Ausztria és Finnország után az Egyesült Államokból is arról érkezett hír, hogy a magyar kormány ott is bocsánatkérésre szólított fel több sajtóorgánumot, miután azok bírálták az Orbán Viktornak adott különleges jogkört.
A Kovács Zoltán által írt levelet ez esetben is az érintett nagykövetség juttatta el a címzetteknek. Az amerikai közszolgálati rádiónak, az NPR-nek küldött üzenet kiemeli, hogy Magyarország példátlan támadások célpontja, de most itt az idő, hogy a tengerentúli sajtó megkövesse a magyar vezetést, sőt, a lakosság nagy többségét is, hiszen az támogatta a felhatalmazási törvényt. Majd felsorol 82 olyan esetet, amikor a rádió, a CNN, a Bloomberg, a The Washington Post és más hírforrások, valamint jogvédő csoportok és elemző intézetek az utóbbi két hónapban kifogásolták a rendeleti kormányzást.
Végh Zsuzsa, az Európai Külkapcsolati Tanácstól az véli, hogy Kovács húzása, de már előtte, az Orbán számára jóváhagyott különleges jogosítvány is csupán ködfüggöny volt. A magyar demokrácia ugyanis eleve válságban van, a kétharmad birtokában a hatalom azt csinál, amit csak akar. Az alkotmánybíróság pedig tele van a kabinet lojális híveivel, tehát nem képez érdemi ellensúlyt.
Az NPR leszögezte: kiegyensúlyozottan tájékoztatott a magyar ügyekről, mert munkájában alapvetőnek tartja, hogy mindig megbízható hírekkel szolgáljanak a sokmillió hallgató számára.
A volt osztrák kancellár alapvetőnek tartja a minőségi sajtó fennmaradását a túlélés szempontjából – írja a Wiener Zeitung. Schüssel, aki éppen ma 75 éves, könyvben foglalta össze hosszú pályafutása legfőbb tanulságait. Mint mondta, a jogállam számára a hiteles tájékoztatás olyan, mint az éltető oxigén. Nem lehet meglenni a sokoldalú nyilvános vita nélkül, de utóbbinak nem szabad csupán egyetlen valakire összpontosítania.
Lehetőséget kell nyújtani a választók számára, hogy bárkit leváltsanak. Folyamatos küzdelemre van szükség a többség, a bizalom és a hatalom megszerzésére, ám a felhatalmazás mindig csupán meghatározott időre szólhat. Ám az nagy baj, ha a nézőpontok ütköztetése gyorsan a barát–ellenség képletbe torkollik. Mert ilyenkor kialakul a „jó a rossz ellen”-ellentétpár és abból azután nehéz kikeveredni.
A politikus, aki tavaly a bölcsek tanácsának tagjaként megbízást kapott az Európai Néppárttól a magyar demokrácia helyzetének felmérésére, úgy véli: lehetséges, hogy azért ennyire kiélezettek a viszályok, mert nagyon éles küzdelem folyik a saját vélemény érvényesítéséért. És nincsenek olyanok, akik közvetíteni tudnának a két tábor között. De nagyon nem lenne jó, ha főleg az írott sajtó szerepe arra szűkülne le, hogy továbbítsa a két oldal véleményét. Éppen ellenkezőleg, egyre több szempontot kell behoznia a vitákba. Különben szektaként végzi.
Éppen a mostani koronaválság tanúsítja, mennyit számít az újságírás. Mert a hiteles információ a demokrácia része, és anélkül nem lehetséges a túlélés. Ezért kell állami pénzekből támogatni a független, magas szinten működő médiát. De az internetes csatornák nem tudják helyettesíteni a hagyományos tájékoztatást. Schüssel sajnálatosnak tartja, hogy a politikában megy a harc a fogalmak meghatározásáért, és azért, hogy ki szabja meg a vitát. Itt hatalmi csatározásról van szó, ám fel kell adni a dolgok leegyszerűsítését, mert sokszínűségre van szükség. Az árnyalatok is sokat számítanak. A világ nem olyan egysíkú, mint amilyennek időnként látszik. Viszont akinek nincs szeme a sokszínűségre, az színvakként végzi.
Az unió 2. legfontosabb bíróságának elnöke szerint szétszakíthatja az EU-t a német alkotmánybíróság minap hozott döntése, amely megkérdőjelezi a közösségi jog elsőbbségét – írja a Politico. Marc van der Woude, aki a szervezet ítélőszékét irányítja, kifejtette: a karlsruhei ítélet elvezethet több tagállam burkolt kiválásához, amivel arra utalt, hogy Magyar- és Lengyelország még inkább feljogosítva érezheti magát a jogállam lebontásához. Ez pedig az egész szervezetre nézve tragikus következményekkel járhat. A szakember, aki csak igen ritkán nyilatkozik, hozzátette, hogy a német intézmény beleavatkozott az európai jogrend működésébe, ez pedig arra ösztönözhet bizonyos kormányokat, hogy kiváljanak a jelenlegi rendszerből, és bár formálisan tagok maradnak, valójában azonban hátat fordítanak az együttes szabályoknak. Vagyis aláássa a jogállamot, amelyre az egész EU épül. Hiszen ha végig visszük ez a logikát – mondta –, akkor eljutunk oda, hogy akármelyik nemzeti bíróság a maga szája íze szerint értelmezheti, miként kell alkalmazni a közösségi jogot. Főleg, hogy már vannak olyan országok, amelyek bontják le a demokráciát, és a végrehajtó hatalom gyámsága alá helyezik az igazságszolgáltatást. Márpedig: ha ezek az államok kivonják magukat az uniós jog hatálya alól, akkor gyakorlatilag kivonulnak az Európai Házból, annak pedig súlyos politikai következményei lennének.
Aggasztóan kevés a víz a Fertőben és egyelőre az osztrák szakemberek sem tudják, mit kellene tenni – írja a Die Presse. Legutóbb 1965-ben volt ilyen alacsony a szint, ezért Burgenland tartomány munkacsoportot nevezett ki, nehogy a vége az legyen, mint 150 évvel ezelőtt, amikor a tó hat évre teljesen kiszáradt. A gond az, hogy nem hull elég eső, holott az adja a fő utánpótlást. És a következő évek kilátásai sem túl jók, figyelembe véve a várható klimatikus változásokat.
Szakemberek felvetették, hogy vagy a Dunából, vagy a Rábából vezessenek át vizet, de erre azonnal felháborodtak a környezetvédők, mert úgy ítélik meg, hogy az katasztrofális ökológiai következményekkel járna. A két folyó vize ugyanis mészben gazdag, ezért iszaposodást okozna a Fertőben.
A szakértők most az összes érintett, köztük a Természetvédelmi Világalap (WWF) véleményét is ki akarják kérni. Vezetőjük abban látja a kiutat, hogy a magyar társszervek közreműködésével a talajvizet kell igénybe venni a pótlásra. Annál is inkább, mert ha teljesen eltűnnék a víz a tóból, az dráma lenne az egész környék idegenforgalma szempontjából.
(A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.)