Magyarország: visszatért az állami beavatkozás

A magyar kormány 2026 tavaszán maximált árat vezetett be az üzemanyagokra. A 95-ös benzin literenként legfeljebb 595 forintba, a dízel 615 forintba kerülhet. Az intézkedés azonban nem teljesen általános: csak a magyar rendszámú járművekre vonatkozik, míg a külföldi autósok továbbra is piaci árat fizetnek.

Ez a kettős rendszer nem véletlen. A 2022–2023-as időszakban Magyarország már alkalmazott hatósági árakat, amelyek ugyan rövid távon csökkentették a lakossági terheket, de végül komoly ellátási zavarokat is okoztak. Akkor több benzinkúton hiány alakult ki, és az ország importja is akadozott. A mostani szabályozás ezért igyekszik elkerülni a korábbi hibákat. A kormány a szabályozás mellett stratégiai olajtartalékokhoz is hozzányúlt.

Ezeket a készleteket az ország kifejezetten vészhelyzetekre tartja fenn. A tartalékok felszabadítása azt a célt szolgálja, hogy a hazai finomítók – elsősorban a MOL – folyamatosan működhessenek, még akkor is, ha egyes importútvonalak ideiglenesen kiesnek. A régió egyik legfontosabb olajellátási útvonala, a Barátság-vezeték ugyanis még mindig nem működik.

Európa: a probléma neve árrobbanás

Az Európai Unió egésze egyelőre stabil készletekkel rendelkezik. Az uniós szabályozás szerint minden tagállamnak legalább kilencven napnyi olajimportnak megfelelő stratégiai készletet kell fenntartania. Ez a rendszer az elmúlt években hatékony biztonsági hálónak bizonyult. A jelenlegi feszültség oka nem a hiány, hanem az ár.

A nemzetközi olajpiacot a közel-keleti konfliktusok rázták meg. Az Irán körüli katonai és politikai feszültség, valamint a régióban zajló hadműveletek miatt a befektetők attól tartanak, hogy a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala, a Hormuzi-szoros veszélybe kerülhet. A szoroson halad át a globális tengeri olajszállítás jelentős része. Ha a forgalom akár részben is akadozik, az azonnal felhajtja az árakat a világpiacon.

A Brent típusú olaj ára emiatt rövid idő alatt meredeken emelkedett, és időnként a 120 dollár per hordó szintet közelítette. Ez az európai üzemanyagárakban is gyorsan megjelent.

Energia és geopolitika: a sérülékeny kontinens

Az európai energiapolitika az elmúlt években radikális átalakuláson ment keresztül. Az orosz energiafüggőség csökkentése az ukrajnai háború után stratégiai prioritássá vált. Az EU többek között LNG-terminálokat épített, növelte az amerikai és közel-keleti importot, valamint felgyorsította a megújuló energiaforrások fejlesztését.

A diverzifikáció azonban nem jelenti azt, hogy Európa függetlenné vált volna. Az Európai Unió energiaigényének több mint fele továbbra is importból származik. Ez azt jelenti, hogy a kontinens gazdasága erősen reagál minden globális piaci sokkra. Ha a közel-keleti helyzet romlik, ha az OPEC csökkenti a termelést, vagy ha egy fontos tengeri útvonal veszélybe kerül, az európai gazdaság azonnal megérzi. A jelenlegi helyzet ezért nem pusztán energiapolitikai kérdés, hanem geopolitikai probléma is.

A stratégiai tartalékok szerepe

A globális energiarendszer egyik fontos stabilizáló eleme a stratégiai olajtartalékok rendszere. Ezek a készletek arra szolgálnak, hogy válsághelyzetben gyorsan növelni lehessen a piaci kínálatot. A G7 országai már jelezték, hogy szükség esetén készek jelentős mennyiségű olajat felszabadítani ezekből a tartalékokból. Egy ilyen lépés akár több százmillió hordó kőolajat juttathat a piacra. Ez a mechanizmus korábban is működött. A 2022-es energiaválság idején rekordméretű tartalékfelszabadítás segített stabilizálni a piacot és mérsékelni az árakat. A stratégiai tartalékok azonban csak átmeneti megoldást jelentenek. Hosszabb távon a piacot elsősorban a termelés és a geopolitikai stabilitás határozza meg.

A benzinkút, mint geopolitikai mutató

Az európai üzemanyagpiac mostani feszültsége ismét emlékeztet arra, hogy a globális energiaellátás milyen szorosan összefonódik a nemzetközi politikával. Így van ez több mint 50 év óta, az első nagy sokkot az 1973-as arab izraeli háború okozta Európában. Egy közel-keleti konfliktus, egy tengeri útvonal lezárása vagy egy politikai döntés az olajtermelő országokban néhány héten belül megjelenik az európai autósok mindennapjaiban. A benzin ára tulajdonképpen a geopolitikai térkép egyik legközvetlenebb indikátora. Magyarország mostani intézkedései is ezt tükrözik. Az árplafon, a stratégiai tartalékok megnyitása és az ellátási útvonalak figyelése mind annak jele, hogy a kormányok igyekeznek felkészülni egy bizonytalan energiapiacra.

Figyelmeztetés Európa számára

A jelenlegi helyzet még nem jelent klasszikus energiaválságot. A benzinkutaknál nincs pánik, és a kontinens készletei elegendőek. Az események azonban ismét rámutatnak Európa egyik alapvető gazdasági gyengeségére: az energiafüggőségre. A következő évek egyik kulcskérdése az lesz, hogy a kontinens mennyire tudja csökkenteni ezt a függőséget. A megújuló energiaforrások terjedése, az elektromos közlekedés és az energiatárolási technológiák fejlődése mind ebbe az irányba mutatnak. Addig azonban a világ olajpiaca továbbra is meghatározza Európa gazdasági stabilitását, és amíg ez így van, addig minden geopolitikai feszültség megjelenik a benzinkutaknál is.

A kép illusztráció

A Olaj, geopolitika és benzinkutak bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Tegnap körülnéztem a piacon, és meghallottam két árus párbeszédét. Az egyik azt mondta: ha nem lennék zöldséges, az idén nem ettem volna cseresznyét. Én sem, volt a válasz.
Nyilván nincsenek egyedül, és számos honfitársunk járt így, az idén nem evett cseresznyét sem… Az elmúlt években én is mindig kilószámra vittem haza a ropogós, édes gyümölcsöt, de az idén kétszer, ha vásároltam, 4-5000 forint körül volt kilója, és nem az importból való cseresznyéről beszélek. A Bosnyákon most is annyiért árulják, de ez már aligha itthon termett. A görögdinnye viszont hazai, nagy betűkkel áll a táblán, hogy mézédes hevesi dinnye. Az némileg kesernyéssé teszi, hogy 600 forint kilója, vagyis egy méretes darabért akár hatezer forintot is le kell perkálni. Ezért aztán sokkal több a szeletelt, a másfél, két kilós dinnye, azt még megveszik. A legolcsóbb a szilva, bár az egyik árus szerint csak a Bosnyákon 600 forint kilója, a belvárosban a dupláját is elkérik. Marad a banán, mint a legolcsóbb gyümölcs…

Az alábbiakban statisztika arról a brutális árváltozásról, ami egy év alatt történt a nagybani piacon.

Az árak brutálisak, a hivatalos inflációról szóló közleményekkel köszönőviszonyban sincsenek.

A Piac, te drága! bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az MNB összefoglalója a következőket tartalmazza:

2025 első negyedévében a fővárosban éves és negyedéves alapon is kétszámjegyű
lakásár-emelkedést mérhettünk.
▪ Budapesten 2025 első negyedévében 11,7 százalékkal nőttek a lakásárak a megelőző
negyedévhez képest, ezzel az éves növekedési ütem 22,3 százalékra gyorsult.
▪ A városokban 6,7 százalékkal emelkedtek a lakásárak 2025 első negyedévében, az
éves lakásár-dinamika pedig 13,9 százalékot tett ki.
▪ A községekben 2,2 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető az első negyedévben, ezzel
az előző év azonos időszaki szintet 10,0 százalékkal haladták meg a lakásárak.
▪ Országos átlagban 7 százalékkal emelkedtek a lakásárak 2025 első negyedévében, míg
éves alapon 15,3 százalékkal nőttek.

Az MNB-lakásárindex friss értékei szerint a községek kivételével minden településtípuson gyorsult a lakásárak éves növekedési üteme 2025 első negyedévében. Budapesten a 2024. negyedik negyedévi 3,9 százalékos drágulás után 2025 első negyedévében 11,7 százalékkal nőttek a lakásárak,
ezzel a nominális éves lakásár-dinamika 14,1 százalékról 22,3 százalékra gyorsult a fővárosban. A vidéki városokban a megelőző negyedévi 2,1 százalékos drágulást követően 2025 elején 6,7 százalékkal emelkedtek a lakásárak, így az éves lakásár-dinamika 13,5 százalékról 13,9 százalékra emelkedett. A községekben a 2024. negyedik negyedévi stagnálást követően 2,2 százalékos lakásár-emelkedés volt megfigyelhető 2025 első negyedévében, ugyanakkor az éves növekedési ütem 16,1 százalékról 10
százalékra lassult
Az idei első negyedévben valamennyi régióban gyorsuló ütemben emelkedtek a lakásárak negyedéves alapon. A legnagyobb negyedéves áremelkedés Észak-Magyarország városaiban volt megfigyelhető (+9,3 százalék), a dél-dunántúli városokban pedig a 2024 negyedik negyedévi árkorrekció után 8,7 százalékos áremelkedés következett be 2025 első negyedévében. Az Észak-Alföldön 7,5 százalékkal, a Nyugat-Dunántúlon 6 százalékkal, a Dél-Alföldön pedig 5,2 százalékkal emelkedtek a városi lakásárak az első negyedévben, Pest megye városaiban viszont relatíve mérsékelteb, 2,1 százalékos áremelkedés valósult meg. Éves összevetésben a régiók többségében 13–16 százalékos városi lakásár-emelkedés volt tapasztalható, egyedül Pest megyében volt egyszámjegyű (+7,8 százalék) a városi lakásár-dinamika, a legnagyobb éves áremelkedés (+16,8 százalék) pedig Dél-Dunántúl városaiban jelentkezett.

A lakásárak alakulását országos átlagban bemutató aggregált MNB-lakásárindex alapján 2025 első negyedévében negyedéves alapon 7 százalékkal nőttek a lakásárak a megelőző negyedévi 2,2 százalékos emelkedést követően. Az éves nominális növekedési ütem az előző negyedévben megfigyelt 14,3 százalékról 15,3 százalékra gyorsult, reálértelemben pedig éves szinten 9,6 százalékkal nőttek a lakásárak országos átlagban.

A Brutális áremelkedés a lakáspiacon bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Hároméves csúcsra nőtt az új lakások finanszírozására felvett hitelek összege: 2025. áprilisban 17 580 millió forint értékben szerződtek az ügyfelek új lakások építésére a bankokkal. Ennél magasabb összeget legutóbb 2022 júniusában vettek fel a magyar családok, akkor 22 350 millió forint értékben finanszírozott újlakás-vásárlást a magyar bankrendszer.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az idén áprilisban a teljes lakossági lakáshitel-kihelyezés 13,11 százaléka az új lakások finanszírozását szolgálta. Ilyen magas arányt – lényegesen kisebb, 13,31 milliárdos hitelösszeg mellett – legutóbb 2024 februárjában regisztrált a jegybanki statisztika. A számok alapján tehát ismét lendületet kapott az új lakáspiaci hitelezés, csakhogy ez az élénkülés csalóka lehet. 

A hitelösszegek mögötti reálérték valójában csökken. A 2022. júniusi rekordösszegből még jó 500, átlagosan 60 négyzetméteres új lakás megvásárlását lehetett volna fedezni Budapesten, az idén áprilisban – a budapesti, új építésű lakásokra jellemző, 1,6 millió forintos négyzetméterárral számolva – alig több, mint harmadát, miután 183-ra zuhant a folyósított hitelösszegből megvehető fővárosi lakások száma. 

Még 2024 februárjában is kedvezőbb volt a helyzet: az akkori 13 310 millió forint hitel 173 átlagos méretű új lakás finanszírozása lett volna elegendő a fővárosban – tízzel (5 százalékkal) kevesebb, mint napjainkban, annak ellenére, hogy a mostani hitel összege csaknem harmadával magasabb. 

Ez jól mutatja, hogy a lakásárak emelkedése mekkora mértékben csökkenti a hitelből megvásárolhatók számát. Hiába élénkül a hitelezés, ha közben a vásárlóerő reálértéken zsugorodik. 

A mostani irány aggasztó a piac egészére nézve is. Ha a jelenlegi drágulás üteme tartós marad, az új lakások iránti kereslet könnyen korlátokba ütközhet, ami a beruházások visszafogását, a kínálat szűkülését is eredményezheti. 

Egyelőre nem látszik, hogy rövid távon tud-e segíteni a negatív trendhatás csökkentésében a kormány lakhatási tőkeprogramja. Az eredetileg 200 000 millió forintos programot a márciusi pályázat eredményei 300 000 millió forintra emelték. 

A program a múlt év végi várakozások szerint hosszabb távon 800 000–1 000 000 millió forintnyi fejlesztést indíthat el (ami mintegy 30 ezer új lakás megépítését jelentheti), s olyan struktúrát hoz létre, ami folyamatossá teheti az új lakásépítés látványos bővülését. Ám az árak emelkedését majd csak akkor mérsékelheti, ha a program hatására valóban nagy mennyiségű, kiváló minőségi lakást kínálnak a piacon; ideiglenes „árkorrekciót” ez önmagában nem hoz létre. 

A lakásvásárlók számára így rövid távon már nemcsak az alacsony kamat vagy a támogatás a kulcskérdés – hanem az is, hogy mekkora lakást kaphatnak ugyanannyi pénzért, mint néhány éve.  A biztosdontes.hu pénzügyi szakértője szerint a 35 évesnél fiatalabbak első, saját tulajdonú lakásának megvásárlására felvehető kedvezményes, legföljebb 5 százalékos kamatozású lakáshitel semmilyen változást nem hozott a fővárosban, sőt a megyeszékhelyeken sem. Ennek legfőbb oka az, hogy a hitel csak legalább A+ energetikai besorolású új lakásokhoz igényelhető, amiknek a négyzetméterára nem haladja meg az 1,2 millió forintot. Ilyenből azonban nagyon kevés van. 

Így az október végéig elérhető kölcsön nagyrészt a vidéki és kisvárosi lakásvásárlásokat támogatja majd, de a zöld kritériumok teljesítése miatt a kedvezményes hitel ott sem tud átütő lenni. 

A Harmadára csökkent a kölcsönből megvehető új lakások száma bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

 A Fővárosi Közgyűlés március 26-i ülésén döntött arról, hogy júniustól módosítja több BKK termék árát. Ennek értelmében 2025. június 1-jétől:

# a vonaljegy ára 450 Ft helyett 500 Ft lesz,

# a járművezetőnél váltott jegy 600 Ft-ról 700 Ft-ra módosul,

# a 10 darabos gyűjtőjegyért 4000 Ft helyett 4500 Ft-ot kell fizetni,

# a 30 perces jegy 530 Ft helyett 600 Ft-ba kerül,

# a 90 perces jegy ára 750 Ft-ról 850 Ft-ra változik,

# a Budapest 24 órás jegy 2500 Ft helyett 2750 Ft-ért lesz kapható.

A változásban érintett termékek részletes listája a BKK weboldalán található. A jelenlegi áron, papír alapon váltott vonaljegy típusú jegyek, továbbá a mobiljegy formában váltott vonaljegyek, időalapú jegyek az árváltozás után, azaz a vásárlástól számított egy évig, azaz 2026. május 31-ig érvényesíthetők. Erről további részletek ezen az oldalon olvashatók.

A jegyáremelés a város fenntartható működésének része: a forint értékének romlása és a jövőbeni fejlesztések forrásigénye szükségessé tette a módosítást az eseti jelleggel használt termékek esetében. A mostani jegyáremelés mértéke elmarad az inflációtól, így júniustól Budapesten még mindig csak ugyanannyiba fog kerülni egy vonaljegy, mint például a kisebb közlekedési hálózattal rendelkező Debrecenben.

Mindeközben a bérletek ára változatlan marad, ezzel is erősítve a közösségi közlekedés és a bérletvásárlás előnyeit, támogatva a rendszeresen közlekedőket. A teljes árú Havi Budapest-bérlet továbbra is 8950 forintba kerül, amivel a főváros teljes közösségi közlekedési hálózatán korlátlanul utazhatnak a társaság ügyfelei. Az agglomerációból Budapestre utazók számára pedig jó választás a Pest megyei bérlet és az Országbérlet, amik Budapest közigazgatási határán belül és Pest megyében szinte minden BKK járatra, a környéki és helyközi buszokra, a HÉV-ekre, valamint a meghatározott vonatokra is használhatók.

A Június 1-jétől: drágul a budapesti tömegközlekedés bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Hároméves csúcsra szökött fel az új lakások finanszírozására fordított lakáshitel összege: az idén márciusában már 1628 millió forintot folyósítottak erre a célra a pénzintézetek.

Ilyen magas összeget legutóbb 2022 júniusában fizettek a bankok. A 2022. tavaszi számok akár zárójelbe tehetők, ugyanis abban az évben a Magyar Nemzeti Bank maximum 2,5 százalékos kamattal elérhető támogatott hitele letarolta a piacot. Tisztán piaci alapon az új lakások finanszírozása 2021 őszén volt csak magasabb, mint az idén márciusban.

Lakásépítés Győrött 60 évvel ezelőtt: beköltözésre kész szövetkezeti lakást már 110-120 ezer forintért lehetett vásárolni.

Amiért felkaphatjuk a fejünket az az, hogy a márciusban folyósított hitelösszeg a tavaly decemberihez képest 40 százalékkal nőtt, az egész évet tekintve pedig új lakás finanszírozására 45 százalékkal több pénzt folyósítottak a bankok, mint 2024 márciusában. 

Az újlakás-finanszírozás növekedésének üteme tehát öt százalékkal nagyobb, mint amekkora mértékben a teljes lakáshitelpiac értéke változott. Legutóbb tavaly nyáron volt példa arra, hogy az új lakások hitelezésének éves növekedése meghaladta volna a teljes piaci értéket.

Mindennek ellenére az új lakások finanszírozása a teljes hitelpiacnak továbbra is töredéke. Az idén március végén a folyósított lakáshitelek 11,82 százalékát fordították a háztartások új lakás megvásárlására. Ennél jóval magasabb arányokat észlelt a pénzpiac 2023/24 fordulóján.

Tovább árnyalja a képet az, hogy az ingatlanpiaci áremelkedésnek köszönhetően a finanszírozott összeg közel 50 százalékos bővülése nem járt drasztikusan növekvő értékesítéssel.

A folyósított lakáshitelekből 2020–22 ősze között jó 10 ezer négyzetméternél több, fővárosi, új építésű lakást lehetett megvásárolni. A mostani, rekord összegű hitel sem elegendő arra, hogy 130, átlagosan 80 négyzetméteres új fővárosi lakás vételárát finanszírozza a piac. 

A már említett MNB-program hatására 2022 márciusában az új lakásokra felvett havi hitelösszeg 385 nyolcvan négyzetméteres budapesti lakás megvásárlására volt elegendő. Tisztán piaci alapon 2020. márciusában 170 fővárosi új átlaglakás kifizetésére elegendő pénzt folyósítottak a bankok az ügyfeleiknek. 

Tessék csak számolni!

Miként minden, a pénz–lakás arány is viszonylagos, mivel 2023 júniusában az abszolút mélypontnak számító, 4130 millió forint, új lakásra felvett hitel mindössze 39 (!) átlagos méretű új fővárosi lakás megvásárlására volt elegendő.

Mindennek a BiztosDöntés.hu  pénzügyi szakértője szerint az lehet az oka, hogy az új építésű ingatlanok ára továbbra is folyamatosan és látványosan emelkedik: március végén felmérések szerint 1,6-1,7 millió forint közötti átlagos négyzetméteráron lehetett új lakást vásárolni a fővárosban; esztendővel előtte, 2024 tavaszán (amikor még valamivel többet ért a forint) 1,47 millió forinttal olcsóbban. Az éves árnövekedés tehát 10 százalék körüli.

Az újlakás-piacon a lakáshitel összege persze a kínálattól is függ: ha megkezdődik a mostaninál nagyobb arányú építkezés, akkor a finanszírozáson belül az új lakásokra felvett hitelek aránya is növekedhet. 

Lakásárak az egekben. Életre szóló adósság.

Senki se feledje: az idei első negyedévben csupán 2704 lakás épült Magyarországon, 2,7 százalékkal kevesebb, mint tavaly, az első évnegyedben. 

A hitelpiac számára viszont reményt keltő, hogy ugyanabban az időszakban 5651 lakás építésére adtak ki engedélyt vagy tettek bejelentést,ami 25 százalékos növekedés 2024 első negyedévéhez mérten. 

Miután az új lakások esetében nagyon sok a tervezőasztalról eladott projekt – a pénzügyi szakértők szerint – az ingatlanfinanszírozáson belül az új lakások hitelezésének részaránya is nőhet.

Még nagyobb lendületet adhatna az ingatlan- és hitelpiacnak, ha a hitelkamatok mérséklődnének, ám erre egyelőre nincs sok esély. 

Ugyanakkor a bankok árazása jelenleg is nagyon különböző: például egy 20 millió forintos lakáshitel – 10 évre rögzített kamattal, 20 éves futamidőre, 600 ezer forint nettó jövedelemmel – havi törlesztőrészlete a választott banktól függően 145 370–174 933 forint között lehet. Ez havonta 22 880, teljes visszafizetésben pedig csaknem 5,5 millió forint különbség.

A bankok egyszeri kedvezményekkel is versenyeznek az ügyfelekért, ami pénzügyi előnyt lehet abban az időszakban, amikor egyébként is sok a kiadás.

A Gránit Bank a példában szereplő 20 millió forintos lakáshitel 78 600 forint kezdeti költségéből a folyósítást követően 48 ezer forintot visszatérít, illetve maximum 52 ezer forintig a közjegyzői díjat is visszafizetik.

Az Erste Banka 66 ezer forint induló költségből 46 ezer forintot visszatérít, a közjegyzői díjból legföljebb 50 ezer forintot kaphat vissza a hitelt igénylő.

A MagNet Bank a tulajdoni lap díját (14 600 forint) vállalja át, valamint 50 ezer forintig állja a közjegyzői díjat; a legnagyobb tétel a 150 ezer forint folyósítási díj elengedése.

Az UniCredit Bank a 84 650 forint induló költségből 44 450 forintot ír jóvá utólag, valamint 50 ezer forintig visszatéríti a közjegyzői díjat, továbbá azzal is segíti a hitelfelvevőket, hogy az első hónapban alacsonyabb a havi törlesztő összege.

A A csillagokban a lakásárak – hiteltörlesztés egy életen át bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az egyetemes alkalmazástól való piaci félelmekkel ellentétben a legfrissebb információk szerint csak azokat az országokat veszik célba, amik vámokat vetnek ki az USA-ra, és kereskedelmi deficitjük van vele szemben. A tíz európai országban jelen lévő iBanFirst (a devizaváltás és a nemzetközi fizetések vezető szolgáltatója) elemzi e vámok gazdasági hatásait.

Az iBanFirst számításai szerint az amerikai importra alkalmazandó átlagos vámtétel 4,8%-ról 10,5%-ra emelkedik. Ez magas, bár elmarad a 16,7%-os vámtól, amit Trump gazdasági programjának teljes körű alkalmazása eredményezne, ahogyan azt a választási kampányban bemutatták. Ezzel az újabb emeléssel az átlagos vámtarifa megegyezik az 1947. október 30-i GATT-megállapodások előttivel.

A Trump-kormányzat elsősorban 7 nagy szereplőt vesz célba: az EU-t, Mexikót, Japánt, Dél-Koreát, Kanadát, Indiát és Kínát, és a globális vámháborúval kapcsolatos kezdeti fenyegetéseknél célzottabb megközelítést alkalmaz.

Nem meglepő módon Kína a leginkább érintett, amivel szemben a vámok átlagosan 10,2%-ról 29,5%-ra emelkednek. Ez még mindig messze van a választások előtt a Kínából importált összes árura kivetett 60%-os vámmal való fenyegetéstől. Minden bizonnyal még nehezebb lesz azoknak az országoknak, amikre eddig szinte egyáltalán nem vonatkoztak az amerikai vámok. Ez a helyzet Mexikóval és Kanadával. A vámok 0,1%-ról, illetve 0,2%-ról 20%-ra, illetve 25%-ra emelkednek. Ez az adó igen nagy hatással lesz az amerikai gazdaságba mélyen integrálódott két országra.

„Az uniós áruk esetében a vámok várhatóan csak szerény mértékben, átlagosan 2%-ra emelkednek. Bár a kereskedelmi korlátok bármilyen növekedése nem kívánatos, ez a kiigazítás sokkal kevésbé súlyos, mint a másokra – Kínára, Mexikóra, Kanadára kivetett vámok. Az EU-beli exportőrök, köztük a magyarországiak számára az új vámok kezelhetők, némi árkorrekcióhoz vagy enyhe árrésnyomáshoz vezethetnek, de nem valószínű, hogy komolyan megzavarják kereskedelmi tevékenységüket” – állítja Alin Latu, az iBanFirst magyarországi és romániai igazgatója.

Ezek a számítások az import rövid távú árrugalmasságának –0,7-es értékén alapulnak. A hosszú távú hatást nehezebb mérni, mivel ismert, hogy a magas vámok bejelentése a fogyasztók helyettesítési stratégiái és a vállalkozások kijátszási stratégiái miatt megváltoztatja a kereskedelmi mérleg szerkezetét.

Az új vámok az amerikai kormányzat szerint egy évtized alatt „dollárbilliókat hozhatnak”. A kínai példa azonban óvatosságra int: a Kínából származó amerikai vámbevételek, miután 2022-ben tetőztek, 2023-ban meredeken csökkentek, ami jól mutatja a vállalkozások alkalmazkodóképességét a kereskedelmi akadályokra adott válaszként.

A gyakorlatban évi 40-45 milliárd dollár körüli összeggel kellene számolni. Ez mindenképpen tetemes összeg, de korántsem elég ahhoz, hogy számottevően csökkentse az amerikai hiányt.

A iBanFirst elemzés: Mi lesz a „felszabadulás napjának” gazdasági ára? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Héjja Csaba, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának stratégiai elemzője szerint a most tapasztalható 85-90 forint közötti átlagár lesz jellemző húsvét környékén is. „Az árrésstop a tojás bolti árában összességében egy számjegyű árcsökkenést okozott. A most beállt átlagár a növekvő kereslet hatására tovább emelkedhetne a csúcsszezonhoz közeledve, hiszen a beszállítói árakat nem fagyasztották be, így azok emelésével automatikusan nőhet a fogyasztói ár is. Ám a piaci folyamatok most arra utalnak, hogy a következő hetekben nem lesz számottevő árváltozás” – fejtette ki a szakértő.

A húsvét környékén megnövekvő kereslet ellenére sem várható ellátási probléma, a hazai termelők az idén is képesek lesznek ellátni az igények mintegy háromnegyedét – a fennmaradó részt a kereskedelem az ilyenkor szokásos módon importból egészíti majd ki. Helyben véletlenszerűen előállhat egy-egy napi tojáshiány, így aki biztosra akar menni, akár már most nyugodtan bevásárolhat húsvétra; megfelelő tárolási körülmények között a tojás kis híján egy hónapig felhasználható.

A KSH adatai szerint Magyarországon 2023-ban 2,4 milliárd darab tojást termeltek, 3,6 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel előtte. Az egy főre jutó éves tojásfogyasztás átlagosan 233 volt, ami 3 százalékkal maradt el az előző öt év átlagos fogyasztási szintjétől. Európában a magyar tojástermelés alapvetően versenyképes, ára nagyjából a lengyellel azonos.

A tojás árára alapvető hatással lehet a madárinfluenza; ha a tojóállományt fertőzés éri, akár egy teljes év is kieshet a termelésből. A ketreces állattartás európai uniós tiltását előbb-utóbb be fogják vezetni, ami szintén áremelkedést okoz az ágazatban.

Ma 80 százalék feletti arányban a feljavított ketreces tartást alkalmazzák a telepeken, ám ha rövid időn belül tiltással fölszámolják a tojóbaromfik ketreces tartását, akkor a jelenlegi tojásárak akár 50-100 százalékkal is emelkedhetnek.

A Kilencven forint körül alakulhat a húsvéti tojás átlagára bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Sokak érdeklődésére szabatosan elmondta – bocs kommunikálta – az új kenyér receptjének lényegét is:
kell hozzá néhány pék (előnyt élvez az, aki péklapát kézzel született és nem rest rendszeresen éjszakázni), kell liszt, kovász, só, víz (lehetőleg artézi kútból), keményfából hasogatott tűzifa, kemence, péklapát és miegyéb…

Nem folytathatta, kórusban kérdezték az ellenlábas sajtó munkatársai, hogy mennyi lesz az új kenyér kilójának fogyasztói ára?

Nem mindegy? – kérdezett vissza a szó vivője, aztán mégis csak mondott érdemit:

– Nagyon egyszerű erre is a válasz, ha már ennyire kíváncsiak: írd és mondd, három-hatvan lesz a kenyér ára, leteszem az asztalára, folytatta az oviskorúak régi mondókáját is idézve. Kereken három-hatvan!

Hosszan tartó, sajtóoldalon szokatlan csend. Se taps, se… semmi… Ilyen sem volt rég! Aztán mégis csak felállt egy kérdező:

– És ha én ötforintossal fizetek, hogyan adnak nekem vissza? Ha jól számolok, egy negyven valahogy lóg a levegőben… és egyébként ki viseli majd az ársapkát?

A szóvivő feltette a szemüvegét és így válaszolt: nem fizethet forinttal. Az új kenyér kilójának ára várhatóan vagy három hatvan dollár vagy három hatvan rubel lesz…Ja, kétezer nyolcvanban talán euroban is fizethetnek a nagycsaládosok és a nyugdíjasok…Ársapka? Az nem lesz, mert a pékek vagy bézbolsapkát, vagy usánkát viselnek…Ez még nem dőlt el…

Egy kis történelem:

Két évtizeden át 3,60 forintba került egy kiló finom fehérkenyér

(Forrás: https://varosikurir.hu/a-kadar-korszakban-ket-evtizeden-at-360-forint-volt-egy-kg-finom-feher-kenyer) 1946. augusztus 1-jén 96 fillérben állapították meg a kenyér kilójának kiskereskedelmi árát, majd politikai üzenetként, alig három hét múlva, 92 fillérre szállították le a hatósági árat.

1948. augusztus 1-jén emelték 1 forintra, majd 1949-től 1,60-ra a kilónkénti árat, 1951. decemberétől 2,80 forintra, majd 1953-ban egészen 3,40-re emelkedett az ár. Végül 1953. szeptember 6-tól csökkentették az árat 3 forintra, ami a fehérkenyérre nézve egészen 1979-ig fennmaradt.

Az 1960-as évek elejétől megjelent egy prémium kenyérfajta, a „finom fehérkenyér”, aminek az árát 3,60-ban határozták meg.

A „legvidámabb barakkban” a legnépszerűbb háromkilós finom fehér kenyér két évtizedig 10 forint 80 fillérbe került

Néhány év alatt ez a kenyér vált a legnépszerűbbé, mert egyrészt tényleg „finom” volt, a legfinomabb, másrészt megérte a 60 fillérnyi árkülönbséget.

Negyedszázad árstabilitása omlott össze 1979. július 23-án, amikor a legtöbb élelmiszernek és dotált árunak drasztikusan megemelték az árát.

A finom fehérkenyér aznaptól 50%-kal került  többe, 5 forint 40 fillér lett az új ára.

A Lesz újra háromhatvanas kenyér bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint decemberben 4,6 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel azelőttit, novemberről decemberre félszázalékos volt a drágulás üteme. Az éves átlagos infláció 3,7 százalék volt tavaly.

Virovácz Péter, az ING Bank magyarországi vezető elemzője szerint a Központi Statisztikai Hivatal decemberre vonatkozó inflációs adatközlése a várakozásokhoz képest nagyobb mértékben gyorsuló áremelkedésről számolt be. Az éves bázisú mutató 3,7-ről 4,6 százalékra ugrott. Az infláció erősödése részben az átlagos árszint havi alapú, magas, 0,5 százalékos emelkedéséből és a tavalyi alacsony bázisból adódott.

A részletek alapján az erős egyhavi átárazás egyik fontos forrása az élelmiszerek további drágulása volt, ugyanakkor az előző hónapokhoz képest mérsékeltebb volt az áremelkedés. Meglepetés azonban, hogy a szeszes italok, dohányáruk esetében 0,5 százalékos áremelkedést regisztrált a statisztikai hivatal.

Év végi pénz helyett végül Orbán Viktor arcképét kapták a vízügyisek

„Ami novemberben elmaradt, az megérkezett decemberre: a forint újabb látványos gyengülése decemberre gyűrűzött be a tartós fogyasztási cikkek árába” – tette hozzá az elemző.

A szakértő szerint az előző évhez képest valamelyest enyhébb időjárást hozó december ugyanakkor nem hagyott nyomot a háztartási energia árában. „Sőt, itt bőven a várakozások felett nőtt az átlagos számlaérték” – hangsúlyozta. Az egyik legmarkánsabb inflációs tétel ismét az üzemanyagok drágulása volt, hiszen itt 2,2 százalékkal emelkedett az átlagár novemberhez képest.

A szolgáltatások az év végén megszokott átárazásnál valamivel enyhébb változást hoztak, azonban jócskán drágult a közlekedési szolgáltatás és a lakbér ebben a csoportban. „Ami az éves bázisú indexeket illeti, az infláció 0,9 százalékpontos gyorsulásához a szolgáltatásokon kívül minden más tétel hozzájárult. Legnagyobb mértékben az üzemanyagok drágulása húzta fel az éves alapú inflációt. Ez felelős a gyorsulás közel kétharmadáért” – fogalmazott az elemző.

Virovácz Péter szerint az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése is markánsnak nevezhető hozzájárulás szempontjából. Összességében továbbra is megállapítható, hogy pont olyan tételek esetében jellemző az infláció gyorsulása (élelmiszer, üzemanyag, lakbér), amelyek nagy hatással vannak az érzékelt inflációra. „Nem elég, hogy már maga a hivatalos mutató is érdemben gyorsul, de az érzékelt infláció felnagyítja ezt a hatást.”

Jelentősen meg lehetne emelni a minimálbért – interjú Lindner Attila közgazdásszal

Virovácz szerint jó hír, hogy az éves átlagos infláció 3,7 százalékos volt, ami nemcsak az előző évhez képest érdemi javulás, de a 2024 elején felvázolt várakozásokhoz képest is kedvezőbb. „Üröm az örömben, hogy ez kéz a kézben járt a magyar gazdaság újabb rendkívül gyenge, a várakozásokat messze alulmúló teljesítményével” – tette hozzá.

Balog-Béki Márta és Árokszállási Zoltán, az MBH Bank elemzői az inflációról: az év első hónapjában a jövedékiadó-emelések hatása is láthatóvá válik, emellett továbbra is megmutatkozhat a forint gyengülése. Ezután azonban az éves index újra csökkenhet, márciusra pedig újra a toleranciasávba, azaz négy százalék alá eshet vissza. „Tehát a kilépés a toleranciasávból várhatóan csak átmeneti jelenség lesz” – tették hozzá.

Virovácz szerint az idén a tavalyihoz képest gyorsulhat az áremelkedés átlagos üteme, 3,7–5,1 százalék között ingadozhat az inflációs ráta, az éves átlagos ütem 4,2 százalék lehet. „A forint gyengülése, a nyersanyagárak feljebb mozdulása, a gazdaságpolitikai intézkedések (adóemelések) és a magas béremelkedés együttesen azt okozhatják, hogy az infláció a jegybank toleranciasávján kívül alakulhat átlagban” – tette hozzá.

A KSH adatai szerint 2024 decemberében 5,4 százalékkal drágultak az élelmiszerek 2023 decemberéhez képest, ezen belül a liszt 36,2, a tojás 21,9, a tej 19,5, a gyümölcs- és zöldséglé 17,3, a vaj, vajkrém 16,4, az étolaj 13,7, a csokoládé és kakaó 9,9, az éttermi étkezés 7,8 százalékkal.

A szolgáltatások 6,8 százalékkal drágultak, ezen belül a lakbér 12,6, a járműjavítás és -karbantartás 10,5, az autópályadíj, a gépjármű-kölcsönzés, a parkolás 10,4, a sport- és múzeumi belépők 9,4, a lakásjavítás és -karbantartás 8,9, a testápolási szolgáltatások 8,7, a társasházi közös költség 8,4, az üdülési szolgáltatás 7,1 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek 0,6 százalékkal drágultak, ezen belül az ékszerek 15,3, az új személygépkocsik 5,3, a szobabútorok 2,7 százalékkal többe, a használt személygépkocsik 4,8 százalékkal kevesebbe kerültek. A gyógyszerek, gyógyáruk 3,1, a jármű-üzemanyagok 8,3 százalékkal drágultak.

A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli a szerkesztőség által összeállított, húsz tételt tartalmazó bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben. A KSH a decemberi árakat közli, saját listánkkal viszont már a januári árváltozások láthatók.

Januárban a fehér kenyér ára 799 forintról 849-re emelkedett. Az általunk figyelt fogkrém ára 1299 forintról 1379-re nőtt, a benzin literenkénti ára pedig 619-ről 636 forintra. Leginkább szezonális okai lehetnek a burgonya és a paradicsom drágulásának. Előbbinek a kilogrammonkénti ára 349-ről 499 forintra, míg utóbbié 2396-ról 2998 forintra emelkedett.

A Miközben az inflációt 3,7 százalékra mérik,  aközben folytatódik a drágulás bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.