A személyi jövedelemadó (szja-) mentesség bevezetése látszólag kedvez ugyan az anyáknak, a valóságban azonban nem a bér után számolt adókedvezmény lenne számukra az igazán hatékony támogatás és hozná el az anyagi függetlenséget. A nők több mint kétszer akkora arányban dolgoznak rész-munkaidőben (vagyis általában alacsonyabb fizetésért), mint a férfiak. A gyermekvállalás után ráadásul egyre nagyobb arányban esnek ki – pláne a többgyermekes anyák – a munkaerő-piacról. (A nyitó kép forrása: derbund.ch.)
A nők és férfiak közötti bérszakadék felszámolásával, megfelelő munkahelyi szabályozással és a gyermeknevelést segítő állami infrastruktúra fejlesztésével tehetne valóban a kormány az anyák helyzetének javításáért – hangsúlyozta az Amnesty International Magyarország anyák napi közleményében.
A gyermeket nevelő nők számos kihívással néznek szembe a munkaerő-piacon, amilmek nagyrésze ugyanakkor nem érinti a gyermeket nevelő férfiakat.
„Egy nő egyébként is hátrányban van egy férfihoz képest a munkaerő-piacon, de szülés után ez a hátrány hatványozódik, és gyakran egy dolgozó anya hosszú évekre ragad bele abba a pozícióba, amiből szülési szabadságra ment” – hívta fel a figyelmet az egyenlőtlenségre Csernus Fanni, az Amnesty Magyarország nemek közötti egyenlőség szakértője. Nézzük, mit mutatnak az adatok!
A gyerekgondozási távolléten lévő munkavállalók kiugró többsége nő (néhány éves adat szerint hozzávetőleg 99%), ráadásul egy tavalyi EU-kutatás szerint a tagállamok közül az egyik legnagyobb arányban a magyarok vélik úgy, hogy ha egy férfi otthon marad a gyermekével, az az ambíció hiányára utal (közel 40%). Mindeközben hazánkban a 280 ezer 1-3 éves gyermekre kevesebb mint 60 ezer bölcsődei hely jut. Az anyáknak szinte lehetetlen visszatérniük a munkába, ha nem tudják kire hagyni a gyermekeiket.
A nők anyagi kiszolgáltatottsága a probléma
De miért olyan nagy baj, ha a nők a szülés után a gyermekükre, és nem a karrierjükre koncentrálnak? „A probléma nem az, ha egy anya otthon marad a gyermekével, hanem az, hogy ez olyan egzisztenciális következményekkel jár, amik miatt kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet. És miközben a kormány azt hangoztatja, hogy a születésszámokat akarja növelni, nem tesz hatékony lépéseket azért, hogy a magyar anyák ne függjenek anyagilag a férfi partnerüktől vagy a gyerekeik számától” – hangsúlyozta Csernus Fanni.
A magyarok 70%-a gondolja úgy, hogy a családi élet látja annak kárát, ha az anya teljes munkaidőben dolgozik. Azonban a részmunkaidős megoldások, miközben valóban sok családnak jelenthetnek ideiglenesen megoldást, bebetonozzák a női munkavállalókat az adott pozícióba. Ahogy Csernus mondja: részmunkaidős állásból szinte lehetetlen feljebb jutni a ranglétrán, ez pedig azt is jelenti, hogy az adott munkavállaló fizetése érdemben nem emelkedik.
A mosógépnek is anyára van szüksége?
A társadalmunkban meglévő sztereotípiák is arra erősítenek rá, hogy a nőknek, ha gyermekük van, otthon a helyük. Az EU tavalyi reprezentatív kutatása alapján a magyaroknak ki híján kétharmada (64%-a) gondolja úgy, hogy a nőnek előnyben kell részesítenie a családját a karrierjével szemben. Ez a legmagasabb arány az EU-ban!
„Sokszor halljuk, hogy egy gyermeknek elsősorban az anyjára van szüksége. Azzal azonban nagyon keveset foglalkozunk, hogy a nemek közötti különbség nem a gyermekgondozásban jelentkezik legerősebben, hanem a házimunkában. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete számos kutatást végzett a témában, az ő adataik is azt mutatják, hogy a gyerektelen pároknál a férfiak ötöde végez mindennap háztartási munkát, a nők körében ez 54%. Gyermekvállalás után a férfiak esetében ez a szám 19%, a nőknél viszont 74%-ra emelkedik. Bár a gyermekgondozás területén is egyenlőtlenségek láthatók, de az adatok alapján az is megfigyelhető, hogy a gyerekgondozással együtt megnövekedő, háztartási munkából adódó teher is egyértelműen a nőkre hárul, pedig azt senki sem gondolhatja, hogy a mosógépnek is anyára van szüksége.”
Bérszakadék felszámolása – lenne mit tennie a kormányzatnak
„A kormány két jó opció közül egy rossz harmadikat választott” – hangsúlyozza Csernus. A szakértő szerint a gyermeket nevelő nők anyagi helyzetén lehetett volna javítani az állami támogatások növelésével (ami a szociális aspektusokat is figyelembe veszi), illetve a nők és férfiak közötti bérszakadék felszámolására tett konkrét lépésekkel. „A kettő együttes alkalmazásával lehetne a legjobb eredményeket elérni” – szögezi le Csernus, majd hozzáteszi: ehelyett a kormány az szja-menteséggel csak a munkaerő-piacon dolgozó anyákkal foglalkozik (általánosságban a nők bérhátránya nem érdekli), és még az anyákat sem támogatja hatékonyan, hiszen a munkaerő-piaci hátrányaikat nem segít felszámolni, a nők és férfiak fizetési különbségeiből fakadó nyugdíjszakadékot nem kezeli, ráadásul nem szociális alapú a rendszer, hiszen a kiemelten magas jövedelműeket jutalmazza.
„A bérszakadék felszámolásán túl, a bölcsődei helyek növelésével, az apák nagyobb szerepvállalásának hangsúlyozásával és a szakmai lehetőségek biztosításával az anyák munkahelyi reintegrációját is lehetne segíteni konkrét kormányzati lépésekkel, ha valóban az ő körülményeiket szeretnék javítani” – szögezi le Csernus Fanni.
A nemek közötti bérszakadék felszámolásáért indított kampányt az Amnesty Magyarország Ami a nőket illeti néven; ez az egyenlő bér és az azonos lehetőségek lennének. A bérszakadék felszámolható, de ehhez mindannyian kellünk.