Csütörtök reggel Nagy-Britanniában alighanem a szokásosnál is többen nyitották ki az újságjukat miközben a reggeli kávéjukat kevergették.  Az előző nap bejelentett költségvetés mindenkit érint, és mindenkit érdekel. A kérdés csak az, ki mit olvas ki belőle.

A brit napilapok a maguk módján igyekeztek eligazítani olvasóikat. A The Sun címlapján a „Shirkin’, workin’, gherkin” szójáték szerepelt: a kormány a lap szerint halogatja a nehéz döntéseket, miközben a savanyú uborka vámjának eltörlésével is büszkélkedhet. A Daily Mail egyenesen „snoozernek”, altatónak nevezte a pénzügyminisztert, és az elhalasztott nagy döntéseket kérte számon. A Daily Telegraph a megtakarítókra és az ingatlantulajdonosokra nehezedő adóterheket emelte címlapra. A másik oldalon a Daily Mirror a „For the many, not the few” – „A sokakért, nem a kevesekért” – jelszóval a dolgozó családoknak ígért könnyítéseket hangsúlyozta. A Financial Times jóval hűvösebben, „visszafogott költségvetésként” jellemezte a csomagot. Ugyanazok a számok, egészen különböző hangsúlyok.

A The Guardian ennél tovább ment. A költségvetési összefoglaló és a gazdasági elemzések mellett egy teljes oldalt szentelt annak, amit az olvasók alighanem a leginkább tudni szeretnének: What it means for you – Mit jelent mindez neked?

Mert a költségvetés végső soron nem a Westminsterben kezdődik és végződik. Hanem ott, ahol az ember kifizeti a villanyszámláját, megkapja a fizetését vagy a nyugdíját, bevásárol, lakást keres, vagy azon töpreng, hogyan tartsa életben a vállalkozását.

Száz font lélegzetvétel

John Healey pénzügyminiszter első költségvetése nem ígér gazdasági csodát. A kormány a „lélegzetvételnyi mozgástér” megteremtését állítja középpontba. Ennek leglátványosabb intézkedése az egyszeri, százfontos téli energiatámogatás, amelyet Angliában legfeljebb húszmillió, az A–D önkormányzati adósávba tartozó háztartás kaphat meg 2027 januárjától.

Az áramot terhelő áfa átmeneti csökkentését meghosszabbítják, az üzemanyag-adó korábbi mérséklését egyelőre fenntartják, és tervbe vették a gázszámlák napi alapdíjának megszüntetését is.

Csakhogy a száz font nem ugyanazt jelenti mindenkinek. Egy alacsony jövedelmű családnak érzékelhető segítség lehet, egy tehetősebb háztartás költségvetésében alig látható tétel. Ráadásul a támogatás nem közvetlenül a jövedelemhez, hanem az ingatlan helyi adóbesorolásához kapcsolódik. Így nem feltétlenül azok kapják a legtöbb segítséget, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.

És miközben az egyik kezével ad a kormány, a másikkal új bevételeket keres. A bankok nyereségét terhelő pótlólagos adót átmenetileg megemelik, és magasabb adó vár bizonyos ingatlan- és megtakarítási jövedelmekre. A személyi jövedelemadó sávhatárainak befagyasztása pedig azt jelenti, hogy a bérek emelkedésével egyre több jövedelem kerülhet magasabb adózás alá.

A költségvetés legfontosabb pontjai

A Guardian összefoglalója alapján a bejelentések főbb elemei röviden a következők:

• Energia és üzemanyag. A húszmillió jogosult háztartásnak járó egyszeri 100 font mellett júliusig meghosszabbítják az áram áfakedvezményét (éves szinten mintegy 50 fontos hatással), megszüntetik a gázszámlák alapdíját mintegy 23 millió otthonnál, és ismét befagyasztják az üzemanyag-adót.
• Bérek és mindennapi árak. Áprilisban 3,9 százalékkal emelkedik a törvényes minimálbér és a 21 év felettiek megélhetési bére. Több mint száz termék – köztük egyes élelmiszerek – importvámját eltörlik; az autójukat munkára használók egyes kilométerköltség-elszámolása is kedvezőbb lesz.
• Adók és megtakarítások. A munkabérre és az osztalékra kivetett adókulcsok nem változnak, de a befagyasztott adóhatárok továbbra is növelhetik a tényleges terheket. A bankok pótlólagos adója 15 hónapra 3 százalékponttal nő. A készpénzes ISA-megtakarítások évi 20 ezer fontos adómentes befizetési keretét megtartják.
• Kisüzletek és vállalkozások. A boltok, vendéglátóhelyek és szabadidős vállalkozások helyi üzleti ingatlanadója (business rates) utáni kedvezmény értékhatára 12 ezerről 18 ezer fontra nő: mintegy 70 ezer további cég részesülhet könnyítésben. Az érintett ágazatok többi vállalkozásánál két évig nem lehet infláció feletti emelés.
• Beruházások és ipar. A nemzeti vagyonalap és a British Business Bank további 20,4 milliárd fontot kap a vállalkozások finanszírozására. Az ipari energiaárak mérséklésére külön program indul; a mesterséges intelligencia biztonságára 500 millió font jut.
• Lakhatás. Új támogatott konstrukció segítheti az első lakásukat megvásárlókat, összesen 4,7 milliárd fontos hitelkerettel. Az utcán élők elhelyezésére 430 millió fontot különítenek el, az önkormányzatok pedig kedvezőbb feltételekkel vehetnek fel lakásépítési hiteleket.
• Családok és gondozók. Az önfoglalkoztató apák előtt is megnyílik az apasági ellátás lehetősége. Változtatnak a gondozói támogatás szabályán, hogy egy kereseti határ csekély túllépése ne okozhasson aránytalan visszafizetési kötelezettséget.
• Növekedés és államháztartás. A független költségvetési hivatal 2027-re már csak 1 százalékos gazdasági növekedést vár a korábbi 1,6 helyett. A kormány a hiány és az adósság fokozatos mérséklését ígéri; a nagyobb védelmi és szociális döntések egy részét későbbi felülvizsgálatokra hagyja.

Kilenc élethelyzet, kilenc különböző mérleg

A Guardian szerkesztői nem elégedtek meg a számok felsorolásával. Kilenc különböző élethelyzeten keresztül mutatták be, hogyan hat a költségvetés az emberek pénztárcájára. Az összeállításból néhány példa különösen tanulságos.

• A pályakezdő diplomás évi 28 500 fontot keres. Diákhitelének törlesztési küszöbét három évre befagyasztják, így egy kisebb fizetésemelés után már törlesztenie kellhet. A többletkeresetből tehát kevesebb marad a zsebében, mint első pillantásra gondolná.
• Az ápolónő évi 41 ezer fontot keres, ami nagyjából megfelel a brit mediánbérnek. Jogosult lehet a százfontos energiatámogatásra, és részesülhet az energiaszámlákat érintő könnyítésekből. Az adósávok befagyasztása azonban hosszabb távon csökkenti a fizetésemelések értékét.
• Az első lakásukat kereső fiatal pár Londonban összesen 95 ezer fontot keres évente, mégis nehezen jut saját otthonhoz. Számukra új lehetőség nyílhat: meghatározott feltételekkel akár 2,5 százalékos önerővel is vásárolhatnak új építésű lakást. Ez azonban nem jelenti azt, hogy maga az ingatlan olcsóbb lett.
• A háromgyermekes, alacsony jövedelmű család esetében az egyik szülő minimálbéren dolgozik, a másik nem keres. A minimálbér 2027-es emelése és a százfontos energiatámogatás némi könnyebbséget hozhat, de a lakbér és a mindennapi kiadások továbbra is meghatározzák a családi kasszát.
• Az egyedül élő nyugdíjas, akinek kizárólag állami nyugdíja van, jövő áprilistól évi 13 036 fontot kap. Ez már meghaladja a 12 570 fontos általános adómentes jövedelemhatárt. A kormány ezért külön intézkedéssel gondoskodik arról, hogy pusztán az állami nyugdíj emelkedése miatt ne kelljen jövedelemadót fizetnie.

Ezek a példák többet mondanak a költségvetésről, mint a milliárdos összegek. Megmutatják, hogy ugyanaz a döntés másként hat egy pályakezdőre, egy gyermekes családra vagy egy nyugdíjasra.

És mit szól mindehhez a gazdaság?

A kormány azzal érvel, hogy a támogatások mellett meg kell őriznie a költségvetési fegyelmet is. A pénzpiacok első reakciója viszonylag nyugodt volt, ami kétségtelenül kedvező jelzés. A gazdasági kilátások azonban továbbra sem különösebben biztatóak: a jövő évre várt növekedést 1 százalékra mérsékelték, az infláció és az energiaárak pedig változatlanul nyomást gyakorolnak a háztartásokra és a vállalkozásokra.

A kisvállalkozások egy része könnyítést kap a helyi üzleti ingatlanadó terén. Ez különösen az üzleteknek, vendéglátóhelyeknek és szabadidős szolgáltatóknak jelenthet segítséget. Csakhogy a munkabérek, az energia és a beszerzés költségei nem tűnnek el egyetlen költségvetési bejelentéstől.

A kormány tehát időt próbál nyerni. A nagy kérdés az, hogy a mostani átmeneti könnyítésekből később tartós javulás lesz-e, vagy csupán egy újabb nehéz tél átvészelését segítik.

Találkozás Valóság nevű nagybátyánkkal

Ma reggel a szupermarketben és a guildfordi otthonom lakói között is szóba került a költségvetés. Lelkesedéssel nemigen találkoztam. Inkább kétkedéssel. Az emberek tudják, hogy az államnak nincs feneketlen pénzeszsákja, mégis mindig abban reménykednek, hogy a következő költségvetés valamivel könnyebbé teszi az életüket.

És aztán elérkezik a pillanat, amikor – Cseh Tamás dalát idézve – találkozunk Valóság nevű nagybátyánkkal.

Mert hiába a százfontos támogatás, ha közben az energia, az élelmiszer és a lakhatás költsége tovább emelkedik. A költségvetés sikerét végül nem a parlamenti taps, nem a másnapi újságcímek, hanem a háztartások havi elszámolása méri meg.

Alighanem az előttünk álló téli időszakban az élelmiszerbankok előtt is hosszabbak lesznek majd sorok. A mostani intézkedések ugyanis enyhíthetnek a mindennapi gondokon, de a nélkülözés alapvető okait nem szüntetik meg. A Guardian éppen ezért tett jó szolgálatot az olvasóinak. Nemcsak elmondta, mit határozott el a kormány, hanem segített megérteni, hogyan változhat ettől az életük. Mert a költségvetésből végül mindenki azt a részt szeretné a legpontosabban megérteni, amelyik róla szól.

Fotó: John Healey pénzügyminiszter

A Tünde T. Guildford: Száz font és a Valóság nevű nagybácsi bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

ÁRAK

Magyarországon 1,3 százalékra süllyedt az infláció, de a szolgáltatások öt százalékkal drágultak A KSH szeptember 8-i közlése szerint augusztusban a fogyasztói árak 1,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, júliushoz képest pedig 0,2 százalékkal nőttek. A maginfláció 2,0, a nyugdíjas fogyasztóiár-index 0,9 százalék volt. Az élelmiszerek összesített ára 1,4 százalékkal csökkent, miközben a járműüzemanyagok 1,3 százalékkal drágultak.

A kedvező főmutató mögött nagy különbségek vannak: a szolgáltatások ára 5,0 százalékkal emelkedett, ezen belül több közlekedési, javítási és kulturális szolgáltatás jóval gyorsabban drágult. A háztartási energia 4,3 százalékkal olcsóbb lett; ez is lefelé húzta az átlagot.

Miért fontos? Az alacsony infláció növeli a bérek vásárlóerejét és teret adhat a jegybanknak, de a szolgáltatási árak makacssága, valamint a szeptemberben megugró olajár miatt korai tartós árstabilitást hirdetni. Az augusztusi index még alig tükrözi az új energiaár-sokkot.

Források: KSH: fogyasztói árak, 2026. augusztus · MNB: fegyelmezett stratégia kell az euróhoz

IPAR

Júliusban 4,7 százalékkal nőtt a termelés A KSH első becslése szerint az ipari termelés volumene júliusban éves összevetésben 4,7, az előző hónaphoz képest 1,7 százalékkal bővült. Január és július között a kibocsátás 2,7 százalékkal haladta meg a 2025 azonos időszakit.

A növekedés azonban koncentrált volt. A járműgyártás, valamint a számítógép-, elektronikai és optikai termékek gyártása erősödött, miközben a feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés; a villamos berendezések és az élelmiszeripar is visszaesett. A részletes második becslés szeptember 15-én érkezik.

Miért fontos? A jó főszám támogatja a GDP-növekedést és az exportot, de a kevés húzóágazatra támaszkodó élénkülés sérülékeny. A fordulat akkor válik széles alapúvá, ha a beszállítók, az élelmiszeripar és az akkumulátor-értéklánc is tartós növekedést mutat.

Források: KSH: ipari termelés, 2026. július — első becslés

ÜZEMANYAG

Havi ötezer forintot ígér a kormány a kisebb dízelautók tulajdonosainak Magyar Péter szeptember 11-én bejelentette: a legfeljebb 150 lóerős dízel személyautók tulajdonosai szeptembertől decemberig havi 5000, összesen legfeljebb 20 ezer forint támogatást kapnak. A közel egymillió érintettnek nem kell kérelmet benyújtania; a Magyar Államkincstár a NAV adatai alapján utalna. A gazdák év végéig a gázolaj jövedéki adójának teljes összegét visszaigényelhetik.

A miniszterelnök szerint a védett ár visszaállítása havi 50–100 milliárd forintba kerülne és importkiesést okozna. A Mol szintén ellátási kockázatra figyelmeztetett. Lapzártakor a részletes végrehajtási szabályok még nem jelentek meg; az egymillió jogosulttal számolt támogatás elméleti felső költsége mintegy húszmilliárd forint.

Miért fontos? A kabinet nem az árat rögzíti, hanem célzottan kompenzál: ez kisebb ellátási kockázatot és jobban korlátozható költséget jelent. Ugyanakkor csak a dízelautósok egy részét éri el, és nem fékezi a fuvarozásból, mezőgazdaságból, majd az élelmiszerárakból továbbgyűrűző költségeket.

Források: Telex: célzott támogatás a dízelautósoknak · MTI: a Mol reakciója a dízeltámogatásra

EURÓ ÉS KÖLTSÉGVETÉS

Az euró bevezetéséhez inflációs feltétel közelebb van, a hiánycél továbbra is messzebb. Varga Mihály jegybankelnök a szeptember 10-i Közgazdász-vándorgyűlésen azt mondta: Magyarország az 1,3 százalékos augusztusi inflációval ismét teljesítheti az euró egyik legfontosabb konvergenciakritériumát. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a közös pénz nem csodaszer, és fegyelmezett, összehangolt kormányzati-jegybanki stratégia kell hozzá.

Kármán András pénzügyminiszter ugyanott 2030-ra három százalék alatti hiányt, az őszi költségvetési tervezés visszaállítását, a kiadások felülvizsgálatát és vagyonadót helyezett kilátásba. Ezek programadó vállalások: a 2026-ra tervezett 7,5 százalékos hiány és 77,5 százalékos adósságráta még távol van a maastrichti küszöböktől.

Miért fontos? Az euróhoz nem elég egy kedvező inflációs hónap. Tartós árstabilitás, három százalék alatti hiány, fenntartható adósság, árfolyam-stabilitás és jogi felkészülés kell. A hét nyilatkozatai irányt jelölnek, de még nem adnak céldátumot vagy teljes menetrendet.

Források: MNB: fegyelmezett stratégia kell az euróhoz · Telex: a pénzügyminiszter gazdaságpolitikai programja · MKT: a 64. Közgazdász-vándorgyűlés programja

ALKOTMÁNYOSSÁG

Öt új alkotmánybíró-jelölt van és fideszes bojkott. A Tisza Párt Chronowski Nórát, Kovács András Györgyöt, Ligeti Miklóst, Orosz Árpád Gábort és Szomora Zsoltot jelölte az Alkotmánybíróságra. A bizottsági meghallgatást szeptember 14-re, a parlamenti választást szeptember 15-re tervezik. A kormánypárt kétharmados többsége miatt az öt jelöltet ellenzéki támogatás nélkül is megválaszthatja.

A Fidesz-frakció bejelentette, hogy bojkottálja az eljárást, és a korábbi személyi változásokra hivatkozva jogellenesnek, illetve illegitimnek nevezi a választást. Ez politikai-jogi álláspont; az eljárás törvénytelenségét bíróság vagy más független fórum nem állapította meg.

Miért fontos? A vita túlmutat az öt személyen: arról szól, elfogadja-e az ellenzék a kormányváltás utáni intézményi rend legitimitását. A bojkott nem akadályozza meg a szavazást, de tovább gyengítheti az Alkotmánybíróság körüli politikai konszenzust és a döntések elfogadottságát.

Források: Telex: a Fidesz bojkottálja az alkotmánybíró-választást · HVG: öt új alkotmánybíró jelölése

Péntek este a világban

Az energiaár alakulása ismét a világpolitika mozgatója lett. A húszik stratégiai szigetet foglaltak el a Vörös-tenger kapujában, az olaj pedig száz dollár fölé került. Az ECB kamatot emelt, az amerikai infláció a Fedet szorítja, az ukrajnai közvetítés nem hozott tűzszünetet. Németországban az AfD tartományi győzelme újabb politikai próba elé állítja a demokratikus centrumot.

KÖZEL-KELET

Száz dollár fölött az olaj, a húszik elfoglalták a Vörös-tenger kulcsszigetét A Brent szeptember 9-én 101,21 dolláron zárt, péntekre pedig 108 dollár fölé emelkedett. Az áremelkedést az amerikai–iráni támadások, a hormuzi bizonytalanság és a szaúdi olajlétesítmények elleni húszi akciók hajtották. A drágulás ténye piaci adat; a későbbi 120–150 dolláros forgatókönyvek elemzői becslések, nem előrejelzett bizonyosságok.

Szeptember 11-én a jemeni húszik elfoglalták Majjún szigetét a Báb el-Mandeb-szorosban; a területszerzést jemeni kormányzati és húszi források is megerősítették. A sziget a Vörös-tenger déli kijáratát ellenőrzi, Szaúd-Arábia korlátozott légicsapásokkal válaszolt.

Miért fontos? A világ két fő közel-keleti hajózási szűkülete egyszerre került nyomás alá. Ez nemcsak nyersolaj-, hanem dízel-, műtrágya-, szállítási és biztosítási költségsokkot is okozhat; a hatás a magyar kutakon és az élelmiszerárakban is megjelenhet.

Források: AP: száz dollár fölé emelkedett az olaj · The Guardian: 108 dollár fölött a Brent · AP: a húszik elfoglalták Majjún szigetét

EURÓÖVEZET

Az ECB 2,50 százalékra emelte a betéti kamatot. Az Európai Központi Bank szeptember 10-én 25 bázisponttal emelte mindhárom irányadó kamatát. Szeptember 16-tól a betéti kamat 2,50, a fő refinanszírozási kamat 2,65, a jegybanki hitelkamat 2,90 százalék. Az ECB az energiaár-sokkot és a tartósan cél feletti inflációt nevezte meg fő okként.

Az új alappálya az Unióban 2026-ra 3,0, 2027-re 2,5, 2028-ra 2,1 százalékos inflációt, illetve 0,9, 1,4 és 1,5 százalékos növekedést vár. A testület nem ígért előre meghatározott kamatpályát, és külön jelezte, hogy az iráni konfliktus alakulása miatt a bizonytalanság rendkívül nagy.

Miért fontos? Az ECB egyszerre fékezi a másodkörös áremelkedést és kockáztatja a gyenge növekedés további lassítását. A magasabb eurókamat Magyarországon is emelheti a finanszírozás költségét, és szűkítheti az MNB kamatcsökkentési mozgásterét.

Források: ECB: 25 bázispontos kamatemelés · ECB: Lagarde sajtótájékoztatója

EGYESÜLT ÁLLAMOK

3,4 százalékra gyorsult az infláció, a Fed kamatemelés felé sodródik . Az amerikai fogyasztóiár-index augusztusban havi 0,4, éves 3,4 százalékkal emelkedett. A benzin egyetlen hónap alatt 3,9 százalékkal drágult, és a havi áremelkedés több mint harmadát adta. Az energia és élelmiszer nélkül számított maginfláció havi 0,3, éves 2,4 százalék volt.

A Reuters által idézett határidős piac pénteken mintegy 85 százalékos esélyt árazott a Fed szeptember 15–16-i ülésén egy 25 bázispontos emelésre. Ez piaci várakozás: a jegybank döntése még nem született meg, és az energiaárak mellett az egyes szolgáltatási tételek is torzították a havi adatot.

Miért fontos? A magasabb amerikai kamat erősítheti a dollárt, emelheti a globális kötvényhozamokat és drágíthatja a feltörekvő országok finanszírozását. Az adat azt is mutatja, milyen gyorsan fordíthatja vissza az olajsokk a korábbi dezinflációt.

Források: BLS: amerikai fogyasztói árak, 2026. augusztus · Reuters: a piac kamatemelést vár a Fedtől

UKRAJNA

Az amerikai közvetítők új lendületről beszéltek, de a háború folytatódott. Steve Witkoff és Jared Kushner szeptember 5-én több mint három órán át tárgyalt Vlagyimir Putyinnal Moszkvában, majd másnap Kyivben Volodimir Zelenszkijjel és európai képviselőkkel. A felek biztonsági és gazdasági garanciákról, légvédelemről, téli támogatásról és egy új amerikai–orosz–ukrán tárgyalási fordulóról beszéltek.

A találkozókat minden fél érdeminek nevezte, de nem született tűzszünet vagy nyilvános kompromisszum a területi kérdésekről. Szeptember 8-án az orosz csapások újra elérték Kyivet, legalább két ember halálát okozva; Ukrajna közben orosz energia- és katonai célpontokat támadott.

Miért fontos? A diplomáciai csatorna újranyílt, de a harctéri ösztönzők nem változtak. A „jelentőségteljes” vagy „érdemi” tárgyalás politikai minősítés; a valódi előrelépést ellenőrizhető tűzszünet, humanitárius megállapodás vagy közös tárgyalási keret jelezné.

Források: RFE/RL: amerikai közvetítési kísérlet Kyivben és Moszkvában · CBS: a támadások a tárgyalások után folytatódtak

NÉMETORSZÁG

Az AfD 43,8 százalékkal nyert Szász-Anhaltban. A szeptember 6-i tartományi választáson a szélsőjobboldali AfD 43,8 százalékot és 39 mandátumot szerzett a 83 fős parlamentben; 2021-hez képest több mint húsz százalékponttal erősödött. A CDU 17,2 százalékkal 15 helyet kapott, az SPD és a Zöldek egyaránt nyolcat, a Baloldal nyolcat, a BSW ötöt. A részvétel 77,8 százalék volt.

Az AfD egyedül nem rendelkezik többséggel. A párt tartományi szervezetét a német belső elhárítás szélsőjobboldali szervezetként kezeli; a CDU és a legtöbb más párt elutasítja az együttműködést, a BSW azonban korábban nem zárta ki. A kormányalakítás ezért nyitott.

Miért fontos? Az eredmény megrendíti Friedrich Merz kancellár CDU-ját és a szélsőjobboldallal szembeni politikai „tűzfalat”. Ha az AfD kormányra kerülne, az Németország háború utáni történetének fontos határátlépése lenne, és az EU Ukrajna-, migrációs és gazdaságpolitikájára is hatna.

Források: OSW: az AfD győzelme Szász-Anhaltban · The Guardian: AfD-áttörés a tartományi választáson

A jövő hét három kérdése

1. Megjelennek-e a dízeltámogatás részletes szabályai, és pontosan hány jogosulttal, illetve mekkora költségvetési kiadással számol a kormány?
2. Megválasztja-e az Országgyűlés mind az öt alkotmánybírót a fideszes bojkott mellett, és hogyan reagálnak erre a jogászok szervezetei?
3. Emel-e kamatot a Fed szeptember 16-án, és ad-e bármilyen konkrét eredményt az új amerikai–orosz–ukrán diplomáciai csatorna?

Szerkesztői megjegyzés

A „Péntek este” a hét fontos politikai-gazdasági eseményeiből válogat. A szöveg a 2026. szeptember 11-én 16.45-ig nyilvánosan elérhető információk alapján készült. A folyamatban lévő ügyeknél külön kezeli a bizonyított tényeket, a hivatalos vagy politikai állításokat, valamint a szerkesztői értelmezést.

2026. szeptember 11. Az összeállítás az AI segítségével készült

A A hét – péntek este bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Magyarország: visszatért az állami beavatkozás

A magyar kormány 2026 tavaszán maximált árat vezetett be az üzemanyagokra. A 95-ös benzin literenként legfeljebb 595 forintba, a dízel 615 forintba kerülhet. Az intézkedés azonban nem teljesen általános: csak a magyar rendszámú járművekre vonatkozik, míg a külföldi autósok továbbra is piaci árat fizetnek.

Ez a kettős rendszer nem véletlen. A 2022–2023-as időszakban Magyarország már alkalmazott hatósági árakat, amelyek ugyan rövid távon csökkentették a lakossági terheket, de végül komoly ellátási zavarokat is okoztak. Akkor több benzinkúton hiány alakult ki, és az ország importja is akadozott. A mostani szabályozás ezért igyekszik elkerülni a korábbi hibákat. A kormány a szabályozás mellett stratégiai olajtartalékokhoz is hozzányúlt.

Ezeket a készleteket az ország kifejezetten vészhelyzetekre tartja fenn. A tartalékok felszabadítása azt a célt szolgálja, hogy a hazai finomítók – elsősorban a MOL – folyamatosan működhessenek, még akkor is, ha egyes importútvonalak ideiglenesen kiesnek. A régió egyik legfontosabb olajellátási útvonala, a Barátság-vezeték ugyanis még mindig nem működik.

Európa: a probléma neve árrobbanás

Az Európai Unió egésze egyelőre stabil készletekkel rendelkezik. Az uniós szabályozás szerint minden tagállamnak legalább kilencven napnyi olajimportnak megfelelő stratégiai készletet kell fenntartania. Ez a rendszer az elmúlt években hatékony biztonsági hálónak bizonyult. A jelenlegi feszültség oka nem a hiány, hanem az ár.

A nemzetközi olajpiacot a közel-keleti konfliktusok rázták meg. Az Irán körüli katonai és politikai feszültség, valamint a régióban zajló hadműveletek miatt a befektetők attól tartanak, hogy a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala, a Hormuzi-szoros veszélybe kerülhet. A szoroson halad át a globális tengeri olajszállítás jelentős része. Ha a forgalom akár részben is akadozik, az azonnal felhajtja az árakat a világpiacon.

A Brent típusú olaj ára emiatt rövid idő alatt meredeken emelkedett, és időnként a 120 dollár per hordó szintet közelítette. Ez az európai üzemanyagárakban is gyorsan megjelent.

Energia és geopolitika: a sérülékeny kontinens

Az európai energiapolitika az elmúlt években radikális átalakuláson ment keresztül. Az orosz energiafüggőség csökkentése az ukrajnai háború után stratégiai prioritássá vált. Az EU többek között LNG-terminálokat épített, növelte az amerikai és közel-keleti importot, valamint felgyorsította a megújuló energiaforrások fejlesztését.

A diverzifikáció azonban nem jelenti azt, hogy Európa függetlenné vált volna. Az Európai Unió energiaigényének több mint fele továbbra is importból származik. Ez azt jelenti, hogy a kontinens gazdasága erősen reagál minden globális piaci sokkra. Ha a közel-keleti helyzet romlik, ha az OPEC csökkenti a termelést, vagy ha egy fontos tengeri útvonal veszélybe kerül, az európai gazdaság azonnal megérzi. A jelenlegi helyzet ezért nem pusztán energiapolitikai kérdés, hanem geopolitikai probléma is.

A stratégiai tartalékok szerepe

A globális energiarendszer egyik fontos stabilizáló eleme a stratégiai olajtartalékok rendszere. Ezek a készletek arra szolgálnak, hogy válsághelyzetben gyorsan növelni lehessen a piaci kínálatot. A G7 országai már jelezték, hogy szükség esetén készek jelentős mennyiségű olajat felszabadítani ezekből a tartalékokból. Egy ilyen lépés akár több százmillió hordó kőolajat juttathat a piacra. Ez a mechanizmus korábban is működött. A 2022-es energiaválság idején rekordméretű tartalékfelszabadítás segített stabilizálni a piacot és mérsékelni az árakat. A stratégiai tartalékok azonban csak átmeneti megoldást jelentenek. Hosszabb távon a piacot elsősorban a termelés és a geopolitikai stabilitás határozza meg.

A benzinkút, mint geopolitikai mutató

Az európai üzemanyagpiac mostani feszültsége ismét emlékeztet arra, hogy a globális energiaellátás milyen szorosan összefonódik a nemzetközi politikával. Így van ez több mint 50 év óta, az első nagy sokkot az 1973-as arab izraeli háború okozta Európában. Egy közel-keleti konfliktus, egy tengeri útvonal lezárása vagy egy politikai döntés az olajtermelő országokban néhány héten belül megjelenik az európai autósok mindennapjaiban. A benzin ára tulajdonképpen a geopolitikai térkép egyik legközvetlenebb indikátora. Magyarország mostani intézkedései is ezt tükrözik. Az árplafon, a stratégiai tartalékok megnyitása és az ellátási útvonalak figyelése mind annak jele, hogy a kormányok igyekeznek felkészülni egy bizonytalan energiapiacra.

Figyelmeztetés Európa számára

A jelenlegi helyzet még nem jelent klasszikus energiaválságot. A benzinkutaknál nincs pánik, és a kontinens készletei elegendőek. Az események azonban ismét rámutatnak Európa egyik alapvető gazdasági gyengeségére: az energiafüggőségre. A következő évek egyik kulcskérdése az lesz, hogy a kontinens mennyire tudja csökkenteni ezt a függőséget. A megújuló energiaforrások terjedése, az elektromos közlekedés és az energiatárolási technológiák fejlődése mind ebbe az irányba mutatnak. Addig azonban a világ olajpiaca továbbra is meghatározza Európa gazdasági stabilitását, és amíg ez így van, addig minden geopolitikai feszültség megjelenik a benzinkutaknál is.

A kép illusztráció

A Olaj, geopolitika és benzinkutak bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Tegnap körülnéztem a piacon, és meghallottam két árus párbeszédét. Az egyik azt mondta: ha nem lennék zöldséges, az idén nem ettem volna cseresznyét. Én sem, volt a válasz.
Nyilván nincsenek egyedül, és számos honfitársunk járt így, az idén nem evett cseresznyét sem… Az elmúlt években én is mindig kilószámra vittem haza a ropogós, édes gyümölcsöt, de az idén kétszer, ha vásároltam, 4-5000 forint körül volt kilója, és nem az importból való cseresznyéről beszélek. A Bosnyákon most is annyiért árulják, de ez már aligha itthon termett. A görögdinnye viszont hazai, nagy betűkkel áll a táblán, hogy mézédes hevesi dinnye. Az némileg kesernyéssé teszi, hogy 600 forint kilója, vagyis egy méretes darabért akár hatezer forintot is le kell perkálni. Ezért aztán sokkal több a szeletelt, a másfél, két kilós dinnye, azt még megveszik. A legolcsóbb a szilva, bár az egyik árus szerint csak a Bosnyákon 600 forint kilója, a belvárosban a dupláját is elkérik. Marad a banán, mint a legolcsóbb gyümölcs…

Az alábbiakban statisztika arról a brutális árváltozásról, ami egy év alatt történt a nagybani piacon.

Az árak brutálisak, a hivatalos inflációról szóló közleményekkel köszönőviszonyban sincsenek.

A Piac, te drága! bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az MNB összefoglalója a következőket tartalmazza:

2025 első negyedévében a fővárosban éves és negyedéves alapon is kétszámjegyű
lakásár-emelkedést mérhettünk.
▪ Budapesten 2025 első negyedévében 11,7 százalékkal nőttek a lakásárak a megelőző
negyedévhez képest, ezzel az éves növekedési ütem 22,3 százalékra gyorsult.
▪ A városokban 6,7 százalékkal emelkedtek a lakásárak 2025 első negyedévében, az
éves lakásár-dinamika pedig 13,9 százalékot tett ki.
▪ A községekben 2,2 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető az első negyedévben, ezzel
az előző év azonos időszaki szintet 10,0 százalékkal haladták meg a lakásárak.
▪ Országos átlagban 7 százalékkal emelkedtek a lakásárak 2025 első negyedévében, míg
éves alapon 15,3 százalékkal nőttek.

Az MNB-lakásárindex friss értékei szerint a községek kivételével minden településtípuson gyorsult a lakásárak éves növekedési üteme 2025 első negyedévében. Budapesten a 2024. negyedik negyedévi 3,9 százalékos drágulás után 2025 első negyedévében 11,7 százalékkal nőttek a lakásárak,
ezzel a nominális éves lakásár-dinamika 14,1 százalékról 22,3 százalékra gyorsult a fővárosban. A vidéki városokban a megelőző negyedévi 2,1 százalékos drágulást követően 2025 elején 6,7 százalékkal emelkedtek a lakásárak, így az éves lakásár-dinamika 13,5 százalékról 13,9 százalékra emelkedett. A községekben a 2024. negyedik negyedévi stagnálást követően 2,2 százalékos lakásár-emelkedés volt megfigyelhető 2025 első negyedévében, ugyanakkor az éves növekedési ütem 16,1 százalékról 10
százalékra lassult
Az idei első negyedévben valamennyi régióban gyorsuló ütemben emelkedtek a lakásárak negyedéves alapon. A legnagyobb negyedéves áremelkedés Észak-Magyarország városaiban volt megfigyelhető (+9,3 százalék), a dél-dunántúli városokban pedig a 2024 negyedik negyedévi árkorrekció után 8,7 százalékos áremelkedés következett be 2025 első negyedévében. Az Észak-Alföldön 7,5 százalékkal, a Nyugat-Dunántúlon 6 százalékkal, a Dél-Alföldön pedig 5,2 százalékkal emelkedtek a városi lakásárak az első negyedévben, Pest megye városaiban viszont relatíve mérsékelteb, 2,1 százalékos áremelkedés valósult meg. Éves összevetésben a régiók többségében 13–16 százalékos városi lakásár-emelkedés volt tapasztalható, egyedül Pest megyében volt egyszámjegyű (+7,8 százalék) a városi lakásár-dinamika, a legnagyobb éves áremelkedés (+16,8 százalék) pedig Dél-Dunántúl városaiban jelentkezett.

A lakásárak alakulását országos átlagban bemutató aggregált MNB-lakásárindex alapján 2025 első negyedévében negyedéves alapon 7 százalékkal nőttek a lakásárak a megelőző negyedévi 2,2 százalékos emelkedést követően. Az éves nominális növekedési ütem az előző negyedévben megfigyelt 14,3 százalékról 15,3 százalékra gyorsult, reálértelemben pedig éves szinten 9,6 százalékkal nőttek a lakásárak országos átlagban.

A Brutális áremelkedés a lakáspiacon bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Hároméves csúcsra nőtt az új lakások finanszírozására felvett hitelek összege: 2025. áprilisban 17 580 millió forint értékben szerződtek az ügyfelek új lakások építésére a bankokkal. Ennél magasabb összeget legutóbb 2022 júniusában vettek fel a magyar családok, akkor 22 350 millió forint értékben finanszírozott újlakás-vásárlást a magyar bankrendszer.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az idén áprilisban a teljes lakossági lakáshitel-kihelyezés 13,11 százaléka az új lakások finanszírozását szolgálta. Ilyen magas arányt – lényegesen kisebb, 13,31 milliárdos hitelösszeg mellett – legutóbb 2024 februárjában regisztrált a jegybanki statisztika. A számok alapján tehát ismét lendületet kapott az új lakáspiaci hitelezés, csakhogy ez az élénkülés csalóka lehet. 

A hitelösszegek mögötti reálérték valójában csökken. A 2022. júniusi rekordösszegből még jó 500, átlagosan 60 négyzetméteres új lakás megvásárlását lehetett volna fedezni Budapesten, az idén áprilisban – a budapesti, új építésű lakásokra jellemző, 1,6 millió forintos négyzetméterárral számolva – alig több, mint harmadát, miután 183-ra zuhant a folyósított hitelösszegből megvehető fővárosi lakások száma. 

Még 2024 februárjában is kedvezőbb volt a helyzet: az akkori 13 310 millió forint hitel 173 átlagos méretű új lakás finanszírozása lett volna elegendő a fővárosban – tízzel (5 százalékkal) kevesebb, mint napjainkban, annak ellenére, hogy a mostani hitel összege csaknem harmadával magasabb. 

Ez jól mutatja, hogy a lakásárak emelkedése mekkora mértékben csökkenti a hitelből megvásárolhatók számát. Hiába élénkül a hitelezés, ha közben a vásárlóerő reálértéken zsugorodik. 

A mostani irány aggasztó a piac egészére nézve is. Ha a jelenlegi drágulás üteme tartós marad, az új lakások iránti kereslet könnyen korlátokba ütközhet, ami a beruházások visszafogását, a kínálat szűkülését is eredményezheti. 

Egyelőre nem látszik, hogy rövid távon tud-e segíteni a negatív trendhatás csökkentésében a kormány lakhatási tőkeprogramja. Az eredetileg 200 000 millió forintos programot a márciusi pályázat eredményei 300 000 millió forintra emelték. 

A program a múlt év végi várakozások szerint hosszabb távon 800 000–1 000 000 millió forintnyi fejlesztést indíthat el (ami mintegy 30 ezer új lakás megépítését jelentheti), s olyan struktúrát hoz létre, ami folyamatossá teheti az új lakásépítés látványos bővülését. Ám az árak emelkedését majd csak akkor mérsékelheti, ha a program hatására valóban nagy mennyiségű, kiváló minőségi lakást kínálnak a piacon; ideiglenes „árkorrekciót” ez önmagában nem hoz létre. 

A lakásvásárlók számára így rövid távon már nemcsak az alacsony kamat vagy a támogatás a kulcskérdés – hanem az is, hogy mekkora lakást kaphatnak ugyanannyi pénzért, mint néhány éve.  A biztosdontes.hu pénzügyi szakértője szerint a 35 évesnél fiatalabbak első, saját tulajdonú lakásának megvásárlására felvehető kedvezményes, legföljebb 5 százalékos kamatozású lakáshitel semmilyen változást nem hozott a fővárosban, sőt a megyeszékhelyeken sem. Ennek legfőbb oka az, hogy a hitel csak legalább A+ energetikai besorolású új lakásokhoz igényelhető, amiknek a négyzetméterára nem haladja meg az 1,2 millió forintot. Ilyenből azonban nagyon kevés van. 

Így az október végéig elérhető kölcsön nagyrészt a vidéki és kisvárosi lakásvásárlásokat támogatja majd, de a zöld kritériumok teljesítése miatt a kedvezményes hitel ott sem tud átütő lenni. 

A Harmadára csökkent a kölcsönből megvehető új lakások száma bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

 A Fővárosi Közgyűlés március 26-i ülésén döntött arról, hogy júniustól módosítja több BKK termék árát. Ennek értelmében 2025. június 1-jétől:

# a vonaljegy ára 450 Ft helyett 500 Ft lesz,

# a járművezetőnél váltott jegy 600 Ft-ról 700 Ft-ra módosul,

# a 10 darabos gyűjtőjegyért 4000 Ft helyett 4500 Ft-ot kell fizetni,

# a 30 perces jegy 530 Ft helyett 600 Ft-ba kerül,

# a 90 perces jegy ára 750 Ft-ról 850 Ft-ra változik,

# a Budapest 24 órás jegy 2500 Ft helyett 2750 Ft-ért lesz kapható.

A változásban érintett termékek részletes listája a BKK weboldalán található. A jelenlegi áron, papír alapon váltott vonaljegy típusú jegyek, továbbá a mobiljegy formában váltott vonaljegyek, időalapú jegyek az árváltozás után, azaz a vásárlástól számított egy évig, azaz 2026. május 31-ig érvényesíthetők. Erről további részletek ezen az oldalon olvashatók.

A jegyáremelés a város fenntartható működésének része: a forint értékének romlása és a jövőbeni fejlesztések forrásigénye szükségessé tette a módosítást az eseti jelleggel használt termékek esetében. A mostani jegyáremelés mértéke elmarad az inflációtól, így júniustól Budapesten még mindig csak ugyanannyiba fog kerülni egy vonaljegy, mint például a kisebb közlekedési hálózattal rendelkező Debrecenben.

Mindeközben a bérletek ára változatlan marad, ezzel is erősítve a közösségi közlekedés és a bérletvásárlás előnyeit, támogatva a rendszeresen közlekedőket. A teljes árú Havi Budapest-bérlet továbbra is 8950 forintba kerül, amivel a főváros teljes közösségi közlekedési hálózatán korlátlanul utazhatnak a társaság ügyfelei. Az agglomerációból Budapestre utazók számára pedig jó választás a Pest megyei bérlet és az Országbérlet, amik Budapest közigazgatási határán belül és Pest megyében szinte minden BKK járatra, a környéki és helyközi buszokra, a HÉV-ekre, valamint a meghatározott vonatokra is használhatók.

A Június 1-jétől: drágul a budapesti tömegközlekedés bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Hároméves csúcsra szökött fel az új lakások finanszírozására fordított lakáshitel összege: az idén márciusában már 1628 millió forintot folyósítottak erre a célra a pénzintézetek.

Ilyen magas összeget legutóbb 2022 júniusában fizettek a bankok. A 2022. tavaszi számok akár zárójelbe tehetők, ugyanis abban az évben a Magyar Nemzeti Bank maximum 2,5 százalékos kamattal elérhető támogatott hitele letarolta a piacot. Tisztán piaci alapon az új lakások finanszírozása 2021 őszén volt csak magasabb, mint az idén márciusban.

Lakásépítés Győrött 60 évvel ezelőtt: beköltözésre kész szövetkezeti lakást már 110-120 ezer forintért lehetett vásárolni.

Amiért felkaphatjuk a fejünket az az, hogy a márciusban folyósított hitelösszeg a tavaly decemberihez képest 40 százalékkal nőtt, az egész évet tekintve pedig új lakás finanszírozására 45 százalékkal több pénzt folyósítottak a bankok, mint 2024 márciusában. 

Az újlakás-finanszírozás növekedésének üteme tehát öt százalékkal nagyobb, mint amekkora mértékben a teljes lakáshitelpiac értéke változott. Legutóbb tavaly nyáron volt példa arra, hogy az új lakások hitelezésének éves növekedése meghaladta volna a teljes piaci értéket.

Mindennek ellenére az új lakások finanszírozása a teljes hitelpiacnak továbbra is töredéke. Az idén március végén a folyósított lakáshitelek 11,82 százalékát fordították a háztartások új lakás megvásárlására. Ennél jóval magasabb arányokat észlelt a pénzpiac 2023/24 fordulóján.

Tovább árnyalja a képet az, hogy az ingatlanpiaci áremelkedésnek köszönhetően a finanszírozott összeg közel 50 százalékos bővülése nem járt drasztikusan növekvő értékesítéssel.

A folyósított lakáshitelekből 2020–22 ősze között jó 10 ezer négyzetméternél több, fővárosi, új építésű lakást lehetett megvásárolni. A mostani, rekord összegű hitel sem elegendő arra, hogy 130, átlagosan 80 négyzetméteres új fővárosi lakás vételárát finanszírozza a piac. 

A már említett MNB-program hatására 2022 márciusában az új lakásokra felvett havi hitelösszeg 385 nyolcvan négyzetméteres budapesti lakás megvásárlására volt elegendő. Tisztán piaci alapon 2020. márciusában 170 fővárosi új átlaglakás kifizetésére elegendő pénzt folyósítottak a bankok az ügyfeleiknek. 

Tessék csak számolni!

Miként minden, a pénz–lakás arány is viszonylagos, mivel 2023 júniusában az abszolút mélypontnak számító, 4130 millió forint, új lakásra felvett hitel mindössze 39 (!) átlagos méretű új fővárosi lakás megvásárlására volt elegendő.

Mindennek a BiztosDöntés.hu  pénzügyi szakértője szerint az lehet az oka, hogy az új építésű ingatlanok ára továbbra is folyamatosan és látványosan emelkedik: március végén felmérések szerint 1,6-1,7 millió forint közötti átlagos négyzetméteráron lehetett új lakást vásárolni a fővárosban; esztendővel előtte, 2024 tavaszán (amikor még valamivel többet ért a forint) 1,47 millió forinttal olcsóbban. Az éves árnövekedés tehát 10 százalék körüli.

Az újlakás-piacon a lakáshitel összege persze a kínálattól is függ: ha megkezdődik a mostaninál nagyobb arányú építkezés, akkor a finanszírozáson belül az új lakásokra felvett hitelek aránya is növekedhet. 

Lakásárak az egekben. Életre szóló adósság.

Senki se feledje: az idei első negyedévben csupán 2704 lakás épült Magyarországon, 2,7 százalékkal kevesebb, mint tavaly, az első évnegyedben. 

A hitelpiac számára viszont reményt keltő, hogy ugyanabban az időszakban 5651 lakás építésére adtak ki engedélyt vagy tettek bejelentést,ami 25 százalékos növekedés 2024 első negyedévéhez mérten. 

Miután az új lakások esetében nagyon sok a tervezőasztalról eladott projekt – a pénzügyi szakértők szerint – az ingatlanfinanszírozáson belül az új lakások hitelezésének részaránya is nőhet.

Még nagyobb lendületet adhatna az ingatlan- és hitelpiacnak, ha a hitelkamatok mérséklődnének, ám erre egyelőre nincs sok esély. 

Ugyanakkor a bankok árazása jelenleg is nagyon különböző: például egy 20 millió forintos lakáshitel – 10 évre rögzített kamattal, 20 éves futamidőre, 600 ezer forint nettó jövedelemmel – havi törlesztőrészlete a választott banktól függően 145 370–174 933 forint között lehet. Ez havonta 22 880, teljes visszafizetésben pedig csaknem 5,5 millió forint különbség.

A bankok egyszeri kedvezményekkel is versenyeznek az ügyfelekért, ami pénzügyi előnyt lehet abban az időszakban, amikor egyébként is sok a kiadás.

A Gránit Bank a példában szereplő 20 millió forintos lakáshitel 78 600 forint kezdeti költségéből a folyósítást követően 48 ezer forintot visszatérít, illetve maximum 52 ezer forintig a közjegyzői díjat is visszafizetik.

Az Erste Banka 66 ezer forint induló költségből 46 ezer forintot visszatérít, a közjegyzői díjból legföljebb 50 ezer forintot kaphat vissza a hitelt igénylő.

A MagNet Bank a tulajdoni lap díját (14 600 forint) vállalja át, valamint 50 ezer forintig állja a közjegyzői díjat; a legnagyobb tétel a 150 ezer forint folyósítási díj elengedése.

Az UniCredit Bank a 84 650 forint induló költségből 44 450 forintot ír jóvá utólag, valamint 50 ezer forintig visszatéríti a közjegyzői díjat, továbbá azzal is segíti a hitelfelvevőket, hogy az első hónapban alacsonyabb a havi törlesztő összege.

A A csillagokban a lakásárak – hiteltörlesztés egy életen át bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az egyetemes alkalmazástól való piaci félelmekkel ellentétben a legfrissebb információk szerint csak azokat az országokat veszik célba, amik vámokat vetnek ki az USA-ra, és kereskedelmi deficitjük van vele szemben. A tíz európai országban jelen lévő iBanFirst (a devizaváltás és a nemzetközi fizetések vezető szolgáltatója) elemzi e vámok gazdasági hatásait.

Az iBanFirst számításai szerint az amerikai importra alkalmazandó átlagos vámtétel 4,8%-ról 10,5%-ra emelkedik. Ez magas, bár elmarad a 16,7%-os vámtól, amit Trump gazdasági programjának teljes körű alkalmazása eredményezne, ahogyan azt a választási kampányban bemutatták. Ezzel az újabb emeléssel az átlagos vámtarifa megegyezik az 1947. október 30-i GATT-megállapodások előttivel.

A Trump-kormányzat elsősorban 7 nagy szereplőt vesz célba: az EU-t, Mexikót, Japánt, Dél-Koreát, Kanadát, Indiát és Kínát, és a globális vámháborúval kapcsolatos kezdeti fenyegetéseknél célzottabb megközelítést alkalmaz.

Nem meglepő módon Kína a leginkább érintett, amivel szemben a vámok átlagosan 10,2%-ról 29,5%-ra emelkednek. Ez még mindig messze van a választások előtt a Kínából importált összes árura kivetett 60%-os vámmal való fenyegetéstől. Minden bizonnyal még nehezebb lesz azoknak az országoknak, amikre eddig szinte egyáltalán nem vonatkoztak az amerikai vámok. Ez a helyzet Mexikóval és Kanadával. A vámok 0,1%-ról, illetve 0,2%-ról 20%-ra, illetve 25%-ra emelkednek. Ez az adó igen nagy hatással lesz az amerikai gazdaságba mélyen integrálódott két országra.

„Az uniós áruk esetében a vámok várhatóan csak szerény mértékben, átlagosan 2%-ra emelkednek. Bár a kereskedelmi korlátok bármilyen növekedése nem kívánatos, ez a kiigazítás sokkal kevésbé súlyos, mint a másokra – Kínára, Mexikóra, Kanadára kivetett vámok. Az EU-beli exportőrök, köztük a magyarországiak számára az új vámok kezelhetők, némi árkorrekcióhoz vagy enyhe árrésnyomáshoz vezethetnek, de nem valószínű, hogy komolyan megzavarják kereskedelmi tevékenységüket” – állítja Alin Latu, az iBanFirst magyarországi és romániai igazgatója.

Ezek a számítások az import rövid távú árrugalmasságának –0,7-es értékén alapulnak. A hosszú távú hatást nehezebb mérni, mivel ismert, hogy a magas vámok bejelentése a fogyasztók helyettesítési stratégiái és a vállalkozások kijátszási stratégiái miatt megváltoztatja a kereskedelmi mérleg szerkezetét.

Az új vámok az amerikai kormányzat szerint egy évtized alatt „dollárbilliókat hozhatnak”. A kínai példa azonban óvatosságra int: a Kínából származó amerikai vámbevételek, miután 2022-ben tetőztek, 2023-ban meredeken csökkentek, ami jól mutatja a vállalkozások alkalmazkodóképességét a kereskedelmi akadályokra adott válaszként.

A gyakorlatban évi 40-45 milliárd dollár körüli összeggel kellene számolni. Ez mindenképpen tetemes összeg, de korántsem elég ahhoz, hogy számottevően csökkentse az amerikai hiányt.

A iBanFirst elemzés: Mi lesz a „felszabadulás napjának” gazdasági ára? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Héjja Csaba, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának stratégiai elemzője szerint a most tapasztalható 85-90 forint közötti átlagár lesz jellemző húsvét környékén is. „Az árrésstop a tojás bolti árában összességében egy számjegyű árcsökkenést okozott. A most beállt átlagár a növekvő kereslet hatására tovább emelkedhetne a csúcsszezonhoz közeledve, hiszen a beszállítói árakat nem fagyasztották be, így azok emelésével automatikusan nőhet a fogyasztói ár is. Ám a piaci folyamatok most arra utalnak, hogy a következő hetekben nem lesz számottevő árváltozás” – fejtette ki a szakértő.

A húsvét környékén megnövekvő kereslet ellenére sem várható ellátási probléma, a hazai termelők az idén is képesek lesznek ellátni az igények mintegy háromnegyedét – a fennmaradó részt a kereskedelem az ilyenkor szokásos módon importból egészíti majd ki. Helyben véletlenszerűen előállhat egy-egy napi tojáshiány, így aki biztosra akar menni, akár már most nyugodtan bevásárolhat húsvétra; megfelelő tárolási körülmények között a tojás kis híján egy hónapig felhasználható.

A KSH adatai szerint Magyarországon 2023-ban 2,4 milliárd darab tojást termeltek, 3,6 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel előtte. Az egy főre jutó éves tojásfogyasztás átlagosan 233 volt, ami 3 százalékkal maradt el az előző öt év átlagos fogyasztási szintjétől. Európában a magyar tojástermelés alapvetően versenyképes, ára nagyjából a lengyellel azonos.

A tojás árára alapvető hatással lehet a madárinfluenza; ha a tojóállományt fertőzés éri, akár egy teljes év is kieshet a termelésből. A ketreces állattartás európai uniós tiltását előbb-utóbb be fogják vezetni, ami szintén áremelkedést okoz az ágazatban.

Ma 80 százalék feletti arányban a feljavított ketreces tartást alkalmazzák a telepeken, ám ha rövid időn belül tiltással fölszámolják a tojóbaromfik ketreces tartását, akkor a jelenlegi tojásárak akár 50-100 százalékkal is emelkedhetnek.

A Kilencven forint körül alakulhat a húsvéti tojás átlagára bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.