Közölte: a növekedés beindítása a választások közeledésével egyre inkább a gazdaságpolitika fókuszába kerül, sőt már most látszanak a gazdaságpolitikai fordulat jelei. A fogyasztás fellendítésére tett eddigi lépések áttörést még nem fognak hozni, emiatt további intézkedésekre lehet számítani, „beindulhat az osztogatás” – mondta a vezető elemző.
Török Zoltán kiemelte: a bank elemzői a jegybanki kamatcsökkentés folytatására számítanak, úgy vélik, az év végén 4,5 százalék lehet az alapkamat, és a forint árfolyamának további gyengülése várható, az infláció az idén 3-3,3 százalékos lesz.
Kifejtette: a beruházások beindulását, fellendítését a kormány és a jegybank hamarosan bekövetkező stratégiai partnersége szolgálhatná ugyan, de a pénzpiacok szereplői egyelőre még aggódnak a jegybankelnök-váltás után várható forgatókönyvek miatt. Arról is szólt, hogy a már látható magyar gazdaságpolitikai fordulat a pénzügyi piacok számára növekvő kockázatokat hordoz.
Kiemelte: a bank elemzői a nettó export növelésére, javítására nem látnak valódi lehetőséget, elsősorban a nyomott külföldi kereslet miatt. Az exportpiacot a mostaninál stabilan gyengébb forintárfolyammal lehetne segíteni, a stabilan 290–300 forint közötti euróárfolyam egy kis többletet hozhatna az exportban, de ezt a kormány nem tudja szavatolni – véli a szakértő.
Török Zoltán kitért arra: ezzel együtt a fogyasztás növekedése várható, a bank elemzői szerint ugyanis a reáljövedelmek az idén enyhén, 1,5 százalékkal bővülnek, ennek egyharmada a fogyasztás növekedését eredményezi majd, másik egyharmadát törlesztésekre fordítja a lakosság, az utolsó egyharmadot pedig várhatóan megtakarítja.
Szintén az osztogatás beindulását vetíti előre, hogy a rezsiköltségeket csökkentik, és újra felvetették a 13. havi nyugdíj ötletét – fűzte hozzá.
Kérdésre válaszolva Török Zoltán elmondta: „várhatóan jövőre lesz választási költségvetés”. Egy másik kérdés kapcsán rámutatott: bár szerdán újra találkoznak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a magyar kormány képviselői, ebben a ciklusban nem lesz megállapodás az IMF-fel, „ez már lefutott”.
A bank elemzői szerint az eurózóna gazdasága az idén stagnálni fog, csak lassan jön ki a tavalyi recesszióból. Ezen belül persze jelentős eltérések lehetnek, a magországokban akár fél–egyszázalékos gazdasági növekedés is lehet. Európa számára Spanyolország finanszírozása lehet az idén a legnagyobb kérdés, Olaszországban az lenne a legrosszabb forgatókönyv, ha gyenge kormány alakulna – vélekedett Keszeg Ádám, a bank elemzője.