A hét elején még viszonylag elviselhető lesz az idő, szerdától fokozatosan erősödik a felmelegedés, péntektől vasárnapig már sokfelé 38–40 fok várható, különösen az Alföldön. Az északnyugati és északi országrészben egy-egy gyenge hidegfront időnként néhány fokos enyhülést hozhat, de ez várhatóan nem töri meg tartósan a hőséget.

Mi az a hőkupola?

A jelenség hátterében egy masszív anticiklon áll, amely szinte „kupolaként” zárja magába a forró levegőt. A leszálló légmozgás miatt felhők alig képződnek, csapadék kevés esik, miközben a napsütés napról napra tovább melegíti a felszínt. Ezért nemcsak Magyarországon, hanem Európa jelentős részén is rendkívüli hőség várható. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is arra figyelmeztetett, hogy az idei nyár újabb veszélyes hőhullámokat hozhat, amelyek komoly egészségügyi kockázatot jelentenek.

A jelenlegi számítások alapján legalább öt-hat napon keresztül maradhatnak a 38–40 fok körüli maximumok, de nem kizárt, hogy a hőség ennél tovább is kitart. A legmelegebb időszak várhatóan augusztus első napjaira esik. Augusztus másodika után egy gyengébb hidegfront megpróbálhatja megtörni a forróságot, de egyelőre bizonytalan, hogy ez országos lehűlést hoz-e.

Lesz hőségriadó?

Nagy valószínűséggel lesz hőségriadó. Amennyiben több egymást követő napon a napi középhőmérséklet tartósan 27 Celsius-fok fölé emelkedik, az országos tisztifőorvos harmadfokú hőségriadót rendelhet el. Emellett különösen az Alföldön meteorológiai piros figyelmeztetések kiadására is reális esély mutatkozik, ha a modellekben szereplő extrém értékek megvalósulnak. A HungaroMet már most is figyelmeztet a melegedő időjárásra, és várhatóan a hét második felében újabb riasztások következhetnek.

Csapadékra nem sok az esély

Az anticiklon miatt többnyire napos, száraz idő várható. Egy-egy délutáni hőzivatar kialakulhat, főként az északi vagy nyugati országrészben, de ezek csak helyi enyhülést hozhatnak. Az országos tűzgyújtási tilalom továbbra is indokolt maradhat, hiszen a száraz növényzet és az extrém hőség jelentősen növeli a szabadtéri tüzek kialakulásának veszélyét.

Megdőlhet az országos melegrekord?

Nem kizárt, de jelenleg nem ez tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek. Magyarország abszolút hőmérsékleti rekordja 42 Celsius-fok feletti érték. Bár a mostani hőhullám során néhol megközelíthetjük ezt, új országos rekordhoz rendkívül kedvező meteorológiai feltételek együttes fennállása szükséges.

Az extrém hőség nemcsak kellemetlen, hanem életveszélyes is lehet. Különösen veszélyeztetettek:

• az idősek,
• a kisgyermekek,
• a várandósok,
• a krónikus szív- és érrendszeri, illetve légzőszervi betegek,
• valamint a szabadban dolgozók.

A legfontosabb óvintézkedések

• Naponta legalább 2,5–3,5 liter folyadékot fogyasszunk, még szomjúságérzet nélkül is.
• Kerüljük az alkoholt és a nagy mennyiségű koffeint.
• 11 és 17 óra között lehetőség szerint ne tartózkodjunk a tűző napon.
• Viseljünk világos, laza ruházatot, valamint széles karimájú kalapot.
• Használjunk legalább 30–50 faktoros fényvédőt.
• Napközben árnyékoljuk az otthonunkat, szellőztetni inkább hajnalban vagy késő este érdemes.
• Soha ne hagyjunk gyermeket vagy háziállatot parkoló autóban, még néhány percre sem.
• Az idősekre és egyedül élő hozzátartozókra fokozottan figyeljünk.

Azonnali segítségre lehet szükség, ha valakinél az alábbi tünetek jelentkeznek:

• zavartság,
• erős fejfájás,
• szédülés,
• hányinger,
• eszméletzavar,
• 40 Celsius-fok körüli testhőmérséklet,
• forró, száraz bőr.

Ilyen esetben az érintettet azonnal hűvös helyre kell vinni, meg kell kezdeni a hűtését, és szükség esetén mentőt kell hívni.

A következő 10 nap összképe

Az előttünk álló időszakot várhatóan a száraz, napos és egyre forróbb idő határozza meg. A hét második felétől az idei nyár eddigi legerősebb hőhulláma alakulhat ki, amely több napon át 38–40 fokos csúcshőmérsékleteket hozhat. Az Alföldön a 40 fok feletti értékek sem zárhatók ki, míg az ország északnyugati részén időnként néhány fokkal enyhébb lehet az idő. Tartós, országos lehűlésre egyelőre nincs kilátás.

A térképen az látható, hogy hosszabb távon is maradhat felettünk a forró levegő. A térkép azt ábrázolja, hogy az átlaghoz képest hány fokos hőmérsékleti eltérés várható nagyjából 1500 m magasságban.

Forrásí who, meteorológiai szolgálat, HungaroMet

A Hőkupola érkezik Magyarország fölé: akár 40–42 fokos forróság is jöhet, többnapos extrém hőségre kell készülni bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Franciaország délnyugati részén, Gironde megyében a hatóságok szombat estig több mint 200 ezer embert telepítettek ki a harmadik napja pusztító erdőtüzek miatt. A francia belügyminiszter szerint ez lehet az ország történetének legnagyobb békeidőben végrehajtott polgári evakuálási művelete. A lángok az Atlanti-óceán partvidékének egyik leglátogatottabb térségét, Bordeaux környékét és a híres borvidék településeit is veszélyeztetik.

A francia hatóságok a hadsereget is bevonták az oltásba: tűzoltók, katonák, rendőrök és csendőrök ezrei dolgoznak a lakosság védelmén, a kiürített területek biztosításán és a tűz továbbterjedésének megakadályozásán. A bevetett eszközök között van egy A400M katonai szállítógép is, amelyet először használnak tűzoltási feladatra. A térségben több tízezer hektár égett le, lakóházak és nagyobb épületek semmisültek meg, a kitelepítetteket Bordeaux környéki sportcsarnokokban és tornatermekben kialakított befogadóhelyeken helyezik el.

A válság nem korlátozódik Franciaországra. Spanyolországban a kormány országos vészhelyzetet hirdetett a Madridtól nyugatra és Ávila tartományban pusztító tüzek miatt. Nemzetközi hírügynökségi összesítések szerint több tízezer embert kellett kitelepíteni vagy otthonmaradásra felszólítani. A Madrid térségében tomboló tüzek közül több összeért, ami jelentősen nehezíti az oltást. A spanyol hatóságok a hadsereg vészhelyzeti egységét is bevetették.

A legsúlyosabb spanyol gócpontok közé tartozik Ávila és Madrid környéke, valamint a korábban már nagy kiterjedésű tüzekkel sújtott Guadalajara tartomány. A spanyol ökológiai átmenetért felelős minisztérium adatai szerint az idén már jóval nagyobb terület égett le, mint az előző év azonos időszakában. A helyzetet a hőség, az erős szél és a kiszáradt növényzet súlyosbítja. A kelet-spanyolországi Plana Baixa térségében a Copernicus európai vészhelyzeti térképezési szolgálat vasárnapi jelentése szerint 18 ezer embert érintettek kitelepítések vagy lezárások; több települést kiürítettek, és a hatóságok szándékos gyújtogatás gyanúját is vizsgálják.

Olaszországban elsősorban Szicília küzdött az elmúlt napokban súlyos tüzekkel. A Reuters Connecten közzétett anatóliai hírügynökségi anyag szerint a szigeten több tucat tűz keletkezett, a legnehezebb helyzet Catania, Agrigento és Palermo térségében alakult ki. Santo Stefano Quisquinában több mint száz embert elővigyázatosságból kitelepítettek, a tűzoltók pedig egészségügyi és ipari létesítményeket, köztük oxigéntárolót, klinikát, benzinkutat és tűzijátékgyárat is védtek. Több útvonalat ideiglenesen lezártak, és légi tűzoltó eszközöket is bevetettek.

Görögországban a mostani napokban nem látszik olyan mértékű tömeges evakuálás, mint Franciaországban vagy Spanyolországban, de a tűzveszély továbbra is komoly. Július elején Thesszaloniki közelében gyorsan terjedő tűz miatt három elővárosi településen rendeltek el kitelepítést, és egy 157 sérülékeny embert ellátó intézményt is kiürítettek. Korábban Közép-Görögországban két falut kellett evakuálni, miközben több mint 130 tűzoltó és légi egységek dolgoztak a lángok megfékezésén. Egy észak-görögországi erdőtűzben egy apa és 12 éves fia életét vesztette.

Az Európai Unió polgári védelmi rendszere már július elején mozgósított: a Bizottság közlése szerint 777 tűzoltót helyeztek készenlétbe 14 országból, és 22 tűzoltó repülőgép, valamint 5 helikopter áll rendelkezésre az európai beavatkozásokhoz. A kapacitásokat Cipruson, Görögországban, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában is előre telepítették.

A mostani tüzek közvetlen okai országonként és helyszínenként eltérnek: vannak vizsgált gyújtogatási ügyek, gondatlanságra utaló esetek és még nem tisztázott keletkezési körülmények. A közös háttér azonban egyértelmű: a tartós hőség, a szél és a kiszáradt erdők olyan feltételeket teremtenek, amelyek mellett a tüzek gyorsabban terjednek, nehezebben olthatók, és rövid idő alatt lakott területeket is elérhetnek.

Forrás:
MTI, AP, Copernicus EMS, az Európai Bizottság polgári védelmi oldala, Reuters Connect. Főbb források: AP/Washington Post görögországi tűzjelentés.

A anyaggyűjtéshez a ChatGPT-t használtuk

A Dél-Európa lángokban: Franciaország után Spanyolországban is tömeges kitelepítések bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A díjátadóra a Gabo Fesztiválon (Festival Gabo) került sor, amely a latin-amerikai térség egyik legfontosabb, újságírással, kultúrával és állampolgári részvétellel foglalkozó találkozója. A fesztivált az a Fundación Gabo szervezi, amelyet Gabriel García Márquez Nobel-díjas író és újságíró alapított 1995-ben az etikus, igényes és innovatív újságírás, valamint történetmesélés támogatására. (Márquez egyébként mindig is újságírónak tekintette magát, azt vallotta, hogy könyvei egy újságíró könyvei…)

A magyar független újságírók rendkívül megtisztelő társaságban részesültek az elismerésből. További díjazottak a Fülöp-szigeteki Patricia Evangelista, aki Rodrigo Duterte „drogellenes háborújának” áldozatait, emberi történeteit dokumentálta, valamint a chilei Mónica González, a CIPER tényfeltáró portál alapítója, Latin-Amerika egyik legelismertebb oknyomozó újságírója, aki a Pinochet-rezsim rémtetteinek feltárása miatt egykor még emigrációba is kényszerült.

Panyi Szabolcs a díjátadó arról beszélt, hogy a magyar független újságírás úgy tudott fennmaradni, hogy intézményeket épített, és ezek körül támogató közösségeket hozott létre az egyre ellenségesebb környezetben. A politikai nyomás arra kényszerítette az újságírókat, hogy saját független szerkesztőségeket, hírportálokat és tényfeltáró műhelyeket alapítsanak.

Orbán Viktor kormánya saját hatalmi érdekei szerint alakította át a hirdetési piacot, közpénzt és kormányközeli tőkét használt fel korábban független médiumok felvásárlására és propagandává alakítására. Később a külföldi támogatások elvágásával próbálta megfojtani a független szerkesztőségeket, az újságírók egyre inkább az olvasók támogatására, előfizetéseire és adományaira támaszkodtak.

Ez az átalakulás hosszú éveket vett igénybe. Egy történelmileg atomizált, konformista és együttműködésre kevéssé hajlamos társadalomban sajnos idő kellett ahhoz, hogy a nyilvánosság kellően nagy része megértse: a független újságírás nem egyszerűen ingyenesen előállítható tartalom. Olyan közintézmény, amelyet az állampolgároknak aktívan fenn kell tartaniuk.

Ez a díj ezért nemcsak az újságíróké, szerkesztőké, fotósoké, jogászoké és a szerkesztőségek munkatársaié. Azoké az olvasóké és támogatóké is, akik életben tartották ezeket a szerkesztőségeket akkor, amikor a hatalom megpróbálta meggyengíteni vagy eltüntetni őket, mondta Panyi Szabolcs, aki kösözönet mondott a támogatásért, és azt is közölte: mivel a díj testületileg a magyar független újságíróké, ezért hazautazása után átadja azt a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ), hogy őrizze.

https://www.facebook.com/panyiszabolcs

A A Világ Sajtószabadság Hőse díjat vehette át a független magyar sajtó képviseletében Panyi Szabolcs Bogotában bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A képviselők azért hagyták ott a pártot, mert csütörtök éjfélkor lejárt a pártvezetés által kiadott ultimátum, ami szerint a párt tagjainak nyilatkozatot kellett aláírniuk arról, hogy nem tagjai semmilyen más külső szervezetnek, máskülönben azonnal kizárják őket.

Az ultimátum hátterében az áll, hogy Mateusz Morawiecki, a PiS alelnöke, korábbi kormányfő áprilisban új szervezetet alapított Fejlődés Plusz néven azzal a céllal, hogy megszerezze a jelenlegi jobboldali politikai oldal – azaz a Jog és Igazságosság párt, valamint a szélsőjobboldali Konföderáció és az ultranacionalista Lengyel Korona Konföderációja – tevékenységével elégedetlen választók támogatását.

A PiS-t irányító Jaroslaw Kaczyński ugyanakkor a legnagyobb lengyel ellenzéki párt létezését fenyegető lépésként értékelte Morawiecki kezdeményezését a 2027-es parlamenti választás előtt, és az új szervezet életre hívását az ellenzék felaprózását célzó, előre eltervezett összeesküvésnek nevezte.

A PiS három évvel ezelőtti lengyel parlamenti választásokon többek között azért vesztette el többségét, mert sokakat elriasztott a mértéktelen retorika, amellyel a párt támadta kritikusait és ellenfeleit, és a polgárokat hazafiakra és „a legrosszabb fajta lengyelekre” (Jarosław Kaczyński pártelnök szavai szerint) osztotta fel. Ez volt az oka annak is, hogy nyolc év kormányzás után kénytelen volt az ellenzékbe vonulni, annak ellenére, hogy a választásokon továbbra is a legerősebb erőként került ki: a nemzeti-katolikus párt képtelen volt koalíciót kötni.

A PiS szenved a szellemek miatt, amiket maga idézett meg. Három év óta a PiS tovább radikalizálódott, miközben a közvélemény-kutatásokban folyamatosan veszített támogatottságából – méghozzá olyan erők javára, amelyek jobbra állnak tőle. A párt egy része még nagyobb radikalitással próbálja visszaszerezni ezeket a támogatókat – még ha ez azzal is jár, hogy fel kell adni olyan álláspontot, amelyet a PiS eddig a nemzeti érdek elengedhetetlen részének tartott, mint például Ukrajna támogatása.

A Mateusz Morawiecki volt miniszterelnök köré csoportosuló pártszárny nem akart ebben részt venni, hanem inkább újra a középen álló választókat akarta megnyerni, akik csalódtak a Donald Tusk vezette jelenlegi kormányban. Kaczyński most kizárta őket a PiS-ből, elvesztették a párton belüli hatalmi harcot. Hogy saját pártként sikeresek lennének-e, egyáltalán nem biztos.

A A lengyel ellenzék szakadása bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Kormányzati átvilágítások, alkotmányos átrendeződés, óvatos jegybanki lazítás és egy figyelmeztető munkaerőpiaci adat: a hét azt mutatta, hogy a politikai fordulat és a gazdasági realitás nem ugyanabban a tempóban halad.

A HÉT ÜGYE

Ezer milliárd forintnyi Eximbank-ügy került a hatóságok elé. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium négy Eximbank-finanszírozás miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen. A kormány közlése szerint az ügyletek összértéke meghaladja az 1000 milliárd forintot, és közös jellemzőjük a magas kockázat, valamint a gyenge biztosítéki háttér.

A felsorolt tételek között szerepel a volt Sofitel és a Malév-irodaház 59 milliárdos finanszírozása, a Duna Aszfalt 126 milliárdos afrikai projektje, az egyiptomi vasútikocsi-program 576 milliárdos hitele és az Észak-Macedóniának adott 360 milliárd forintos konstrukció. Ezek egyelőre kormányzati állítások és feljelentések; büntetőjogi felelősségről majd a nyomozás és adott esetben a bíróság dönt.

Miért fontos? Az új kabinet legitimitásának egyik pillére az előző rendszer pénzügyeinek feltárása. A politikai haszon gyors lehet, a jogi bizonyítás viszont lassú — és a kettő közötti távolság dönti el, hogy elszámoltatás vagy állandó kampány lesz-e az ügyből.

Források: Kormány.hu: Eximbank-feljelentések

POLITIKAI FORDULAT

Orbán Viktor „ellenállást” hirdetett az új renddel szemben. A választási vereség után ellenzékbe került Fidesz békés ellenállási mozgalmat jelentett be. Orbán Viktor a Magyar Péter vezette kormány intézkedéseit, köztük a tizenkét éves parlamenti mandátumkorlátot és az Orbán-korszak intézményeinek átalakítását, a demokrácia sérelmeként értelmezi.

A kabinet ezzel szemben korrupcióellenes és jogállami helyreállításként mutatja be ugyanezeket a lépéseket. A vita ezért már nem pusztán arról szól, ki kormányoz, hanem arról is, milyen szabályok között rendezik át a hatalmat.

Miért fontos? A kormányváltás utáni első hónapok tesztje az lesz, hogy az intézményi korrekció egyszerre tud-e gyors és jogilag védhető maradni. A győztesnek is szüksége van fékekre; az ellenzéknek pedig több kell a sérelempolitikánál.

Források: AP: Orbán resistance movement · Daily News Hungary: alkotmánymódosítás és fejlesztési programok

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG

Vizsgálat indul a BYD-megállapodások és Szijjártó új állása miatt. A kormány vizsgálja a kínai BYD magyarországi beruházásaihoz kapcsolódó megállapodásokat, miután Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter vezetői állást vállalt a cégnél. A kérdés az, volt-e összeférhetetlenség a támogatások, engedélyek és állami kedvezmények kialakításakor.

A BYD szegedi gyára és budapesti regionális központja továbbra is jelentős iparpolitikai projekt. A vizsgálat tétje ezért nemcsak személyi, hanem az is, hogy a kínai tőkebehozatal feltételei mennyire átláthatók és közérdekűek.

Miért fontos? A „forgóajtó” – amikor egy döntéshozó rövid úton az általa támogatott vállalatnál köt ki – önmagában is bizalmi kockázat. Egy új kormány számára ez egyszerre korrupciós ügy és befektetői hitelességi próba.

Források: AP: BYD-vizsgálat

PÉNZ

Az MNB 5,75 százalékra vágta az alapkamatot. A Monetáris Tanács 25 bázisponttal, 5,75 százalékra csökkentette az alapkamatot. A lépés a lazítás folytatását jelzi, miközben az energiaárak, a forint sérülékenysége és a nemzetközi inflációs kockázatok továbbra is szűkítik a jegybank mozgásterét.

A döntés könnyíthet a hitelköltségeken, de nem varázspálca: a beruházási kedvet, a fogyasztást és a költségvetési finanszírozást csak fokozatosan befolyásolja.

Miért fontos? A magyar kamatpályát most két ellentétes erő húzza: a gyenge növekedés lefelé, a drága energia és a globális bizonytalanság felfelé. Innen már minden negyed százalékpontnak története van.

Források: MNB: Monetáris Tanács, 2026. július 21. · Budapest Business Journal: 5,75 százalékos alapkamat

MUNKA

Rekordközelben a külföldön dolgozók száma, csökken az itthoni létszám. A KSH második negyedévi adata szerint 4,633 millióan dolgoztak, közel 30 ezerrel kevesebben, mint egy éve. A hazai elsődleges munkaerőpiac létszáma mintegy 50 ezerrel esett, miközben 124 ezerre nőtt azok száma, akik magyarországi háztartáshoz kötődnek, de külföldi telephelyen dolgoznak.

Ez a mutató nem azonos a tartósan kivándoroltak teljes számával, mégis fontos jelzés: a demográfiai fogyás mellé ismét erősödő külföldi munkavállalás társul.

Miért fontos? A növekedési stratégia munkaerő nélkül elakad. Ha a magasabb termelékenység nem pótolja a fogyó aktív népességet, a vállalatok bérversenye, az automatizáció és a bevándorlás kérdése egyszerre kerül napirendre.

Források: KSH: foglalkoztatottság és munkanélküliség · Portfolio: külföldön dolgozó magyarok

Péntek este a világban

A hét globális kulcsszava ismét az energia lett. A közel-keleti háború, a száz dollár körüli olaj és az új amerikai vámok ugyanoda mutatnak: a geopolitika visszaült az inflációs kosárba.

KÖZEL-KELET

Újra eszkalálódott az amerikai–iráni konfliktus. Az Egyesült Államok egymást követő napokon támadott iráni katonai célpontokat, miközben Irán és a húszik a térség hajózási útvonalaira helyeztek nyomást. António Guterres ENSZ-főtitkár arra figyelmeztetett, hogy a válság kicsúszhat az ellenőrzés alól.

A katonai fejlemények közvetlen gazdasági következménye a drágább és bizonytalanabb energiaellátás. A Hormuzi-szoros és a Vörös-tenger egyszerre vált kockázati gócponttá.

Miért fontos? A konfliktus már nem regionális hír: az olajárakon, a szállítási díjakon és az infláción keresztül minden importőr ország pénztárcáját eléri. Magyarország különösen érzékeny az energiaár és a forint együttes mozgására.

Források: The Guardian: közel-keleti válság · The Guardian: piacok, olaj és vámok

OLAJ ÉS PIACOK

A Brent száz dollár körül: visszatért az inflációs félelem. Az olaj ára a hét végén ismét a hordónkénti 100 dolláros szint közelébe, rövid időre fölé került. Az európai részvénypiacok pénteken valamelyest megnyugodtak, amikor az ár visszaesett e lélektani határ alá, de a volatilitás megmaradt.

A magas energiaár egyszerre rontja a vállalatok marzsát, emeli a fogyasztói árakat és késleltetheti a kamatcsökkentéseket. A piac most nem azt árazza, hogy tartósan száz dollár lesz az olaj, hanem azt, hogy senki sem tudja, meddig tarthat a zavar.

Miért fontos? A 2022 után kialakított európai energiapolitikai pufferek csökkentik, de nem szüntetik meg a sérülékenységet. A következő hetek kulcsa nem egy napi jegyzés, hanem a hajózási útvonalak tényleges átjárhatósága.

Források: The Guardian: piacok, olaj és vámok · IMF: World Economic Outlook Update, 2026. július

VILÁGKERESKEDELEM

Trump új jogcímen építette vissza a vámfalat. Az amerikai kormány 10–12,5 százalékos vámot vezetett be több tucat kereskedelmi partnerrel szemben, a kényszermunkával előállított termékek elleni fellépésre hivatkozva. Az új konstrukció a korábbi, jogilag megtámadott általános vámrendszert váltja fel.

A lépés az EU-t, az Egyesült Királyságot, Kanadát, Ausztráliát és más partnereket is érinti. A rövid távú hatás országonként eltér, de a kiszámíthatatlanság önmagában is költség: elhalaszthat beruházásokat és újrarajzolhatja az ellátási láncokat.

Miért fontos? A vám immár nem egyszeri tárgyalási fenyegetés, hanem állandó amerikai gazdaságpolitikai eszköz. Európa számára a válasz nem csupán ellenlépés lehet, hanem belső piacának mélyítése és a stratégiai függés csökkentése.

Források: The Guardian: új amerikai vámok · The Guardian: piacok, olaj és vámok

KAMATOK

Az EKB kivárt: 2,25 százalékon maradt a betéti ráta. Az Európai Központi Bank változatlanul hagyta három irányadó kamatát; a betéti ráta 2,25, a fő refinanszírozási ráta 2,40, a hitelkamat 2,65 százalék maradt. A döntéshozók szerint az energiaár-sokk teljes inflációs hatása még nem látható.

Az EKB nem jelölt ki előre kamatpályát, és ülésről ülésre, az adatok alapján dönt. A jegybank ezzel időt vásárol: nem akar sem túl korán lazítani, sem egy átmeneti ársokkra túlreagálni.

Miért fontos? Az EKB óvatossága a régió egészének pénzügyi feltételeit befolyásolja. A magyar jegybanknak is nehezebb gyorsan vágni, ha Frankfurt kivár és közben az energia drágul.

Források: EKB: monetáris politikai döntés, 2026. július 23.

NÖVEKEDÉS

Az IMF 3 százalékos világgazdasági bővülést vár 2026-ra. A Nemzetközi Valutaalap júliusi frissítése 3,0 százalékos globális növekedést jelez 2026-ra és 3,4 százalékot 2027-re. Az euróövezet idei előrejelzése mindössze 0,9 százalék, miközben a világ fogyasztóiár-emelkedését 4,7 százalékra teszi.

Az IMF szerint a háború és a technológiai beruházási hullám ellentétes irányba húzza a gazdaságot: az energiaár-sokk fékez, az AI-beruházások támaszt adnak. A jelentés célzott, ideiglenes támogatást javasol a sérülékeny háztartásoknak a széles árstopok helyett.

Miért fontos? A világgazdaság nem recesszióban, hanem gyenge és egyenetlen növekedésben van. Ez politikailag kényelmetlenebb: nincs egyetlen nagy összeomlás, csak sok apró, tartós nyomás a költségvetéseken és a háztartásokon.

Források: IMF: World Economic Outlook Update, 2026. július

Az összefoglaló az AI segítségével készült, a képet a ChatGPT készítette

A jövő hét három kérdése

1. Meg tudják-e nyitni és biztonságossá tenni a kulcsfontosságú közel-keleti hajózási útvonalakat, vagy tartósan beépül a háborús felár az energiába?
2. Az Eximbank-ügyekben megjelennek-e ellenőrizhető dokumentumok és konkrét nyomozati lépések, vagy a vita a politikai állítások szintjén marad?
3. A Federal Reserve a magasabb energiaár és az amerikai vámok mellett is kivár-e, vagy már kamatemelési kockázatról beszél?

A Hétfőtől péntekig – az Infovilág heti összefoglalója bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

„Döntött a kormány: ahogy vállaltuk, szeptember 1-től áfamentessé tesszük a vényköteles gyógyszereket” – írta a kormányfő.Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter azt írta a Facebook-oldalán: a vényköteles gyógyszerek áfájának 0 százalékra csökkentése nem hirtelen ötlet, és „nem utólag kitalált ígéret”, hanem a Tisza nyilvánosan elérhető, hivatalos kormányprogramjának része.

A tárcavezető kiemelte: a vényköteles gyógyszerek áfamentessége különösen azoknak jelent segítséget, akik betegségük miatt rendszeresen többféle vagy drágább gyógyszert kénytelenek kiváltani. Minél több gyógyszert kell valakinek megvásárolnia, annál többet számíthat számára az áfacsökkentés – fűzte hozzá.

Magyarországon a vényköteles gyógyszerek eddig a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alá tartoztak – függetlenül attól, hogy a készítmény társadalombiztosítási támogatásban részesül-e -, szemben a 27 százalékos általános áfakulccsal.

A Szeptember 1-jétől áfamentesek a vényköteles gyógyszerek bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Azért írom ezt, mert mindannyiunk számára nagyon tanulságosnak tartom Panyi Szabolcs posztját, amit a Facebook oldalán jelentetett meg, az alábbiakat az engedélyével idézem:

„Tisztán emlékszem arra, amikor több mint húsz évvel ezelőtt, még egyetemistaként először olvastam arról, hogy az 1990-es köztársaságielnök-jelölés körüli tárgyalások idején Szabad György történész, az MDF egyik alapítója elutasította Antall József felkérését. Döntését visszaemlékezések szerint egyebek mellett azzal indokolta, hogy származása miatt nem tudná megtestesíteni a nemzet egységét „Szent István Magyarországán”.

Mély szomorúságot éreztem, amikor erről olvastam. Szabad György erdélyi zsidó polgárcsaládban született, a numerus clausus miatt nem vették fel az egyetemre, később munkaszolgálatra hurcolták. Megrendítő volt arra gondolni, hogy a rendszerváltás Magyarországán, immár köztiszteletben álló történészprofesszorként és MDF-alapítóként is úgy érezhette: zsidó származása továbbra is kizáró ok lehet a legmagasabb közjogi méltóság betöltésénél.

Hogy házelnök már lehet, de köztársasági elnök azért még nem. Mintha a Magyar Köztársaság kikiáltása és a demokrácia megszületése után is kevesebb joga lett volna az ország egészét képviselni, mint másoknak. Mintha továbbra is másodrendű állampolgárként tekintett volna önmagára – és ebbe bizonyos értelemben bele is törődött. Szinte biztos vagyok benne, hogy ő nem így fogalmazta meg mindezt saját magának, de a döntésének súlya ettől még ugyanaz marad.

Persze ezek voltak azok az évek, amikor Antall József legfőbb párton belüli ellenfelévé az a Csurka István vált, aki hamarosan politikai erővé szervezte a magyarországi antiszemitizmust. És amikor a végül köztársasági elnökké választott, apai ágon szintén zsidó származású Göncz Árpádot szkinhedek fütyülték ki a Kossuth téren.

Másfél évtizeddel később, a kétezres évek közepén, éppen a Jobbik és a szélsőjobboldal újabb megerősödése idején kezdtem elmélyedni a rendszerváltás korában újjáéledő antiszemitizmus történetében és szakirodalmában. Nem volt egy vidám felismerés, hogy Magyarország milyen nehezen és milyen lassan képes maga mögött hagyni a huszadik század gyűlöletkeltő ideológiáit.

Szabad György figuráját ekkoriban, a húszas éveim elején számos okból közel éreztem magamhoz, felmenőinek megpróbáltatásai és konzervatív-liberális nézetei miatt egyaránt – mely nézetek politikai képviselete és támogatottsága a későbbi évek során egyre csak csökkent, köszönhetően a közélet polarizációjának és a szélsőjobboldal ideológiai térnyerésének. (Hogy ennek a csúcspontja mi volt, azon lehet vitatkozni – szimbolikus értelemben én mindenképp Csurka teljes kormányzati rehabilitációját és 2024-es szoboravatását tartom annak.)

Mindez azért jutott most eszembe, mert egy a volt miniszterelnök által szellemi iránytűnek nevezett szélsőjobboldali propagandaoldal a köztársasági elnöki jelölésről szóló friss közéleti vitában egy olyan állásfoglalást tett közzé, miszerint Magyarország leendő köztársasági elnökével szemben a legalapvetőbb elvárás az, hogy legyen keresztény.

Az Orbán-rezsim más propagandistái és hasznos idiótái ugyanebben a vitában pedig már Soros Györgyöt, Izraelt, megkérdőjelezett lojalitást és „gyarmatosító globalista pénzügyi köröket” emlegettek – miközben 2026-ot írunk, vagyis a holokauszt óta több mint nyolcvan, a rendszerváltás óta pedig 36 év telt el. Néha sajnos mégis tényleg olyan, mintha körbe-körbe járnánk.

Fogalmam sincs, hogy vajon erre is gondolt-e a zsidóságát nyíltan vállaló Polgár Judit, amikor azt írta, hogy azért nem fogadja el a jelenlegi miniszterelnök és a kormánypárt köztársasági elnöki jelölését, mert nem érzi magában az erőt ahhoz, hogy magára vállalja „egy megosztott nemzet egyesítésének történelmi felelősségét”.

Lehetett éppen elég más oka is a visszautasításra, hiszen az egész jelölési folyamat eleve rendkívül furcsán és szerencsétlenül alakult. A végkimenetel szempontjából persze teljesen mindegy, de azért közben mégsem, hogy vajon az ő fejében is hasonló kétségek merültek-e fel, mint a néhai Szabad György esetében.

Hatalmas dolog, hogy az újjáéledő magyar demokráciában máris akadnak komoly és teljesen nyitott végül viták, ráadásul ezek olykor – mint ebben az esetben is – valóban fontos kérdésekről, tisztségekről szólnak. De én azért baromira örülnék neki, ha ezekből a vitákból az 1940-es évek érvei, illetve a totalitarizmus korszakának szellemi örökösei végre-valahára kicsekkolnának.„

https://www.facebook.com/panyiszabolcs

A Mikor csekkolnak ki az antiszemiták? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Velkey György László külügyi államtitkár az Országgyűlés ülésén napirend előtt beszélt arról, hogy véleménye szerint milyen kockázatokat hordoz, hogy Szijjártó Péter volt külügyminiszter, aki sok százmilliárdos állami támogatásokat lobbizott ki külfüldi nagyvállalatoknak, most átül a kínai BYD egyik vezetői pozíciójába.

Ez egy olyan hely, ahol a kommunista Kína pártjának tagja vezeti a céget, amely nyilvánvalóan Európa és a mi szövetségi rendszerünkön kívüli szereplő – miközben Szijjártó az „itteni titkok tudója”. Velkey György László azt mondta: felkéri az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát, hogy üljön össze és vizsgálja ki, milyen nemzetbiztonsági kockázatok következnek Szijjártó Péter helyzetéből.

Magyar Péter miniszterelnök válaszában ezt helyeselte, egyetértett vele, hogy „Szijjártó Péter manővereit visszamenőleg is ki kell vizsgálni”, majd sorolta, melyek azok a tisztségek, amelyeknek vezetőit leváltotta a Tisza-kormány, az államfőtől az Alkotmánybíróság elnökéig. De van még egy név – mondta Magyar Péter, majd hosszan beszélt Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészről. Azt mondta: szerinte a magyar társadalom 90 százaléka egyetért abban, hogy Polt Péter utóda, Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész nem maradhat a helyén.

A legfőbb ügyész miatt szerinte semmi nem történt a 600-700 milliárdos jegybanki botrány ügyében, míg az aranykonvoj ügyében úgy tűnik, súlyos dolgok zajlottak, szerinte az ügyészségen próbálják eltussolni a dolgot, nehogy elérjen az ügy Orbán Viktorig. A szolgálatoknál is vizsgálatok zajlanak, de a leggyalázatosabb dolgok a kormányfő szerint a Legfőbb Ügyészségen történhettek. Ezután Magyar Péter bejelentette, hogy arra ösztökéli az államfői jogokat gyakorló Forsthoffer Ágnest, az Országgyűlés elnökét, hogy terjessze a Ház elé a jelenlegi legfőbb ügyész mandátumának lezárását.

A Magyar Péter: a legfőbb ügyész mandátumának lezárását javaslom az ideiglenes államfőnek bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Július 16-án, csütörtökön írták alá a római Capitoliumon az úttörő „Római Nyilatkozatot a fegyvertelen és lefegyverző békéért a mesterséges intelligencia, a nukleáris és autonóm fegyverek, az új digitális protokollok és a digitális fejlődés feltörekvő modelljei korában” elnevezésű dokumentumot. Ezzel gyakorlatilag lezárult a Nobel-díjasok globális gyűlése a mesterséges intelligenciáról és a nukleáris háborúról. A tanácskozást, amelyen a világ több mint 200 legtekintélyesebb személyisége, valamint a béke és a mesterséges intelligencia területén működő vezető nemzetközi kutatóintézetek képviselői vettek részt, XIV. Leó pápa Magnifica humanitas kezdetű enciklikája ihlette, amely az emberi személy védelméről szól a mesterséges intelligencia korában.

A római városházán zárult a háromnapos tanácskozás

A Vatikán július 14–15. között adott otthont az eseménynek a Castel Gandolfo-i Pápai villa kertjében található Laudato si’ faluban, amely július 16-án zárult az ünnepélyes üléssel a római városházán, a Capitoliumon. A délelőtt Roberto Gualtieri, Róma polgármesterének intézményi üdvözlő beszédével kezdődött. Ezután Daniel Holz, a Chicagói Egyetem professzora, az Egzisztenciális Kockázat Laboratórium (X Lab) alapító igazgatója őszintén emlékeztette a jelenlévőket: „a rossz hír” az, hogy a „példátlan veszély időszakában élünk”, viszont „a jó hír az, hogy rengeteg dolgot tehetünk annak érdekében, hogy jobban biztonságba helyezzük magunkat a nukleáris fegyverekkel és a mesterséges intelligenciával szemben”.

Reina bíboros: Egyetlen gép vagy algoritmus sem dönthet egzisztenciális kérdésekben

A pápa római helynöke, Baldo Reina bíboros kiemelte, hogy a Római Nyilatkozat ma kivételes jelentőséggel bír. „Egy olyan időszakban érkezik, amelyet gyors átalakulás és mélyreható kockázatok jellemeznek: mesterséges intelligencia, nukleáris fegyverek, geopolitikai instabilitás, a multilateralizmus válsága, valamint az a kísértés, hogy a biztonságot a félelemre, az elrettentésre és a kölcsönös fenyegetésekre bízzuk.

Reina bíboros hangsúlyozta, hogy történelmi „fordulóponthoz” érkeztünk. „A tudományos és technológiai fejlődés rendkívüli lehetőségeket kínál az egészségügy, az oktatás, a közegészségügy, a környezetvédelem, a szegénység elleni küzdelem és a béke építése számára. Ugyanez a haladás azonban, ha elszakad az etikától, a felelősségtől és az emberi személy méltóságának tiszteletben tartásától, az uralom, a kirekesztés, sőt a pusztítás eszközévé is válhat.”

„A ma bemutatott Nyilatkozat nagyon világosan emlékeztet minket arra, hogy egyetlen gép, egyetlen algoritmus és egyetlen autonóm rendszer sem helyezhető olyan döntések középpontjába, amelyektől az emberiség fennmaradása függ.” Leszögezte, hogy „az élettel és halállal, a békével és háborúval, valamint a jövő népeinek és nemzedékeinek jövőjével kapcsolatos döntéseknek teljes, felelős és érdemi emberi ellenőrzés alatt kell maradniuk”.

A mesterséges intelligencia építésre vagy pusztításra késztetheti az embereket

Andrea Ciucci atya, a Pápai Életvédő Akadémia kancellárja az emberi találékonyságról elmélkedett. Megállapította, hogy egyrészt az emberek hihetetlen remekművek létrehozására képesek, másrészt viszont az emberi találékonyság nagy pusztítást is okozhat. Megerősítette, hogy a mesterséges intelligencia és a nukleáris energia sem kivétel, hiszen „a mesterséges intelligencia építésre vagy pusztításra késztetheti az embereket”.

Erkölcsi iránytű

Silvano Maria Tomasi bíboros és Maria Ressa, a Columbia Egyetem Nobel-békedíjas professzora, szintén erőteljes szavakkal szóltak a jelenlévőkhöz a fegyverkezési versenyről és az erkölcsi iránytű szükségességéről ezekben a példátlan kockázatokkal teli időkben.

A túlélésünk forog kockán

David Gross professzor, fizikai Nobel-díjas, a Kaliforniai Egyetem elméleti fizika tanszékének kancellári tanszékvezető professzorának értékelése szerint a nukleáris fegyverek veszélye most sokkal nagyobb, mint 30 évvel ezelőtt volt. Sajnálatát fejezte ki, hogy a fegyverzetkorlátozási szerződések eltűntek, és hogy kilenc nemzet ma már nukleáris hatalom. „Egy felgyorsult fegyverkezési verseny közepén vagyunk.” A világ népeinek tudatában kell lenniük, hogy ezek a fenyegetések miként befolyásolhatják nemcsak a saját életüket, hanem minden bizonnyal gyermekeik és unokáik életét is.

Gross professzor a Nyilatkozatra utalva hangsúlyozta, hogy a benne foglalt javaslatok egyszerűek és már hallottuk őket korábban. Kiemelte: „Arra kérjük az atomfegyverekkel rendelkező nemzeteket, hogy olyan politikákat támogassanak, amelyek csökkentik a háború, a nukleáris háború és a megsemmisítés kockázatát”. Nyomatékosította, hogy a jelenlévőknek, akiket a pápa szavai megihlettek, az egyháznak és minden erkölcsi érzékkel rendelkező embernek cselekednie kell. „Emlékezzetek emberségetekre, és felejtsétek el a többit” – ismételte a Nobel-díjas professzor, figyelmeztetve, hogy a túlélésünk és a jövő nemzedékeinek túlélése forog egyértelműen kockán.

Az emberi méltóság nem algoritmus

Sharon Stone békenagykövet is felszólalt és kifejtette, hogy egyesülve a közjó és minden emberi személy tiszteletben tartásának céljából, miközben a gépek kapacitása egyre bővül, ezzel együtt kell növekedni építőik erkölcsi erőfeszítéseinek is. „Az emberi méltóság nem algoritmus” – figyelmeztetett Sharon Stone.

A Nobel-díjasok aláírták a Római Nyilatkozatot a nukleáris fegyverekről és a mesterséges intelligenciáról bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen és számvevőszéki vizsgálatot kezdeményez a Transparency International 281 milliárd forintnyi állami befektetés miatt. Ezt közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel. A Transparency International Magyarország elemzése a Baross Gábor Tőkeprogram háttérdokumentumait vizsgálta. A program két legutóbbi szakaszában a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az MFB Invest mintegy 388 milliárd forintnyi tőke befektetését vállalta 11 tőkealapban, ebből a Transparency International öt magántőkealap döntéselőkészítő dokumentumait elemezte.

Az eredmény: rendszerszintű hiányosságok a kockázatkezelésben, kétes megalapozottságú piaci tesztek, fel nem tárt összeférhetetlenségek, és 281 milliárd forintnyi állami forrás, amelynek sorsa évekig nyomon követhetetlen marad – emelték ki.

Kifejtették, hogy a 2023-ban életre hívott, 600 milliárd forint keretösszegű Baross Gábor Tőkeprogram három pillére közül az első – ingatlan- és értékpapíralapok – nyílt pályáztatás keretében valósult meg.

A másik kettőnél, a Zöld Alapok Tőkeprogramnál és a Ráemelési, vagy más néven Gazdaságélénkítés pillérnél azonban nem volt nyilvános pályáztatás, és több esetben a kedvezményezett alapkezelők neve, sőt a befektetés összege sem jelent meg az állami szervezetek, a programot koordináló Nemzeti Tőkeholding és a befektetéseket előkészítő és megvalósító, MFB Zrt. és MFB Invest kommunikációjában – tették hozzá.

A befektetésekbe az állami fél privát hátterű társbefektetőt is bevont, akinek a kiléte eddig nem volt ismert.

A szervezet a 11 tőkealap közül öt magántőkealap – az Andezit Magántőkealap, a Trustify Impact I. Magántőkealap, a CLM Future Magántőkealap, az MBH (korábbi nevein Equilor II., majd MKB) Magántőkealap, és a XANGA RED Magántőkealap – esetében végzett részletes, dokumentumalapú kockázatelemzést.
Ez az öt magántőkealap önmagában 281 milliárd forintnyi állami kötelezettségvállalást testesít meg – tették hozzá.

A szervezet szerint a vizsgált dokumentumok mind az öt magántőkealapnál ugyanazt a mintázatot mutatják: magánkézben lévő alapkezelő és ismeretlen hátterű társbefektető jelenik meg, jellemzően 70 százalékos állami tulajdoni hányad mellett, ám ezzel arányban nem álló, mindössze 20-50 százalékos szavazati joggal; az állam tehát a legtöbb esetben többségi tulajdonosként is kisebbségbe szorul.

Ehhez társul a kockázatkezelési funkció szisztematikus hiánya: a törvény által megkövetelt, a befektetési döntéshozataltól elkülönült, érdemi kockázatfeltárás egyik vizsgált magántőkealapnál sem volt dokumentumokkal alátámasztható.

Egy esetben, a Xanga RED Magántőkealapnál az előterjesztés szövege szó szerint megegyezik a kockázatkezelői véleménnyel, de ennél is szemléletesebb hiányosságok jellemzik az MBH Magántőkealap esetét: az ezen magántőkealap által felvásárolt egyik céltársaság, az Aqua Lorenzo Kft. már a befektetés előtt is több milliárdos veszteséget termelt, az állami tőke mégis a háromszorosára nőtt a magántőkealapban a program során – írták.

Úgy folytatták, hogy az állami támogatás tilalmának való megfelelést igazoló úgynevezett MEIP-tesztek – amelyeknek azt kellene alátámasztaniuk, hogy egy piaci szereplő is hasonló feltételekkel fektetett volna be -, több esetben kritika nélkül vették át a kérelmezők saját, optimista pénzügyi terveit.
Az MBH Magántőkealapnál például a korábbi befektetések 4,3, az újak 15,65 százalékos elvárt hozammal szerepelnek, a különbség indoklás nélkül marad – fűzték hozzá.

A dokumentumok alapján a privát hátterű társbefektetők is azonosíthatóvá váltak: ezek nyomán mind az öt magántőkealapnál feltárható valamilyen tulajdonosi összefonódás az alapkezelő és a társbefektető, illetve a céltársaságok között.

A rendelkezésre álló dokumentumok arra utalnak, hogy az összefonódást nem kezelte összeférhetetlenségi kockázatként az állami befektető, noha az átfedések kihathatnak a céltársaságok kiválasztására és a magántőkealapok értékelésére is.

Az összefonódásokra azt a példát hozták, hogy a CLM Future Magántőkealap esetében az alapkezelő és társbefektető azonos érdekkör volt: a létrehozáskor Jellinek Dániel, az alapkezelő változását követően pedig a svájci székhelyű Largus Holding AG tulajdonában volt. Az MBH Magántőkealap társbefektetője mögött Mészáros Lőrinc érdekeltségei azonosíthatók, miközben a korábbi miniszterelnök gyermekkori barátjának érdekeltségei eladóként és társbefektetőként is megjelennek a magántőkealap által befektetésben részesített céltáraságokban.

A Trustify Impact I. Magántőkealap alapkezelője és tárbefektetője mögött szintén azonos személy áll: a Nagy Márton korábbi nemzetgazdasági miniszter érdekköréhez kötött szereplő, Fenyvesi Péter. Az Andezit Magántőkealap alapkezelője pedig Tiborcz István tulajdoni körébe tartozik, miközben a társbefektető az Alteo Nyrt., melyben az alapkezelő egy másik magántőkealapja, a Főnix Magántőkealap rendelkezik érdekeltséggel.
A Xanga RED Magántőkealap esetében az alapkezelő (Herdon-csoport) és a társbefektető (XID Zrt.) közötti összefonódást az előterjesztés rögzíti, kizáró feltételként nem kezeli – közölték.

A Transparency International álláspontja szerint a feltárt mintázatok együttesen megalapozzák a hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúját, tekintettel arra, hogy az állami vagyon kezelésével megbízott MFB és MFB Invest a gondos vagyonkezelés kötelezettségeit megszegve okozhatott vagyoni hátrányt – amelynek pontos mértéke a hosszú, többnyire tizenöt éves futamidők miatt jellemzően csak az alapok zárásakor lesz megállapítható.

A Feljelentések: Tanács miniszter a Kréta és Neptun rendszer, a Transparency International 281 milliárd forintnyi állami befektetés miatt tesz feljelentést. bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.