkvában sem döntötték el, ugyanakkor az ukrán haderő sokkal felkészültebb és erősebb, mint anno a Krím orosz inváziója idején.
Arra azonban nem lehet számítani, hogy egy katonai konfliktus esetén a NATO fegyveresen is beavatkoznék.