„Van egy nagy hátizsákom, amit az évek során jól megpakoltam tapasztalattal, tudással, és mindezt szét akarom osztani” – mondta Marton Éva, aki azzal a szilárd meggyőződéssel tért haza nemzetközi pályafutását lezárva, hogy itthon kell átadnia a tudását.
A Campus Hungary nyitórendezvényén felidézte Újfalussy Józsefet, a legendás zenetörténészt, aki az első zeneakadémiai mesterkurzusa után azzal óvta Marton Évát a tanítástól: Vigyázzon, nehogy szenvedélyévé váljon! De azzá vált, vagyis inkább elhivatottsággá – mondta a világhírű operaénekesnő, akit Christoph von Dohnányi hívott egykor a majna-frankfurti operaházba, s aki azóta a világ legnagyobb operaházaiban lépett fel a legnagyobb művészek társaságában.
Palkovits Miklós professzor Magyarország legtöbbet idézett kutatója, akit kétszer jelöltek Nobel-díjra, 40 évesen érkezett Amerikába. Három évtizedig dolgozott a National Institutes of Health bethesdai kutatóközpontjában úgy, hogy minden évben egy fél évet itthon töltött a Semmelweis Orvostudományi Egyetem kutatólaboratóriumában.
Ő mondta: a külföldi tanulmányutaknál nagyon fontos, hogy a pályázó jó helyről menjen jó helyre. Meg hogy legyen arca, egyénisége, tudása, szakmai múltja és jövőképe. Tudjon valamit jobban, mint bárki más. Hangsúlyozta azt is, hogy külföldi kapcsolatok nélkül nincs fejlődés. S miközben arra a legbüszkébb, hogy tanítványai közül 12-en váltak professzorokká, és sokan folytatták pályájukat külföldi egyetemeken, kutató-központokban, azt is látja, hogy milyen nehéz belső küzdelemmel jár a kiszakadás otthonról. „Amíg valaki vendég, ösztöndíjas, addig szépen bánnak vele, de ha a helyi állásokat veszélyezteti, nagyon kemény világban találja magát.”
Galán Angéla Junior Prima Primissima-díjas újságíró megtapasztalta, milyen sokfelé élni, és sokfelé beilleszkedni. Budapesten született, Pozsonyban nevelkedett, élt Amerikában a családjával, és volt ösztöndíjas Londonban. Most egy ideje Budapesten él. Nagyon tudatosan látja, milyen volt az élete kisebbségiként, milyen itt, pozsonyi lányként, milyen volt Amerikában európaiként, ahol jószerével azt se nagyon tudták, merre van Magyarország, és milyen volt Londonban közép-európainak lenni. Ha valaki mindezt olyan tisztán látja, hogy minden helyzetből le tudja szűrni a tanulságokat a maga számára, rengeteget gazdagodhat.
Hármójuk történetéhez az apropót az adta, hogy a Balassi Intézetben meghirdették az új Campus Hungary ösztöndíjakat a magyarországi felsőoktatási intézmények hallgatói, oktatói és adminisztratív személyzeti munkatársai részére. A nyitórendezvényen jelen volt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, aki azt hangsúlyozta, hogy a mindennapi élet szerves részeként visszatér Magyarország az európai szellemi élet körforgásába a programmal. Balog Zoltán, az Emberi Erőforrás Minisztériumának minisztere szerint a magyar felsőoktatás egyetlen célja a minőség, és minden új szabályt, pénzügyi döntést ennek kell alárendelni.
A Campus Hungary program első szakasza tavaly novemberben zárult, amelynek keretében közel 1200 hallgató folytathat résztanulmányokat a világ számos országában. A Campus Hungary révén 1–6 hetes rövid és csoportos tanulmányutakra, szakmai gyakorlatra és féléves részképzésre lehet jelentkezni. Emellett mód van szakmai gyakorlatra külföldi cégeknél, szervezetnél 4–21 hétig és részképzésre 12–26 hétig. Az ösztöndíjra bármely magyarországi felsőoktatási intézmény hallgatója benyújthatja pályázatát, aki rendelkezik aktív hallgatói jogviszonnyal, már elvégzett két félévet, legalább középfokon beszéli a pályázott tevékenység nyelvét.