A covid19 nem az első és nem is az utolsó egészségügyi kihívás, amivel az egész Földön meg kell küzdeni – derül ki a müncheni központú Roland Berger nemzetközi menedzsment-tanácsadó központ szakemberei által készített elemzésből. A német stratégiai tanácsadó cég egy nagyszabású kutatás összegzéseként adta ki a különféle kérdésköröket körbejáró „Trend Compendium” című tanulmánysorozatot.
A koronavírus-világjárvány mellett számos, hasonlóan sürgető egészségügyi világprobléma vár megoldásra. Ilyen például a mikróbák ellenállásának növekedése az antibiotikumokkal szemben (antimikrobiális rezisztencia). Ez 2050-re várhatóan évi 10 millió ember halálát, valamint 90 millió dollár GDP-veszteséget okozhatja, ha nem kezdődik meg egy összehangolt kutatási és fejlesztési folyamat a területen.
Az éghajlatváltozás kezelésére fordított költségek harmadát az egészségüggyel kapcsolatos kiadások adják, azaz az éghajlati válságot egészségügyi válságként is lehet értelmezni. A külső környezeti tényezők, mint például a légszennyezés vagy az éghajlatváltozás hatásai riasztó megbetegedési kockázattal fenyegetik a világ népességét. A levegőszennyezettség évente hétmilliónál több ember halálát okozza. Az egy személyre jutó egészségügyi kiadások 2050-ig várhatóan minden országban növekedni fognak, a legnagyobb mértékű emelkedés a közepes jövedelmű országokban várható.
A növekvő világnépességben régiók szerint változik a fertőző és nem fertőző betegségekből eredő halálesetek száma. A fertőző betegségek okozta halálozási számok világszerte csökkenek – a növekvő életszínvonalnak és a higiéniai fejlődésnek köszönhetően – ez azonban nem mondható el az olyan nem fertőző (nagyrészt krónikus) betegségekről, melyek a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás vagy a környezetszennyezés miatt alakulnak ki. 2050-ig a költség- és ellátásigényes megbetegedések száma – például demencia, cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, rákos megbetegedések – tovább növekszik. 2060-ig a nem fertőző betegségek miatti halálozás több mint 50%-kal fog nőni.
A jövőben a betegségek kezelése egyre inkább technológia által vezérelt és támogatott lesz, ez már most is látható az e-egészségügyi alkalmazásoktól a koronavírus-világjárvány során elért kutatás-fejlesztési áttörésekig. Az orvostechnikai alkalmazások térnyerése, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás alkalmazása, valamint a távegészségügy növekvő jelentősége mind azt mutatják, hogy az egészséggel kapcsolatos jövőbeli megoldások előrejelző és megelőző jellegűvé válnak.
A betegápolást támogató rendszerek és a gondozási erőforrások elosztása világszerte jelentősen eltér. Ahol rendelkezésre állnak adatok, világossá válik, hogy a gondozás sarokköve világszerte a családtagok által végzett, általában képzetlen és fizetetlen otthoni ápolás, amely jelentős terhet ró a gazdaságra és az egyénre egyaránt.
A fejlett, többnyire nyugati országokban a hosszú távú ápolás támogatási rendszerei a legjobb esetben is hiányosak, az ápolási források elosztása a GDP mindössze 1-3%-át teszi ki. A hosszú távú ápolás tendenciái számos országban az intézményi ápolásról az otthoni ápolásra való áttérést mutatják.
A következő években egyre több gondozóra lesz szükség. A demencia, valamint az öregedő társadalmakban más, gondozást igénylő betegségek elterjedésével az ápolási igények egyre összetettebbé válnak. Az OECD szerint 2040-re az ápolószemélyzet terén 60%-os növekedésre lesz szükség ahhoz, hogy az ápolószemélyzet és az idős gondozottak jelenlegi aránya megmaradjon – de várható ápolási hatékonyság javulásával ez a szám a felére csökkenhet.
„A covid19-hez hasonló rendkívüli események tanulságainak levonása alapvető fontosságú, de ugyanilyen fontos felkészülni a lokális nehézségekre is. Érdemes a vállalatoknak rendszeresen felülvizsgálniuk az ellátási láncokat – akárcsak a politikai és szabályozási kereteket – a felkészültség érdekében. Az egészséges munkahelyek és a munkahelyi egészségvédelemmel kapcsolatos megelőző intézkedések előmozdítása, az egészséges, sportos életmód támogatása közvetlenül elősegíti a termelékenységet” – álltja Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi vezetője. A gyógyszer-kutatásában a nyitott szemlélet egyre fontosabbá válik az eredeti célokon túli új szinergiák megtalálása szempontjából.
Az egészségügyi ágazatban működő vállalatoknak fel kell ismerniük azt a tendenciát, hogy a személyes egészség és jólét számos vonatkozása – az önellátó alkalmazásoktól a viselhető eszközökig – a digitalizáció és az összekapcsoltság irányába mutat. Hasonlóképpen a diagnosztika és az ápolás területén is ki kell aknázniuk az újszerű technológiák, például a mesterséges intelligencia, az adatalapú tevékenységek vagy a robotizált eszközök lehetőségeit.