A forradalmian újszerű sorozat a világ cápáinak sokféleségét mutatja be több mint 30 cápafajon keresztül – az eddig még filmre nem vett wobbegong cápáktól a grönlandiakon át az olyan klasszikus fajokig, mint anagy fehércápa vagy a nagy pörölycápa. Sőt, egy olyan cápát is láthatunk majd, amelyik a szárazföldön jár!

Az első részben a világ leggyorsabb cápáival, a makócápákkal találkozhatunk, és megismerhetjük a grönlandi cápákat, amelyek kizárólag a szaglásukra hagyatkozva is képesek életben maradni a jeges sarkvidéki vizekben. A wobbegong cápák villámgyors reakcióval csapnak le prédájukra, a fehérorrú cápák pedig különleges érzékeiknek köszönhetően kiválóan tudnak vadászni a sötétben. Az epizód tetőpontja anagy fehércápák medvefókák utáni vadászatának teljes története – víz alatti, levegőből készített és lassított felvételekkel.

A BBC Natural History részlege a legkorszerűbb Ultra HD technológiát és nagysebességű kamerákat alkalmazott mostanáig sosem látott viselkedések megörökítéséhez. A filmesek csaknem két évig forgattak a különféle helyszíneken, például a sarkvidéki jég alatt, mangrove-mocsarakban, hajóroncsokban és korallzátonyokon. Összesen 2646 órát töltöttek víz alatti filmezéssel, amelyhez 1,5 millió liter levegőt használtak el – és mindeközben csak egy kamera esett cápatámadás áldozatául.

Tények a cápákról

  • A világon több mint 500 cápafajt tartanak számon (az idei évtől 510 fajt).
  • Az elmúlt évtizedben évente átlagosan hat ember lelte halálát nem provokált cápatámadásban – de 2014-ben csak három eset végződött halállal.
  • Becslések szerint évente 100 millió cápa esik a kereskedelmi halászat áldozatául.
  • A cápák létét fenyegető legnagyobb veszély a túlhalászás – ráadásul a globális szinten kifogott teljes halmennyiséget valószínűleg erősen alábecsülik. (http://www.iucn.org/?14311/A-quarter-sharks-and-rays-threatened-with-extinction)
  • A cápauszony-kereskedelem szerfelett kegyetlen. Az uszonyokat sokszor még az élő cápáról vágják le, majd az állatot visszadobják a vízbe, ahol az megfullad.
  • Az elmúlt 60 évben a Mexikói-öbölben élő óceáni fehérfoltú cápák száma 99%-kal csökkent. (http://www.iucnredlist.org/details/39374/0)
  • A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2014-ben kiadott Vörös Listája szerint a világ cápáinak és rájáinak egynegyedét a kihalás veszélye fenyegeti. (http://www.iucn.org/?14311/A-quarter-sharks-and-rays-threatened-with-extinction)
  • Van azonban 22 „cápamenhely” a világban, ahol a cápahalászat illegális.
  • A világ legkisebb cápája, a törpe kutyacápa alig17 centiméterhosszú – akár az emberi tenyérben is elfér.
  • A legnagyobb cápa a cetcápa, melynek mérete akár a 12 métert is elérheti (ami nagyjából egy busz méretének felel meg).
  • A cápák közül a sávos bambuszcápának a legrövidebb a vemhességi ideje: 90 nap.
  • A leghosszabb pedig a tüskéscápáé: két év.
  • A cápák tojással vagy elevenszüléssel szaporodnak.
  • Méhen belüli kannibalizmusról – más néven embriofágiáról – akkor beszélünk, amikor a legnagyobb és legerősebb embrió megeszi saját testvéreit. Így biztosított a legerősebbek fennmaradása; a viselkedés a homoki tigriscápákra jellemző.
  • Az Egyesült Királyság part menti vizeiben több mint 30 cápafaj él, melyek között a leggyorsabb, legritkább, legnagyobb és a legtöbbet vándorló fajok is megtalálhatók. Ezek közül a legnagyobb az óriáscápa, amely akár7,5 méterhosszúra is megnő, és a nyári hónapokban él az Egyesült Királyságot övező vizekben.
  • Jellemző faj ezen kívül még a heringcápa, a kispettyes macskacápa, a kékcápa és a röviduszonyú makócápa (a világ leggyorsabb cápája).
  • A cápák bőrét milliónyi mikroszkopikus méretű, kemény zománcos, fogszerű pikkely, úgynevezett bőrfogacska borítja. A cápabőr ihlette technológia robbanásszerű fejlesztéseket eredményez az orvostudomány, a sportok és a repülés terén.
  • A cápák fejét több száz zselatinos, kocsonyás anyaggal teli pórus, úgynevezett Lorenzini-ampulla borítja, melynek segítségével a préda által kibocsátott elektromos mezőket, valamint a föld mágneses mezejét érzékelik.
  • Egyes cápák lenyűgöző módon alkalmazkodtak a környezetükhöz – a wobbegong cápa (szőnyegcápa) korallnak kinéző húsos nyúlványai például megtörik az állat körvonalait, ezzel tökéletes álcát biztosítanak neki.
  • A cápák több mint 400 millió éve szinte változatlan formában léteznek a Földön.
  • A fogságban sikerrel szaporított fajok közé a fehéruszonyú szirtcápák, a leopárdcápák, a zebracápák, a nővércápák, a szemfoltos bambuszcápák, a bambuszcápák, a macskacápák, a legtöbb rájaféle és az angyalcápák tartoznak.
  • A Nagy-korallzátony térségében élő szemfoltos bambuszcápák tudnak a szárazföldön „járni”.
  • A pöttyös macskacápák bőre fluoreszkáló fehérjét tartalmaz, mely visszatükrözi a holdfényt, ettől az állat valósággal világít a sötétben.
  • A makócápák a világ leggyorsabb cápái – mintegy 50 km/óra sebességgel is képesek úszni.
  • Az összes hal közül a manta rája rendelkezik a legnagyobb méretű aggyal: ezek a rendkívül intelligens lények még a búvárokkal is játszanak a vízben.
  • A grönlandi cápa fagypont közeli vizekben is megél. Az Északi-Jeges-tengerben élő példányok egyik vagy mindkét szeme körül világító paraziták találhatók.
  • A karcsú galléros cápa saját mérete felének megfelelő nagyságú prédát is képes lenyelni.
  • Egy Harry Lindo nevű tigriscápa három évnyi vándorlás alatt 27 000 mérföldet (43 452 km-t) tett meg.
  • A leggyorsabb „távolsági” vándorlás egy Nicole Kidmanről elnevezettnagy fehércápa, Nicole nevéhez fűződik, aki kilenc hónap alatt 12 400 mérföldet (19 956 km-t) tett meg.
  • A cetcápák a tenger legnagyobb halai, mégis planktonokkal, a tenger legkisebb organizmusaival táplálkoznak, és a táplálékszerzés érdekében nagy távolságokat tesznek meg.
  • Anagy fehércápák alulról cserkészik be prédájukat, és 32 km/óra sebességgel képesek kiugrani a vízből.
  • A fiatal citromcápák „bölcsődékbe” tömörülnek a mangrove-mocsarakban, ahol egymástól tanulva sajátítják el az alapvető készségeket.
  • Egyes cápafajok, például a kerekfejű pörölycápa, a feketevégű cápa és a zebracápa valódi szűznemzésre is képesek – vagyis amikor az utód hím általi megtermékenyítés nélkül jön létre.
  • Számos cápa képes a komplex kommunikációra, az összetett társas viselkedésre és az udvarlásra.
  • Néhány cápafaj kihasználja az embereket: a cetcápák kiszívják a halakat a hálókból, ezért a halászok kénytelenek etetni őket, az óceáni fehérfoltú cápák figyelik a csónak lelassulásának hangját, ami azt jelzi, hogy a halász halat fogott… sok cápa pedig egész egyszerűen lelopja a halat a damilról, még mielőtt a halász felcsévélhetné.
  • A cápák csoportját cáparajnak nevezik.
  • A legtöbb cápának öt kopoltyúnyílása van, de vannak olyanok is, amelyeknek hat vagy akár hét is.
  • Néha megfordul a kocka, és a ragadozóból lesz a préda. A bálnák, a fókák és a madarak mind dokumentáltan vadásznak, ölnek és esznek cápákat.