Nemzetbiztonsági érdek az erős környezet- és klímapolitika

Válságok közepette köszöntött ránk a Föld napja: sokasodnak azok a döntések, amik a háborúra és a körvonalazódó gazdasági válságra hivatkozva parkolópályára állítanák a környezet- és éghajlat-védelmet. A WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület felhívja a figyelmet a környezet- és klímavédelem nemzetbiztonsági jelentőségére és az alakuló új kormány felelősségére. A szervezetek szerint szükség van önálló környezetvédelmi minisztériumra a kormányban.

A Föld napja 2022-ben krízisek közepén érkezett: a harmadik évébe forduló világjárvány, pusztító háború   Ukrajnában, kiterjedt gazdasági válság közelgő réme, extrém téli aszály a Kárpát-medencében. A láthatóvá vált energiafüggőség, a nemzeti önellátás kritikus mértékű meggyengülése, az élelmiszerek drágulása és az időszakos ellátási problémák ma már nem elméleti kockázatok, hanem a mindennapi valóságunk részei.

A Föld napja 1970 óta minden április 22-én a bolygó és az élhető környezetünk megóvására hívja fel a figyelmet. A Föld idei napján a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország a környezet- és klímavédelem nemzetbiztonsági jelentőségére és az alakuló új kormány felelősségére hívja fel a figyelmet.

A környezeti, gazdasági és társadalmi válságok most is tapasztalható sokasodása és egymásba érése nem csupán egyszeri balszerencsés időszakot jeleznek, hanem sokféle fenntarthatósági probléma (klímaváltozás, társadalmi egyenlőtlenségek, természeti erőforrások leromlása) kísérőjelenségei. Egy lehetséges rossz forgatókönyv első fejezete, ami a ma ismert világunkat állandósult válságkezelésre és szükségállapotba kényszerítheti.

Ennek fényében különösen fontos, hogy milyen választ adunk a stresszhelyzetekben: a háború és a gazdasági válság árnyékában úri huncutságnak nevezve félre szorítjuk a környezet- és klímavédelmet, vagy előremenekülünk a már szükségszerű váltásokba. A helyben termelt és feldolgozott élelmiszer, a rövid ellátási láncok visszaépítése, a decentralizált megújuló energiatermelés, az energiahatékonyság növelése, a mezőgazdaság természetes vízmegtartásra és talajkímélő módszerekre alapozott fejlesztése, a belvizek és árvizek természetes megtartása vagy a villámárvizek csökkentése és a szén-dioxid tárolása az örökerdők területének növelésével mind olyan intézkedések, amelyek nemcsak környezetvédelmi szempontból vannak hosszú ideje a tennivalók listáján, de a nemzeti ellenálló képességet és szuverenitást, valamint az élelmiszer-biztonságot is növelik.

Jelenleg az agrárminiszter felel a természet- és környezetvédelemért, miközben meg kell felelnie a nagyüzemi mezőgazdasági termelők igényeinek, a fakitermelésben érdekelt erdészeti zrt.-knek, a peszticid-forgalmazóknak és egy sor olyan ágazatnak is, amik jellemzően a környezetvédelmi előírások enyhítéséért szólalnak fel. Ennek az az abszurd következménye, hogy a hazánk természeti örökségének megőrzéséért felelős minisztérium az Európai Unióban a biológiai sokféleség védelmét szolgáló intézkedések bevezetése ellen lobbizik, és üdvözli, hogy a víz-, talaj- és beporzóvédelmet is szolgáló ökológiai fókuszterületek beszántása és a rovarölő szerek használata is engedélyezhető lesz.

„Az ökológiai fókuszterületekkel kapcsolatos magyar kormányzati álláspont szöges ellentétben áll hazánk környezeti érdekeivel, a mezőgazdaság természetes immunrendszerének erősítése helyett kifacsarjuk az utolsó cseppeket is a folyamatosan pusztuló talajokból” – mondja Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.

Miközben a politikai döntéshozók kihátrálnak a környezetvédelmi szerepvállalásból, a magyar társadalom tisztában van a környezet- és klímavédelem gondjainak súlyosságával. A WWF Magyarország legújabb kutatása szerint a választók a mindenkori kormányzattól határozott és elkötelezett fellépést várnak el, miközben saját maguk is készen állnak a cselekvésre. „A hazai fenntarthatósági programokon és akciókon végigtekintve azt látjuk, hogy a helyi kezdeményezések, a magánemberek személyes fenntarthatósági vállalásai és a vállalatok klímavédelmi ambíciói lassan megelőzik a magyar kormányéit – mondja Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója. – A környezetpolitika, az évtizedes távlatokban átgondolt természetierőforrás-védelem, a klímaváltozás hatásaival szemben ellenálló mezőgazdaság fejlesztésében annak ellenére nem történt érdemi előrelépés, hogy a társadalmi elvárások egyre hangosabbak és erősebbek.”

A legnagyobb probléma: bármilyen tárcába integrálják is a környezetügyet, az csak úgy lehetséges, ha más, nagy gazdasági erejű ágazatok mellé helyezik el. Mivel az egészséges környezet megőrzése és az éghajlatvédelem elsősorban társadalmi érdekeket szolgál – illetve, bár nem csekély a gazdasági haszna, de az csupán hosszú távon értelmezhető –, ezért a környezetügy mindaddig háttérben fog maradni a rövid távú érdekekkel, a nagy lobbierejű, de erőforrásigényes termelő ágazatokkal szemben, amíg a kormányzat ezt nem ellensúlyozza tudatosan.

„Magyarországé a világ egyik legnyitottabb gazdasága, ami ráadásul az erőforrás-felhasználás hatékonyságában is az utolsók között áll az Európai Unióban. Az önellátó helyi gazdaságot erősítő, az erőforrásokkal takarékosan bánó politika nemcsak a természet számára előnyös, de ellenállóbbá teszi hazánkat a társadalmi, gazdasági válságokkal szemben is – hívja fel a figyelmet Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke. – Ezért csak önálló természeti erőforrásokkal és környezetvédelemmel foglalkozó minisztérium lehet annak biztosítéka, hogy ezek a szempontok a kormányzat minden döntésében megjelenjenek.”

A három szervezet a Föld napján nyílt levelet is közrebocsátott, amihez április végéig várják a környezet- és klímavédelem iránt elkötelezett civil szervezetek csatlakozását.