Magyar Péter úgy fogalmazott, az Orbán-kormány sokszor, sok mindenben hazudott. Hazudott a költségvetési számok, az uniós források, az orosz-ukrán háború, a rezsicsökkentés kapcsán, és az ország társadalmi helyzetéről is.

Felidézte, 2024. június 13. az Európai Unió Bírósága példátlan súlyos ítéletet hozott a menekültügyi szabályokkal kapcsolatos korábbi két ítélet végre nem hajtása miatt: 200 millió euróra büntette Magyarországot, illetve arra kötelezte, hogy napi egymillió eurós büntetést fizessen addig, amíg az ország nem hajtja végre a tranzitzónák kapcsán hozott ítéletet.

Magyar Péter szerint miközben az Orbán-kormány kifelé folyamatosan tagadta, hogy végre akarná hajtani az ítéletet, 2024 nyarán kormányzaton belüli egyeztetések voltak annak végrehajtásáról. Az ítélet egyik fontos előírása az volt, hogy létre kell hozni egy migránsbefogadó központot – idézte fel.

Most már egymilliárd euró körül jár az az összeg, amelyet azért kell a magyar embereknek kifizetnie, mert az Orbán-kormány korábban nem tudott olyan jogszabályt alkotni, amely egyszerre tartotta volna kívül az illegális migránsokat és felelt volna meg az európai jognak.

A Fidesz hazugsága ellenére ilyen megoldás létezik, például Lengyelországban, Finnországban, és a magyar kormány azon dolgozik, hogy ilyen szabályozást ki tudjon alakítani, hogy ne legyenek migránstáborok Magyarországon, hogy ne kelljen fizetni a napi egymillió eurós büntetést, amit nem Orbán Viktoréknak, nem a ma kongresszust tartani tervező bukott vezetőknek, hanem a magyar embereknek kell megfizetnie – hangsúlyozta.

A sajtótájékoztatón lejátszottak egy videót, amelyen fideszes politikusok cáfolják azokat a korábbi sajtóhíreket, hogy Vitnyéden migránstábort nitnának.

Magyar Péter több 2024 nyári és őszi kormányülés, egyeztetés jegyzőkönyveiből idézve beszámolt arról, mi történt a vitnyédi ingatlanegyüttessel. Ez egy több épületből álló állami ingatlan, amelyet 2022 után a Kárpátaljáról érkező családok elszállásolására használtak, az épületegyüttes nagyjából 5 kilométerre van a lakott területtől, erdő veszi körbe. Azt mondta: a 2024. július 7-ei kormányülésre készült egy összefoglaló, amelyben az európai ügyekért felelős miniszter tájékoztatta az Orbán-kormányt az Európai Bíróság ítéletéről és a lehetséges megoldásokról, illetve a várható fizetési kötelezettségről. Készült utána még több összefoglaló, amelyben már felvetik a tranzitzónák újbóli megnyitásának szükségességét – tette hozzá.

Magyar Péter azt is mondta: az előző kormány felhatalmazta a belügyminisztert a vitnyédi ingatlan kapcsán olyan beruházások megvalósítására, amelyek célja a helyszín alkalmassá tétele menekültek fogadására. Ugyanakkor Orbán Viktor azt állította, hogy „migránstáborokat ők soha, semmilyen körülmények között sem terveztek” – fogalmazott.

Ekkoriban a kormány olyan rendeletet hozott, amely megszüntette a lakhatási támogatást a kárpátaljai magyar menedékesek jelentős részének. Azt tudták meg attól a portástól, aki azóta is ott dolgozik, hogy mindenkivel titoktartási megállapodást írattak alá, „az összes felújításban, munkálatokban résztvevővel” – mondta. Hozzáfűzte: azt is megtudták, hogy közölték az ott lévő kárpátaljai magyarokkal, hogy „vagy önként, haladéktalanul elhagyják az ingatlant, vagy átzsuppolják őket Ukrajnába”.
Kiemelte: „összesen ötmilliárd forint közpénzt szánt Orbán Viktor és kormánya az általuk letagadott, eltitkolt migránstábor felépítésére, de voltak még pluszköltségek is”.

Hangsúlyozta: az előző kormány arról is döntött, hogy 2026-ra, a választási évre ki kell élezni az illegális migrációval kapcsolatos politikai konfliktust. Megjegyezte: az ügyben több dokumentumot feltöltenek a kormany.hu/igazságtétel oldalra, a kegyelmi dosszié mellé.

Úgy folytatta, a 2024. szeptember 11-i kormányülés az utolsó, amelynek összefoglalójában a már folyamatban lévő építkezés, annak szabályozása, költségvetése megjelenik. Utána eltűnik ez a kérdés. Hozzátette: szeptember 13-án tartotta az első sajtótájékoztatóját a témában, és a HVG is ekkor írt arról, hogy rendőrök őrzik a vitnyédi tábor kerítését. Ez után kezdődik a „folyamatos tagadás”.

Felidézte: szeptember 24-én eszkalálódott a botrány, hiszen az osztrák Burgenland tartomány vezetője a határ lezárásával fenyegetőzött, attól tartva, hogy a vitnyédi létesítmény a menekültek Ausztriába történő továbbítását szolgálhatja.

Eközben Gulyás Gergely, akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter és a Fidesz többi politikusa folyamatosan hazudott, terelt, tagadott, Gulyás Gergely például arról beszélt, hogy diákok nyári táboraként kívánják használni a vitnyédi tábort. De Gulyás Gergely mellett maga Orbán Viktor, valamint Tuzson Bence igazságügyi miniszter, Szijjártó Péter külügyminiszter, Rétvári Bence belügyi államtitkár is belehazudtak minden magyar ember, a Vitnyéden élő helyiek, a sajtó és külföldi szomszédaink szemébe.

Értékelése szerint a vitnyédi tábor ügye legalább olyan súlyos vagy talán még súlyosabb ügy, mint a kegyelmi botrány, és szimbolikus ponton mutatja meg a Fidesz kommunikációjának hazugságát. Az illegális migráció elleni küzdelem, a Brüsszellel folytatott harc, amire a Fidesz mindig büszke volt, és amire a politikai versenytársaik lejáratását alapította, a dokumentumok nyilvánosságra hozásával „véglegesen széthullott”.

Jelezte, az ezzel kapcsolatos kérdéseket föl fogják tenni a Fidesz képviselőinek hétfőn a parlamentben is, és mint mondta, reméli, hogy „addigra tudnak valami magyarázattal szolgálni, ha nem, akkor javaslom, hogy már ne jöjjenek be” – fogalmazott a miniszterelnök.

Magyar Péter szerint érdemes lesz majd arról is beszélni, hogyan történt több mint 2200, jogerősen elítélt emberkereskedő kiengedése magyar börtönökből. Semmilyen jogi lehetőség nincsen kormányrendelettel kiengedni a börtönből az emberkereskedőket, büntetést félbeszakítani vagy elengedni a köztársasági elnök kegyelemi jogköréhez tartozik, „ehhez képest Orbán Viktorék ezt meglépték egy kormányrendelettel” – emlékeztetett a miniszterelnök.

Arra az újságírói kérdésre, hogy élezni vagy enyhíteni akarta-e az Orbán-kormány az illegális bevándorlókkal kapcsolatos konfliktust, Magyar Péter azt mondta, vannak arra utaló jelek, hogy élezni, „mert az volt a mondás, hogy 2026-ra ezt fel kell emelni”.

Megerősítette: a Tisza-kormány nem tervezi Magyarországon migránstáborok vagy tranzitzóna kialakítását. Annak megoldását, hogy Magyarország hogyan feleljen meg a brüsszeli ítéletnek úgy, hogy illegális migránsok se legyenek az országban, a kabinet nyilvánosságra fogja hozni, és akár társadalmi egyeztetést, illetve szakmai vitát is kezdeményeznek erről.

Megjegyezte: a kabinet azon dolgozik, hogy ezt minél gyorsabban megoldja, mivel a mai napig fizetni kell Magyarországnak a napi egymillió eurót.

Egy másik kérdésre válaszolva Magyar Péter azt mondta: tudomásuk szerint – ha megvalósult volna – ötmilliárd forint lett volna a vitnyédi tábor teljes felújításának és éves fenntartásának költsége.

Amit tudunk, körülbelül egymilliárd forintba került az elvégzett munka, de eltűntek a számlák – hangsúlyozta a kormányfő, majd megjegyezte: a szóbeli elmondás és az intézményi emlékezet szerint végül nem történt meg a Széchenyi Egyetemtől az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnak a tulajdon és a birtok átadása.

A felmerült költségeket az egyetemnek számlázták ki, amely egy egyedi döntéssel kapott pár milliárd forintot, abból fizették ki a táborban végzett munkákat – ismertette, hozzátéve, az ingatlanban jelenleg egy katolikus iskola működik. Az ügy teljes dokumentációjának nyilvánosságra hozatalát érintő kérdésre Magyar Péter úgy válaszolt, nem szeretnék a teljes kormányülés jegyzőkönyveit, emlékeztetőit nyilvánosságra hozni, de igyekeznek a lehető legtöbb dokumentumot, akár a belügyminisztériumi egyeztetéseket, akár a kormányülések feljegyzéseinek nagyobb részét megosztani a nyilvánossággal.

A Az Orbán-kormány menekülttábort akart nyitni Nyugat-Magyarországon bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Trump a Truth Socialon közölte: „Az oroszországi biztonsági tanács alelnöke, Dmitrij Medvegyev, Oroszország volt elnöke rendkívül provokatív nyilatkozatai alapján elrendeltem két atomtengeralattjáró telepítését a megfelelő régiókba, arra az esetre, ha ezek az ostoba és lázító nyilatkozatok több lennének puszta szavaknál.

A szavak nagyon fontosak, és gyakran nem várt következményekkel járhatnak.

Remélem, ez nem lesz egy ilyen eset.

Köszönöm a figyelmet!”

Megjegyzés: Trump nemrég augusztus 8-i határidőt szabott Oroszországnak, és jelezte: ha az ultimátum lejár, újabb büntetőintézkedések jöhetnek.

Erre reagált Medvegyev, aki az X-en Trump arcába vágta, hogy minden újabb ultimátum fenyegetésnek számít, és szerinte ezek „nem Oroszország és Ukrajna, hanem Oroszország és az ő (Trump) országa közötti” háború irányába tolják a helyzetet.

Trump csütörtökön a Truth Socialon válaszolt az oroszoknak. Kijelentette, hogy nem érdekli, mit csinálnak Indiával: „Ha akarják, együtt is lehúzhatják a süllyesztőbe a döglődő gazdaságaikat.” Hozzátette: az Egyesült Államok eddig is alig üzletelt Indiával – a vámtarifáik a világ legmagasabbjai közé tartoznak –, és Oroszországgal is minimális a kereskedelmi kapcsolat. „Maradjon is így” – szögezte le.

+Medvegyev fenyegetésére pedig keményen reagált: „Valaki mondja meg Medvegyevnek – Oroszország bukott exelnökének, aki azt hiszi, még mindig ő az elnök –, hogy vigyázzon a szájára. Veszélyes terepre tévedt!”

Mindez azt mutatja, hogy kezd kiélezetté válni az amerikai – orosz viszony, illetve hogy a retorika milyen gyorsan okozhat konkrét katonai lépéséket, amelyek miatt eszkalálódhat a helyzet.

A Amerikai-orosz szópárbaj, atomtengeralattjáróval bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

(Dr. Rácz Andrásnak (a jobb oldali képen; forrás: klubradio.hu), a Német Biztonsági és Védelmi Központ főmunkatársának elemzése.) Donald Trump július 14-i bejelentése modern amerikai fegyverek Ukrajnának történő szállításáról – amiket először az európai NATO-tagok finanszíroznának, majd szállítanának oda – nagy politikai változás. Bár nem kínál gyors megoldásokat a csatatéren, stratégiai lehetőségű. Németországnak példát kell mutatnia, hogy segítsen Ukrajnának továbbra is megvédeni magát, és így Európát is az orosz agresszióval szemben. (A nyitó képhez: Moszkvára is lecsaphatnak az ukránok amerikai Tomahawk-rakétákkal? Foto: euronews.hu.)

Nagy változás az amerikai politikában

Donald Trump július 14-i bejelentése legalább három fő módon jelentős politikai változást jelez kormányzatának álláspontjában Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatban. Először is, az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal való „nagyon elégedetlenségéről” és a tűzszüneti tárgyalásokhoz való hozzáállásáról szóló megjegyzései szerint az amerikai elnök látszólag rájött, hogy Oroszország az elmúlt hat hónapban nem törekedett tárgyalásos rendezésre, hanem csak a diplomáciai tárgyalásokat használta eszközként katonai céljai támogatására. Az 50 napos határidő, amelyet Putyinnak adott a béke elérésére, azt jelzi, hogy Trump továbbra is az irányított, fokozatos fordulatot részesíti előnyben, és nem a radikális változást.

Másodszor, a bejelentés azt jelzi, hogy az Egyesült Államok kész közvetlen nyomást gyakorolni Oroszországra a háború befejezése érdekében. Addig Washington csak közvetlen nyomást gyakorolt Ukrajnára, mind diplomáciai, mind katonai eszközökkel. Emlékezhetünk arra, hogy a katonai és hírszerzési támogatást először 2025 márciusában függesztették fel, majd július elején ismét csökkentették a katonai szállításokat. Eközben Washington csak közvetett nyomást gyakorolt Oroszországra: azzal, hogy folytatta hírszerzési támogatását Ukrajnának, és beleegyezett, hogy más szövetségesek továbbra is támogathatják Kijevet amerikai gyártmányú fegyverekkel, például Ausztrália 49 Abrams tankot szállít. Ehhez a közvetett megközelítéshez képest Oroszország „pusztító” szankciókkal való fenyegetése és Ukrajna nagy hatótávolságú, precíziós csapásmérő fegyverekkel való ellátása, ezáltal lehetővé téve Kijev számára, hogy Oroszország belsejében mélyen célpontokat találjon el, a politikai vonal jelentős megkeményedését jelzi – természetesen csak akkor, ha megvalósul.

A fegyverrendszerek leszállítása mellett a bejelentésben információs nyomásgyakorlás is szerepel. Bár a részletek még nem ismertek, a sajtó arról számolt be, hogy az amerikai kormányzat nagy hatótávolságú, közös levegő-föld rakéták (JASSM), sőt esetleg Tomahawk cirkálórakéták szállítását is fontolgatja. Attól függően, hogy pontosan melyik JASSM-változatot szállítják, még az előbbi rendszer is lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy több száz kilométer mélyen Oroszországban csapást mérjen az orosz katonai repülőterekre, parancsnoki állásokra és lőszerraktárakra. A Tomahawkok elméletileg akár Szentpétervárt vagy Moszkvát is elérhetnék. 

Bár valójában valószínűtlen, hogy Washington engedélyezné Kijevnek, hogy amerikai gyártmányú precíziós fegyverekkel csapást mérjen az orosz fővárosra az eszkalációs kockázatok miatt, pusztán az a tény, hogy Donald Trump állítólag megkérdezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a lehetőségről, az Oroszországra nehezedő információs nyomás olyan megnyilvánulását jelenti, amelyet a Trump-adminisztrációtól eddig még nem láttak.

Harmadszor, Trump bejelentése megerősítette az amerikai katonai segélyek hosszú távú finanszírozásának új keretrendszerét. Ez az Egyesült Államok és számos kulcsfontosságú európai szövetséges, köztük Németország közötti hónapokig tartó zárt ajtók mögötti tárgyalások eredménye. A Kieli Világgazdasági Intézet által közzétett Ukrajna Támogatás Követő adatai alapján az Ukrajnának 2022 januárjától 2025 április végéig nyújtott teljes amerikai katonai segély körülbelül 65 milliárd eurót tett ki. Ugyanebben az időszakban az európaiak 72 milliárd eurót költöttek katonai segélyre, a legnagyobb hozzájárulók az Egyesült Királyság, Németország, Dánia, Hollandia, Svédország és Franciaország voltak. Bár a részletek nem ismertek, az európai országok – és valószínűleg a hozzájuk hasonló gondolkodású, nem európai szövetségesek, például Kanada és Ausztrália – által Ukrajnába szállítandó amerikai fegyverekért fizetett program hosszú távon biztosíthatja a nagyon szükséges amerikai fegyverek folyamatos áramlásának fenntarthatóságát. Sajtójelentések szerint már megállapodtak az első három Patriot légvédelmi rakétaüteg szállításáról, kettőt Németország, egy harmadikat Norvégia fizet.

Az új amerikai katonai csomag nem kínál azonnali enyhülést

A látszólagos politikai irányváltás ellenére a csatatéren gyakorolt hatásai csak hónapok múlva fognak jelentkezni – a Trump által megadott 50 napos határidőn túl. Ennek számos oka van. Először is, az ígért új fegyverrendszerek egyikét sem lehet azonnal bevetni. Az ukrán hadmérnökök legendás találékonysága ellenére legalább több hétbe telik, mire az új fegyvereket integrálják egy ország fegyvertárába, és hónapokba telik, amíg mind a katonákat, mind a műszaki személyzetet kiképzik a kezelésükre.

Minél összetettebb egy fegyverrendszer, annál több időt vesz igénybe a kiképzés és az integráció. A teljes körű háború kezdetén az ukrán katonákat napok alatt ki lehetne képezni a Javelin és az NLAW páncéltörő rakéták használatára. A bonyolultabb fegyverrendszerekkel, például a PzH 2000 önjáró tarackkal azonban ez hónapokig tartott. Ha az Egyesült Államok JASSM vagy Tomahawk rakétákat biztosít Ukrajnának, irreális elvárni, hogy bármelyikük legkorábban ősz közepe előtt működőképessé váljon.

A helyzet természetesen jobb azokkal a fegyverrendszerekkel, amelyeket Ukrajna már üzemeltet, mint például a Nagy Mobilitású Tüzérségi Rakétarendszer (HIMARS) vagy a Patriot légvédelmi rendszerek. Az ezekhez a rendszerekhez szállított új rakéták remélhetőleg véget vetnek a lőszerhiánynak, amely már hónapok óta akadályozza Ukrajna védelmét. Ráadásul a fejlettebb rakéták – például a HIMARS-okhoz tartozó, ATACMS egységfejű rakéták, amelyeket keményebb célpontok ellen terveztek – sokkal gyorsabban bevethetők, mint a teljesen új fegyverek.

Eközben, bár az új Patriotok valóban javítják Ukrajna védelmét Oroszország hiperszonikus és ballisztikus rakétáival szemben, beleértve az Észak-Korea által biztosított KN-23-asokat is, nem jelentenek reális enyhülést az orosz drónok hatalmas hullámai ellen, amelyek jelenleg Ukrajna városait pusztítják. Az Oroszország által alkalmazott Geran’-1 és Geran’-2 drónok még mindig nagyon olcsó, tömeggyártott fegyverek, amelyek darabonként mindössze néhány tízezer dollárba kerülnek. Ezért egyszerűen nem lenne költséghatékony a PAC-3 elfogó rakéták bevetése ellenük, amelyek egyenként több mint egymillió dollárba kerülnek.

Rövid távon az új fegyverek önmagukban nem képesek megoldani Ukrajna védelmének legfontosabb problémáját: a súlyos munkaerőhiányt. Bár a pontos számok titkosak, az ukrán tisztviselők nyíltan elismerik, hogy Kijev nem képes elegendő új katonát toborozni és mozgósítani a harctéri veszteségek fedezésére és a kimerült frontvonalbeli csapatok rotációjának biztosítására. Bár az új fegyverek több tűzerőt biztosíthatnak Ukrajnának, ami növelheti Oroszország veszteségeit, a közvetett pozitív hatás – nevezetesen, hogy Ukrajna veszteségei csökkennének – csak hetekkel, esetleg hónapokkal később fog megvalósulni.

Egy másik tényező a Trump-adminisztráció uralkodó kiszámíthatatlansága. Bár ezek az új ígéretek valóban az elkötelezettség új szintjét jelzik, nem vehető magától értetődőnek, hogy minden szállítás az előre meghatározott ütemterv szerint fog megtörténni. A tapasztalat azt mutatja, hogy a fegyverszállítmányok hirtelen leállása sajnos bármikor előfordulhat, és nem feltétlenül csak néhány napra. Remélhetőleg nagyobb kiszámíthatóságot biztosít az, hogy a NATO-országok fizetnek az amerikai fegyverekért. Valójában azonban erre alig van garancia. Ugyanez a kiszámíthatatlanság kockázata fennáll az amerikai katonai segítségnyújtás finanszírozásának folytatásával kapcsolatban is, miután az előző Biden-kormányzat által erre szánt összegek elapadnak.

Egyedülálló lehetőség Európa számára

A fent említett kiszámíthatatlanság és elkerülhetetlen technikai késedelmek ellenére a Trump-kormányzat július 14-i bejelentése egyedülálló lehetőséget biztosít Európának, hogy segítsen Ukrajnának továbbra is megvédeni magát – és így Európát is – az orosz agresszióval szemben. Az amerikai fegyverek folyamatos áramlásának biztosításával Európa és hasonló gondolkodású tengerentúli szövetségesei elláthatják Ukrajnát mindazokkal a modern fegyverrendszerekkel, amelyeket senki más nem tudna leszállítani. Ez nemcsak a Patriot vagy az ATACMS rakétákra vonatkozik, hanem más kulcsfontosságú fegyverekre és felszerelésekre is, beleértve az Ukrajna birtokában lévő rendszerek alkatrészeit is.

Az amerikai fegyverek folyamatos szállítása Európának is segíti az időt, mivel időt nyer a kontinensnek saját katonai ipari termelési képességeinek növelésére, különösen a tüzérségi lőszer, rakéták és páncélozott járművek gyártása terén. Így, némileg paradox módon, az amerikai program hosszú távon hozzájárul Európa stratégiai autonómiájához is, mivel biztosítja a már bejelentett új termelési létesítmények befejezéséhez szükséges időt. Amíg ezek üzembe nem állnak, Ukrajna szükségleteit remélhetőleg az amerikai készletekből és termelésből lehet fedezni.

Mivel az európai NATO-tagok kétoldalú vagy „a hajlandóak koalíciója” keretében fizetnék Ukrajna fegyvereit, ez a rendszer immunis minden vétófenyegetéssel szemben más európai országok részéről. Így, ellentétben az Ukrajna megsegítésére szolgáló Európai Békekeret felhasználásával, sem Magyarország, sem más, erre nem hajlandó ország nem blokkolhatná. Emellett lehetővé teszi más prioritásokkal rendelkező országok számára is, hogy kimaradjanak anélkül, hogy veszélyeztetnék a fő célkitűzést: az amerikai fegyverek folyamatos áramlását Ukrajnába. A cseh kormány már bejelentette, hogy továbbra is az Ukrajna számára történő tüzérségi lőszer beszerzésére fog összpontosítani, amiben az elmúlt két évben rendkívül sikeres volt.

Valójában az Ukrajna számára történő amerikai fegyverek finanszírozása további pénzügyi hozzájárulásokat igényel a hajlandó NATO-tagoktól. A júniusi hágai NATO-csúcstalálkozón hozott döntések szerint az Ukrajna védelméhez nyújtott közvetlen hozzájárulásokat az öt százalékos kötelezettségvállalás részeként ismerik el. Következésképpen az Ukrajna számára történő amerikai fegyvervásárláshoz szükséges pénz elkülönítése nem jelenthet leküzdhetetlen problémát.

Azonban nem lenne bölcs dolog túlságosan magabiztossá válni a rendszer fenntarthatóságát illetően. A Trump-adminisztráció uralkodó kiszámíthatatlansága miatt ezt a megállapodást nem szabad Európa saját védelmi képességeinek kiépítésének alternatívájaként, hanem inkább annak lehetővé tételeként felfogni. Ukrajna harcban tartása, beleértve Kijev amerikai gyártmányú fegyverekkel való ellátását, időt ad Európának arra, hogy jobban felkészüljön a ránk váró katonai-biztonsági kihívásokra.

Ajánlások: Németországnak példát kell mutatnia

Németország biztonsági és politikai érdeke, hogy folytassa, sőt megerősítse Ukrajna katonai támogatását. Az Egyesült Államok hajlandóságának fenntartása a pénzért cserébe történő fegyverszállításra ennek kulcsfontosságú eleme. Ezért Németországnak a következőkre kell összpontosítania erőfeszítéseit:

Az Európai Unió legerősebb gazdaságaként Németországnak arányosan nagy mértékben kell hozzájárulnia az amerikai fegyverszállítások finanszírozásához. Példát kell mutatnia Ukrajna folyamatos amerikai fegyverellátásának biztosítása érdekében.

A német diplomáciának továbbra is elő kell segítenie és koordinálnia kell az együttműködést a hasonló gondolkodású szövetségesekkel – beleértve mind az uniós, mind az eseti multilaterális formátumokat – a szükséges források biztosítása érdekében. A fent leírt három Patriot üteg összehangolt beszerzése jó példa arra, hogy ezek az erőfeszítések milyen pozitív hatással lehetnek, de még sok ilyen munka áll előttünk.

Németországnak is fokoznia kell hozzájárulását az ukrán erők kiképzéséhez, különösen azokon az új fegyverrendszereken, amelyeket Ukrajna hamarosan megkaphat. Az infrastruktúra hiánya és az orosz csapások veszélye miatt ez a kiképzés nem hajtható végre ukrán területen. Ezért meg lehetne vizsgálni a közös német-amerikai-lengyel együttműködés lehetőségét a kiképzésben. A kiképzéshez való hozzájárulás növelése lehetőséget kínál Németországnak arra is, hogy többet tanuljon Ukrajna harci tapasztalataiból – különösen ugyanazokkal az amerikai gyártmányú fegyverekkel, mint például a Patriotok és a különféle levegő-levegő rakéták, amelyeket a német hadsereg is használ.
(Forrás: Rácz András. „Miért egyedülálló lehetőség, hogy az európaiak amerikai fegyverekért fizetnek Ukrajnának?” (DGAP Memo 37 (2025). ; 2025. július. https://doi.org/10.60823/DGAP)

A Miért egyedülálló lehetőség: az európaiak amerikai fegyverekért fizetnek Ukrajnának? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által közzétett információ szerint Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, a biztonságért és a demokráciáért felelős ügyvezető alelnök kijelentette: „A zaklatás nem csak az iskolában vagy a játszótéren fordul elő. A gyermekek és a fiatalok egyre inkább ki vannak téve az internetes megfélemlítésnek, amely az okostelefonok és a közösségi média révén bármikor káros hatással lehet a jóllétükre. Ennek az aggasztó tendenciának a kezelése a mi felelősségünk, hiszen nekünk kell az online világot biztonságos és támogató környezetté tennünk a társadalom legfiatalabb rétegei számára.”

Glenn Micallef, a generációk közötti méltányosságért, az ifjúságért, a kultúráért és a sportért felelős biztos szerint: „Az internetnek olyan biztonságos térnek kell lennie, ahol az emberek kiteljesedhetnek, tanulhatnak és kapcsolatba léphetnek egymással. Ugyanakkor fel kell ismernünk, hogy az online világ kockázatokat is rejt. Az internetes megfélemlítés bárkit érinthet, ezért szeretném kifejezni elkötelezettségemet a határozott fellépés mellett ebben a kérdésben. A cselekvési terv révén közösen teszünk lépéseket azért, hogy az online terek mindenki számára biztonságosabbak legyenek. Az internetes megfélemlítésnek nincs helye az Unióban.”

Körülbelül minden hatodik serdülő számol be arról, hogy volt már része internetes megfélemlítésben, nyolcból egy serdülő pedig bevallottan vett már részt ilyen tevékenységben. A Bizottság elkötelezett az internetes megfélemlítés elleni küzdelem és az egész EU-ra kiterjedő átfogó stratégia kialakítása mellett, amint azt Ursula von der Leyen elnök politikai iránymutatásában bejelentette. A kidolgozás alatt álló terv a kiskorúak védelmére összpontosít majd, ugyanakkor figyelembe veszi az internetes megfélemlítés egyéb elemeit is, például a nemi szempontokat és a legfeljebb 29 éves fiatalok egyes csoportjaira jellemző fokozott kiszolgáltatottságot.

Az internetes megfélemlítés elleni cselekvési terv kiegészíti azokat az intézkedéseket, amelyeket a Bizottság már meghozott, hogy megerősítse a kiskorúak védelmét és megtanítsa nekik az online tér biztonságos használatát. Ilyenek például a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet keretében kidogozott, a kiskorúak védelméről szóló iránymutatás és az ugyanehhez a rendelethez kapcsolódó végrehajtási intézkedések, valamint az életkor-ellenőrzési megoldás tervezete.

A konzultáció és a véleményezési felhívás 2025. szeptember 29-ig tart. Szeptemberben az uniós gyermekrészvételi platform keretében gyermekbarát konzultáció is indul.

Kép: police.hu

A Az internetes megfélemlítés ellen bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Most még önkéntes a részvétel. Az állami televízió azonban már részletes útmutatásokat terjeszt a kérelem benyújtásáról és a regisztrációról. Így a kínaiak digitális életének megfigyelése új szintre emelkedhet. A intézkedéseket a Közbiztonsági Minisztérium vezette be. Ennek értelmében az internethasználók ezentúl egyedi „hálózati számot” kapnak az államtól, amely személyes adataikhoz kapcsolódik.

Egy lehetséges előny: Kína számos magán- és félmagán internetes cége már nem rögzíti közvetlenül a felhasználók személyes adatait, hanem csak ezt a számot kapja meg, amellyel az internetfelhasználó regisztrálhat a szolgáltatásaikra. Az online csalások és a reklámhívások elterjedtek Kínában. Az identitáslopás kockázata csökken, írja a kínai állami média.

Ami nem szerepel az állami média beszámolóiban: a kínai állambiztonsági szolgálat az általa kiadott számok révén még közvetlenebbül és központosítottabban tudhatja meg, hogy az egyes kínaiak mikor melyik alkalmazásokat és internetes oldalakat használják. Ez ugyan már most is lehetséges, de így még könnyebb lesz néhány kattintással megtalálni a személyes fiókokat a közösségi médiában. Shen Kui, a Pekingi Egyetem jogprofesszora arra figyelmeztetett, hogy az egységes hálózati identitás bevezetése egy „központosított megfigyelőrendszer” kialakulását vetíti előre. Cikkét a Wechat platformról időközben eltávolították.

Mások attól tartanak, hogy a cyber-ID az internet egyéni kikapcsolójává válhat: ha egyszer kötelezővé válik, a felhasználó annak visszavonásával többé nem tud bejelentkezni, és alig tudja használni az internetes portálokat, legalábbis a közösségi hálózatokon már nem tud írni.

Aki ezt a számot igényli, annak nagykorúnak kell lennie, vagy szülői hozzájárulással kell rendelkeznie. Ezután egy külön mobiltelefonos alkalmazásban meg kell adni a telefonszámot, be kell szkennelni az útlevelet és az arcot. Így Kínában már sok internetes portálon lehetséges a regisztráció állami azonosító számmal. Egy repülőjegy-foglalási portálon például a Wechat, Alipay, Weibo vagy Apple regisztrációs lehetőségei mellett található a megfelelő regisztrációs gomb az állami cyber-ID-hez. A hatalmi apparátus továbbra is saját kezében szeretné tartani ezeknek a nemzetközi szinten is működő gazdasági óriásoknak az adatáramlását. Ez is része Peking nemzetbiztonsági politikájának.

„A »intézkedések« valódi célja, ahogyan azt a szerzők állítják, a személyes adatok védelme, vagy az egyének online viselkedésének és nyelvhasználatának további ellenőrzése?” – tette fel a kérdést Lao Dongyan jogprofesszor a neves Tsinghua Egyetemről tavaly, amikor bejelentették a cyber-ID bevezetését. Az interneten közzétett hozzászólását időközben szintén törölték. Lao professzor szerint a valódi cél „az emberek online viselkedésének ellenőrzése. A személyes adatok védelmének állítólagos célja csak álca – legjobb esetben sem ez a fő cél.”

Az új cyber-ID-t a koronavírus-járvány idején Kínában használt egészségügyi kóddal hasonlította össze: a vezérlési logika azonos. „A hálózati azonosító rendszer egyenértékű azzal, hogy mindenki online viselkedését figyelő eszközt telepítenek” – foglalta össze Lao Dongyan. „Minden digitális nyomot, beleértve a böngészési előzményeket is, könnyen összegyűjthetnek.” Ha cinikus akar lenni az ember, azt mondhatja: negyven egy év késéssel, de megérkeztünk az orwelli 1984-be…

A Kína bevezeti az állami személyazonosító rendszert az interneten bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Tavaly július 16. óta számos mikromobilitási eszköz kizárólag kgfb-vel közlekedhet a közutakon. Ebbe a körbe tartoznak a többi között azok az elektromos rollerek, amelyeknek tömege meghaladja a 25 kilogrammot, tervezett sebessége pedig a 14 km/órát, illetve azok is, amelyek 25 kilónál könnyebbek, és ha a jármű sebessége meghaladja az óránkénti 25 kilométert.

Az e-rollerekre meghirdetett tarifák igen széles sávban szóródnak: 5 ezertől 468 ezer forintig terjednek az éves díjak. A hatszámjegyű tarifák magyarázata, hogy számos biztosító egyelőre nem kíván rolleres ügyfeleket szerezni a terület szabályozatlansága miatt, ám eleget kell tennie a törvényben meghatározott díjhirdetési kötelezettségének. Ha a kockázatok – például az ilyen járművekre vonatkozó KRESZ-előírások megjelenésével – jobban felmérhetők lesznek, várhatóan több biztosító is aktívabban megjelenik ebben a szegmensben.

Az insura.hu statisztikái szerint az e-rolleres kgfb-szerződések nagy többségét az idén is két biztosítónál, a K&H-nál és a Signalnál kötik. A biztosítói kínálatban elsősorban az életkor és a lakóhely alapján differenciálódnak a díjak: a budapesti rolleresek például a területi kockázatok miatt az országos átlagnál magasabb, mintegy 9400 forintos átlagdíjjal kötik meg kötelezőiket a járművekre. Egyes biztosítók díjait emellett olyan egyéb tényezők is alakítják, mint például az e-kommunikáció vállalása, flotta esetében a járművek száma, illetve a bérbeadás ténye.

A kötési adatok szerint e-rollert korántsem csak a nagyobb városokban használnak: az eddigi szerződések 37 százalékát kötötték fővárosi, illetve valamelyik megyeszékhelyen élő ügyfelek, ugyanakkor 63 százaléknyian egyéb vidéki települések lakói voltak. Az sem feltétlenül fedi a valóságot, hogy ezeken a járműveken csak a legfiatalabb korosztályok közlekednek: a szerződők 69 százaléka 35 év feletti, 17 százalékuk pedig már az 55. életéve felett jár.

„Bár a kgfb-kötelezettség alá tavaly mintegy 50 ezer e-rollert vontak be, piaci becslések szerint továbbra is csak ezek harmada rendelkezik éves biztosítással – hívja fel a figyelmet dr. Kozma Gábor, az insura.hu biztosító vezérigazgatója. – Ennek egyik oka a tájékozatlanság lehet, de az is tény, hogy sokakat az ellenőrzés hiánya is bátoríthat erre a mulasztásra. Ugyanakkor senkinek sem érheti meg évi pár ezer forint megtakarítása, mivel ezekkel a járművekkel is könnyen lehet akár milliós károkat is okozni.”

A Átlagosan 6500 forintért kötnek kötelezőt az e-rollerekre bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az Eureka Central System beruházás – a Magyar Közút és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) együttműködésében megvalósuló fejlesztés részeként a szakemberek az M1-M7 autópálya mintegy 800 méternyi budaörsi szakaszán 39 szenzort helyeztek el, ami folyamatosan figyeli a járművek mozgását a kijelölt útszakasz mindkét oldalán, az így keletkezett információkat pedig folyamatosan továbbítja a cég adatközpontjában elhelyezett szuper-számítógépbe.

A Budapesti Műszaki Egyetem Gépjármű-techológia Tanszékének munkatársai elvégezték a kihelyezett műszerek (radarok, lézer alapú távérzékelők /LIDAR/, hőkamerák és különböző látószögű optikai kamerák) kalibrálását, valamint kidolgozták és betanították azokat a mesterségesintelligencia-alapú modelleket, minek eredményeként mára a rendszer képes a kijelölt útszakasz teljes digitális leképezésére. Ebben a „digitális iker” néven futó rendszerben valós időben jelenik meg az autópálya összes tereptárgya, valamint az ott közlekedő valamennyi jármű is.

A digitális iker alkalmas arra, hogy olyan információkkal is ellássa a közlekedésben résztvevőket, amelyeket az adott járművek saját szenzorok hiányában, vagy elhelyezkedésük miatt képtelenek szolgáltatni. Ily módon távolabbi vagy takarásban zajló eseményekről is pontos információkat nyújthat a közlekedésben résztvevőknek, melynek nyomán kiszámíthatóbbá és biztonságosabbá válhat a haladás, javulhat a reakcióidő, ami végső soron a balesetek számának csökkenésében is nyugtázható.

„A digitális iker ugyanakkor ideális lehetőséget teremt a vezetőtámogató vagy önvezető rendszerek tesztelésére is – magyarázza dr. Rövid András, a BME környezetérzékeléssel foglalkozó kutatócsoportjának vezetője és az Eureka-projekt szakmai vezetője. – Ezek a tesztek ugyanis valós szituációk széles körében folytathatók a fizikai kockázatok nélküli virtuális környezetben, és ily módon jócskán rövidíthető a fejlesztési idő is. A BME kutatócsoportja az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium programja alapján vesz részt számos ilyen fejlesztésben, és számítani lehet arra, hogy ez az Európában elsőként nálunk létrehozott okosautópálya-szakasz vezető nemzetközi autóipari partnerek figyelmét is fölkelti. Mindez tovább erősítheti Magyarország szerepét a mobilitási technológiai fejlesztések területén.”

Az M1/M7 okosautópálya-szakasza a jelenlegi 800 méterről hónapokon belül 1500 méteresre bővül, tovább növelve a tesztelési lehetőségeket. Az ott nyert értékes tapasztalatokra építve kezdődhet majd meg a jövő közlekedésének alapját képező intelligens forgalomirányítás infrastruktúrájának nagyobb léptékű kiépítése, amely fejlesztés egyik kiemelt célja a balesetek számának drasztikus visszaszorítása. A balesetek megelőzése az emberi életek védelmén túl komoly gazdasági előnnyel is jár: ma egy baleset miatti forgalomleállás óránként átlagosan 50-60 millió forintos kárt okoz.

Emellett egy ilyen rendszer képes olyan dinamikus forgalomirányítási műveletek önálló, biztonságos végrehajtására is, mint például a leállósávok helyzetfüggő használata: túl nagy forgalom esetén – ha a forgalmi helyzet megengedi – időlegesen a leállósávokat is bevonja a forgalomba.

A Budaörsön üzembe helyezték a világ talán legokosabb autópálya-szakaszát bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

„Németország hajlandó – van egy megállapodásunk – két rendszer megvásárlásának finanszírozására” – mondta Zelenszkij Rómában. Ott jelenleg egy Ukrajna újjáépítéséről szóló konferencia zajlik. Zelenszkij szerint Norvégia is ígéretet tett egy további Patriot rendszer megvásárlására.

Korábban Friedrich Merz szövetségi kancellár már bejelentette, hogy Patriot-rendszereket akar vásárolni Ukrajna számára, konkrét számokat azonban nem említett. Zelenszkij szerint Ukrajnának összesen tíz védelmi komplexumra van szüksége, erről Donald Trump amerikai elnökkel is beszélt. A Patriot-rendszerek nagy részét az Egyesült Államokban gyártják.

A Wall Street Journal riportja szerint Trump megerősítette, hogy tárgyalások folytak egy új Patriot-szállításról. „Ők (az ukránok) szeretnék megkapni. Kérték” – idézi a lap az amerikai elnököt. „Meg kell vizsgálnunk.” Ez egy nagyon-nagyon drága rendszer.

Ha az Egyesült Államok úgy döntene, ez lenne az első alkalom, hogy Trump jóváhagyna egy nagyobb fegyverrendszer szállítását Kijevnek, amely meghaladja az elődje, Joe Biden kormánya által jóváhagyott mennyiséget.

Egy Patriot rakétavédelmi rendszer beszerzése nagyságrendileg egymilliárd euróba kerülhet. Egyetlen rakéta ára 3-6 millió dollár körül mozog. A kilövőállványok ára pedig körülbelül 10 millió dollár darabonként. Ezek a költségek azonban nagymértékben függenek a rendszer konfigurációjától, a megvásárolt rakéták számától és a kiegészítő felszerelésektől is. A beszerzés mellett a rendszer üzemeltetése és karbantartása is jelentős költségekkel jár. A Patriot rakétavédelmi rendszer célja a nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták, cirkálórakéták és korszerű repülőgépek elleni védelem.

A légvédelem erősítésére nagy szüksége van Ukrajnának, írja a BBC online, ugyanis Oroszország fokozta a légi háborút. A Sahed drónok módosításai lehetővé tették, hogy sokkal magasabbra repüljenek, mint korábban, és nagyobb magasságból támadják meg célpontjaikat. A hatótávolság is nőtt, körülbelül 2500 km-re, és nagyobb robbanóerejű rakományt képes szállítani (az eddigi 50 kg helyett 90 kg-ot).

A helyi szakértők által készített nyomkövető térképek a Shahed drónok kavargó tömegét mutatják, amelyek néha kanyargós útvonalakon haladnak át Ukrajnán, mielőtt célpontjaikra támadnának.Sokuk – gyakran akár a fele – csalétek, amelyek célja az ukrán légvédelem megzavarása és túlterhelése.Más, egyenes vonalak a ballisztikus vagy cirkáló rakéták pályáját mutatják: ezek száma sokkal kevesebb, de Oroszország ezekre a fegyverekre támaszkodik a legnagyobb károkozás érdekében.

A washingtoni Institute for the Study of War elemzése szerint Donald Trump januárban történt beiktatása után két hónap alatt nőtt az orosz drón- és rakétatámadások száma. Márciusban enyhe csökkenés volt tapasztalható, néha kisebb emelkedésekkel, majd májusban a számok hirtelen drámaian megnőttek. Júniusban új havi csúcsot ért el a drónok száma, 5429-et, júliusban pedig az első kilenc napban már több mint 2000-et regisztráltak.

Az oroszországi gyártás felfutásával egyes jelentések szerint Moszkva hamarosan képes lehet egy éjszaka alatt több mint 1000 rakétát és drónt kilőni. Kijevi szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az országot elárasztás fenyegeti.„Ha Ukrajna nem talál megoldást ezekre a drónokra, 2025-ben nagy problémákkal fogunk szembesülni” – mondta Ivan Stupak, volt hírszerző tiszt a BBC-nek.

A Németország két Patriot-rendszert vesz Ukrajnának bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az angol nyelvű szaksajtóban egyre jobban terjed az „Adversary Entente” kifejezés, mely alatt Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea (viszonylag laza) szövetségét értik. Magyarul viszont elég furcsán hangzana az „ellenséges antant”, főként az első világháborús terminológia miatt, ezért ezt a fogalmat a George W. Bush elnök által használt „Gonosz Tengelye” kifejezéssel helyettesítettem, bár a szövegben használom az „antant” szót is a laza, kevés körülírt kötelezettséggel járó, könnyen változó szövetségi rendszer értelmében, elvégre az eredeti Entente Cordiale, melyet még Nagy-Britannia kötött Franciaországgal valami ilyesmit jelentett. Most, hogy ezt tisztáztuk, lássuk, mi újság a latorállamok háza táján, milyen következtetéseket vonhatunk le az iráni eseményekkel kapcsolatos reakcióikból.

A Gonosz Tengelye nem reagált határozottan az izraeli-iráni háborúra Irán oldalán. 

Sem Oroszország, sem a Kínai Népköztársaság (KNK), sem Észak-Korea nem sietett Irán segítségére az iráni atomprogramot ért izraeli és amerikai csapások során, annak ellenére, hogy korábban mindegyikünek volt már kapcsolata, sőt szövetségi viszonya az Iszlám Köztársasággal. Az azonnali és kézzelfogható válasz hiánya Moszkva, Peking és Phenjan részéről várható volt, azonban kiemeli a közöttük fennálló szövetség létét meghatározó stratégiai árnyalatokat. Oroszország, a KNK, Irán és Észak-Korea nem tengelyként és nem is szilárd szövetségként működik együtt, hanem inkább mélyen opportunista és tranzakcionális partnerek, akik néhány fontos közös cél érdekében kiegyensúlyozatlan és folyamatosan változó stratégiai kapcsolódási pontokat alakítanak ki. Az izraeli-iráni háborúra adott válaszaik egyértelműen azt mutatják, hogy leginkább antantként működnek – azaz államok közötti, nem kötelező érvényű megállapodásként, amely gyakran vitás kérdéseket érint anélkül, hogy harci cselekmények esetén hivatalos ígéretet tennének fegyveres támogatásra, de nem zárják ki teljesen a katonai segítségnyújtás lehetőségét sem. A Gonosz Tengelyének összetartó alapelve az a cél, hogy kikezdje az Egyesült Államok vezette világrendet. Ezt a célt az antant minden egyes tagja a saját regionális érdekszférájában igyekszik elérni, bizonyos fokig a többiek segítségével, de azzal a szándékkal, hogy közös erőfeszítések révén globális hatást érjenek el. A veszélyek, amelyeket ez az antant az USA nemzetbiztonsági érdekeire jelent, továbbra is valósak és súlyosak, annak ellenére, hogy a tagok csak korlátozottan hajlandóak segíteni egymást, mivel opportunista együttműködésük közös célja az USA által vezetett világrend alapvető átalakítása oly módon, hogy Amerika szerepe, hatalma és befolyása drámaian csökkenjen.

A Gonosz Tengelyének egyik tagja sem számolt azzal, hogy az Izrael-Irán háború idején rövid távú katonai beavatkozásra kerüljön sor Irán érdekében. 

Kezdetben mind Moszkva, mind Peking úgy reagált az Irán elleni izraeli csapásokra, hogy sablonos diplomáciai nyilatkozatokat adott ki Irán támogatásáról és Izrael elítéléséről. Észak-Korea néhány nappal a háború kezdete után hasonlóan kiszámítható nyilatkozatot adott ki, majd mindhárman elítélték az Egyesült Államokat az iráni nukleáris létesítményekre mért június 23-i csapásai miatt. Ezek a lagymatag elmarasztalások jelentették az antant Iránnak nyújtott összes azonnali támogatását. Sem Oroszországot, sem a KNK-t, sem Észak-Koreát nem kötelezi semmi arra, hogy aktívan Irán védelmére keljen. A 2025. januájában aláírt orosz-iráni stratégiai partnerségi megállapodásból feltűnően hiányzik egy kölcsönös védelmi záradék, hasonlóan ahhoz, amelyet Oroszország Észak-Koreával kötött, valószínűleg azért, mert Moszkva attól félt, hogy elkötelezi magát egy olyan közel-keleti konfliktusba való belekeveredés mellett, mint amilyenre júniusban került sor. A KNK-Irán kapcsolat mindig is sokkal inkább gazdasági és kvázi-ideológiai partnerség volt, mint katonai.

Oroszország és a KNK azonnali válaszlépéseit Irán esetében erősen korlátozták az izraeli-iráni háborútól független politikai-diplomáciai realitások. 

Oroszország reakcióit a diplomáciai fórumokon tett retorikai megnyílvánulásokra korlátozta, részben a Trump-kormányzattal fennálló kapcsolatainak kényes volta miatt, mivel igyekezett meggyőzni Donald Trump amerikai elnököt, hogy szüntesse be az Ukrajnának nyújtott támogatást. Vlagyimir Putyin orosz elnök az Iránon belüli amerikai-izraeli feszültségeket próbálta a saját céljaira felhasználni, először az atomalku során, majd magának az izraeli-iráni háborúnak az időszakában, azáltal, hogy alkalmas és egyenrangú tárgyalópartnernek tüntette fel magát Trump előtt. Putyin a közel-keleti konfliktust arra próbálta felhasználni, hogy javítsa az Egyesült Államokkal való kapcsolatát – annak érdekében, hogy engedményeket szerezzen Ukrajna ügyében. Oroszország Irán anyagi támogatására való hajlandóságát valószínűleg az Izraellel és az Arab-öböl menti államokkal fenntartott kapcsolatai is korlátozták. Körülbelül 1,3 millió orosz anyanyelvű lakos él Izraelben, amit Putyin is elismert, amikor június 23-án azt állította, hogy Oroszország „semleges marad” az izraeli-iráni háborúban. A KNK szoros gazdasági kapcsolatokat tart fenn Izraellel és Irán regionális ellenlábasaival az Öböl-államokban, ami miatt Peking hagyományosan korlátozza az Iránnak nyújtott támogatását. Oroszország és a KNK valószínűleg szintén nem kívánja látni vagy lehetővé tenni, netán elősegíteni Irán nukleáris fegyverkezését, így az iráni atomprogramban okozott kár sok szempontból mindkét ország szempontjából ennek az érdeknek kedvezett.

A Gonosz Tengelyének katonai fellépését és beavatkozását az egyes tagok nemzeti érdekei is korlátozzák. 

Az Irán érdekében történő azonnali és kézzelfogható katonai beavatkozás egyértelműen nem volt Oroszország, a KNK vagy Észak-Korea saját érdeke. A hosszabb távú beavatkozás azonban jobban megfelelhet az antant egyes tagjai számára. Az iráni rezsim destabilizálása vagy rendszerváltás nagyon kellemetlen kimenetelű lenne az ő szempontjukból, különösen Oroszország és a KNK számára volna kínos. Moszkvának és Pekingnek nem kívánatos egy fontos partner elvesztésével és egy közel-keleti konfliktus regionális következményeivel foglalkozni, és valószínűleg lépéseket tesznek ennek megakadályozására. Oroszország küldhet Iránnak nemzetbiztonsági és megfigyelési eszközöket, ahogyan azt 2022-ben a Mahsa Amini-tüntetések idején tette. Moszkva az orosz fegyveres erők vezérkari főigazgatóságának (GRU) ügynökeit is elküldheti, hogy segítsék Teheránt a kémelhárításban és a humán hírszerzési műveletekben, mivel Irán számol a Moszad nyilvánvaló bejutásával nukleáris programjába és biztonsági erőibe. Oroszország azonban csak akkor fog ilyen típusú segítséget nyújtani Iránnak, ha elfogadhatónak ítéli az ezzel járó kockázatot. A jelentések szerint a KNK a tűzszünet után ismeretlen számú föld-levegő rakétát adott el Iránnak a készletei feltöltésére, amiért olajjal fizettek. Ez azt mutatja, hogy hajlandó megerősíteni Irán biztonságát a jövőbeni támadások ellen, de nem kockáztatja a konfliktusba való közvetlen beavatkozást.

Észak-Korea a legelszigeteltebb a Gonosz Tengelyének tagjai közül, és emiatt talán a leghajlandóbb arra, hogy Irán segítségére siessen, amikor Teherán megpróbálja újjáépíteni nukleáris és ballisztikus rakétaprogramját, ha Irán vagy a Tengely egy másik tagja képes arra, hogy ezt Phenjan számára kifizetődővé tegye. Észak-Koreának már megalapozott múltja van az Iránnal való együttműködésben – Phenjan vélhetően segített az iráni nukleáris létesítmények alatti alagutak építésében, és évtizedek óta támogatja Irán ballisztikusrakéta-fejlesztését. Észak-Koreának ráadásul szinte semmi szüksége arra, hogy egyensúlyozzon Irán és Izrael, valamint az Arab-öböl menti államok között, és már most is a világ legszigorúbb szankciórendszerének hatálya alatt áll, így a Phenjan által Teheránnak nyújtott támogatásra vonatkozó korlátozások valószínűleg inkább a hazai lehetőségekkel kapcsolatos aggodalmakból, mint külső nyomásból erednek majd. Észak-Korea nagymértékben támogatja Oroszországot személyi állományával és technológiájával, és továbbra sem világos, hogy e realitásokat figyelembe véve milyen mértékű azonnali segítséget tudna nyújtani Iránnak.

Az izraeli-iráni háború rávilágított az alapvető egyenlőtlenségekre a Gonosz Tengelyén belül, és fokozta azokat, megteremtve ezzel a stratégiai egyensúly esetleges újbóli megteremtésének feltételeit. 

Oroszországnak a háború kitörésére adott jelentéktelen válasza kihangsúlyozza azt a tényt, hogy Oroszországnak nincs ugyanolyan mértékben szüksége Iránra az ukrajnai háborúja miatt, mint 2022 és 2024 között. Irán katonai támogatása Oroszország ukrajnai háborúja számára kulcsfontosságú volt a teljes körű inváziót követő orosz harci műveletek fenntartásához, de Oroszország a korábban Iránból importált termékek nagy részének előállítását honosította, és ezt követően sokkal inkább kezdett függővé válni Észak-Koreától. Az orosz-iráni együttműködés az oroszországi Tatárföldön található Alabuga különleges gazdasági övezetben (ASEZ) lehetővé tette, hogy Oroszország megkezdje az iráni eredetű Shahed drónok hazai tömeggyártását olyan mennyiségben, hogy az orosz erők csak 2025 júniusában 5337 Shahed típusú drónt tudtak indítani Ukrajna ellen.Oroszország emellett gondosan felhalmozza ballisztikus rakétáit és felpörgeti a lőszergyártást, így már nincs szüksége iráni ballisztikusrakéta-szállításokra. A 12 napos izraeli-iráni háború elhanyagolható hatással lesz az ukrajnai harcokra, ami ismét hangsúlyozza, hogy Moszkva 2025-től kezdve egyre kevésbé támaszkodik Teheránra.

Észak-Korea sok tekintetben kiszorította Iránt Oroszország legfőbb védelmi partnereként – ez a tény különösen nyilvánvaló az izraeli-iráni háborút követően. A Multilaterális Szankciókat Megfigyelő Csoport (MSMT) jelentése szerint Észak-Korea 2025 májusának végéig 9 millió tüzérségi lövedéket, közel 15 000 katonát és legalább 100 ballisztikus rakétát küldött Oroszországnak.A CNN július 2-án egy ukrán hírszerzési értékelést ismertetett, amely szerint Észak-Korea további 25 000-30 000 katonát tervez Oroszországba küldeni az elkövetkező hónapokban. Oroszország konkrétan kiképzést nyújt az észak-koreai csapatok számára az iráni eredetű Shahed drónok gyártására és működtetésére, cserébe Phenjan Ukrajna elleni támogatásáért.

Úgy tűnik, Irán most a KNK-ból várja a korábban Oroszországtól kapott támogatást. 

Egyes iráni tisztviselők elégedetlenségüknek adtak hangot amiatt, hogy Oroszország nem reagál az Irán elleni izraeli és amerikai támadásokra, különösen ha figyelembe vesszük, hogy Irán 2022 óta kitartóan támogatja Oroszországot. Meg nem nevezett iráni források június 23-án, Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter moszkvai látogatása kapcsán a Reutersnek azt mondták, hogy az iráni vezetést „nem hatotta meg”, hogy Oroszország nem támogatta Iránt az izraeli és amerikai csapásokat követően. Ali Motahari volt iráni parlamenti alelnök június 30-án az X-en arról panaszkodott, hogy Oroszország Törökországnak és Szaúd-Arábiának is biztosított Sz–400-as légvédelmi rendszereket, de Iránnak nem adott ugyanilyeneket annak ellenére, hogy Teherán drónokat szállított Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz. Motahari gúnyosan megjegyezte: „Ez az a fajta stratégiai együttműködés Iránnal, amiről Putyin úr beszél”. Irán régóta könyörgött Oroszországnak magasabb szintű és modernebb platformokért, mint például az Sz–400-as légvédelmi rendszerekért és a Szu–35-ös vadászgépekért, de Oroszország soha nem biztosította ezeket az eszközöket. 2024 októberében az Oroszország által Iránnak az izraeli-iráni háború előtt biztosított fegyverrendszerek nagyon keveset segítettek Irán védelmi képességeinek növelésében – Izrael egyszerűen megsemmisítette az Iránnak Oroszország által biztosított Sz–300-as légvédelmi rendszerek nagy részét.

Tekintettel az orosz válasz elégtelenségére, úgy tűnik, Irán Kínához fordul, mint előnyösebb védelmi partnerhez. A Middle East Eye névtelen forrásokra hivatkozva július 8-án arról számolt be, hogy Irán a június 24-i izraeli-iráni tűzszünetet követően olajszállítmányokért cserébe kínai felszíni-levegő rakétaütegeket kapott. Ez jelentős fordulatot jelentene a Kína és Irán kapcsolatában, mivel a Kína 2005 óta nem szállított fegyvereket Iránnak. A Kína által Iránnak a tűzszünet után nyújtott támogatás azonban túlmutathat a rakétaütegeken. Az Iráni Fegyveres Erők vezérkarához tartozó Defa Press június 29-én közzétett egy cikket, amelyben felszólította Iránt, hogy vásároljon a Kínában gyártott Chengdu J–10 többfunkciós harci repülőgépeket az iráni légvédelem „hatékonyabb” megóvása és az ellenséggel való szembeszállás érdekében. Aziz Nasir Zadeh iráni védelmi miniszter állítólag felvetette a J–10-esek KNK-tól való beszerzésének kérdését a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) védelmi minisztereinek június 26-i találkozójára tett látogatása során. Oroszország nem szállított Iránnak Szu–35-ös vadászrepülőgépeket, amint azt fentebb láthattuk, és a Szu–35-ösök Ukrajnában alulteljesítettek egy, az izraeli haderőnél jóval kevésbé ütőképes légierővel szemben. Irán talán a fejlettebb J–10-esek felé fordul ahelyett, hogy tovább folytatná a Szu–35-ösök beszerzését, különösen mivel Oroszország egyértelműen megbízhatatlan partnernek bizonyult. A Kínai Népköztársaság viszont technológiailag fejlett ország, és nem vív háborút (mint Oroszország Ukrajnában), ami vonzóbb és elérhetőbb védelmi partnerré teheti Teherán számára. Az, hogy Irán megkapta a KNK föld-levegő rakétaütegeket, azt jelezheti, hogy a KNK a jövőben fontolóra veheti J–10-esek küldését Iránnak, ami jelentős változást és kiegyensúlyozódást jelentene a háromoldalú Oroszország-Irán-KNK kapcsolatrendszerben. Mindazonáltala KNK egyelőre nem jelezte, hogy hajlandó lenne J–10-eseket szállítani Iránnak.

Az, hogy a Gonosz Tengelye nem reagált sem koherens, sem hatékony módon az Izrael-Irán háborúra, nem jelenti azt, hogy ez az országcsoport és kapcsolatrendszer elhanyagolható lenne az USA nemzeti érdekei szempontjából. Az antantot a stratégiai rugalmasságra és az egyensúly helyreállítására való hajlam teszi olyan erővé a nemzetközi színtéren, amellyel számolni kell. 

Az antant együttműködése Ukrajnában jelenleg a legerősebb példa arra, hogy az antant mire képes. Oroszország észak-koreai csapatokat képez ki arra, hogy iráni eredetű, Kínából származó alkatrészekből készült drónokat gyártsanak és üzemeltessenek, miközben ezeket az iráni drónokat arra használja, hogy terrorhadjáratot folytasson az európai kontinensen. A KNK, Irán és Észak-Korea mind közvetlen bűnrészesek Oroszország ukrajnai háborújában. A közreműködés hatásai azonban messze túlmutatnak az ukrajnai csatatéren, és érintik az egyes ellenfelek regionális befolyási övezeteit. Az izraeli-iráni háború megerősítheti Irán együttműködését Észak-Koreával – ez az eredmény jelentős biztonsági következményekkel járhat mind a Közel-Keletre, mind a Koreai-félszigetre nézve. Számos észak-koreai megfigyelő nemrégiben megjegyezte, hogy az izraeli-iráni háború jelentősen megerősítette Phenjan nukleáris szerepvállalását, és megerősítette Kim Dzsong Un észak-koreai diktátort abban, hogy az észak-koreai atomprogram fenntartása az egyetlen módja annak, hogy biztosítsa Észak-Korea jövőjét. Tekintettel arra, hogy Észak-Korea milyen alaposan részt vállal az iráni atomprogram kiépítésében, lehetséges, hogy Irán viszonozza ezt azzal, hogy segíti Észak-Korea hazai nuklearizációját, cserébe Észak-Korea segítségéért az izraeli és amerikai csapások utáni újjáépítésben. A KNK intenzívebb részvétele Irán katonai képességeinek újjáépítésében szintén drámai változást jelentene az antant-kapcsolatokban, bár még túl korai lenne ilyen jelentős változásokat prognosztizálni a KNK-Irán kapcsolatokban. Irán Oroszországgal ápolt kapcsolata kevésbé biztonságossá tette Európát, és Iránnak a KNK és potenciálisan Észak-Korea felé való fordulása hasonló regionális hatást érhet el mind a Közel-Keleten, mind az ázsiai-csendes-óceáni térségben.

Összegezve tehát elmondhatjuk, hogy a Gonosz Tengelye egy olyasféle haramiabanda, amiben még a betyárbecsület sem kötelező, és ha tehetnék, egymás torkát is elvágnák, de ez idő szerint méág egymásra vannak utalva. Még annyira sem egységesek, mint a második világháború tengelyhatalmai voltak, pedig akkoriban a Harmadik Birodalom őszinte és alig leplezett ellenszenvvel tárgyalt japán szövetségeseivel, akik szintén nem rajongtak német partnereikért, de a közös érdek miatt mégis támogatták egymást – Moszkva és Teherán viszonylatában még ennyiről sem beszélhetünk. Peking és Teherán sem üldögél kéz a kézben nyárestén a pagonyban, szerelmes szótlanságba burkolózva, Peking és Moszva viszonya is a kölcsönös bizalmatlanságra épül, Phenjan pedig mindenkit kihasznál és őt is mindenki kihasználja. Hiába bömbölik a szavak – és csakis a szavak – szintjén, hogy jön az ő többpólusú Új Világrendjük, melynek majd senki és semmi nem állhat ellen, a gyakorlatban még egymást sem támogatják.

A szó nem szó, az ígéret nem ígéret, a szövetség nem szövetség.

Ezek akarnak Új Világrendet bevezetni? Még egy rendetlenséghez is tehetségtelenek.

A A Gonosz Tengelyéről bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A nyári szünetben sok tini hosszú ideg van egyedül, és az otthon töltött hetekben a figyelme gyakran a képernyőre korlátozódik.

(A kép forrása: moderne-eltern.net)

A kibertér azonban nemcsak lehetőség, hanem lehetséges veszélyforrás is – különösen a kamaszok számára, akik gyakran jóhiszemű tudatlansággal, tapasztalatlansággal kezelik a digitális világ interakcióit. Ezt támasztja alá az ESET múlt év végén készült viselkedéskutatása is: az összes válaszadó negyede nem fél egy esetleges kibertámadástól – ezen belül pedig a 16–29 évesek fele azt mondta, hogy nem tart semmilyen internetes veszélytől. Ugyanígy ebben a korosztályban vannak a legtöbben azok, akik nem használnak védelmi programot, mert úgy gondolják, hogy saját maguk is ki tudják szűrni a gyanús dolgokat.

Az ESET kiberbiztonsági szakértői szerint a gyerekek-fiatalok biztonságát veszélyeztető csalások egyre kifinomultabbak. Egy 15 éves fiú például egy „ingyenes” játékbővítményt töltött le, de vele együtt egy olyan zsarolóvírust is, amelyik titkosította a családi fotókat. Egy kamaszlányt egy ismeretlen fiú kezdett el bombázni üzenetekkel a közösségi médiában – hamarosan pénzt és intim képeket követelt. Volt, aki egy leárazott cipőt rendelt egy hirdetés alapján, de se cipő, se pénz nem lett a végén. Ezek a történetek, sajnos, egyre gyakoribbak – a gyerekek sérülékeny célpontok, ha nincsenek felkészítve a digitális kockázatokra.

A fiatalokra leselkedő leggyakoribb veszélyek:

• Adathalászat: a támadók hamis weboldalak és üzenetek segítségével próbálnak meg személyes információkat kicsalni a diákoktól. Sőt, a megszokott webáruházukat is megfertőzhetik olyan kártékony kódokkal, hogy elég egy látogatás az oldalon és már el is lopták az adataikat. Ezek az adatok aztán különféle visszaélésekre adhatnak lehetőséget – legyen szó bankkártyás csalásról, személyazonosság-lopásról, zsarolásról. Egy naprakész védelmi szoftver viszont észleli és kiszűri ezeket a kártevőket.
  Gyakori, hogy igazinak látszó, ám hamis számla érkezik mobiltelefon- vagy Netflix-előfizetésről, ám a link adathalász-oldalra vezet.
• Zsarolóvírusok: Az iskolai anyagokat, családi fényképeket is titkosító kártevők súlyos következményekkel járhatnak, ha nem készítünk rendszeres biztonsági mentést, és nincs kellő védelem az eszközökön. Ehhez igencsak biztonságtudatosnak kell lenni – és ebben a szülői felkészítésnek is nagy a szerepe.
  Legnagyobb, pótolhatatlan digitális értékek a saját készítésű dokumentumaink. Családi fotók, diplomamunka, dolgozataink, jegyzeteink elvesztése érzékeny veszteség, nem is beszélve ezek esetleges illetéktelen kezekbe kerüléséről.
• Észrevétlenül települő rejtett kártevők: az illegális letöltés, a torrentezés időnként nem várt eredménnyel járhat. A letöltőfájllal együtt kártevő is érkezhet a gépre. Ugyanez megtörténhet hamis trójai appokon keresztül is – ezek aztán titkosíthatják a fájlokat, ellophatják az adatokat, akár magát az eszközt is használhatatlanná tehetik.
  Célszerű, ajánlott mindig a gyártók weboldaláról letölteni a kívánt szoftvereket, illetve csak a hivatalos piactérről telepíteni a megbízható alkalmazásokat.
• Közösségi médiás manipulációk: sok átverés épp ott jelenik meg, ahol a fiatalok a legtöbb időt töltik. Kamu nyereményjátékok, hírességek nevével visszaélő posztok vagy megtévesztő üzenetek könnyen adatlopáshoz, kártékony szoftverek letöltéséhez vezethetnek.
  Sajnos, nagyon gyakori az állítólagos nyereményekhez kapcsolódó csalás; a használt cikkek adás-vételi oldalain is aktívak a csalók. Figyeljünk: ami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, az mindig legyen gyanús.
• Álprofilos kapcsolatok: a romantikusnak tetsző, idegenektől érkező ismerkedős megkeresések sok esetben érzelmi manipulációra, zsarolásra irányulnak. A tizenévesek könnyen hisznek a hozzájuk érkező romantikus, őket dicsérő üzeneteknek: a csaló pedig sok esetben olyan személynek adja ki magát, akit a kamaszok többsége vonzónak talál.
  Sose töltsünk fel a netre vagy küldjünk tovább magunkról olyan képeket, információkat, amit később megbánhatunk!
• Hamis munkaajánlatok és ösztöndíjak: sok diák keres zsebpénz-kiegészítő munkát a nyaralása vagy fesztivál-belépőjének fedezetére. A nyári munkalehetőséget kereső vagy továbbtanulásra vágyó diákokat a csalók csábító, kihagyhatatlannak tűnő ajánlatokkal ostromolják – ilyen esetekben gyakorta előre kérnek pénzt, vagy az így megszerzett személyes adatokat használják fel további visszaélésekhez.
  Mindig bizonyosodjunk meg: hivatalos szervezettel van-e dolgunk, illetve a különféle költségekre hivatkozva előre kért befizetések esetén is joggal gyanakodhatunk átverésre.
• Olcsó luxustermékek hirdetése: ha a hamis hirdetések nevetségesen alacsony áron kínálnak luxuscikkeket, úgy minden bizonnyal kamu webáruházba tévedtünk. Ezekben hamis vagy nem létező termékeket árulnak, a kamaszok körében kifejezetten népszerű márkákat kínálnak – a becsapás miatt azonban a fiatalok nemcsak a pénzüket, hanem bankkártyaadataikat is elveszíthetik.
  A megbízható webáruházak, a gyanúsan olcsó akciós termékek felismerése nem egyszerű feladat, ám elkerülhetetlen, hogy biztonságtudatos stratégia szerint intézzük online vásárlásainkat.

Mit tehetnek a szülők?

Az ESET kiberbiztonsági szakértői szerint a szülőknek óriási szerepe van abban, hogy felkészítsék gyerekeiket az internetes veszélyekre.

Tanítsuk meg őket, hogy ne osszanak meg azonosítható személyes adatokat, és ne használjanak a valódi nevükre utaló használónevet sem.

Válasszanak mindenhol erős, egyedi jelszavakat, sőt, még inkább jelmondatokat, lehetőleg kétfaktoros hitelesítéssel védve, amelyeket jelszószéfben tárolnak.

Óvják a bankkártyaadataikat, az interneten használjanak olyan virtuális kártyát korlátozott költési limittel, amin nincs rajta a teljes zsebpénzük, ösztöndíjuk és nyári keresetük.

Védjék a webkamerájukat – amikor nem használják, takarják le, és olyan védelmi szoftvert használjanak, amelyik figyelmeztet az illetéktelen hozzáférési kísérletekre.

Ellenőrizzék rendszeresen az alkalmazásokat és regisztrációkat, valamint azt, hogy az egyes alkalmazások mihez férnek hozzá a telefonon. Nézzék át, hogy a közösségi a platformok biztonsági beállításai rendben vannak-e és nem nyilvános-e minden adatuk.

Frissítsék az eszközeik szoftverét és operációs rendszerét, illetve rendszeresen készítsenek biztonsági mentést külső adathordozóra.

Minden eszközükön használjanak megbízható gyártótól vásárolt védelmi szoftvert, amely napjában többször is frissíti kártevő-adatbázisát, így azonnal reagál a legújabb támadástípusokra is. Ezzel a gépre települő kártevőket, a fertőzött weboldalakat, a gyanús linkeket egyszerűen ki lehet szűrni!

Fontos, hogy megtanítsuk, a szoftveres védelem mellett a józan eszüket is használják a fiatalok – gondolkodjanak, mielőtt megnyitnak egy-egy linket vagy gyanús csatolmányt, sose engedjenek a sürgetésnek, legyenek mindig résen!

Figyeljünk a WiFi-nk biztonságára, erős jelszóval védjük és rendszeresen frissítsük – ha egy családban többen is ugyanazt a WiFi-hálózatot használják, akkor ha az egyik eszköz például egy gyanús letöltés miatt megfertőződik, akkor azon keresztül akár az összes többi is sebezhetővé válhat.

„A digitális világban való eligazodás mára ugyanolyan nélkülözhetetlen alapkészséggé vált, mint korábban az olvasni vagy számolni tudás. Ehhez viszont folyamatos tanulásra és éberségre van szükség – nemcsak a gyerekek, hanem a szülők részéről is. A jó hír, hogy sok családban már a gyerekek segítik a szüleiket is a digitális kérdésekben – ám a biztonságról továbbra is a felnőtteknek kell gondoskodniuk – egyebek közt megfelelő védelmi szoftver formájában” – mondja Csizmazia-Darab István, az ESET termékeket forgalmazó Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértője.

Az ESET évek óta kiemelt figyelmet fordít a fiatalok védelmére – ezért 30 százalékos diákkedvezménnyel teszi elérhetőbbé biztonsági megoldásait a tanulók számára. Ezek a szoftverek nemcsak a kártevőket és az adathalász weboldalakat képesek kiszűrni, hanem segítenek a szülőknek szabályozni a gyerekek online jelenlétét is. A digitális biztonság nem tanévhez kötött – egész évben szükség van rá.

A Nyár a képernyők előtt: hogyan védhetjük meg a gyerekeket a kibertérben? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.