Az üzleti portrékészítés művészet, egy olyan szakma, amely túlmutat a technológián. Az emberi kapcsolódás, a kreativitás és a személyre szabott megközelítés az, ami egy valóban kiemelkedő portré mögött áll. Az AI képes ugyan csaknem élethű arcképeket előállítani, ám hiányzik belőlük az a személyes kapcsolat és megértés, amit egy tapasztalt fotós alkot fényképezkedő alanyáról.

A profi fényképészek értik az ügyfél személyiségét, céljait és az adott iparági igényeket, és ezek alapján olyan képeket készítenek, amelyek az üzleti világban is megállják a helyüket. Egy jó fotós figyel a részletekre – legyen szó a megfelelő világításról, testtartásról, mimikáról vagy az üzleti környezet által megkívánt stílusról.

„Az AI remek eszköz, de nem pótolja azt az egyedi, személyre szabott élményt, amit egy profi fotós nyújt” – mondta Tóth Balázs, Magyarország egyik vezető üzletiportré-fotósa. „Egy jó üzleti portré nem csupán egy kép, hanem az ügyfél személyiségének és professzionalizmusának vizuális kommunikációja.”

Ráadásul az AI önmagunk tetszetősebb változatát készíti el, amilyennek látni szeretnénk magunkat, s valóban könnyű beleszeretni egy általunk kreált fotóba, ahol sokkal mutatósabbak vagyunk.

„Ezzel az a baj, hogy nem a valóságot tükrözi – mondja a fotós. – Ha egy AI-generált kép után meglátnak minket egy személyes találkozón, az rossz benyomást kelthet. Ha az életben nem olyanok vagyunk, mint a fotón, az azt az üzenetet közvetíti, hogy mást akarunk mutatni magunkról, mint valóságban. És már sérül is a bizalom.”

Szórakozásnak azonban jó lehet az AI képszerkesztőket használni. A piacon sok ilyen – általában fizetős – megoldás van. A HeadshotPro például egészen jó képeket készít. Igaz, hogy ehhez először 90 különböző képet kell feltölteni magunkról.

Arról, hogy Tóth Balázs hogyan vizsgálta az AI-versenytársakat, itt olvashat részletesen.

Alább pedig néhány AI-által generált és valós fotós által készített portré. A különbség jól látható:

Remini AI-által generált Tóth Balázs fotók

Headshot Pro által generált Tóth Balázs fotók

Aragon AI által generált Tóth Balázs fotók

És a profi fotós által készített Tóth Balázs kép

A Óvatosan az AI-portrékkal! – mindenkit fenyeget a Pygmalion-hatás bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

És mégis járunk moziba.

A viszonylag olcsó, rengeteg friss tartalom és kényelem révén a streaming-szolgáltatások megkerülhetetlen tényezővé váltak a szórakoztatóiparban az elmúlt években. Az exkluzivitás érzése, a titkokba való beavatottság azonban éppen elég lehet ahhoz, hogy moziközönséggé kovácsolja az embereket. Egyre jobban kirajzolódik az irány, hogy a nézők valami többre vágynak az alternatív filmfogyasztási lehetőségekhez képest, ha ellátogatnak a mozikba. A legnagyobb szenzációknál elég a gyors hozzáférés érzése, a szuperprodukciókat pedig eladja a mozivászon kínálta lehengerlő látvány- és hangtechnika, az intimebb filmeknél a beavatottság exkluzivitása lesz vonzó.

Ez az igény pedig nem változtatta meg gyökeresen a mozilátogatási szokásokat, inkább csak megerősítette azt az évtizedek óta alakuló képet, amely szerint a mozi a korábban jellemző filléres szórakozásból elit szórakozássá vált. Egy artmozis vetítés szinte a színházi vagy komolyzenei programok mellé emelkedett. Tudjuk, napjainkban nem olcsók itthon a mozijegyek, ám nemzetközi összehasonlításban még mindig az elérhető kategóriába tartoznak a magyarok számára is. Az pedig, hogy az elmúlt évek statisztikái szerint a magyar nézőszámok ismét nőni kezdtek, megerősíti, hogy igenis: van igény a mozitermek hangulatára, a közösségi élményre és a nagy vászon varázsára a jövőben is.

Mit néz a moziba járó magyar? A Magyar Filmadatbázis adatai alapján kiemelkedően magas bevételével a Hogyan tudnék élni nélküled? című zenés, romantikus magyar film vezeti a kedvenc téli filmek 10-es listáját és ezzel történelmet írt. A második helyen a Sonic, a sündisznó, és még dobogós a Bridget Jones: Bolondulásig. A negyedik, az ötödik, sőt a hatodik helyen is – Mufasa: Az oroszlánkirály, Paddington Peruban, Wicked – családi filmet találunk. A lista azt mutatja, hogy a magyar nézők télen elsősorban romantikus és családi filmeket néztek, de akciófilm, erotikus thriller, fantasy és dráma is helyet kapott a TOP 10-ben. Meglepő, hogy a franchise-ok most nem dominálnak.

A MAFAB által felállított tízes lista a filmek bevételből indult ki – az alsó határ 100 millió forint volt –, súlyozva a tetszési indexszel. Kiemelkedően magas bevételével – 1760 millió forinttal és 78%-os tetszési indexszel egyértelműen a kilencvenes évek elején játszódó Hogyan tudnék élni nélküled? című magyar film vezeti a listát Törőcsik Franciska és Ember Márk főszereplésével, sok jó Demjén-zenével.

A második – 73%-os értékeléssel és 644 millió forint bevétellel – Sonic, a sündisznó 3. Az akció-kalandfilm, a Sega Sonic the Hedgehog videójáték-sorozata alapján készült Sonic, a sündisznó 2. és a Knuckles sorozat folytatása.

Mintegy 390 milliós bevétele volt és 83%-os értkelést kapott, így dobogós lett a Bridget Jones: Bolondulásig, amiben az 51 éves Bridget végre szerencsés: van már forgatókönyv-írói állása és új barátja is. Ám hamarosan nem csak az okoz gondot, hogy a férfi több mint húsz évvel fiatalabb nála…

A Disney 2019-ben megjelent, ‘élőszereplős’ Az oroszlánkirály remake-jének folytatása, a Mufasa: Az oroszlánkirály 360 millió forintnyi bevétellel és 75%-os tetszési indexszel a negyedik helyen áll.

Ötödik lett 208 milliós box office-szal és 78%-os értékeléssel az élőszereplős felvételeket animációval vegyítő kismackós családi film, amiben Hugh Bonneville, Antonio Banderas és Olivia Colman látható. Paddington ez alkalommal Peruban találjuk.

A TOP 10 hatodik helyét, az Óz boszorkányainak nem ismert történetét elmesélő Wicked című romantikus fantasy-musical foglalja el, melyben az Emmy-, Grammy- és Tony-díjas Cynthia Erivo alakítja Elphabát és a Grammy-díjas Ariana Grande játssza Glindát, akinek még fel kell fedeznie az igazi szívét és lelkét.

Hetedik lett a Gengszterzsaruk: Pantera, melyben a Los Angeles-i zsaru, „Nagy” Nick (Gerald Butler) ismét beleveti magát a hajszába, hogy kézre kerítse a markából kicsúszott Donnie-t (O’Shea Jackson Jr.), aki az évszázad rablását tervezi végrehajtani a világ gyémántközpontjában.

A 8. helyen végzett Robert Eggers Nosferatu-feldolgozása: egy űzött fiatal nő és az ő megszállottjává váló szörnyűséges vámpír kapcsolata kimondhatatlan borzalmak okozója lesz.

A nagyrészt hazánkban forgatott, számos magyar vonatkozással bíró, három Oscart – a férfi főszereplő Adrien Brody, operatőr, Lol Crawley és zeneszerző Daniel Blumberg – nyert A brutalista lett a kilencedik.

Végül a Jókislány című erotikus thriller zárja a sort Nicole Kidmannel a főszerepben.

A Mit nézünk, hol nézzük? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

2. Orbán Viktor olyan rendszert alakított ki, amely a ma érvényben lévő keretek között nem leváltható. (Mellár Tamás, VII. évf. 3. szám)
3. A kormányzati retorikát a tények nem zavarják, akkora hazugságokra építik a kommunikációt, amelyeket az átlagembernek eszébe nem jutna megkérdőjelezni. (Petschnig Mária Zita, VII. évf. 5. szám)
4. A magyar közélet, a nyilvánosság bugyraiban megmártózva nem lehet nem észrevenni, milyen viharosan terjednek olyan obskúrus, a józan észnek ellentmondó, mindenfajta tudást és erkölcsi megfontolást relativizáló nézetfoszlányok, amelyek szélsőséges esetben durva cselekvésre ösztönözhetik az efféle táplálékra fogékony honfitársainkat. (Szerető Szabolcs, online jan. 29.)
5. Vajon mennyire tekinthető hitelesnek egy olyan politikai erő, amely gránitszilárdan állít valamit, majd néhány év múlva annak tökéletes ellenkezőjét – de a magyar választóknak valószínűleg nincsenek olyan luxuselvárásai, mint a minimális hitelesség. (R. Kiss Kornélia, online jan. 26.)
6. Ráadásul ez az úgynevezett modern és zajos világ úgy döntött, hogy „kirúgja maga alól a sámedlit” (ahogy szeretett Weöres Sanyi bácsi mondta volt), vagyis, hogy értsétek, úgy mondom, direkt kibökünk magunkkal, de telinyomjuk a világot iparral és vegyszerekkel, kivágjuk a fákat, elpusztítjuk a virágos mezőket, rovarirtókkal permetezünk, szarni is autóval megyünk, már bocsánat, és aztán nagyokat nézünk, hogy pusztul a világ, hogy betegek az emberek, megőrülnek és tömik a gyógyszereket magukba. (Weiner Sennyei Tibor, VII. évf. 3. szám)
7. A kormányfő egyes elvi jellegű kijelentéseit tanulmányozva jól láthatók a politikai rendszer szellemi tartóoszlopai. Meglepő párhuzamok fedezhetők fel a náci alapvetésnek számító Mein Kampf egyes szövegeivel. (Horváth László, VII. évf. 4. szám)
8. A tudásunk és az intelligenciánk bőven elég arra, hogy gyorsan jó irányba forduljon sok folyamat, de semmi sem fog történni. (…) Mindenféle diktátorok jönnek-mennek, minden fontosabb, mint a környezet ügye. (…) Nem használjuk a tudományt, korlátoltak vagyunk, és sokszor rendkívül ostoba emberek vannak kulcspozíciókban. Úgyhogy semmi nem fog történni. (Jordán Ferenc, VII. évf. 5. szám)
9. Kéretlen, utólagos, így hasznavehetetlen tanácsom a miniszterelnöknek: ne úgy írja körül ellenfeleit, hogy arról sokaknak épp ő jusson eszébe. (Szerető Szabolcs, VII. évf. 31. szám)
10. Ahogyan a hatalom kezdte kitömni közpénzzel az egyházakat, nagyjából ezzel párhuzamosan százezrek ismerték fel az egzisztenciális boldogulás lehetőségét a vallásosság köntösének magukra öltésében. (…) Komplett egyházi tröszt jött létre Burda-kötésmintaszerű céghálóval, reverendás menedzserekkel, bizniszelő atyákkal. Templomok újultak meg idehaza és külhonban, született keresztényüldözési államtitkárság, bár tele lett a pelus, amikor azeri és kínai esetek miatt kellett volna szót emelni. (Szabó Antal, VII. évf. 37. szám)
11. A kínai gazdasággal való kapcsolat tökéletes tévút. (…) Néhány évvel ezelőtt a kínai jegybank alelnökével a magyar gazdaságról beszélgetve szóba került Magyarország népessége. Amikor megtudta, hogy mindössze tízmilliós nép vagyunk, elmosolyodott, és azt mondta, ez kisebb, mint náluk a statisztikai hibahatár. (Róna Péter, VII. évf. 40. szám)
12. 1990 után nem hittem volna, hogy eljön majd egy újabb aljas rendszer, amely a komcsiknál sokkal nagyobb gazokat szül, és lopásban-gazdagodásban is fölülmúlja a megvetett átkos „elitjét”. (Nagy Bandó András, VII. évf. 46. szám)
13. Az utóbbi évtizedek megmutatták azt is, hogy mindig van még lejjebb. Úgyhogy ez még biztosan nem a pokol: lehet még rontani az ökológiai egyensúlyon, lehet még fokozni a vállalatok profittermelő képességét, lehet még újabb felesleges kacatokat kifejleszteni és a bárgyú fogyasztók nyakába sózni, lehet még újabb populista szólamokat kitalálni, lehet még több mocskot zúdítani egymás és a széles közönség nyakába. Aztán ha mindez sikerült, akkor lehet egy újabb lendülettel, még és még és még több értelmetlen szörnyűséget művelni. (Hamburger Béla, online nov. 24.)
14. Azt vizsgálom, hogy azok az ágazatok, amelyekre láthatóan mindent feltettünk, mint például a járműipar, képes lehet-e húzóágazatként működni, és modernizálni a magyar gazdaságot, a magyar társadalmat. A válasz az, hogy nem. (Mellár Tamás, VII. évf. 3. szám)
15. A hazai háztartások éves szinten 230 ezer tonna élelmiszert pazarolnak el, ami 430 ezer ember egyévnyi étkezését teszi ki, napi három, bőséges adaggal számolva. (Makrai Szonja, VII. évf. 4. szám)
16. …az állandó központosítástól és a kényszeres összezárástól ez a rendszer szép lassan felpuhult, ellustult és megrohadt. Úgyhogy jó nagy plakátok kellenek majd a nagy embernek mind ennek az eltakarásához. (Tompos Ádám, online febr. 14.)
17. A NER nem értékközösség, hanem falka. Lógjon nyakukban kereszt vagy érdemrend, beszéljenek szószéken, pódiumon a nemzet javáról, végső soron mindig a saját csapattárs, az alom hasznát nézik és védik. (Koncz Tamás, VII. évf. 6. szám)
18. A diktatúráknak, autokratikus rendszereknek van egy sajátos tulajdonságuk: morálisan nem azoknak ártanak a legtöbbet, akiket üldöznek, hanem azoknak, akiket magukhoz ölelnek. (Jávor Benedek, online febr. 20.)
19. A Fidesz ott ás árkot, ahol valójában konszenzus van. A beszédmódja primitív, gügyög, amivel megalázó módon lenézi a társadalmat, különösképp a saját, potenciális választóit. A beteges és gátlástalan hazudozás a terméke… (Szerető Szabolcs, VII. évf. 21. szám)
20. Ahogy a frissen megválasztott (2025. januárban beiktatandó) elnök sorban jelentette be a kormányának a tagjait, úgy nőtt a zavar a világ többi részén: oltástagadó, klímaszkeptikus, összeesküvés-elmélet hívő, szexuális ragadozó, Putyin-rajongó és megalomániás multimilliárdos – röviden akár így is jellemezhetjük Trump következő négy évének meghatározó szereplőit. (Ficsor Benedek, VII. évf. 47. szám)
21. Orbán Viktor nem azért van hatalmon, mert a hívei birkaként követik, hanem azért követik a hívei birkaként, mert hatalmon van. (Puzsér Róbert, VII. évf. 15. szám)
22. Érdekes kérdés, hogy a békére törekvő, kompromisszumokat kereső államférfi helyett miért mindig a karddal hadonászó huszárból csinálunk hőst? (Katona Csaba történész, VII. évf. 12. szám)
23. Az internet és a mobiltelefon korában a kommunikáció fő formája a kölcsönös leselkedés és magamutogatás lett. (Lányi András, VII. évf. 5. szám)
24. Megszokhattuk, hogy Magyarországon a választás egy olyan játék, ahol sok párt indul, de a végén mindig a Fidesz győz. (Pápay György, VII. évf. 18. szám)
25. Bolygónk esetében nincs B-terv, mint tudjuk, itt nem fizet a biztosító, nem babra megy a játék. Aki a környezeti válságot bármilyen okból nem képes komolyan venni, azt nyugodtan tekinthetjük közös otthonunk, globális hazánk elárulójának. És persze a következő generációk sírásójának. (Jordán Ferenc, VII. évf. 43. szám)
26. Kialakultak azok a normák, amelyek között nem az országnak van királya (kormányfője), hanem a királynak van országa. Az uralkodó a legfőbb bíró, kegyúr, és felségjogával élve dönt minden állami pozíció betöltéséről. (Horváth László, VII. évf. 4. szám)
27. (Orbán Viktor) olyan mértékben torzította el a társadalom és a gazdaság működését, hogy a rendszere szétesése után évtizedekre lesz majd szükség, hogy visszatérjünk oda, ahova tartozunk. (Mellár Tamás, VII. évf. 3. szám)
28. Ha van pokol, akkor Orbán Viktor ott fog égni sok ezer évig. Ez nem a személyes véleményem, ez egy valószínűsíthető forgatókönyv. (Jón Kalman Stefánson izlandi író, VII. évf. 40. szám)
29. A magyar társadalmat a politikától való távolságtartás, a közömbösség, a civil öntudat hiánya és a közös fellépésre való hajlandóság minimális szintje jellemzi. (Valuch Tibor – Időgép 2024. június 7.)

30. Amit a Fidesz a kommunikációs igazgatója művelt, beteges és embertelen. Ember alatti. Már nem csupán politikai, hanem civilizációs probléma. Szégyen. A magyarok szégyene, mert hagytuk, hogy ide jusson az ország, a közélet. (Szerető Szabolcs, online december 6.)

A A 2024. esztendőről – idézetek a Magyar Hangból bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Amerika/amerikaiak = Ugyanazt jelenti, mint a szovjet időszakban.
Antiszemitizmus = Nálunk teljesen ismeretlen zsidóellenesség, amely a hazai szélsőjobbal ellentétben kizárólag a nyugati baloldalt jellemzi.

Belügyekbe való beavatkozás = A kormányt érő emberjogi és/vagy politikai kritika, kizárólag a nyugat részéről. (Az oroszok és a kínaiak ugyanis soha nem avatkoznak más országok belügyeibe, Magyarországgal szemben még kritikát sem gyakorolnak, inkább elismerően szólnak kormányunk törekvéseiről.)

Béke = Orosz terjeszkedés.
Békepártiság = Orosz érdekek kommunikálása vagy képviselete.
Béketábor = Az egykori szocialista tábor megnevezése, amely az oroszok vezetésével küzdött a világbékéért, most pedig szintén ezt jelenti, csak ugyanez a tábor már nem szocialista, hanem nacionalista.

Fejlődés = Kínai Népköztársaság.
Felújítási program = Hűbéri adomány.
Fidesz = Orbán Viktor hivatalos elnevezése.
Finnugrizmus = A türk gazdasági és politikai rokonság tudományos akadályának beállított akadémista diszciplína szitokszava.

Gazember = Akinek más a véleménye.
Globalista = A „hazaáruló” egyik szinonimája, pontosabban annak egy fokozott verziója. Olyan személy, aki a háttérhatalmat (ld. ott) szolgálja, leginkább jogvédő és ellenzéki formájában, de alapvetően minden politikai vélemény megfogalmazója ide sorolható, aki nem fideszes vagy szélsőjobboldali. A szuverenista (ld. ott) ellentétpárja.

Harmadik világháború = Amit Amerika 1948-tól 1989-ig ki akart robbantani. Most pedig az ukrán háború révén ugyancsak ki akar robbantani. 1989 után több, mint húsz évig nem akarta kirobbantani, mert a Fidesz akkor nyugatos volt, nem oroszbarát.

Háborúpárti = Orosz terjeszkedéssel szembenálló.
Háttérhatalom = Minden mögött ott rejlő, mindent uraló, birtokló, manipuláló és az egész történelmet évszázadok óta megtervező, a gazdasági, kulturális és társadalmi folyamatokat irányító totális és globális hatalom, amely ellen Orbán Viktor sikeresen vette fel a harcot, s mely most először a történelemben bukásra van ítélve. (A hungarista szélsőjobbnál a jelentése: „a zsidók”.)

Illiberalizmus = Politológia szakkifejezés, kvázi a „posztmodern reformönkényuralom” megfelelője. (Az eredeti latin szó szabad emberhez nem méltót, nemtelent, aljast jelent.)

Konzervatív = Jelszó, de leginkább belvárosi liberális, bohém életmódot folytató, olykor frivol stílusú fideszes. 
Kölcsönös tisztelet = Különböző (olykor ellentétes) ideológiájú diktatúrák ideológiamentes együttműködése a közös ellenség: a demokrácia ellen.

Libsi, lipsi = Eredetileg zsidózás – utóbb is az.

Magyar gazdaság = Mészáros-Tiborcz & co.
Magyarellenes = Fideszt bíráló nyugati politikus. (Nem keverendő össze a nyilasok által használt „magyargyűlölő” titulussal, amelynek jelentése: „nem náci”.) 
Magyar-kínai együttműködés = Akkugyárakban, hitelfelvételben és kínai rendőrökben kifejeződő rajongás a kínai hatalom és erő iránt.

Nemzeti konzultáció = Olyan lakossághoz küldött levelek, amelyekben a kormányzat egyszerűbb nyereményjátékokra emlékeztető nyelvezettel kéri a Fidesz-szavazók erkölcsi támogatását pár, már eldöntött dologhoz. 
Nemzeti oldal = Fidesz.
Nemzeti Együttműködés Rendszere = Orbán Viktor.
Normalitás = A nyugati liberális demokráciával („globalista önpusztító halálkultúrával”) szembeni keleti, orosz és kínai politikai kultúra és életmód, hasonlóan az egykori szovjet propagandához.
Növekedés = Stagnálás, esetleg csökkenés.

Szabadságharc = A NER reménytelenül hősies küzdelme Soros György és a nyugati fősodor ellen. A magányos Orbán-kormánynak ebben a heroikus küzdelemben mindössze Oroszország, a Kínai Népköztársaság, Törökország és a Türk Tanács államai, a BRICS, Argentína, egyre több afrikai és ázsiai diktatúra, a komplett nyugati szélsőjobb (ún. patrióták és szuverenisták), valamint Szlovákia, Szerbia, Belarusz és a balkáni oroszbarát pártok és politikusok a szövetségesei, mely bujdosókhoz és gerillákhoz utóbb Trump is csatlakozott.
Szuverenitásvédelem = Az önkényuralom zavartalanságának, leginkább az oknyomozó sajtó kiküszöbölésének hatósági biztosítása.

Ukrajna = Szovjetek (akik ukránok voltak), kreált amerikai bábállam, a harmadik világháború kitörésének okozója.
Ukránok = Szovjetek, akik 1945-ben megszállták Magyarországot, és leverték az 56-os forradalmat.

1956-os forradalom és szabadságharc = Az amerikaiak, ill. a CIA által kiprovokált „nagy áldozattal járó” sajnálatos esemény, amely zavarja az oroszbarátságot, de amelyet egyelőre még kötelező megünnepelni.

A NER-értelmező kisszótár bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A gyanús levél

Megfigyelhető, hogy ezek a levelek valódi ügyvédi irodák nevét, és akár logóját felhasználva érkeznek a gyanútlan cégekhez, legtöbbször valamilyen szerzői jogi jogsértésre hivatkozva. Egy csatolt, pdf-dokumentumfájlban ígérik az ügy részletes bemutatását, de a címzett várakozásaival ellentétben ez a fájl letöltés után valójában egy programot telepít a felhasználó gépére, és „hátsó ajtót” nyit a gyanútlan áldozat számítógépéhez, amin keresztül a csalók hozzáférhetnek a számítógépen vagy a hálózatán lévő adatokhoz, ezzel jogi és kiberbiztonsági kockázatnak kitéve a céget.

„Mivel egy telepített programról van szó, a vírusirtók sem fogják meg a kártékony alkalmazást, ám mélyen beírhatja magát a registry-be. Ezért csak a megelőzés lehet a megoldás” – mondja az Oppenheim szakértője.

Árulkodó jelek

Hogyan előzhető meg a kár? Elsősorban óvatossággal és az árulkodó jelek felismerése révén.

1. Ezek a levelek általában nem hivatalos email címről érkeznek, hanem egy nyilvános domain-ről (tipikusan gmail-es email-címről). Egy magára valamit is adó ügyvédi iroda soha nem kommunikál gmail-es email címről.

• Gyakran furcsa, magyartalan mondatok szerepelnek a levélben – mintha egy fordítóprogrammal készült volna.

• A levélben általában szerepel egy ügyvéd vagy ügyvédi iroda neve – a legegyszerűbb ilyenkor a csatolmány megnyitása előtt megkeresni az irodát, hogy valóban tőlük érkezett-e a felszólítás, vagy legalább az iroda honlapján rákeresni a levelet aláíró személy nevére, ugyanis az esetek többségében a levelet aláíró („ügyvéd”) kitalált személy.

Hogyan előzzük meg a kibertámadásokat?

„Van néhány nyilvánvalónak látszó lépés, amit a napi rutin vagy munkaterhelés miatt nem mindig tartunk meg – és általában ezt használják ki ezek a zsarolóvírusok vagy kártékony email-ek” – mondja Bartal Iván ügyvéd. Melyek ezek a lépések?

• A címzett és a feladó ellenőrzése: Nézzük meg, hogy a feladó címe valós és hivatalos-e. Egyértelmű a helyzet, ha a feladó e-mail címe nem egyezik annak a cégnek a domain-nevével, aminek képviseletében a levelet állítása szerint küldte.

• Helyesírás és stílus: Az e-mailben előforduló hibák, furcsa megfogalmazások és sürgető hangnem mind intő jelek. A perrel vagy büntetéssel fenyegetés tipikus példa erre. De a nem várt kommunikáció bankoktól, szolgáltatóktól vagy ismeretlen forrásokból szintén gyanús lehet.

Mellékletek és linkek: Ha váratlan feladótól mellékletet vagy ismeretlen linket tartalmazó e-mailt kapunk, soha ne kattintsunk a linkre, vagy a mellékletre, és lehetőleg konzultáljunk a rendszergazdánkkal.

A Ügyvédi irodák nevével élnek vissza a csalók bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Manapság valamilyen mentális betegséget ismertető számtalan videóval találkozhatunk a közösségi médiában, ám minőségük és megbízhatóságuk sokszor megkérdőjelezhető, mi több: megkérdőjelezendő. Ennek nyomán a pszichológusok egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy teljesen egészséges serdülők orvosi kontroll nélkül, kizárólag az interneten terjedő információkra támaszkodva mentális betegségekkel, például autizmussal vagy figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (közismert rövidítéssel: ADHD) diagnosztizálják magukat. A jelenség rámutat, hogy az online terjedő káros tartalmak körét indokolt lehet kiterjeszteni a felvilágosítási, oktatási, ismeretterjesztési célúnak láttatott, valójában azonban kifejezetten félrevezető, álhíreket terjesztő videókra, valamint segíteni a használókat az ilyen tartalmak felismerésében.

Az egyes értelmi zavarokról a fiatalok már szinte kizárólag az interneten tájékozódnak, így azonban gyakran félrevezető, szenzációhajhász információkkal találkozhatnak. Hatásukra túlzásba vihetik az online egészségügyi tartalmak fogyasztását, ami betegségszorongást alakíthat ki bennük. Ronthatja az állapotukat, ha olyan közösségekhez csatlakoznak, amelyeket hasonló betegségtudattal rendelkezők alkotnak, hiszen ezekben a csoportokban szinte csak a meglévő nézeteiket támogató, megerősítő információkkal találkozhatnak.

Az NMHH friss kutatása a jelenségre felfigyelve 127 középiskolást és egyetemistát kért fel arra, hogy értékeljen egy rövid, TikTok-szerű videót, amiben a kutatók ál-véleményvezére egy kitalált/nem létező lelki betegség, az úgynevezett „virtuális identitás disszociációs zavar” (VIDZ) tüneteiről beszél. A kutatás olyan általános érzéseket címkézett a kitalált betegség tüneteiként, amelyeket a fiatalok a sajátjuknak érezhettek – ilyen volt például a túlzott bevonódás a közösségi médián zajló folyamatokba, a fokozott érzelmi reakciók az interneten történtekre, valamint az online és offline én-azonosság keveredése.

A felmérés azt vizsgálta, miként hatnak az interneten terjedő efféle tartalmak a fiatalokra, megállapítják-e magukon vagy másokon a kitalált betegség tüneteit a megtekintett videó hatására, illetve: kialakul-e bennük álbetegségtudat. Az eredmények rámutattak, hogy a fiatalok csaknem fele, 44 százaléka elhitte a VIDZ létezését, és azonosítani tudta magán vagy másokon a „tüneteket”. Ez arra utal, hogy gyakran hajlamosak elfogadni az online térben megjelenő információkat anélkül, hogy kritikusan elemeznék őket. Megjegyzendő ugyanakkor: 30 százalékuk egyáltalán nem hitte el a becsapós videóban hallottakat.

A kutatás feltárta, hogy a fiatalok esetében nagyobb az esélye a téves öndiagnózisnak, ha érzelmileg erősen bevonódnak a közösségi média világába, illetve: ha nem rendelkeznek megfelelő egészségügyi alapismeretekkel.

A tanulmány szerint a résztvevőket elsősorban a megismert információk kritikátlan elfogadása vezette álbetegségtudatra, de az sem volt ritka, hogy bizonyos szakértői külsőségekre támaszkodtak – ilyenkor az egyén a megismert információk ellenőrzésénél egyszerűbbnek látja meggyőzni magát, hogy a szakértőnek látszó forrás, például egy szakorvosnak beállított tiktokker igazat mond, hiszen „szakavatott” ember.

A kutatás rávilágít a tudatos internethasználat és a kritikus médiafogyasztás oktatásának fontosságára, illetve a fiatalok álhír-felismerési készségeit fejlesztő foglalkozások szükségességére a közoktatásban – az efféle oktatóprogramok eredményességéhez azonban a pedagógusok és a szülők digitális hozzáértésének és tudatosságának fejlesztése is elengedhetetlen.

(A tanulmány részletes eredményei már elérhetők az onlineplatformok.hu oldalon. Ezen a linken dr. Németh Gábor Sándor, az NMHH online platformok főosztályának jogi szakértője beszél.)

A Egyre több fiatal véli magát betegnek – pusztán az internetre hagyatkozva bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A produkció hónapokig kereste a film fő- és kiemelt szereplőit – még a határokon túl is. Végül több, mint tízezer gyerek meghallgatása után a 12 éves, budapesti Barabás Bojtorjánt (Andor) választották ki a főszerepre, Waskovics Andreát (Klára) és Gregory Gadeboist (Berend) pedig a kiemelt szerepekre.

Nemes Jeles László rendező-forgatókönyvíró a főszerepet játszó Barabás Bojtorjánnal kapcsolatban kiemelte: „Már a meghallgatásokon kiderült, hogy pontosan érti a karaktert, így ösztönösen közelítette meg a feladatokat. A forgatókönyv közös olvasásakor minket is meglepett a felkészültsége, érzékenysége. Korát meghazudtolva elemezte a történetet, napokig beszélgettünk róla. Saját gondolatait, érzéseit, tapasztalatait hozzáadva felépített magának egy külön világot, amely abszolút dialógusban volt az én víziómmal. Alkotótársként gondolkodott velem a történeten, a karaktereken, a szereplők viszonyain – s nekem épp ez volt az eredeti célom.”

Az Árva 1957 tavaszán, Budapesten játszódik. A város és lakói alig tértek magukhoz az 56-i harcok óta. A 12 éves Andort anyja nevelte egyedül. A fiú azzal a reménnyel nőtt fel, hogy a háborúban eltűnt édesapja egyszer majd visszatér. Egy nap megjelenik náluk egy férfi, aki azt állítja, hogy ő Andor apja. A fiú nem hajlandó apjának tekinteni az idegent. A férfi azonban beköltözik hozzájuk és a fiú kénytelen leszámolni illúzióival. Miközben az anya és fia közötti szakadék egyre mélyül, Andor elhatározza, hogy bármi áron, de megmenti családját a férfitól.

Az Árvát 53 napig forgatták, főleg budapesti helyszíneken, illetve Hatvanban. Kemény Ildikó producer elmondta: „A magyar–angol–francia–német koprodukciós finanszírozás véglegesítésével párhuzamosan elkezdtük a hónapokon át tartott szereplőválasztást és a forgatás szervezését. A gyerekszereplők miatt fontos volt a filmezést a nyári szünetre időzíteni. Budapesti harminc és néhány vidéki helyszínen tudtuk megteremteni a film 1957-i miliőjét. Nagyon büszke vagyok az összes gyerek- és felnőtt színészünkre, Lászlóra és az egész stábra, hogy az állandó 35-40 fokos hőség ellenére sikeresen leforgattuk a filmet, kezdődhet az utómunka.”

Az Árva forgatókönyvét Nemes Jeles László rendező és Clara Royer együtt jegyzik. Producerei a Pioneer Pictures részéről Kemény Ildikó és Szále Ferenc, operatőre Erdély Mátyás.

Az Árva magyar többségi és francia–német–brit koprodukcióban készül, a Nemzeti Filmintézet, az angol BFI, a francia CNC és a német FFA támogatásával.

Az Árva előreláthatóan 2025-ben jelenik meg a magyar mozikban. – Az ugyancsak Nemes Jeles László rendezte Saul fia a magyar filmgyártás történetében soha nem látott díjesőben részesült. Többek közt 2015-ben elnyerte a cannes-i nagydíjat, majd első magyar alkotásként a Golden Globe-díjat, 2016-ban kiérdemelte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat, 2017-ben pedig a BAFTA díjat is – a Saul fia történelmet írt.

A Befejeződött az Oscar-díjas Nemes Jeles László Árva című filmjének forgatása bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

May Károly talán leghíresebb regényalakja, Old Shatterhand; a filmeken a francia Pierre Brice jó három és fél évtizedig alakította a May-regények egyik főalakját.

Az ötlet minden bizonnyal megdobogtatja a számtalan Karl May-rajongó szívét: mostantól akár ott is élhetnének, ahol egykor kedvenc írójuk: Radebeulban. De ahhoz, hogy ezt az álmot megvalósíthassák, nem kevés pénzre lenne szükségük. Az Ágnes-villát 1 395 000 euróért (szorozzuk csak meg 390 Ft-tal!) kínálják eladásra a világszerte ismert ingatlanos-honlapokon.

A 400 négyzetméteres lakóterületű és 1550 négyzetméteres telken álló impozáns épület a Hörningplatzon, a Lößnitzgrundstrasse és a Nizzastrasse sarkán található. Karl May (1842–1912) kalandregényíró 1891. április 8-tól 1895 decemberéig élt itt, mielőtt letelepedett volna a „Shatterhand” villában, ami már sok év óta a May Károly Múzeumnak ad helyet.

Az Ágnes-villa bejáratánál elhelyezett emléktáblán olvasható, hogy ebben a házban írta a többi között „Az inkák öröksége” (1891), a „Winnetou I” (1893), „Az olajherceg” (1893) című műveit.

A mindössze 70 évet élt Karl May meglehetősen sűrűn költözködött. További lakóhelyei voltak Radebeulban: Karl-May-Straße 5., Lößnitzstraße 11., Wilhelm-Eichler-Straße 8. Rezidenciái Drezdában és Lößnitz környékén: Jagdweg 7., Jagdweg 14., Pillnitzer Straße 72., „Forsthaus”-villa, Drezda-Strießen, Sommerstraße 7., Drezda-Blasewitz, Prinzenstraße 4., Drezda-Johannstadt,, Schnorrstraße 31., Seevorstadt, „Villa Idylle”, Kötzschenbroda, Lößnitzstraße 11., Niederlößnitz, „Villa Agnes”, Oberlößnitz,” Shatterhand”-villa, Radebeul.

A Eladó Karl May egykori radebeuli villája bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Emlékszem, a családunk első autója is Trabant volt. Igaz, vártunk rá jó néhány évet, készséggel reménykedtünk és élére állítottuk a forintjainkat. Ha jól emlékszem, 34 000 forintba került a fehér Trabi, amit a köznyelv PVC-Jaguárként emlegetett. Elfértünk benne öten is, amíg a gyerekek alsó tagozatosok voltak. Gurult, elvitt a célba, keveset fogyasztott, pöfékelt, időnként csúnya, fekete füstöt eresztett. Kétütemű jármű volt (mint a világhírű magyar motorkerékpár, a Pannónia); a köznép úgy vigyázott a Trabcsira, mintha Mercedes lett volna…

A kétajtós, 594 köbcentis, 26 lóerős, elsőkerék-meghajtású, négysebességes „autócsodát” sikerült jó áron eladni, tíz-egynéhányezer forint ráadással következhetett a valódi népautó, az 1200 köbcentis, igaz, kisablakos, használt (ám elhasználhatatlan!) Volkswagen, ami a Trabi után valóságos luxuskocsinak számított.

A bevezetőben említett Trabant azokban a hetekben gördült le az eisenachi autógyár futószalagjáról, amikor az alábbi telefoninterjú jelent meg a Mai Nap című, sajnos, már évtizedek óta nem létező „komoly bulvárlapban”, tehát a Német Demokratikus Köztársaság végóráiban, 1990. május 29-én:

«Elterjedt a hír: háromezer keletnémet márkáért (akkori árfolyamon kb. 18 000 forintért – a szerk.megj.) gyári új Trabantot lehet venni a ma még NDK néven jegyzett német földön. Igaz ez? Helmut Michel, az IFA Művek drezdai autószalonjának igazgatója válaszol:

– A hírből annyi igaz, hogy háromezer márkával olcsóbban adjuk a gyári új kétütemű Trabantot. Most egy Trabant kilenc-tizenegyezer márkába kerül. Százával állnak a Trabantok, Wartburgok.

– Hány évre vettek föl előjegyzést egy esztendővel ezelőtt?

– Az új Trabantra 14, a Wartburgra 17 évet kellett várni, félmillió előjegyzést tartottunk nyilván csupán itt, Drezda megyében.

– Mi az oka annak, hogy a keletnémetek már nem tülekednek az autóért?

– Várnak. Azzal számolnak, hogy a német valutaunió július elsejei beköszöntével a gépkocsikínálat is ugrásszerűen bővülni fog.

– Vehetnek-e magyarok is autót önöknél?

– Nem. Kizárólag NDK-állampolgárokat szolgálhatunk ki.»

A A Trabant ára: csaknem 4 millió forint bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Hogyan is született a szökőév? Két részletben.

Az első lépésben az I. Constantinus (uralkodott: 306–337) bizánci császár által 325-ben összehívott kis-ázsiai niceai zsinaton, a keresztény egyház püspökeinek első egyetemes tanácskozásán, a több mint kéthónapos (június 19-augusztus 25.) összejövetel részvevői arról döntöttek, hogy a húsvét idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte utáni vasárnapra tették, egységesítve ezzel az ünnepi gyakorlatot az egész birodalomban Ebből következően a tavasz hivatalos csillagászati kezdőnapjává a tavaszi napéj-egyenlőség napját tették, a legközelebbi húsvétot pedig március 21-re. Mivel azonban az addig használatos március 1-jei naptári és a frissen megállapított csillagászati tavaszkezdet közötti különbség az évszázadok alatt bő 10 nap lett, elkerülhetetlennek látták a korrigálást, hogy hosszabb távon ne csússzanak el az évszakok. A naptári dátumeltolódást viszont nem javították ki, így az újra „sietni” kezdett.

A második lépést így is csak több mint, 1200 évvel később tették meg.

Ez, a mindmáig érvényes naptári reform XIII. Gergely pápa nevéhez fűződik. A pápa 1582-ben rendelte el, hogy október 4., csütörtök után a péntek október 15-e legyen, kiküszöbölve az évszázadok alatt felhalmozott tíznapos eltérést. Magyarországon öt évvel később vezették be a Gergely-naptárt: az 1587. október 21-i szombatot november 1., vasárnap követte.

Innen már egyenes az út: a további eltérések megelőzésére létezik a mai módon a szökőév és a szökőnap mindnyájunk öröknaptárában.

Pontosabban: február 30-a nem tűnt el végleg. Svédországban 1711-ben elhatározták, hogy visszatérnek a régebbi, Julián-naptárhoz, s ezért 1712-ben hozzáadtak egy pótnapot a februárhoz, amely így 30 napos lett. Ez azonban nem tartott sokáig, 1753-ban a svédek is átálltak a Gergely-naptárra, és február 30-át elfelejtették.

De jött a Szovjetunió, ahol 1929-ben (a többi között azért is, hogy az októberinek nevezett forradalmat ne november 7-én ünnepeljék) „forradalmi naptárt” vezetettek be, amiben a hónapok 30 naposak voltak, s a fennmaradó 5 vagy (szökőévben) 6 napot pihenőnapnak vették, ami nem tartozott egyik hónaphoz sem. Így történhetett, hogy 1930–31-ben a február 30 napos volt. A következő évben azonban a hónapok visszanyerték eredeti hosszukat, és maga a forradalmi naptár sem élt túl sokáig.

A világ így maradt – immár így is marad véglegesen – február 30-a nélkül. És lett egységesen, az egész glóbuszon a mai gyakorlatban működő szökőév minden néggyel osztható esztendő, kivéve a százzal is oszthatókat. A szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Vagyis a századfordulók évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók. A szökőnap pedig február 24. aminek oka a római naptárban keresendő: Julius Caesar hirdette ki, hogy „a március kalendasa előtti 6. nap kettőztessék meg”, mely a mai naptárunk szerint február 23. napjának felel meg, amit a szökőnap követ.

Ez érvényes 2024-re is. Milyen lesz az idei esztendő?

Az óév a félelmekkel teli remények éve volt – kétesen vegyes eredményekkel. De reménykedjünk, hogy 2024 inkább lesz olyan, amilyennek és ahogyan szeretnénk. Ehhez a minimálisnál is kicsiny programhoz azonban kevés az örök magyar reménykedés: a remény hal meg utoljára…

Tetszik, nem tetszik: fejet homokba dugni életveszélyesen tilos! Viszont fejet használni, hogy mik a világban, Európában és nem utolsó sorban itthon a közös teendők – legyen kötelező!

Vagy miként a jogász, közgazdász, publicista, politológus Lengyel László „Kentaúrbeszédében” idézi 1843-ból a legnagyobb magyart: Európában és Magyarországon lejárt a szájalás ideje. „S így felette üdvös leszen – írta Széchenyi István a Czégérben –, ha egy kissé elkülönböztetik e két osztály, ha ti. a szájhazafiak egy sorba, a tetthazafiak más sorba fognak állíttatni, minthogy a haza egyedül csak így tudhatja meg: fiai közül kire számíthat, kire viszont nem.”

És: az új év szökőév lesz. Csak ne úgy, miként jó 250 éve, a mádéfalvi veszedelem idején volt: „Szaladj, magyar, amerre tudsz!” Vagy, ahogyan a mai kor dalszerzője írja: „Rohanó már ez a világ / Fut ki merre lát / Nincsen semmire ideje…”

Főként nincs időnk – egymásra. De legyen! S az új esztendő lehet rá a próbaév! Hátha sikerül, elvégre 2024-ben 366 napunk van rá!

A Rejtélyes szökőév – Tavasz, csillagok, naptár bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.