NÖVEKEDÉS

A nyári aszály visszahúzta a GDP-t: 1,5 százalék a harmadik negyedév

A Központi Statisztikai Hivatal október 30-i első becslése szerint a magyar gazdaság teljesítménye 2026 harmadik negyedévében 1,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedés elmaradt a kormány éves, 2 százalékra mérsékelt céljához szükséges ütemtől.

A KSH és a gazdasági beszámolók a nyári szárazság mezőgazdasági hatását emelték ki. Ez első becslés: a részletes ágazati adatok és a későbbi revíziók módosíthatják a képet, de az irány egyértelműen gyenge és egyenetlen bővülést jelez.

Miért fontos? A lassú növekedés szűkíti az adócsökkentés és a hiánycsökkentés egyidejű mozgásterét. Az aszálykár pedig már nem egyszeri agrárügy: az öntözés, a biztosítás és a klímaalkalmazkodás makrogazdasági versenyképességi kérdés lett.

Források: KSH: október 30-i gyorstájékoztatók · Telex: 1,5 százalékkal nőtt a GDP a harmadik negyedévben · 24.hu: a KSH első becslése a harmadik negyedévről

ADÓPOLITIKA

Kilencszázalékos minimálbér-adó és új, sávos reklámadó a benyújtott csomagban

A kormány október 28-án benyújtotta a 2027-es adótörvényeket. A javaslat a minimálbéren dolgozók személyi jövedelemadóját adójóváírással ténylegesen 9 százalékra vinné le; a kormány becslése szerint az enyhítés 2,5 millió embert és évi 250 milliárd forintot érintene. A családi pótlék megduplázása és a 120 ezer forintos nyugdíjminimum is a csomag része.

A 9 százalékos társasági adó a legtöbb cégnél maradna, az évi legalább 500 millió eurós árbevételű vállalatoknál 15 százalék lenne. A reklámadó 500 millió forintig nulla, afölött 2,5–7,5 százalékos sávokban térne vissza. A törvényjavaslat még parlamenti vita előtt áll; a kormányzati hatásbecslések nem elfogadott költségvetési tények.

Miért fontos? A csomag láthatóan az alacsonyabb keresetű háztartások felé csoportosítana át jövedelmet, miközben a nagyvállalati és médiapiaci terheket emeli. A tartós eredményt a finanszírozás, az adóelkerülési reakciók és az uniós versenyjogi megfelelés dönti el.

Források: Kormány: benyújtották a 2027-es adótörvényeket · Portfolio: a 2027-es adócsomag fő változásai

LAKÁSPOLITIKA

A Wekerle-program hitelt, bérlakást, kollégiumot és felújítást kapcsolna össze

Október 27-én a kormány meghirdette a Wekerle-programot. A terv 2027-ben 30 milliárd forint uniós forrást irányítana megfizethető bérlakásokra és kollégiumokra; több év alatt 550 millió eurós EU-kerettel, banki és piaci társfinanszírozással számol. A meghirdetett cél tízezer új kollégiumi hely és 2030-ig több mint 120 ezer energiahatékony lakásfelújítás.

A Wekerle+ hitel október 28-tól váltja az Otthon Start konstrukciót: első lakásukra készülő 18–45 évesek legfeljebb 50 millió forintot igényelhetnek, a hitel legfeljebb a vételár felét fedezheti. A részletszabályok, a kivitelezési kapacitás és a pályázati ütem dönti el, mennyi valósul meg a bejelentett keretből.

Miért fontos? A program erénye, hogy a kereslet ösztönzése mellé kínálatot, bérlakást és energia-megtakarítást is rendel. A támogatott hitel ugyanakkor továbbra is emelheti az árakat, ha az új lakás, a kollégium és a felújítás nem készül el elég gyorsan.

Források: Kormány: elindul az átfogó Wekerle-program · Wekerle-program: hivatalos tájékoztató oldal · Daily News Hungary: olcsóbb hitel és felújítási keret

EURÓ ÉS KÖLTSÉGVETÉS

A kormány 2030-ra teljesítené az euró feltételeit

A pénzügyminiszter október 29-én kiadott 2027–2030-as programja 2030-ra 3 százalék fölötti növekedést, 3 százalék alatti hiányt és 2027-től csökkenő adósságrátát tűz ki. A dokumentum szerint Magyarország legkésőbb 2030-ra teljesítené az euróbevezetés valamennyi kritériumát.

A terv azt is közli, hogy 2027-ben az állami kiadások 1465 milliárd forinttal csökkennek a korábbi pályához képest, a 2026-os 700 milliárdos megtakarításon felül. Ezek kormányzati célok, nem teljesített eredmények; a részletes intézkedések és a közszolgáltatásokra gyakorolt hatás még nem látható teljesen.

Miért fontos? Az euróérettséget nem egy dátum, hanem tartós inflációs, hiány-, adósság- és árfolyam-fegyelem teremti meg. A program hitelességének próbája az lesz, hogy a kiadáscsökkentés tételes, ellenőrizhető és növekedésbarát-e.

Források: Pénzügyminisztérium: 2027–2030-as gazdasági és költségvetési program · Bruegel: öt próba a fenntartható magyar euróstratégiához

LÉLEGEZTETŐGÉP-BESZERZÉSEK

Tizenegy gyanúsított, két letartóztatás – a bűnösség még nem bizonyított

Az ügyészség szerint a megalapozott gyanú az, hogy két férfi 2020-ban bűnszervezetet hozott létre, és a lélegeztetőgépek, illetve maszkok állami eladásán elért több milliárd forintos haszon adóját fiktív számlákkal, strómancés céghálóval kerülték el. Költségvetési csalás és pénzmosás miatt tizenegy embert gyanúsítottak meg, egymilliárd forintnál több vagyont biztosítottak.

Az egyik feltételezett irányítót Ausztriában fogták el, a másikat Indonéziában. A győri bíróság október 29-én két gyanúsított letartóztatásáról döntött. A kényszerintézkedés nem ítélet: a hatósági állításokat bíróságnak kell bizonyítékok alapján elbírálnia, minden érintettet megillet az ártatlanság vélelme.

Miért fontos? Az ügy a járványkori rendkívüli beszerzések egyik legfontosabb elszámoltatási próbája. A közérdek egyszerre kívánja a szerződési lánc feltárását, a vagyon visszaszerzését és a politikai nyomástól mentes, tisztességes eljárást.

Források: Ügyészség: a gyanú szerint a lélegeztetőgépüzlet hasznával csaltak · NAV: nyomozás a lélegeztetőgép-beszerzések ügyében · Telex: letartóztatásba került két gyanúsított · Reuters: rajtaütések a járványkori beszerzések miatt

A HÉT A NAGYVILÁGBAN

A jegybankok kivárnak, a politika azonban gyorsít. A Fed és az EKB sem változtatott a kamaton, miközben az európai jegybank utódlási versenye megnyílt. Az amerikai gazdaság erős számmal fordul a félidős választásra. Szerbiában a diákmozgalom választási győzelme regionális fordulatot ígér, Ukrajnában pedig egy szűk humanitárius tűzszünet jelzi, hogy részmegállapodás lehetséges, de béke még nincs. London költségvetése a háztartásokat védi, de kisebb fiskális tartalékkal.

JEGYBANKOK

A Fed és az EKB sem lépett; Lagarde februárban távozik

A Federal Reserve október 28-án 3,75–4,00 százalékon hagyta az irányadó kamatsávot. Közleménye erős gazdasági aktivitást, ellenálló belső keresletet és továbbra is magas inflációt rögzített; két döntéshozó negyedszázalékpontos emelést támogatott. Az EKB október 29-én 2,5 százalékon tartotta a kulcskamatot, miközben a decemberi emelés lehetőségét sem zárta ki.

Christine Lagarde bejelentette, hogy 2027. február 7-én, mandátuma lejárta előtt távozik az EKB elnöki posztjáról. A kamatdöntés és az utódlás két külön ügy: az első adatfüggő monetáris kivárás, a második intézményi és politikai választás az euróövezet tagállamai között.

Miért fontos? A két nagy jegybank az inflációs kockázatot fontosabbnak ítéli a gyors lazításnál. Az EKB elnökváltása közben a piacoknak egyszerre kell beárazniuk a következő kamatlépést és azt, milyen monetáris filozófia vezeti majd az euróövezetet.

Források: Federal Reserve: az október 28-i FOMC-közlemény · Reuters: a Fed nem változtatott a kamaton · Reuters: az EKB kivárt, de decemberre emelést is jelzett · Le Monde: Christine Lagarde februárban távozik az EKB éléről

EGYESÜLT ÁLLAMOK

3,4 százalékos GDP-növekedéssel érkezik a félidős választás

Az amerikai gazdaság a BEA október 29-i első becslése szerint a harmadik negyedévben évesített 3,4 százalékos ütemben nőtt, gyorsabban a várt 3,2 százaléknál. A fogyasztás és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházás volt a fő hajtóerő; a címszám erős, de az MI-beruházás koncentráltsága és az emelkedett infláció kockázat maradt.

November 3-án félidős kongresszusi választást tartanak. Az országos felmérésekben mutatkozó demokrata előny nem fordítható automatikusan mandátumokra: a választókerületek határai, a részvétel és az egyes államok versenyei döntenek. A GDP-adat gazdasági tény; politikai hatása nem mechanikus.

Miért fontos? A választás eldöntheti, ki ellenőrzi a Kongresszust, és ezzel az adó-, kül- és háborús politikát, valamint az elnököt. Az erős GDP és a megélhetési elégedetlenség együtt azt mutatja, miért nem elég egyetlen makrogazdasági mutató a választói hangulat megértéséhez.

Források: BEA: aktuális nemzeti számla-közlemények · Reuters: fogyasztás és MI-beruházás húzta az amerikai GDP-t · Reuters: a demokrata előny önmagában nem jelent földcsuszamlást

SZERBIA

Vučić elismerte a diáklista választási győzelmét

Aleksandar Vučić október 25-én elismerte a diákmozgalom által támogatott lista győzelmét. Az előzetes becslések szerint a Student List 135–140 helyet szerezhet a 250 fős parlamentben, míg a Szerb Haladó Párt mintegy 105 mandátumra számíthat. A részvételt 70 százalék körülire becsülték; a végleges mandátumelosztás a hivatalos eredménytől függ.

A mozgalom a 2024-es újvidéki pályaudvari előtető összeomlása után erősödött meg; a tragédia 16 ember halálát okozta, a tiltakozók korrupciót és intézményi felelőtlenséget emlegettek. Megfigyelők szabálytalanságokról és szavazatvásárlási vádakról számoltak be; ezek vizsgálatot igénylő állítások, nem jogerősen bizonyított tények.

Miért fontos? A váltás átrendezheti Szerbia EU-csatlakozási pályáját, Oroszországhoz és Kínához fűződő kapcsolatait, valamint a magyar–szerb gazdasági projekteket. A diákmozgalom győzelménél nehezebb feladat kormányt, parlamenti többséget és ellenőrizhető reformprogramot építeni.

Források: AP/PBS: Vučić elismerte a diákmozgalom győzelmét · Reuters: történelmi győzelem a szerb diáklistának

UKRAJNA

Helyi humanitárius tűzszünet Oleskiben – nem országos fegyvernyugvás

Október 27-én helyi tűzszünet lépett életbe az orosz megszállás alatt álló oleski térségben, hogy segélyt juttassanak be és civileket menekítsenek ki. Melania Trump amerikai first lady közvetítő szerepet vállalt; az orosz fél Herszon és Oleski körzetében leállította a csapásokat a megállapodás idejére.

A megállapodás területileg és céljában korlátozott: más frontszakaszokon folytatódtak a harcok és a légicsapások. A részletekről a felek és közvetítők eltérő hangsúllyal számoltak be; független ellenőrzésre és biztonságos segélyhozzáférésre van szükség.

Miért fontos? A helyi egyezség bizonyítja, hogy körülhatárolt humanitárius célban lehetséges megállapodni. Békeáttörésnek csak akkor nevezhető, ha tartós, ellenőrizhető és területileg bővül – addig inkább fontos mentőfolyosó, mint politikai fordulat.

Források: Reuters: kibővítették a herszoni helyi tűzszünetet · DW: segélyezési tűzszünet kezdődött Oleskiben · Al Jazeera: leálltak a csapások Herszonban a helyi megállapodás idejére

NAGY-BRITANNIA

Energiatámogatás bankadóból, kisebb fiskális tartalékkal

John Healey pénzügyminiszter október 28-i költségvetése 2027-ben 100 fontos háztartási energiatámogatást adna legfeljebb 20 millió angliai, A–D adósávba tartozó otthonnak, a többi országrész számára hasonló keretet biztosítva. Az áram áfájának ideiglenes csökkentését 2027. július 1-jéig meghosszabbítják; a kormány szerint ez áprilisban mintegy 50 fonttal mérsékli az éves árplafont.

A csomagot részben a banki társasági pótadó 3-ról 6 százalékra emelése finanszírozza 15 hónapra. A kormány 2029–30-ra 15 milliárd fontos fiskális tartalékkal teljesítené szabályát, 9 milliárddal kisebb pufferrel, mint márciusban; a csökkenést elsősorban a magasabb adósságszolgálati költségekkel indokolta.

Miért fontos? A költségvetés gyors megélhetési segítséget ad, de a kisebb tartalék sebezhetőbbé teszi Londont egy új kamat-, energia- vagy biztonsági sokkal szemben. A bankadó politikailag célzott finanszírozás, gazdasági árát a hitelezési reakció mutatja majd meg.

Források: Brit kormány: a 2026-os költségvetés fő intézkedései · HM Treasury: Budget 2026 dokumentum · Reuters: kisebb tartalékkal teljesülnek a brit fiskális szabályok

A jövő hét három kérdése

1. Megmutatja-e a 2027-es adócsomag parlamenti vitája, hogyan finanszírozható egyszerre a jövedelemadó-csökkentés, a családi pótlék és a nyugdíjminimum emelése?
2. Átalakítja-e az amerikai félidős választás a Kongresszus erőviszonyait, és ezzel az elnöki gazdaság- és háborús politika ellenőrzését?
3. A szerb diáklista győzelméből stabil reformkormány lesz-e, miközben az oleski humanitárius tűzszünet tartós és ellenőrizhető marad?

Szerkesztői megjegyzés

A hét fontos politikai-gazdasági eseményeiből válogattunk. A szöveg a 2026. október 30-án 16.45-ig nyilvánosan elérhető információk alapján készült. A folyamatban lévő büntető-, bírósági, diplomáciai és intézményi ügyeknél külön kezeli a bizonyított tényeket, a hatósági vagy politikai állításokat, a sajtóértesüléseket és a szerkesztői értelmezést. Az összeállítás az AI segítségével készült.

A A HÉT HÍREI bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az eddig ismert adatok alapján úgy tűnik, hogy egyik blokknak sem lesz többsége a 120 tagú Knesszetben, ahol a szokatlanul jól szereplő arab pártok akár királycsináló pozícióba is kerülhetnek.

Ezt azonban láthatóan mindkét blokk el szeretné kerülni. Ismerve az izraeli belpolitikát, itt még az oldalváltások sem zárhatók ki, tehát mindkét blokk pártjainak és a blokkon kívüliek mozgása is befolyásolhatja a várhatóan elhúzódó kormányalakítást.

Jelenlegi ismereteink szerint Netanyahu pártja, a Likud maradt a legerősebb párt, bár veszített képviselőket és még mindig lehet, hogy Netanyahu lesz a következő miniszterelnök. Ha mégsem, akkor sem lehet leírni őt és pártját. Ebben persze beleszólhatnak az ellene tervezett bűnvádi eljárások is.

Ha végül az ellenzéki blokk alakít kormányt, az sem lesz egy diadalmenet, mert egy nagyon erős ellenzék és egy törékeny koalíció, esetleg külső arab támogatás mellett kell majd egyensúlyozniuk. Úgy tűnik, hogy ez a választás sem oldotta meg azokat a problémákat, amelyekkel Izrael hosszú ideje küzd, olvasható Szent-Iványi István bejegyzésében.

A Patthelyzet Izraelben bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Brazíliában a baloldal maradt hatalmon, Szerbiában a diákmozgalom tört át a hatalmi falon. Izraelben Netanjahu, Amerikában Donald Trump személyes népszavazása következik. Európa utcáin pedig egyelőre nem új világrend születik, hanem egyre hangosabban kérdezik: miért kerül mind többe a régi rend? A1994-ben a lengyel választások után beszéltünk arról, hogy a magyar választásokra megérkezett a varsói gyors, most pedig többen írták, hogy a budapesti gyors Belgrádba ment. A kérdés, hogy a világpolitika követi-e ezt a szerelvémyt?

Két választás, két figyelmeztetés

A politikai elemzők kedvenc műfaja a trendek felismerése. Különösen akkor, ha két egymást követő esemény már alkalmat ad arra, hogy a világ történetét egyetlen, szépen ívelő mondattal elintézzék. A valóság azonban rendszerint kevésbé engedelmes, mint a prezentáció.

A vasárnapi brazil és szerbiai választás mindenesetre figyelemre méltó. Brazíliában Luiz Inácio Lula da Silva a szavazatok 51,79 százalékával legyőzte Flávio Bolsonarót, és megszerezte negyedik, nem egymást követő elnöki mandátumát. Szerbiában a diákmozgalom által életre hívott választási lista a hivatalos részeredmények szerint 52,65 százalékot szerzett, Aleksandar Vučić politikai tábora pedig 39,22 százalékra szorult vissza. A szerbiai választás megfigyelői ugyanakkor súlyos egyenlőtlenségekről, a közforrások pártpolitikai felhasználásáról és a választókra nehezedő nyomásról is beszámoltak.

A két történet nem azonos. Brazíliában egy hivatalban lévő baloldali elnök győzte le a jobboldali populista dinasztia következő képviselőjét. Szerbiában viszont egy, a korrupcióellenes tiltakozásokból kinövő, diákok vezette politikai erő tört át egy hosszú ideje fennálló hatalmi rendszeren.

A közös nevező mégis fontos: a választók egyik országban sem fogadták el, hogy a politikai hatalom tartós birtoklása valamiféle történelmi szükségszerűség lenne.

A hatalom birtokosai szeretik magukat a nemzet, a stabilitás, a rend vagy éppen a józan ész kizárólagos képviselőjeként feltüntetni. A választópolgár azonban időnként arra a kellemetlen következtetésre jut, hogy a nemzetnek más képviselője is akadna. Sőt, esetleg ő maga is elboldogulna nélkülük.

Brazíliában Lula győzelme nem jelenti a bolsonarizmus végét. A jobboldali tábor csaknem 60 millió szavazót mozgósított, a Bolsonaro család politikai befolyása pedig aligha tűnik el egyetlen vereségtől. A brazil elnöknek ráadásul egy erős jobboldali parlamenti ellenzékkel is számolnia kell.

Szerbiában pedig a Vučić-rendszer választási veresége még nem egyenlő a teljes intézményrendszer átalakulásával. A diákmozgalom legfontosabb politikai teljesítménye egyelőre az, hogy bebizonyította: a hatalom leváltható. Az már a következő fejezet, hogy az új többség képes lesz-e független intézményeket, átlátható államot és működőképes politikai alternatívát teremteni.

Közhely, de attól még igaz, hogy a választási győzelem ugyanis belépőjegy a kormányzáshoz, nem pedig maga a kormányzás.

A populista-autokrata modell: visszaszorulás vagy alkalmazkodás?

A 2010-es évek politikai történetét sokan a populizmus diadalmeneteként írták le. Donald Trump, a Brexit, Jair Bolsonaro, a közép-európai illiberális rendszerek és több nyugat-európai radikális jobboldali párt erősödése azt sugallta, hogy a liberális demokrácia elveszíti korábbi vonzerejét.

A recept meglehetősen egyszerűnek bizonyult. A társadalmi elégedetlenségből politikai felhatalmazást kell teremteni, a politikai ellenfelet pedig nem egyszerűen más véleményen lévő polgárként, hanem a nemzet ellenségeként kell bemutatni.

A független sajtó gyanús. A bíróság akadékoskodik. A civil szervezetek idegen érdekeket szolgálnak. A nemzetközi intézmények korlátozzák a szuverenitást. A politikai vezető pedig – aki történetesen éppen a hatalom birtokosa – azt állítja, hogy egyedül ő tudja, mit akar valójában a nép.

Ez a rendszer a választási legitimációra hivatkozik, miközben fokozatosan gyengítheti a következő választás tisztaságát biztosító intézményeket. A választás megmarad, csak a versenyfeltételek válnak egyre egyenlőtlenebbé.

A konstrukció legnagyobb előnye, hogy nem kell mindenkit meggyőznie. Elég, ha a támogatók tábora kitart, az ellenzék megosztott marad, a gazdasági erőforrások és a nyilvánosság jelentős része pedig a hatalom rendelkezésére áll.

A legnagyobb gyengesége ugyanebből következik: a rendszer hajlamos összetéveszteni a politikai ellenőrzést a társadalmi támogatottsággal.

Amíg működik a gazdaság, viszonylag könnyű eladni a stabilitás ígéretét. Ha azonban emelkednek az árak, romlik a közszolgáltatások színvonala, terjed a korrupció, és a biztonság ígérete sem teljesül, a politikai kommunikáció egyre nehezebben pótolja a mindennapi tapasztalatokat.

A brazil és a szerbiai eredmény erre figyelmeztet.

A populizmus nem azért kerülhet bajba, mert az emberek hirtelen liberális demokratákká válnak. Azért kerülhet bajba, mert a választók egy idő után a populista kormánytól is eredményeket követelnek.

A politikai varázslatnak is van lejárati ideje. Különösen akkor, ha a pénztárnál nem fogadják el fizetőeszközként.

A liberális demokrácia azonban ne ünnepeljen idő előtt. A két választás nem bizonyítja, hogy a világ egyértelműen a demokratikus visszarendeződés irányába halad. Inkább azt mutatja, hogy az autoriter tendenciák és az ellenük szerveződő társadalmi erők közötti küzdelem még korántsem dőlt el.

A populizmus alkalmazkodóképes. Ha egy vezető elveszíti a választást, a mozgalom tovább élhet. Ha a korrupció vádja hiteltelenné teszi a kormányzást, a politikai tábor új ellenséget találhat. Ha a gazdasági ígéretek nem teljesülnek, előkerülhet a nemzeti szuverenitás, a bevándorlás vagy a kulturális fenyegetettség témája.

A populista politika egyik legfontosabb sajátossága éppen az, hogy a kudarcot is képes a saját történetének részévé tenni.

A liberális demokrácia ezzel szemben nem pusztán azt ígéri, hogy a megfelelő emberek kerülnek hatalomra. Azt ígéri, hogy a rossz döntésekért felelni kell, a hatalom ellenőrizhető, és a politikai váltógazdaság békésen működhet. Ez kevésbé látványos program. Viszont hosszabb távon megbízhatóbb konstrukció lehet.

A budapesti gyors: Magyarország már előrébb jár?

A magyarországi politikai fordulat nem légüres térben történt. A 2026. április 12-i választás után kialakult új helyzet azt mutatta, hogy egy hosszú ideje fennálló, erősen központosított politikai rendszerrel szemben is létrejöhet olyan választói többség, amely a változást fontosabbnak tartja a megszokott stabilitásnál.

A budapesti politikai gyors tehát elindult. A nemzetközi kérdés az, hogy a szerelvényhez hány másik ország csatlakozik.

A magyar tapasztalatból három következtetés adódik.

Az első, hogy a politikai túlhatalom nem feltétlenül önmagától omlik össze. A hosszú ideje kormányzó pártok jelentős intézményi, kommunikációs és gazdasági előnyökkel rendelkezhetnek. A választási fordulathoz rendszerint nem elegendő az elégedetlenség: olyan politikai alternatívára is szükség van, amely képes összegyűjteni a különböző okokból elégedetlen választókat.

A második, hogy a változás igénye nem azonos egy részletesen kidolgozott új társadalmi modellel.

A választók egy része korrupcióellenes fordulatot akar, mások jobb közszolgáltatásokat, kiszámíthatóbb gazdaságpolitikát, tisztességesebb közéletet vagy egyszerűen új politikai szereplőket. Ezek a várakozások a választás napján még elférnek ugyanabban a szavazófülkében. A kormányzás során azonban könnyen egymásnak feszülhetnek.

A harmadik következtetés a legfontosabb: a hatalom leváltása és a hatalom működésének megváltoztatása két külön politikai feladat.

Aki új kormányként pusztán a korábbi rendszer személyzetét cseréli le, miközben érintetlenül hagyja a túlzott központosítást, a politikai függőségeket és az ellenőrzés gyengeségeit, az könnyen ugyanazon a pályán találja magát, amelyről az elődje éppen most távozott.

A demokrácia minőségét nem az dönti el, hogy ki ül a miniszterelnöki székben, hanem az is, hogy milyen korlátok között gyakorolja a hatalmát.

Ebben az értelemben Magyarország nem egyszerűen egy nemzetközi politikai trend résztvevője. Sajátos próbája is annak, hogy egy választási fordulat után mennyire lehet gyorsan és tartósan helyreállítani a demokratikus intézményeket.

A következő hónapokban ezért nem pusztán az lesz érdekes, hogy mit tesz az új politikai vezetés, hanem az is, hogy mit kezd a parlament, a bíróságok, az államigazgatás, a média és a civil társadalom megerősítésével.

A budapesti gyors már elindult. De a demokratikus intézményépítés nem expresszjárat. Néha még a menetrendet is újra kell írni.

Izrael: Netanyahu politikai túlélőképességének újabb próbája

Az izraeli választás más természetű lesz, mint a brazil és a szerbiai fordulat. Itt nem egyszerűen egy autoriter tendenciákkal vádolt politikai vezetés és egy demokratikus ellenzék küzdelméről van szó. A biztonságpolitika, a háborúk, a társadalmi megosztottság, a vallási pártok befolyása és a 2023. október 7-i támadásért viselt politikai felelősség egyszerre alakítja a választók döntéseit.

Benjamin Netanjahu hosszú politikai pályafutása során többször bizonyította, hogy képes túlélni olyan válságokat, amelyek más országokban egy kormány bukásához vezettek volna.

A mostani választás előtt azonban nehéz helyzetbe került. A Hamász támadását megelőző biztonsági kudarcok, a háborúk következményei, a kormány igazságügyi reformjai körüli konfliktusok és a szélsőjobboldali, illetve ultraortodox koalíciós partnerek szerepe jelentős társadalmi ellenállást váltott ki.

Az ellenzék előtt így valódi lehetőség nyílt, de a győzelem még nem garantálja a kormányalakítást.

A választási előrejelzések szerint egyik politikai tömbnek sincs biztos útja a 120 fős knesszetben szükséges 61 mandátumhoz. Az ellenzék pártjai között jelentős ideológiai különbségek vannak, miközben Netanjahu lehetséges szövetségesei között olyan vallási és radikális jobboldali erők is találhatók, amelyek nélkül nehéz lehet többséget teremtenie.

A legfontosabb kérdés az, hogy létrejöhet-e olyan kormány, amely képes kezelni az izraeli társadalom belső konfliktusait, elszámoltatni a politikai vezetést a biztonsági kudarcokért, és újragondolni az ország nemzetközi kapcsolatait.

A külpolitikai fordulat azonban jóval bizonytalanabb, mint a belpolitikai.

Az izraeli politikai táborok között komoly különbségek vannak az igazságügy, a vallás és az állam viszonyában, valamint a kormányzás módjában. A biztonságpolitika és a palesztin államiság kérdésében viszont az ellenzék jelentős része sem képvisel gyökeresen eltérő álláspontot a jelenlegi kormánytól.

Netanjahu esetleges veresége tehát nem feltétlenül jelentene békepolitikai fordulatot.

Az izraeli választás igazi tétje az, hogy a biztonság fogalma továbbra is elsősorban katonai erővel és a fenyegetések elhárításával azonosul-e, vagy a politikai vezetés felelőssége, az intézményi ellenőrzés és a hosszabb távú regionális rendezés is nagyobb szerepet kaphat.

A választók személyi változást akarhatnak. A térség konfliktusai azonban nem igazodnak a választási naptárhoz.

Amerika: november 3-án Trump kapja a bizonyítványt

Az amerikai félidős választás a következő hetek egyik legfontosabb politikai eseménye lesz. November 3-án a választók a képviselőház és a szenátus összetételéről döntenek, miközben Donald Trump elnöki teljesítményéről is közvetett ítéletet mondanak.

A helyzet a republikánusok számára kedvezőtlenebbnek látszik, mint korábban. A Reuters/Ipsos október 19-én ismertetett felmérésében Trump támogatottsága 31 százalékra süllyedt, a kongresszusi választásra vonatkozó általános pártpreferencia pedig 47–35 arányban a demokratáknak kedvezett.

Ezek a számok komoly figyelmeztetést jelentenek a republikánusoknak, de nem tekinthetők a választás előrejelzett végeredményének. Az egyes körzetek sajátosságai, a jelöltek személye és a választási részvétel egyaránt módosíthatják az országos erőviszonyokat.

A republikánusok jelenleg mindkét házban szűk többséggel rendelkeznek. A demokratáknak négy-négy mandátumot kellene nettó módon nyerniük ahhoz, hogy átvegyék az irányítást a képviselőházban, illetve a szenátusban.

A gazdasági helyzet különösen kellemetlen Trump számára. A megélhetési költségek, az üzemanyagárak és az iráni háború következményei egyaránt rontják a kormányzat megítélését. A bevándorlás kérdése továbbra is mozgósíthatja a republikánus választókat, de a gazdasági elégedetlenség most komoly ellensúlyt jelenthet.

Ha a demokraták megszerzik a képviselőházi többséget, Trumpnak lényegesen nehezebb lesz keresztülvinnie a programját. A kongresszusi vizsgálatok, a költségvetési viták és a kormányzati döntések ellenőrzései is új lendületet kaphatnak. Ha mindkét házat elveszíti, az még súlyosabb politikai vereség lenne.

A félidős választás azonban nem elnökválasztás. A demokraták győzelme nem jelentené automatikusan Trump politikájának végét, és még kevésbé a trumpizmus eltűnését. A republikánus párt jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkezik, az elnök pedig továbbra is meghatározhatja saját pártjának politikai napirendjét.

A legvalószínűbb demokratikus nyereség tehát elsősorban intézményi féket jelenthet.

Ez önmagában is fontos. A liberális demokrácia nem attól működik, hogy mindig a liberálisok nyernek. Hanem attól, hogy a veszteseknek is marad lehetőségük a politikai küzdelem folytatására, és a győztesek sem tehetnek meg mindent, amihez éppen elegendő szavazatuk van.

Trump számára a novemberi választás így egyszerre lesz népszerűségi próba és figyelmeztetés arra, hogy az elnöki felhatalmazás nem korlátlan politikai hitelkártya. A demokraták számára pedig annak tesztje, hogy képesek-e a Trump-ellenességen túl saját, meggyőző politikai ajánlatot tenni.

Nyugat-Európa: az utca nem párt, de lehet belőle hatalom

A nyugat-európai tüntetések első pillantásra más történetet mesélnek, mint a választások. Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban és Portugáliában az októberi demonstrációk középpontjában a megélhetési költségek, a lakhatás, az alacsony bérek és a közszolgáltatások állapota állt.

Franciaországban az október 17-i tiltakozásokat súlyos zavargások kísérték, majd október 24-én újabb nagy megmozdulásokat tartottak. A francia belügyminisztérium becslése szerint az utóbbi alkalommal mintegy 410 ezren vonultak utcára. A sárgamellényes mozgalom szervezői október 31-re újabb tiltakozásokat jeleztek, a szakszervezetek pedig november 5-re mozgósítanak.

A tüntetések politikai jelentősége azonban nem egyszerűsíthető le arra, hogy az emberek elégedetlenek a kormánnyal. A megélhetési válság ugyanis nem feltétlenül a hagyományos baloldalnak kedvez. A drágulás, a lakhatási nehézségek és a közszolgáltatások romlása egyaránt táplálhat baloldali szociális követeléseket és jobboldali rendszerellenes indulatokat.

A szakszervezetek magasabb béreket, jobb közszolgáltatásokat és nagyobb társadalmi igazságosságot követelnek. A radikális jobboldal viszont ugyanezt a társadalmi elégedetlenséget a bevándorlás, a nemzeti szuverenitás és a rend helyreállításának kérdései felé terelheti.

A politikai verseny tehát nem pusztán arról szól, hogy ki tudja jobban megmagyarázni a válságot. Arról is, hogy ki képes meghatározni, kit kell felelőssé tenni érte.

A francia kormány számára különösen nehéz helyzetet teremt, hogy a társadalmi elégedetlenséghez költségvetési korlátok társulnak. A kormány nem ígérhet korlátlan kiadásokat úgy, hogy közben a közpénzügyek állapotával is foglalkoznia kell.

Az utca viszont nem feltétlenül fogadja el a pénzügyi tárca érvelését. A háztartások költségvetése ugyanis nem távoli makrogazdasági mutatókból áll, hanem lakbérből, élelmiszerből, energiából és a hónap végéig kitartó fizetésből.

Ez a konfliktus az egész kontinensen politikai következményekkel járhat.

A tüntetések önmagukban nem jelentik a liberális demokrácia válságát. Ellenkezőleg: a békés tiltakozás a demokratikus rendszer egyik alapvető eszköze. A probléma akkor kezdődik, amikor a kormányzat a társadalmi elégedetlenséget kizárólag rendészeti kérdésként kezeli, vagy amikor a tiltakozások erőszakba fordulnak, és a politikai szereplők ezt saját hatalmi céljaikra használják fel.

A radikális jobboldal számára az utcai káosz különösen hasznos politikai érv lehet. Ha a kormány nem tud rendet teremteni, akkor erős vezetőre van szükség – mondják. Az viszont már kevésbé világos, hogy a rend helyreállítása után miként lesz olcsóbb a lakhatás, jobb az iskola, és magasabb a fizetés.

A demokratikus politikának itt kellene megmutatnia, hogy a szabadság és a kormányzóképesség nem egymást kizáró fogalmak.

A következő hónapokban ezért nemcsak az lesz fontos, hányan vonulnak utcára, hanem az is, hogy a tiltakozásokból születik-e tartós politikai szerveződés, új választói koalíció vagy olyan szociális megállapodás, amely képes enyhíteni az elégedetlenséget. Az utca önmagában még nem ad kormányprogramot, de időnként átírja vagy megírja azt.

Merre tart a világpolitika?

A brazil és a szerbiai választás, az izraeli voksolás és az amerikai félidős választás nem ugyanannak a történetnek négy fejezete. Mégis érdemes együtt vizsgálni őket, mert ugyanazokat az alapvető kérdéseket vetik fel. Mennyire elégedettek a választók a fennálló politikai renddel? Képesek-e a kormányok megőrizni a társadalmi támogatottságukat? És ha a választók változást akarnak, milyen politikai erő tudja megszervezni ezt az igényt?

A következő időszakban három lehetséges irány rajzolódik ki.

Az első a demokratikus korrekció. Brazília és Szerbia azt mutatja, hogy a hosszú ideje fennálló politikai dominancia nem feltétlenül végleges. A társadalmi elégedetlenség, a választási mozgósítás és a hitelesnek tekintett alternatíva együtt képes lehet fordulatot előidézni.

A második az autoriter alkalmazkodás. A választási vereség nem feltétlenül szünteti meg a populista politikai mozgalmakat. A vezetők és a pártok újraszerveződhetnek, új témákat emelhetnek napirendre, és a korábbi kudarcot is saját politikai történetük részévé tehetik.

A harmadik a demokratikus kiüresedés veszélye. A választók leválthatják a kormányokat, miközben az új politikai vezetés nem képes javítani az életkörülményeken, helyreállítani az intézményekbe vetett bizalmat vagy mérsékelni a társadalmi megosztottságot. Ebben az esetben a következő választáson ismét vonzóvá válhat egy olyan vezető, aki gyors, radikális és egyszerű megoldásokat ígér.

A demokratikus rendszerek most akkor kerülhetnek tartós előnybe, ha képesek egyszerre biztosítani a politikai szabadságot, a kormányzóképességet és az anyagi biztonságot. Ha e három közül valamelyik tartósan hiányzik, a populista ajánlat újra és újra visszatérhet.

A világpolitika következő fordulata így nem feltétlenül egy új ideológia győzelme lesz. Inkább annak eldőlése, hogy melyik politikai rendszer tud meggyőzőbb választ adni a mindennapi élet problémáira anélkül, hogy közben felszámolná saját demokratikus korlátait.

A végállomás még messze van

A vonat megy, a brazil és a szerbiai eredmény azt jelzi, hogy a populista-autokrata politikai modell nem verhetetlen. Izraelben a választók a biztonság, a politikai felelősség és a kormányzás kérdéseiről döntenek. Amerikában Trump elnökségének politikai korlátai kerülnek előtérbe. Nyugat-Európában pedig a megélhetési elégedetlenség és a radikális jobboldal közötti kapcsolat válhat a következő évek egyik meghatározó kérdésévé.

Mindez azonban még nem jelenti a liberális demokrácia világméretű győzelmét. A populista vezetők továbbra is jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkeznek. A demokratikus ellenzékek pedig gyakran könnyebben egyeznek meg abban, kit nem akarnak hatalmon látni, mint abban, hogy mit tennének helyette.

A liberális demokrácia számára ezért most a legfontosabb feladat annak bizonyítása, hogy a politikai pluralizmus, a jogállamiság és az intézményi ellenőrzés nem a hatékony kormányzás akadálya, hanem annak feltétele.

A budapesti gyors már elindult. A brazil és a szerbiai eredmény alapján más országokban is felszállhatnak rá utasok. De az egyes szerelvények nem feltétlenül ugyanabba az irányba tartanak, és a jegy sem garantálja, hogy mindenki ugyanazon az állomáson akar majd leszállni.

A világpolitikai fordulat tehát lehetséges, de még nem bizonyított. Egyelőre annyi látszik, hogy a választók egyre kevésbé fogadják el a hatalom birtokosainak azt az állítását, hogy rajtuk kívül nincs más politikai lehetőség. Ez már önmagában is változás.

A kérdés most az, hogy a demokratikus alternatívák képesek lesznek-e többet nyújtani a leváltás élményénél. A választási győzelem éjszakáján táncolva-énekelve még könnyű hinni a jövőben. A nehezebb feladat hétfő reggel kezdődött Brazíliában és Szerbiában is. hiszen a populista vezetők veresége nem feltétlenül a populizmus veresége.

Források: Associated Press Euronews; EBESZ/ODIHR megfigyelői jelentése; Reuters összefoglalója; Reuters/Ipsos felmérése; Euronews áttekintése Le Monde október 26-i beszámolója, a https://balk.hu/

Az összeállítás az AI segítségével készült

A Merre ment a budapesti választási gyors? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Dugin célzásai és a Rybar katonai blog Európa-térképe aggasztó üzenetet hordozhatnak. Stefano Bottoni történész Facebook bejegyzése szerint a szabotázsakciók után a társadalmi zűrzavar is a hibrid hadviselés részévé válhat.

„Nothing is sure, but everything is possible” – semmi sem biztos, de minden lehetséges. Stefano Bottoni történész ezzel a mondattal foglalta össze friss figyelmeztetését a nyugat-európai zavargásokról. Szerinte az olyan orosz szereplők, mint Alekszandr Dugin ideológus és a Rybar katonai elemzőblog, nem véletlenszerűen teszik közzé üzeneteiket.

Bottoni különösen aggasztónak tartja a Rybar Európát ábrázoló térképét. Értelmezése szerint az orosz katonai blogoszféra egy része a kontinenst közelgő hadszíntérként kezeli, lakóit pedig ellenségként, akik így legitim célponttá válhatnak. A történész felveti: a káosz lehet az orosz stratégia következő eszköze.

Nem kell minden tüzet Moszkvának meggyújtania

A történész különösen nyugtalanítónak tartja, hogy a zavargásokban politikailag nem feltétlenül motivált fiatalok is részt vesznek, akik kikerülhetnek az ellenőrzés alól. Úgy fogalmaz: ezek a fiatalok akár a saját gyermekeink is lehetnének, mégis úgy mozognak az utcákon, mintha egy hadsereg részei lennének.

Bottoni azt is felveti, hogy Dugin és a Rybar üzenetei alapján a néven nem nevezett legfelsőbb szereplő – feltehetően Vlagyimir Putyin – a korábban feltételezettnél közvetlenebbül is érintett lehet az eseményekben. Ez a történész értelmezése, még nem igazolt tény.

A Rybar október 18-i elemzése egyébként nem állítja, hogy a különböző országok tiltakozásait központilag irányítanák. Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Belgium, Portugália és Ausztria megmozdulásait eltérő helyi problémákhoz – a megélhetési költségekhez, a lakhatáshoz, az oktatáshoz és a közszolgáltatások állapotához – köti. A blog inkább egymást követő nemzeti válságokat valószínűsít, mintsem egységes európai felkelést.

Dugin ezzel szemben a franciaországi zavargásokat a Nyugat hanyatlásának narratívájába illeszti. A Szputnyik Rádióban a tiltakozások terjedéséről és a migrációs politika szerepéről beszélt. Az ilyen értelmezés politikai haszna világos: a valós társadalmi konfliktusok a nyugati modell kudarcának bizonyítékaiként jelennek meg.

A hibrid hadviseléshez azonban nem feltétlenül szükséges minden eseményt külföldről megszervezni. Elég lehet a meglévő törésvonalak mélyítése, a szélsőséges tartalmak terjesztése, a kormányok hitelességének rombolása és az egymással szemben álló társadalmi csoportok közötti bizalmatlanság fokozása.

Mit mond a NATO?

A NATO dokumentumai szerint az orosz hibrid tevékenység valós biztonsági fenyegetés: a szövetség korábban szabotázsakciókra, kiberműveletekre, dezinformációra és más ellenséges tevékenységekre is figyelmeztetett.

A NATO ugyanakkor egyelőre nem minősítette a mostani nyugat-európai zavargásokat orosz irányítású műveletnek. Ehhez konkrét bizonyítékokra lenne szükség: dokumentált finanszírozási vagy szervezeti kapcsolatokra, utasításokra, összehangolt kommunikációra vagy olyan nyomozati eredményekre, amelyek az egyes eseményeket külső szereplőkhöz kötik.

Bottoni Oroszország mellett Katart, Iránt és különféle, államokhoz kötődő nem állami szereplőket is megemlít, mint amelyek érdekeltek lehetnek az európai társadalmak destabilizálásában. Ezt a felvetést is vizsgálni kell, de az érdekazonosság önmagában nem bizonyít együttműködést vagy konkrét beavatkozást.

A legfontosabb különbség tehát az, hogy ki idézi elő a válságot, és ki használja ki. A lakhatási nehézségek, a megélhetési költségek és a közszolgáltatások romlása valós elégedetlenséget szülhet; ezt külső szereplők megpróbálhatják saját céljaikra fordítani.

Bottoni figyelmeztetése nem bizonyíték, hanem komolyan veendő geopolitikai hipotézis. Európának egyszerre kell kezelnie saját társadalmi problémáit és kivizsgálnia az esetleges külföldi beavatkozásokat. A káosz ugyanis akkor is stratégiai előnnyé válhat egy ellenfél számára, ha nem ő gyújtotta meg az első tüzet – elég, ha tudja, hogyan táplálja tovább.

A Európa mint hadszíntér? Bottoni szerint a káosz lehet az orosz stratégia eszköze bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A hét legnagyobb gazdaságpolitikai híre az uniós jogállamisági eljárás lezárása és 4,2 milliárd euró felszabadítása volt, de a költségvetés módosítása és a Fitch figyelmeztetése megmutatta, hogy ez nem helyettesíti a tartós egyensúlyt. Közben a kormány részletesebbé tette az új kata tervét, az Országgyűlés korrigálta az egészségügyi kamarai szabályokat, az új elszámoltatási intézmény pedig teljes vezetéssel kezdheti meg működését.

UNIÓS FORRÁSOK

Lezárult a feltételességi eljárás, 4,2 milliárd euró szabadul fel

Az Európai Unió Tanácsa október 13-án elfogadta az Európai Bizottság javaslatát, és megszüntette a Magyarországgal szembeni jogállamisági feltételességi intézkedéseket. A 2022-ben felfüggesztett 6,3 milliárd euróból 4,2 milliárd ismét hozzáférhető; az Erasmus+ és a Horizont Európa programokban a magyar részvétel újraindításához még a szükséges megállapodásokat is meg kell kötni.

A Bizottság a döntést több mint száz jogszabály-módosítással, az Integritás Hatóság hatásköreinek erősítésével, az összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozati szabályok átírásával, az Európai Ügyészséghez való csatlakozással és a közérdekű vagyonkezelő alapítványi rendszer kivezetésével indokolta. A döntés nem jelenti automatikusan minden korábban visszatartott uniós összeg felszabadítását.

Források: Kormány: lezárult a jogállamisági feltételességi eljárás · Európai Bizottság: javaslat a magyar intézkedések feloldására · Euronews: az EU feloldotta a magyar forráskorlátozások egy részét

KÖLTSÉGVETÉS

A hiánycélt 7,5 százalékra emelnék, a Fitch szerint ez a fő kockázat

Az Országgyűlés előtt lévő módosítás 3,7-ről 7,5 százalékra emelné a 2026-os eredményszemléletű hiánycélt. A javaslat indoklása szerint a választások után átvett költségvetési pálya intézkedések nélkül 8 százalék fölötti hiányt eredményezett volna; a zárószavazást október 19-re tervezik. A Költségvetési Tanács a módosítást véleményezte, de a többéves kiigazítás részletei maradnak a döntő kérdések.

A Fitch Ratings a magyar államadósságot továbbra is BBB, negatív kilátású kategóriában tartja. A hitelminősítő 2026-ra 7,3, 2027-re 5,8 százalékos hiányt vár, és arra számít, hogy az adósságráta 2028-ra 78,1 százalékra nőhet. A Fitch előrejelzése nem tény, hanem kockázati becslés; a tényleges pályát a növekedés, a kamatok és a kormány intézkedései alakítják.

Források: Országgyűlés: a 2026-os költségvetés módosításának javaslata · Költségvetési Tanács: a 2026-os költségvetés módosításának véleményezése · Budapest Business Journal: a Fitch költségvetési és adósságkockázatokról

KISVÁLLALKOZÁSOK

Az új kata szélesebb körnek nyílna meg, de több féket is kapna

A kormány október 15-én ismertette a társadalmi egyeztetés után kialakított kata-tervet. Január 1-jétől mellékállásúak, nappali tagozatos hallgatók és nyugdíjasok is választhatnák, és a kisadózók cégeknek is számlázhatnának. Az éves bevételi határ 22 millió forint lenne; a főállású havi tétel 100 ezer, a mellékállású 50 ezer forint.

Magánszemélynek kiállított számlánál 2027-ben 75 ezer, 2028-tól 100 ezer forintos havi jóváírás csökkentené a tételt. A céges bevétel után 15 százalékos teher járna, amelybe a kata beszámítható; 22 millió forint fölött 40 százalékos különadó maradna. A kormány százezer fölötti kedvezményezetti körrel számol, de a szabályokat még törvénybe kell foglalni.

Források: Kormány: több mint százezer kisadózónak kedvezhet az új kata · G7: az új kata foglalkoztatási és adózási kockázatai · MKIK: kamarai álláspont a kata átalakításáról

EGÉSZSÉGÜGYI ÖNKORMÁNYZAT

Módosítva állították vissza a kötelező kamarai tagságot

Az Országgyűlés október 13-án ismét elfogadta az egészségügyi kamarai törvényt, miután Baka András köztársasági elnök szeptember 30-án megfontolásra visszaküldte. A törvény helyreállítja a kötelező tagságot az orvosok, fogorvosok és más egészségügyi szakemberek számára, és szakmai önigazgatási jogokat ad vissza a kamaráknak.

A parlament az államfő több technikai és jogbiztonsági kifogását beépítette a végleges szövegbe. A Magyar Orvosi Kamara támogatta az önrendelkezés visszaállítását, de a gyakorlatban még el kell választani a szakmai-etikai felügyeletet az állami munkáltatói és finanszírozói jogköröktől.

Források: Telex: módosítva fogadták el az egészségügyi kamarai törvényt · 24.hu: az államfő kifogásai után újratárgyalták a kamarai törvényt · Magyar Orvosi Kamara: közlemény a kamarai törvényről

ELSZÁMOLTATHATÓSÁG

Teljes lett az NVVH vezetése, közben feljelentés született egy 2021-es szerződés miatt

Az Országgyűlés október 13-án titkos szavazással megválasztotta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonfelügyeleti Hatóság három elnökhelyettesét, így az új intézmény teljes vezetéssel kezdheti meg működését. A szervezetnek a jogsértően szerzett közvagyon feltárása, biztosítása és visszaszerzése a feladata; tényleges függetlenségét és eredményességét csak a későbbi ügyek mutatják meg.

A Miniszterelnökség október 14-én feljelentést tett egy 2021-ben, közbeszerzés nélkül kötött, mintegy 2,97 milliárd forint kifizetésével járó tanácsadói szerződés miatt. A tárca szerint a feltárt iratok hűtlen kezelés, költségvetési csalás és hivatali visszaélés gyanúját vetik fel. Ezek kormányzati állítások és nyomozást megalapozó gyanúk, nem bizonyított tények; büntetőjogi felelősségről csak hatósági eljárás és jogerős ítélet dönthet.

Források: Telex: megválasztották az NVVH három elnökhelyettesét · Miniszterelnökség: feljelentés a 2021-es tanácsadói szerződés ügyében · 24.hu: feljelentés a titkosított, milliárdos tanácsadói szerződés miatt

Nagyvilág

A világgazdaság 3 százalék körüli növekedéssel ellenállónak látszik, de az amerikai infláció gyorsulása és a közel-keleti háború terjedése újra megmutatta az energiaárak politikai erejét. Washington orosz dízel előtt nyitott egy szűk csatornát, miközben az EU az ukrajnai szankciós vonalat tartotta. Brüsszel és Peking közben menedzselt kereskedelmi megállapodással próbálja elkerülni az autóipari vámháborút.

VILÁGGAZDASÁG

Az IMF 3,1 százalékos idei növekedést vár, de szűkülnek a tartalékok

Az IMF október 13-i előrejelzése szerint a világgazdaság 2026-ban 3,1, 2027-ben 3,4 százalékkal bővülhet. A globális inflációt az alapforgatókönyv 4,7, majd 4,1 százalékra teszi. Ezek előrejelzések, nem biztos eredmények; a háborúk, a kereskedelmi korlátozások, az adósság és a technológiai beruházási hullám jelentős lefelé mutató kockázatot hordoznak.

Az alaphelyzet kettészakítja a nyerteseket és veszteseket. Az energiaimportőr, a mesterségesintelligencia-beruházási láncból kimaradó országok rosszabb helyzetben vannak, miközben sok kormány költségvetési és monetáris mozgástere szűk. A növekedés tehát nem omlott össze, de egy újabb energiapiaci vagy pénzügyi sokk kezelésére kevesebb tartalék maradt.

Források: IMF: World Economic Outlook, 2026. október · The Guardian: az IMF új világgazdasági előrejelzése

EGYESÜLT ÁLLAMOK

Az infláció 3,7 százalékra gyorsult, főként az energia miatt

Az amerikai fogyasztói árindex szeptemberben 0,6 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz, és 3,7 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest; augusztusban az éves ütem 3,4 százalék volt. A maginfláció 2,6 százalék maradt, miközben az energiaár-index éves növekedése 20,4 százalékra ugrott, a havi drágulásban a benzin játszotta a legnagyobb szerepet.

A Federal Reserve szeptemberben 3,75–4,00 százalékos sávba emelte az irányadó kamatot. Az új adat egyszerre erősíti a szigorúbb politika indokát és mutatja meg, hogy a kínálati eredetű olajsokkot a kamat csak nagy gazdasági áron fékezi. A november 3-i félidős választás előtt a megélhetési költség ismét központi politikai kérdés lett.

Források: Amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal: szeptemberi fogyasztói árak · AP: az amerikai infláció szeptemberben 3,7 százalékra gyorsult · Federal Reserve: a szeptemberi kamatdöntés

UKRAJNA ÉS SZANKCIÓK

Washington orosz dízelre adott engedélyt, az EU kitart a szankciók mellett

Az amerikai pénzügyminisztérium október 9-én általános engedélyt adott meghatározott, orosz eredetű dízelhez kapcsolódó tranzakciókra. A Fehér Ház az ellátási és árnyomás enyhítését várja, bírálói viszont attól tartanak, hogy a kivétel bevételt ad Moszkvának és gyengíti a szankciók egységét. Az engedély jogi ténye világos; piaci és háborús hatásáról egyelőre csak becslések vannak.

Az október 15–16-i Európai Tanács közben megerősítette Ukrajna támogatását, nem ajánlott fel szankcióenyhítést, és új tárgyalási fejezetek megnyitását támogatta. Az uniós vezetők a magas energiaárak rövid távú enyhítéséről és a versenyképességről is tárgyaltak, de a gyors, közös megoldást a tagállami érdekellentétek nehezítik.

Források: Amerikai pénzügyminisztérium: engedély az orosz dízeltranzakciókra · AP: vita az amerikai–orosz dízelmegállapodásról · Európai Tanács: az október 15–16-i ülés következtetései · Európai Tanács: António Costa nyilatkozata Ukrajnáról

KÖZEL KELET

A húszi támadások Szaúd Arábiára és a polgári közlekedésre is kiterjedtek

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa október 15-én elítélte a húszi támadások eszkalációját. A testület közleménye szerint az október 10–11-i, a szaúd-arábiai King Khalid repülőteret érő csapásokban 13 ember meghalt és több mint 300 megsebesült. A húszik jemeni és regionális célpontok, köztük polgári repülési és energetikai infrastruktúra ellen is újabb rakétákat indítottak.

A háborús jelentések részletei és az elkövetői állítások nem minden esetben ellenőrizhetők függetlenül, de a regionális kiterjedés ténye több hivatalos és sajtóforrásból megerősített. Az incidensek a Vörös-tenger, az Ádeni-öböl és az öböl menti légtér biztosításának költségét is növelik.

Források: ENSZ Biztonsági Tanács: közlemény a húszi támadások eszkalációjáról · AP: a közel-keleti háború új regionális frontjai · The Guardian: húszi rakétatámadások Áden térségében

EU ÉS KÍNA

Évi 350 ezer darabnál húznák meg a kínai hibridautó-import határát

Az EU és Kína közös megértése szerint 2026 decemberétől négy évre évi 350 ezer darab körül korlátoznák az Európába irányuló kínai hibrid- és plug-inhibridautó-exportot, a keret évente 6 százalékkal nőhetne. A Kínában gyártott tisztán elektromos autókra továbbra is külön uniós vámok vonatkoznak; a kínai tulajdonú, de Európában gyártó üzemek termékei nem esnének a kvótába.

A megállapodás részleteinek végrehajtását még ki kell dolgozni. Kína szeptemberi személyautó-exportja éves alapon 64 százalékkal, mintegy 919 ezer darabra nőtt, miközben a hazai értékesítés csökkent. Az exportnyomás tehát tartós, és az európai gyártásra való átállás stratégiai értéke tovább nő.

Források: Európai Bizottság: közös nyilatkozat a kínai hibridautó-exportról · AP: évi 350 ezer darabos korlát a kínai hibrid autókra · The Guardian: az EU–Kína autóipari megállapodás részletei

A jövő hét három kérdése

1. Elfogadja-e az Országgyűlés október 19-én a 7,5 százalékos hiánycélt, és bemutat-e a kormány hiteles, többéves adósságcsökkentési pályát?

2. A közel-keleti támadások tovább drágítják-e az energiát és a szállítást, vagy sikerül biztosítani a fő tengeri és légi útvonalakat?

3. Washington kiszélesíti-e az orosz energiahordozókra adott kivételeket, vagy a kongresszusi és európai nyomás visszaszorítja a dízelmegállapodást?

Szerkesztői megjegyzés

A HÉT az elmőlt 168 óra fontos politikai-gazdasági eseményeiből válogat. A szöveg a 2026. október 16-án 16.45-ig nyilvánosan elérhető információk alapján készült. A folyamatban lévő büntető-, bírósági, diplomáciai és intézményi ügyeknél külön kezeli a bizonyított tényeket, a hatósági vagy politikai állításokat, a sajtó értesüléseit és a szerkesztői értelmezést.

Az összeállítás az AI segítségével készült.

A A HÉT bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

https://www.facebook.com/plugins/video.php?height=476&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Freel%2F1481858035001725%2F&show_text=false&width=267&t=0

Az uniós csúcs migrációs vitájával kapcsolatban a kormányfő kiemelte: mára mindenki látja, hogy a korábbi elhibázott, megengedő politika nem folytatható, mert a tömeges migráció súlyos társadalmi, gazdasági és biztonsági kockázatot jelent Európa-szerte. Közölte: Magyarország képviseletében a legszigorúbb fellépést sürgető tagállamok, a visegrádi négyek, valamint Olaszország, Dánia és Belgium álláspontját támogatta.

Elmondása szerint a vitában teljességgel elfogadhatatlannak nevezte, hogy Magyarországnak napi egymillió euró büntetést kell fizetnie azért, mert védi a saját és Európa külső határait. Arról tájékoztatott, hogy mind a tagállamoktól, mind az Európai Bizottság vezetőjétől ígéretet kapott a vonatkozó uniós bírósági ügy rendezésére.

Szavai szerint az uniós csúcsértekezlet „legkeményebb és leghosszabb vitáját” az Európai Unió versenyképességét veszélyeztető energiapolitika váltotta ki. Egyre többen érzik, hogy a jelenlegi szabályozás a jövőben vállalhatatlan terheket róna nem csak az európai iparra és a vállalkozásokra, hanem a lakosságra is.

„Ez számunkra, a visegrádi négyek és sok más tagország számára nem elfogadható. Órákig tartó kemény vitában, széleskörű koalíció részeként, a V4 tagállamokkal, Olaszországgal és Görögországgal közösen sikerült elérnünk, hogy az Európai Unió újraértékelje az elfogadott szabályozás társadalmi és gazdasági hatásait” – mondta Magyar Péter, majd hozzátette: ez egy rendkívül fontos áttörés a magas energiaárak elleni küzdelemben.

Emlékeztetett: a csúcstalálkozó pénteki napján négyszemközt tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és ennek során – mint kiemelte – üdvözölte a Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak erősítéséről létrejött politikai megállapodást. Az ukrán elnöknek megerősítette:

A kölcsönös bizalom helyreállításának első lépéseként Magyarország nagyra értékeli, hogy a megállapodás alapján Ukrajna parlamentje elfogadta a kisebbségi oktatási törvényt, valamint azt, hogy az ukrán fél azonnal megkezdte ennek végrehajtását.

„Megköszöntem az ukrán parlament szeptemberi határozatát, amelyben elismerték, hogy 1944 és 1946 között a kényszermunkára hurcolással és a tömeges deportálással bűncselekményeket követtek el a kárpátaljai magyarok ellen„. Az ukrán elnökkel megállapodott abban, hogy miniszteri szinten folytatják a két ország közötti egyeztetéseket, és kiemelt figyelmet fordítanak a kisebbségek helyzetének további javítására – mondta.

„Egyetértettünk abban, hogy mindkét ország érdeke a politikai és gazdasági kapcsolatok új alapokra helyezése” – jelentette ki, majd hozzátette: teljes szolidaritásáról biztosította az ukrán elnököt a hazája ellen közel öt éve tartó, „embertelen orosz agresszió miatt”.Magyarország kész minden lehetséges diplomáciai eszközzel segítséget nyújtani egy mielőbbi tűzszünet és egy tartós béke megteremtéséhez – emelte ki.

Beszámolt arról is, hogy az európai csúcs alkalmával tárgyalt az Európai Néppárt (EPP), valamint a „szigorúbb uniós bevándorlási szabályokat szorgalmazó” tagállamok vezetőivel. Ezek során egyértelművé tette, hogy Magyarország csak abban az esetben fogadja el decemberben az unió új hétéves költségvetését, ha Magyarország minden neki járó fejlesztési forrást megkap, és semmivel sem csökken a közös agrárpolitikára és a kohéziós fejlesztésekre allokált uniós forrás.

„Fontos, érdemi uniós csúcson vagyunk túl, amelyen kiderült, hogy vétózás nélkül, valódi szövetségek építésével az eddigieknél sokkal jobban tudjuk képviselni a magyar emberek és a magyar vállalatok érdekét” – mondta Magyar Péter, majd arról tájékoztatott, hogy szombaton a Tisza-kormány miniszterei folytatják a 2027-es magyar költségvetés véglegesítését.

A EU-csúcs – nagy viták a költségvetésről és a migrációról bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

I. Magyarország – parlamenti döntések és közélet

1. Elfogadta a parlament a gyermekvédelmi törvénycsomagot

Az Országgyűlés kedden 139 igen és 51 nem szavazattal fogadta el a gyermekek védelmét megerősítő jogszabályt, amely szigorítja a káros tartalmakra vonatkozó szabályokat, és gyorsított helyzetfelmérést ír elő a kórházban maradt gyermekek ügyében. A Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk ellenezte az előterjesztést, amelynek egyes rendelkezéseit a kormánypártok az LMBTQ-tartalmak oktatási megjelenésével kapcsolatos kifogásokkal bírálták.

2. Megválasztották a vagyonvisszaszerzési hivatal három elnökhelyettesét

Az Országgyűlés kedden Ötvös Károlyt, Gellért Károly Árpádot és Terhes Tibor Dávidot választotta meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökhelyetteseinek. Mindhárom jelölt 139 szavazatot kapott; a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk képviselői nem vettek részt a szavazásban.

3. Csak a Mi Hazánk jelöltje jutott be a Médiatanácsba

A parlament 189 igen szavazattal megválasztotta Radetzky Andrást a Médiatanács tagjává, miközben a Fidesz és a KDNP jelöltjei ismét nem kaptak többséget. A két elutasított jelölt helyett új személyeket kell állítani, a szavazás után pedig a két párt képviselői kivonultak az ülésteremből

4. Újra elfogadták az orvosi kamarai szabályok módosítását

A képviselők 138 igen és 50 nem szavazattal ismét elfogadták az egészségügyi szakmai kamarákról szóló, az államfő által megfontolásra visszaküldött törvénymódosítást. A változtatás a kamarai tagfelvétel határidejét és a folyamatban lévő etikai eljárások szabályait is rendezi, miközben a kamarai vezetők mandátumkorlátozása változatlan maradt.

5. Nem függesztették fel Gurzó Mária és Toroczkai László mentelmi jogát

Az Országgyűlés mindkét képviselő esetében a mentelmi jog fenntartása mellett döntött a magánvádas ügyekben kezdeményezett eljárások kapcsán. Mindketten felszólalásukban a felfüggesztést kérték, de a képviselők a mentelmi bizottság javaslatát követték.

6. Év végéig literenként 25 forinttal nő a fuvarozók jövedékiadó-kedvezménye

Az Országgyűlés döntése alapján mintegy 12 ezer közúti fuvarozó részesülhet nagyobb adókedvezményben az üzemanyagköltségek emelkedése miatt. A többletkedvezmény az év végéig érvényes.

7. A költségvetési hiánycél 7,5 százalékra emelkedhet

A parlament elfogadta a 2026-os költségvetés módosításához benyújtott összegző javaslatot, amely a kiadási főösszeget 49 025 milliárd, a bevételi főösszeget 41 915 milliárd forintra, a hiányt pedig 7110 milliárd forintra emelné. A módosítás a GDP-arányos hiánycélt 3,7-ről 7,5 százalékra változtatná, a gazdasági növekedési előrejelzést pedig 4,1-ről 2 százalékra mérsékelné; a végszavazásra később kerül sor.

II. Külpolitika – háborúk, diplomácia, biztonság

8. Újabb támadás érte a rijádi repülőteret, Szaúd-Arábia megtorlásra készül

A szaúdi főváros nemzetközi repülőterét további támadások érték a húszi felkelők részéről; a hétfői incidensben a szaúdi hatóságok szerint egy ember meghalt, tizenegy megsebesült. A támadások nyomán tovább nőtt a félelem attól, hogy a jemeni konfliktus átterjedhet az Öböl menti energetikai és közlekedési infrastruktúrára is.

9. Légicsapások Jemenben, a húszik megtorlással fenyegetőznek

A Szaúd-Arábia vezette koalíció kedden a húszik ellenőrizte jemeni főváros, Szanaa egyes területeinek kiürítésére szólította fel a lakosságot, majd újabb légicsapásokat hajtott végre. A húszi vezetés súlyos válaszlépéseket helyezett kilátásba, és a szaúdi energetikai létesítményeket is fenyegette.

10. Irán veszélyezteti az olajszállítást a Hormuzi-szorosban

Az amerikai Institute for the Study of War elemzése szerint Iránhoz köthető erők olyan kereskedelmi hajókat is célba vehetnek, amelyek a Hormuzi-szoros térségében hajók közötti olajátrakodást végeznek. A világ olajkereskedelmének egyik kulcsfontosságú útvonalán kialakuló bizonytalanság újabb ellátási zavarokat és tartósan magas energiaárakat okozhat.

11. Washington szerint érvényben van az orosz–ukrán energetikai tűzszünet, Kijev újabb támadásokról számol be

Donald Trump amerikai elnök azt állítja, hogy fennáll az energetikai létesítmények elleni támadásokat korlátozó megállapodás, miközben Ukrajna újabb orosz csapásokról jelentett, köztük egy kijevi lakóépületet ért dróntámadásról. A két fél eltérő közlései és a folytatódó harcok azt jelzik, hogy a tűzszünet tényleges betartatása továbbra is bizonytalan.

12. Washington és Moszkva tárgyalásai az orosz dízel amerikai értékesítéséről is szólhatnak

A Reuters értesülése szerint Donald Trump megbízottai egy olyan lehetőségről is egyeztettek ukrán tisztviselőkkel, amely megnyithatná az utat az orosz dízelüzemanyag amerikai értékesítése előtt, és a szélesebb béketárgyalások előmozdítását szolgálhatná. A Kreml kedden ugyanakkor azt közölte, hogy nem lát közvetlen kapcsolatot az esetleges üzlet és az ukrajnai béketárgyalások között.

13. Két hajót drónok találtak el a Fekete-tengeren

Bulgária miniszterelnöke szerint két hajót ért dróntámadás a Fekete-tengeren, és az egyik elsüllyedt. Az eset részleteiről, a hajók eredetéről és rakományáról egyelőre nem adtak teljes körű tájékoztatást.

14. A brit hírszerzés szerint Oroszország és Irán fokozza a hibrid műveleteket

A brit belső hírszerzés vezetője kedden arra figyelmeztetett, hogy Oroszország és Irán egyre intenzívebb hibrid műveleteket folytat Nagy-Britannia ellen. A fenyegetések a hagyományos kémkedés mellett a kibertámadásokra, a befolyásolási műveletekre és a kritikus infrastruktúra veszélyeztetésére is kiterjedhetnek.

III. Gazdaságpolitika – világgazdaság, energia, pénzügyi piacok

15. IMF: a mesterségesintelligencia-boom megtorpanása a világgazdaságot is megrázhatja

A Nemzetközi Valutaalap kedden közzétett előrejelzése 3,1 százalékos globális növekedést vár 2026-ra, de figyelmeztetett, hogy az AI-beruházások megtérülésével kapcsolatos csalódás, a növekvő államadósság és a közel-keleti háború együttesen komoly kockázatot jelent. Ha az AI-beruházások hirtelen visszaesnek, az IMF számításai szerint a globális GDP 2028-ra 1,1 százalékkal lehet alacsonyabb a kedvezőbb forgatókönyvhöz képest.

16. Az euróövezet növekedése jóval elmaradhat a világgazdaságétól

Az IMF 2026-ra 1,1 százalékos gazdasági bővülést jelez előre az euróövezetben, szemben a globális gazdaság 3,1 százalékos növekedésével. Az energiaköltségek, a geopolitikai bizonytalanság és a világgazdasági kereskedelem kockázatai továbbra is fékezik Európa teljesítményét.

17. Enyhén csökkent az olaj ára, de a Hormuzi-szoros továbbra is kockázati tényező

A Brent nyersolaj hordónkénti ára kedden 105,98 dollárra mérséklődött, miközben az amerikai WTI 93,74 dollár körül mozgott. Az árcsökkenést az orosz dízelexport esetleges bővülésének reménye segítette, de az Öböl térségében zajló támadások és az olajszállítási útvonalak veszélyeztetettsége továbbra is bizonytalanságot okoz.

18. Az OPEC+ jelentősen növelte a kitermelést szeptemberben

Az olajexportáló országok és partnereik napi átlagos kitermelése szeptemberben 900 ezer hordóval, 39,07 millió hordóra emelkedett az OPEC adatai szerint, elsősorban a szaúdi termelés növekedése miatt. A kínálat bővülése enyhítheti az árnyomást, de nem feltétlenül ellensúlyozza a közel-keleti konfliktus miatt kialakuló szállítási zavarokat.

19. Japánban 6,8 százalékkal emelkedtek a nagykereskedelmi árak

A japán nagykereskedelmi árak szeptemberben 6,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, ami továbbra is jelentős inflációs nyomást jelez. A fejlemény erősíti a várakozásokat, hogy a japán jegybank a közeljövőben ismét kamatot emelhet.

20. A befektetők az amerikai inflációs adatokra és a Fed kamatpolitikájára figyelnek

A deviza- és kötvénypiacokon a befektetők azt mérlegelik, hogy az infláció és a geopolitikai feszültségek miként befolyásolhatják az amerikai jegybank következő döntéseit. A magasabb kamatok visszafoghatják a fogyasztást és az olajkeresletet, miközben drágítják a vállalatok és az államok finanszírozását.

21. A magyar költségvetésben 7110 milliárd forintra nőhet a hiány

A kedden elfogadott összegző módosító javaslat szerint a 2026-os költségvetés hiánya a korábban tervezett 4218 milliárdról 7110 milliárd forintra emelkedhet, miközben a GDP-arányos hiánycél 7,5 százalékra változna. A végleges parlamenti döntés még hátravan, de a számok már most jelentős költségvetési kiigazítási kényszert jeleznek.

A nap három legfontosabb tanulsága

• Magyarországon: a parlamenti döntések egyszerre érintik a gyermekvédelmet, a médiarendszer személyi összetételét, az orvosi kamarát és az állami vagyon visszaszerzésének intézményrendszerét.
• A nemzetközi politikában: a közel-keleti konfliktus már nem csupán katonai és diplomáciai kérdés, hanem közvetlen veszélyt jelent az energiakereskedelemre és a tengeri szállításra is.
• A világgazdaságban az AI-beruházások megtérülése, a magas államadósság és az energiapiaci bizonytalanság egyre szorosabban összefüggő kockázatot alkot.

A Hírösszefoglaló – 2026. október 13., kedd bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A döntés hosszú hónapok kitartó magyar-ukrán tárgyalásainak eredménye. A kárpátaljai magyar közösség képviselőinek bevonásával azért dolgoztunk, hogy megfelelő jogi garanciák biztosítsák a magyar gyermekek anyanyelvű oktatását és a magyar iskolák működését” – írta bejegyzésében a magyar diplomácia vezetője.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X-en közzétett üzenetében kiemelte az oktatási törvény hétfői módosítását, aminek fontosságát hangsúlyozva azt írta: elfogadása az EU legjobb gyakorlataival összhangban biztosítja Ukrajnában az európai nemzeti kisebbségek jogait ezen a területen. Közölte: erre Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak első fejezete szerinti kötelezettségvállalásainak megfelelően került sor, tehát – fogalmazott – „teljesítjük vállalásainkat”.

Tájékoztatása szerint kedden az EU várhatóan hivatalosan is döntést hoz a tárgyalások belső piacról szóló második és a versenyképességről szóló harmadik fejezetének megnyitásáról.

Az előterjesztést 266 képviselő szavazta meg a 450 fős törvényhozásban. A törvény elfogadása elősegíti az Ukrajnával folyó európai uniós csatlakozási tárgyalások második és harmadik klaszterének megnyitását, miután a múlt héten Magyarország jelezte, hogy ha az ukrán parlament jóváhagyja a nemzetiségi kisebbségek oktatásának kiterjesztéséről szóló jogszabályt, nem emel akadályt az Ukrajnával folyó európai uniós tárgyalások újabb, egyelőre technikai jellegű szakaszának megkezdése elé.

Az Ukrinform törvényismertetése szerint a módosítások az iskolai oktatást, az oktatási dokumentumok kiállítását, a külső értékelések lebonyolítását, valamint az oktatási intézmények különleges jogállásának megőrzését érintik.

Az oktatás nyelve továbbra is az ukrán marad, ugyanakkor azokban az iskolákban, ahol Ukrajna valamely őshonos népének vagy az EU valamely hivatalos nyelvét beszélő nemzeti kisebbségnek a nyelvén oktató osztályok működnek, garantálják az adott nyelv használatának jogát az államnyelv mellett az oktatás során, valamint a tanulók és az oktatási folyamat más résztvevői közötti kommunikációban az intézmény épületében és területén. A törvény lehetővé teszi, hogy az iskolák, ahol a tanulók több mint 50 százaléka valamely, az EU-ban hivatalos nyelvnek számító nemzeti kisebbségi nyelven tanul, nemzetiségi oktatási intézményi státuszt kaphat.

A Az ukrán parlament elfogadta a kisebbségi nyelveken folyó oktatásról szóló törvényt (frissült) bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A kormány ezen a héten egyszerre nyúlt hozzá a leggazdagabbak, a kisvállalkozók és a különleges adózású foglalkozások terheihez. A szeptemberi államháztartási adat jobb lett a tavalyinál, az ipar látványosan gyorsult, a kiskereskedelem viszont havi alapon megtorpant. Budapest pénzügyi mentőövet kapott szigorú feltételekkel, miközben a miniszterelnök saját kérésére felfüggesztett mentelmi joga után gyanúsítottként tett vallomást.

ADÓPOLITIKA

Vagyonadó, szélesebb kata és szűkebb sportolói kedvezmény jöhet

A kormány október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátotta adócsomagját. Az egymilliárd forint feletti vagyonrész után évi 1 százalék, a 100 milliárd feletti részre 1,5 százalék vagyonadót tervez; az adóalapba a külföldi és vagyonkezelésbe adott eszközök, ingatlanok, befektetések és társasági részesedések is beleszámítanának. A kormány 15–25 ezer érintettel és évi mintegy 200 milliárd forint bevétellel számol, de a törvény még nem végleges.

A katát 2027-től ismét választhatnák mellékállásúak, nyugdíjasok és egyetemisták, és cégeknek is számlázhatnának. A főállású havi tétel 100 ezer, a mellékállású 50 ezer forint lenne, a bevételi határ 22 millióra nőne. Az ekhónál a sportolók 500 milliós felső határa visszaállna az általános 60 millióra. A szakértői vita fő kérdése a cégrészesedések valós értékelése, az adóelkerülés és a bújtatott foglalkoztatás kockázata.

Miért fontos? Az adócsomag egyszerre szociálpolitikai és növekedési kísérlet. A sikerét nem a meghirdetett kulcsok, hanem a végrehajthatóság, a jogbiztonság és az dönti el, hogy a tőke menekülése, az átstrukturálás és a kata újbóli visszaélésszerű használata mennyit vesz el a remélt bevételből.

Források: Kormány: a vagyonadó, a kata és az ekho tervezett szabályai · Telex: a vagyonadó bevételi és végrehajtási kérdései · 24.hu: a Pénzügyminisztérium indoklása az adócsomagról

ÁLLAMHÁZTARTÁS

Jobb a szeptember, de az éves költségvetési teher továbbra is nagy

A központi alrendszer szeptemberi hiánya 92,8 milliárd forint volt, 210,4 milliárddal kisebb az egy évvel korábbinál. Az első kilenc hónap halmozott egyenlege azonban mínusz 5261,9 milliárd forint. Ebből 2186,9 milliárdot az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközhöz kapcsolódó, augusztusi előfinanszírozás okozott; nélküle a kilenchavi hiány 3075 milliárd, 253,7 milliárddal kedvezőbb a tavalyinál.

A havi javulásban egyszeri és időzítési hatások is voltak: a fejezeti kezelésű kiadások 61 százalékkal estek, a közüzemi támogatások 154 milliárddal maradtak el a tavaly szeptemberitől. Ugyanakkor a szeptemberi kamatkiadás 91,6 milliárddal nőtt, miközben kilenc hónap alatt 726 milliárddal csökkent. A Pénzügyminisztérium maga is hangsúlyozta, hogy egyetlen hónap nem alkalmas végső mérlegre.

Miért fontos? A kedvező havi adat fontos, de nem oldja fel a 2027-es költségvetés dilemmáját: új adó- és szociális ígéretek mellett tartós kiadási fegyelem kell. A hitelességhez a kormánynak világosan el kell választania az uniós előfinanszírozást a strukturális hiánytól, és meg kell mutatnia a többéves pályát.

Források: Pénzügyminisztérium: a szeptemberi költségvetési gyorstájékoztató · Telex: 92,8 milliárd forint volt a szeptemberi hiány · 24.hu: a kilenchavi költségvetési egyenleg háttere

KONJUNKTÚRA

Az ipar 8,7 százalékkal nőtt, a boltok forgalma havi alapon csökkent

A KSH első becslése szerint augusztusban az ipari termelés éves alapon 8,7, júliushoz képest 1,0 százalékkal bővült. A növekedést elsősorban a járműgyártás és az elektronikai-optikai ipar húzta; a feldolgozóipari alágak többségében ugyanakkor visszaesett a kibocsátás. Január és augusztus között az ipar összesen 3,4 százalékkal teljesített jobban a tavalyinál.

A kiskereskedelem volumene 2,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, de júliushoz képest 0,7 százalékkal csökkent. A nem élelmiszer-forgalom 5,0, az üzemanyag-értékesítés 3,1, az élelmiszer-kiskereskedelem csak 0,5 százalékkal nőtt. Közben az ipari termelői árak egy hónap alatt 2,9, éves alapon 4,8 százalékkal emelkedtek.

Miért fontos? A termelés gyorsulása biztató, de két ágazat koncentrált teljesítménye még nem széles alapú fellendülés. A havi kiskereskedelmi visszaesés és a termelői árak ugrása azt jelzi, hogy a fogyasztási lendület törékeny, az energia- és alapanyagdrágulás pedig hamarosan a fogyasztói árakba is átszivároghat.

Források: KSH: ipari termelés, 2026. augusztus, első becslés · KSH: kiskereskedelem, 2026. augusztus · KSH: ipari termelői árak, 2026. augusztus

BUDAPEST

Százhúszmilliárdos megállapodás zárja le a pénzügyi háborút

A kormány és a főváros megállapodása szerint Budapest egyszeri 120 milliárd forintos támogatást kap a szolidaritási hozzájárulás, a tartozások és más kötelezettségek rendezésére, cserébe eláll a kapcsolódó perektől. A hozzájárulás 2027-es szabályait enyhítik, a fővárosnak viszont legalább 20 milliárd forinttal kell csökkentenie működési kiadásait, és pénzügyminiszteri költségvetési felügyelő követi majd a gazdálkodását.

A csomag része a parkolási rendszer átalakítása: a bevételek fővárosi útalapba kerülnének, amit útfelújításra fordítanak. Ez több kerületben tiltakozást váltott ki; Józsefváros 1,5 milliárd forintos kieséstől tart. A kormány szerint a felügyelő nem veszi át az önkormányzat döntési jogát, de a pontos jogosítványok és az új bevételmegosztás részletei még kulcskérdések.

Miért fontos? A megállapodás megszünteti a közvetlen fizetésképtelenségi veszélyt, és példát adhat a kormány–önkormányzat együttműködésre. Ugyanakkor a pénzügyi kontroll, a kerületi autonómia és a parkolási bevételek elosztása új politikai konfliktusokat teremthet, ha a szabályok nem lesznek átláthatók.

Források: Kormány: a Budapesttel kötött pénzügyi megállapodás · Telex: 120 milliárd forint és új budapesti parkolási rendszer · 24.hu: költségvetési felügyelőt kap a főváros · Telex: kerületi vita a parkolási bevételekről

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

Gyanúsítottként hallgatták ki Magyar Pétert az Ötkert-ügyben

A Központi Nyomozó Főügyészség október 7-én lopás vétségének gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki Magyar Péter miniszterelnököt. Az ügyészségi állítás szerint 2024. június 21-én egy budapesti szórakozóhelyen elvette egy őt videózó férfi telefonját, majd a Dunába dobta. A kihallgatásra azután kerülhetett sor, hogy az Országgyűlés 139 igen szavazattal felfüggesztette Magyar mentelmi jogát.

A miniszterelnök vallomást tett, tagadta a lopást, és nem emelt panaszt a gyanúsítás ellen. Védői szerint a cselekmény jogi minősítése vitatható; Magyar politikai provokációról és aránytalan nyomozati ráfordításról beszél. Az ügyészség közlése és Magyar védekezése egymással versengő állítások: bűnösségről csak jogerős bírósági ítélet dönthet.

Miért fontos? Az ügy egyszerre teszteli a miniszterelnök korábbi mentelmi ígéretét és az ügyészség pártatlanságát. A demokratikus mérce nem az, hogy indulhat-e eljárás a kormányfő ellen, hanem az, hogy az bizonyítékokra, arányosságra és politikai befolyástól mentes döntésekre épül-e.

Források: Telex: gyanúsítottként hallgatták ki Magyar Pétert · 24.hu: Magyar Péter beszámolója a kihallgatásról · Index: az Ötkert-ügyben hallgatták ki a miniszterelnököt

Péntek este a világban

A közel-keleti háború ezen a héten újra megmutatta, mennyire gyorsan változik katonai döntéssé az olajár és választási üzenetté a diplomácia. Ukrajnában az orosz légiháború a tél előtt az energiainfrastruktúrát támadja, Németország új pénzzel válaszol. A béke-Nobel és az ICC elleni amerikai szankciók ugyanazon a napon két ellentétes üzenetet küldtek a nemzetközi jogról, miközben az EU és Kína kereskedelmi fegyverszünetet keres, az IMF pedig az adósság és a mesterséges intelligencia kettős kockázatára figyelmeztet.

IRÁN ÉS AZ OLAJPIAC

Trump november 3-ig felfüggeszti az újabb amerikai csapásokat

Donald Trump október 8-án azt közölte, hogy az Egyesült Államok a november 3-i félidős választás előtt nem indít újabb katonai csapást Irán ellen. Az elnök produktív közvetett tárgyalásokról beszélt, de továbbra is nyitva hagyta a választás utáni eszkaláció lehetőségét. A júniusi ideiglenes tűzszünet heteken belül összeomlott, a Hormuzi-szoros forgalma pedig jóval a háború előtti szint alatt maradt.

Az amerikai haditengerészet tanker-kíséretei és az öböl menti kerülő vezetékek javították a szállítást, Irán viszont újabb hajókat támadott. A Brent pénteken 102,5 és 104 dollár között ingadozott, a tízéves amerikai kötvényhozam 5,26 százalék körül járt, 2002 óta nem látott szinten. A G7 energiabiztonsági fellépése enyhítheti a hiányt, de a katonai kockázatot nem szünteti meg.

Miért fontos? Trump ígérete rövid távú politikai és piaci tűzszünet, nem békemegállapodás. Az olajár továbbra is a Hormuzi-szoros biztonságától és az amerikai–iráni tárgyalásoktól függ; a tartósan száz dollár feletti Brent inflációt, magas kamatot és gyengébb növekedést exportál a világba.

Források: AP: Trump november 3-ig nem indít újabb csapást Irán ellen · AP: olajár és kötvényhozamok mozgatták a piacokat · G7: vezetői nyilatkozat az energiabiztonságról

UKRAJNA

Több mint ötven halott három nap alatt, Németország új csomagot ad

Az orosz drón-, rakéta- és siklóbomba-csapások három nap alatt több mint ötven ember halálát okozták Ukrajnában. Csütörtökön egy buszmegálló mellett becsapódó bomba harminc embert ölt meg, szerdán pedig huszonketten, köztük öt gyermek halt meg Prilukiban. Pénteken Zaporizzsjában, Ivano-Frankivszkban és a kijevi régióban is voltak halálos támadások. Az adatokat ukrán hatóságok közölték; a háborús körülmények között a részletek folyamatosan változhatnak.

Friedrich Merz kijevi látogatásán több mint 1,3 milliárd eurós német csomagot jelentett be: mintegy egymilliárdot hosszú hatótávolságú fegyverekre, drónokra és műholdas technológiára, 350 milliót energiaellátásra szánnak. A két ország tizenöt, összesen 8,5 milliárd eurós biztonsági és ipari megállapodást is kötött.

Miért fontos? A tél közeledtével az energiainfrastruktúra és a légvédelem lett a háború egyik döntő frontja. A német segítség csak akkor változtat a helyzeten, ha gyorsan érkezik és valóban csökkenti a ballisztikus rakéták, siklóbombák és sugárhajtású drónok pusztító fölényét.

Források: AP: több mint ötven halott három nap orosz csapásaiban · AP: Németország újabb 1,3 milliárd eurós ukrajnai csomagja · Német kormány: Friedrich Merz kijevi látogatása

NEMZETKÖZI JOG

Navi Pillay béke-Nobelje és az ICC elleni amerikai szankció ugyanazon a napon

A Norvég Nobel-bizottság október 9-én Navi Pillay dél-afrikai jogásznak ítélte a békedíjat a béke és a nemzetközi jog előmozdításáért. Pillay volt az ENSZ emberi jogi főbiztosa, a Ruandai Nemzetközi Törvényszék bírája és a Nemzetközi Büntetőbíróság tagja; pályája a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények személyes felelősségét erősítette.

Néhány órával később az Egyesült Államok új, széles körű szankciókat jelentett be az ICC ellen. Washington szerint a bíróságnak nincs joghatósága amerikai és izraeli állampolgárok fölött beleegyezésük nélkül; az ICC és jogvédők szerint a fellépés a független igazságszolgáltatást próbálja megbénítani. A két álláspont politikai és jogi vita, nem lezárt ténykérdés.

Miért fontos? A nap szimbolikája aligha lehetne erősebb: miközben a Nobel-bizottság a nemzetközi elszámoltathatóságot jutalmazta, az Egyesült Államok ugyanennek az intézményi rendszernek a működését korlátozta. A tét az, marad-e gyakorlati ereje az egyetemes jogelveknek nagyhatalmi ellenállás esetén.

Források: Nobel-bizottság: Navi Pillay kapta a 2026-os békedíjat · Amerikai külügyminisztérium: új szankciók a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen · The Guardian: a Nobel-díj és az ICC elleni amerikai fellépés

EU ÉS KÍNA

Kereskedelmi megértés a hibrid autókról, a nagy egyensúlytalanság maradt

Az Európai Unió és Kína október 8–9-i tárgyalásán megértésre jutott a hibrid autók kereskedelméről, és folytatja az egyeztetést egyes vámok csökkentéséről. A nyilvános közlések kevés részletet tartalmaznak; a következő videós találkozót januárra, a személyes fordulót márciusra tervezik. Az unió kézzelfogható kínai piacnyitást és kiegyensúlyozottabb kapcsolatot vár.

A kínai árutöbblet az EU-val szemben tavaly 360 milliárd euró volt, 2026 áprilisa és júliusa között az uniós hiány 103,34 milliárd euróra nőtt. Brüsszel korlátozta a kínai elektromos autók és akkumulátorok behozatalát, Peking pedig európai vegyipari termékek ellen indított vizsgálatot, és a fejlett chipgyártó berendezések exportkorlátozásának feloldását sürgeti.

Miért fontos? A megállapodás megakadályozhatja a gyors vámháborút, de nem oldja meg az európai autóipar versenyképességi gondját. A tartós rendezéshez kínai piacnyitás, kiszámítható támogatási szabályok és európai technológiai beruházás kell, nem pusztán új importkvóta vagy tarifa.

Források: AP: az EU és Kína megértésre jutott a hibrid autókról · Európai Bizottság: EU–Kína kereskedelmi és beruházási konzultáció · Európai Bizottság JRC: kínai autók az uniós piacon

VILÁGGAZDASÁG

Az IMF szerint az adósság és az MI-boom együtt növeli a pénzügyi kockázatot

Kristalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója az október 12–18-i bangkoki éves közgyűlés előtt gyorsabb adósságcsökkentést, az egyenlőtlenségek mérséklését és a mesterséges intelligencia szigorúbb szabályozását sürgette. A magas kamatok miatt a szegény országoknak egyre gyakrabban kell választaniuk a szociális kiadások és az adósságszolgálat között, miközben az Egyesült Államok, Japán és Németország adósságterhei is nőnek.

Az MI-adatközpontokba irányuló beruházási hullám támogatja a növekedést és a vállalati profitokat, de energiaigénye inflációs nyomást okoz. Georgieva szerint veszélyes rés keletkezhet a gyors tőkekiadások és a később érkező termelékenységi haszon között; ha a bevételek csalódást okoznak, a magas vállalati tőkeáttétel és az amerikai részvények globális koncentrációja szélesebb sokkot válthat ki.

Miért fontos? Az MI már nem külön technológiai történet, hanem költségvetési, energia- és pénzügyi stabilitási kérdés. A jövő heti IMF–Világbank-ülés valódi próbája az lesz, hogy a figyelmeztetésből lesz-e adósságrendezés, energiafinanszírozás és közös szabályozási minimum.

Források: IMF: Kristalina Georgieva október 7-i beszéde · AP: az IMF adósság- és MI-kockázatokra figyelmeztet · IMF: a 2026. októberi világgazdasági előrejelzés programja

A jövő hét három kérdése

1. Mennyit változik a vagyonadó és a kata tervezete a társadalmi egyeztetésen, és hitelesen beépíthető-e a 2027-es költségvetésbe a remélt bevétel?
2. Kiderül-e, milyen jogkörrel dolgozik Budapest költségvetési felügyelője, és megállapodnak-e a fővárosi kerületek a parkolási bevételek új elosztásáról?
3. Az IMF–Világbank bangkoki ülése és az október 15–16-i EU-csúcs ad-e közös választ az adósság, az ukrajnai tél és a közel-keleti energiaválság hármas nyomására?

A „Péntek este” a hét fontos politikai-gazdasági eseményeiből válogat. A szöveg a 2026. október 9-én 16.45-ig nyilvánosan elérhető információk alapján készült. A folyamatban lévő büntető-, bírósági, diplomáciai és intézményi ügyeknél külön kezeli a bizonyított tényeket, a hatósági vagy politikai állításokat, a sajtó értesüléseit és a szerkesztői értelmezést. Az összeállítás az AI segítségével készült.

A A hét péntek este bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A háború lezárása és Oroszország további politikai fejlődése elválaszthatatlan egymástól – írja a New Eastern Europe friss elemzésében Sviat Hnizdovskyi és Valerii Pekar. A szerzők szerint illúzió azt gondolni, hogy az Ukrajna elleni háború után egyszerűen vissza lehet térni a korábbi orosz–nyugati kapcsolatokhoz. A világ erőviszonyai megváltoztak, és maga az Oroszországi Föderáció sem maradhat változatlan.

A szerzők szerint a nyugati gondolkodás jelenleg két alapforgatókönyv között ingadozik. Az egyik a moszkvai hatalom megszilárdulása: még nagyobb elnyomás, militarizált gazdaság, újabb mozgósítás és a társadalom információs elszigetelése. A másik a moszkvai központ összeomlása, amely nukleáris kockázatokat, menekülthullámot, fegyveres csoportok közötti konfliktust és ellenőrizhetetlen káoszt idézhet elő.

Mindkét változat rossz hír Európának és az Egyesült Államoknak – és jóval kedvezőbb Kínának. Egy egyre inkább elszigetelődő és militarizált Oroszország ugyanis mind jobban Pekingre szorulna piacok, technológia, pénzügyek és diplomáciai támogatás terén. A másik véglet, az orosz állam kaotikus szétesése pedig hatalmas geopolitikai vákuumot teremtene, amelyet szintén Kína próbálhatna kihasználni. (New Eastern Europe)

Csakhogy – állítja a két ukrán elemző – miért kellene a Nyugatnak kizárólag ebből a két rossz lehetőségből választania? A válasz szerintük a Moszkva-központú gondolkodás meghaladásában rejlik. Oroszország ugyanis nem azonos Moszkvával. A főváros egy birodalmi központ, amelynek sajátos politikai és gazdasági helyzete van, és amelyet a háború következményeitől sokkal jobban védenek, mint az ország távoli régióit.

A hatalmas államot több „tartóoszlop” tartja össze. Az egyik a pénzek újraelosztása: Moszkva a régióktól erőforrásokat von el, majd központilag osztja vissza azokat. A háború és a gazdasági nehézségek azonban egyre nagyobb nyomást helyeznek erre a rendszerre. A másik a biztonsági szolgálatoktól való félelem, amely szintén erodálódhat, ha a központ egyre kevésbé képes garantálni saját erejét. A harmadik az a közös nemzeti történet, amellyel a Kreml megpróbálja egyetlen „orosz néppé” összegyúrni a tatárokat, csecseneket, baskírokat, szahákat, burjátokat és több mint száz más etnikai közösséget.

A szerzők szerint azonban a történelem azt mutatja, hogy az erőszak önmagában nem teremt tartós legitimitást. Ha pedig az elnyomást már nem támasztja alá egy meggyőző közös történet, az állam stabilitása is meginoghat. (New Eastern Europe)

Innen jutnak el a szerzők a négy lehetséges forgatókönyvhöz. Ha nemcsak Moszkva erejét, hanem a régiók önálló politikai súlyát is figyelembe vesszük, egészen más kép rajzolódik ki.

Az első változat a központosítás: erős Kreml, gyenge régiók. Ez lényegében a jelenlegi rendszer folytatása, egyre keményebb formában.

A második a kaotikus összeomlás: gyenge központ és gyenge, egymással versengő régiók. Ez az a forgatókönyv, amelytől a nyugati fővárosok a leginkább tartanak.

A harmadik lehetőség a valódi föderalizáció. Ebben az esetben Oroszország egyben maradna, de a régiók tényleges politikai és gazdasági hatalmat kapnának. A központ többé nem rendelkezhetne szabadon az egész ország erőforrásaival, és nem indíthatna háborút a régiók beleegyezése nélkül.

A negyedik a menedzselt dezintegráció, vagyis az ellenőrzött szétesés. A szerzők szerint ez nem feltétlenül jelentene káoszt: megfelelő nemzetközi támogatással, biztonsági garanciákkal és szabályozott elismerési folyamattal új államok is létrejöhetnének az egykori birodalmi struktúrából.

A történelemben mindkettőre van példa. A Szovjetunió 1917-ben kaotikusan, 1991-ben viszonylag rendezett módon esett szét. A kérdés tehát nem az, hogy megtörténhet-e ismét, hanem az, hogy milyen körülmények között történik meg. (New Eastern Europe)

A nukleáris fegyverek miatt természetesen különösen érzékeny kérdés lenne egy ilyen átalakulás. A szerzők szerint azonban a nukleáris arzenál önmagában nem teszi lehetetlenné az államszerkezeti változást. A döntő kérdés az ellenőrzés, a biztonsági garanciák és az átmenet nemzetközi szabályozása.

Az elemzés egyik legérdekesebb része Kína szerepét vizsgálja. A szerzők szerint a Nyugat gyakran éppen attól fél, hogy Oroszország szétesésével Kína jut nagyobb befolyáshoz. Ők viszont arra figyelmeztetnek: éppen a jelenlegi rendszer konzerválása teheti Oroszországot kínai vazallussá. Egy elszigetelt, militarizált Moszkva ugyanis egyre inkább Peking piacaira, technológiájára és pénzére szorul.

Az elemzők külön kiemelik az Északi-sarkvidéket és Jakutföldet. A Szahai Köztársaság – amelyet a Nyugat inkább Jakutföldként ismer – hatalmas természeti erőforrásokkal rendelkezik és stratégiai helyen fekszik. A szerzők szerint a régió nagyobb önállósága Kína sarkvidéki térnyerését is korlátozhatná anélkül, hogy ehhez a Nyugatnak újabb katonai erőket kellene telepítenie a térségbe. (New Eastern Europe)

A tanulmány végső következtetése ezért meglehetősen radikális: a Nyugatnak nem egyetlen Oroszországra, hanem több lehetséges Oroszországra kell felkészülnie.

Nem feltétlenül az a legfontosabb kérdés, ki követi majd Putyint a Kremlben. Sokkal fontosabb lehet, hogy milyen lesz maga az állam Putyin után – és hogy Moszkva továbbra is képes lesz-e ugyanúgy uralni az Oroszországi Föderációt, mint az elmúlt negyedszázadban.

A szerzők szerint Európa biztonsága szempontjából az igazi stratégiai feladat nem Oroszország változatlan formájának mindenáron való megőrzése, hanem egy olyan átalakulás elősegítése lehet, amely csökkenti az újabb háború és a kínai befolyás kockázatát. A Kreml jövője ugyanis lehet, hogy már nem Moszkvában dől el. (New Eastern Europe)

A Mi lesz Oroszországgal Putyin után? Négy lehetséges változat bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.