A menedékkérőket a határ magyar oldalán óriásplakátok fogadják, mármint hogy ne vegyék el a magyarok munkáját, csak persze az érintettek nem értik, hiszen a szöveg magyarul van. Viszont a legtöbbjük nem mutatkozik a városokban, elrejtőzik a rendőrség elől. Szegeden önkéntesek segítenek nekik. A koordinátor, Kékesi Márk Zoltán úgy gondolja, hogy a magyarok nagy része nem úgy vélekedik, ahogyan azt a kormány szeretné. A hatalom ugyanakkor néhány hét múlva kerítést akar építtetni a határ mentén, hogy feltartóztassa az illegális határátlépőket.
„Egy ország kész tényeket teremt” címmel a müncheni Süddeutsche Zeitung arról ír, hogy Budapest megszigorítja menekültpolitikáját és úgy érzi, hogy más uniós államok helyeslik álláspontját. A magyar vezetés elvesztette a türelmét az EU-val szemben, de fordítva ez már többször is előfordult.
Mivel ebben az évben már 70 ezer menekült érkezett az országba, a parlament csak tovább szigorított az amúgy is kemény menedékjogon. A cél elsősorban az elrettentés, el kell terjednie, hogy Magyarországon nem látják szívesen a menekülteket.
Budapest nem szeretne tovább várni az összeurópai megoldásra, az egyébként nem felelne meg az Orbán-kormánynak, mivel az elutasítja a kötelező kvótákat. Ezért kész tények elé állítja a világot: részben a határzárral, részben pedig annak bejelentésével, hogy már nem vesz vissza olyan menekülteket, akik eredetileg biztonságosnak minősített államokon át jutottak el magyar területre.
Lehet azon dühöngeni, hogy Budapest saját szabályokat alkot, lehet zsarolónak és populistának nevezni a miniszterelnök eljárását, mindkettő megállja a helyét. Egy dologban azonban a magyar politikus éllovasnak számít, abban ugyanis, hogy amíg a tagállamok menekültügyben csakis a saját, nemzeti érdekeikre összpontosítanak, addig Orbán joggal mondhatja hogy – a maga radikális módján – csupán azt teszi, amit mindenki.
Magyarország megnehezíti, hogy a média közérdekű adatokat kaphasson – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A hatóságok ezután díjat követelhetnek, ha pl. az újságírók vagy nem kormányzati szervezetek hozzá akarnak jutni a közvélemény számára fontos információkhoz. Jogvédők az intézkedést úgy tekintik, hogy az korlátozza az információs szabadságot.
A hatalmon lévő jobboldali-nacionalista Fidesz azzal indokolta a törvény megváltoztatását, hogy a sajtómunkások, illetve civil csoportok gyakran akkora adathalmazt kérnek, hogy az túlságosan is igénybe veszi a kormány, illetve az önkormányzatok érintett munkatársainak idejét.
Csák Ferenc, a Magyar Nemzeti Galéria volt főigazgatója lett a németországi Chemnitz, az NDK-s időkben: Karl-Marx-Stadt kulturális ügyeinek új felelőse – tudósít a Die Welt. A 41 éves szakember, aki most mutatkozott be új tisztségében a nyilvánosságnak, azt mondta, hogy a város szakintézményeinek élén javítani igyekszik a helyi kultúra irányítását. Ehhez az infrastruktúrát egészen kiválónak tartja.
Csák, aki Regensburgban művészettörténetből és politológiából szerzett diplomát, kormánymegbízottként ténykedett, amikor 5 éve Pécs volt Európa kulturális fővárosa. Majd egy ideig a szaktárca államtitkáraként dolgozott. Most kijelentette, hogy a Magyar Nemzeti Galériától politikai okok miatt távozott.