Világviszonylatban is kiemelkedő fejlesztés zárult le az M1-M7 autópálya közös szakaszán: a napokban helyezték üzembe azt a digitális rendszert, amely a forgalom valós idejű érzékelése és modellezése révén a jövő közúti közlekedésének alapvető építőeleme lesz. A most felépült infrastruktúra nem csupán az okos vezetéstámogatás mintája, hanem egyben az önvezetési funkciókkal kapcsolatos autóipari fejlesztések ideális tesztkörnyezete is.
Az Eureka Central System beruházás – a Magyar Közút és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) együttműködésében megvalósuló fejlesztés részeként a szakemberek az M1-M7 autópálya mintegy 800 méternyi budaörsi szakaszán 39 szenzort helyeztek el, ami folyamatosan figyeli a járművek mozgását a kijelölt útszakasz mindkét oldalán, az így keletkezett információkat pedig folyamatosan továbbítja a cég adatközpontjában elhelyezett szuper-számítógépbe.
A Budapesti Műszaki Egyetem Gépjármű-techológia Tanszékének munkatársai elvégezték a kihelyezett műszerek (radarok, lézer alapú távérzékelők /LIDAR/, hőkamerák és különböző látószögű optikai kamerák) kalibrálását, valamint kidolgozták és betanították azokat a mesterségesintelligencia-alapú modelleket, minek eredményeként mára a rendszer képes a kijelölt útszakasz teljes digitális leképezésére. Ebben a „digitális iker” néven futó rendszerben valós időben jelenik meg az autópálya összes tereptárgya, valamint az ott közlekedő valamennyi jármű is.
A digitális iker alkalmas arra, hogy olyan információkkal is ellássa a közlekedésben résztvevőket, amelyeket az adott járművek saját szenzorok hiányában, vagy elhelyezkedésük miatt képtelenek szolgáltatni. Ily módon távolabbi vagy takarásban zajló eseményekről is pontos információkat nyújthat a közlekedésben résztvevőknek, melynek nyomán kiszámíthatóbbá és biztonságosabbá válhat a haladás, javulhat a reakcióidő, ami végső soron a balesetek számának csökkenésében is nyugtázható.
„A digitális iker ugyanakkor ideális lehetőséget teremt a vezetőtámogató vagy önvezető rendszerek tesztelésére is – magyarázza dr. Rövid András, a BME környezetérzékeléssel foglalkozó kutatócsoportjának vezetője és az Eureka-projekt szakmai vezetője. – Ezek a tesztek ugyanis valós szituációk széles körében folytathatók a fizikai kockázatok nélküli virtuális környezetben, és ily módon jócskán rövidíthető a fejlesztési idő is. A BME kutatócsoportja az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium programja alapján vesz részt számos ilyen fejlesztésben, és számítani lehet arra, hogy ez az Európában elsőként nálunk létrehozott okosautópálya-szakasz vezető nemzetközi autóipari partnerek figyelmét is fölkelti. Mindez tovább erősítheti Magyarország szerepét a mobilitási technológiai fejlesztések területén.”
Az M1/M7 okosautópálya-szakasza a jelenlegi 800 méterről hónapokon belül 1500 méteresre bővül, tovább növelve a tesztelési lehetőségeket. Az ott nyert értékes tapasztalatokra építve kezdődhet majd meg a jövő közlekedésének alapját képező intelligens forgalomirányítás infrastruktúrájának nagyobb léptékű kiépítése, amely fejlesztés egyik kiemelt célja a balesetek számának drasztikus visszaszorítása. A balesetek megelőzése az emberi életek védelmén túl komoly gazdasági előnnyel is jár: ma egy baleset miatti forgalomleállás óránként átlagosan 50-60 millió forintos kárt okoz.
Emellett egy ilyen rendszer képes olyan dinamikus forgalomirányítási műveletek önálló, biztonságos végrehajtására is, mint például a leállósávok helyzetfüggő használata: túl nagy forgalom esetén – ha a forgalmi helyzet megengedi – időlegesen a leállósávokat is bevonja a forgalomba.
