A hallgatók nemcsak klasszikus informatikai és kiberbiztonsági ismereteket sajátítanak el, hanem konkrét támadó technikákat is: jelszótörést, szerverfeltörést, vírusfejlesztést, DDoS-támadásokat és trójai programok alkalmazását. Az oktatás része a Pentagon hálózatainak elemzése, a Metasploit támadószoftver használata, valamint különféle lehallgatási és megfigyelési módszerek elsajátítása is.

A végzős hallgatók közül évente többeket közvetlenül a GRU legismertebb kiberegységeihez irányítanak. Ilyen például a Fancy Bearként ismert 26165-ös egység, amelyet amerikai és európai hatóságok választási beavatkozásokkal és nemzetközi kibertámadásokkal hoztak összefüggésbe, vagy a Sandworm csoportként emlegetett 74455-ös egység, amelyet többek között ukrán energetikai rendszerek elleni támadásokkal vádolnak.

A dokumentumok szerint az oktatás nemcsak technikai, hanem ideológiai képzés is. Az anyagok Ukrajnát „neonáci” államként mutatják be, a Nyugatot pedig Oroszország elpusztítására törekvő ellenségként ábrázolják. A hallgatók propagandavideók készítését és „információs hadviselést” is tanulnak, Clausewitz elméleteire hivatkozva.

A program egyik kulcsfigurája Kiril Sztupakov alezredes, a GRU tisztje, aki egyszerre katonai hírszerző és egyetemi professzor. Az általa tartott kurzusok lehallgatási technikákat, rejtett kamerák használatát és ellenőrzési módszereket ismertetnek. Miközben az oktatási anyagok keményen háborúpárti narratívát közvetítenek, Sztupakov privát üzeneteiben állítólag cinikusan beszél Putyin rendszeréről és pesszimistán nyilatkozik az ukrajnai háborúról.

Az oknyomozás arra is rámutat, hogy az egyetem kapcsolatban áll több szankcionált orosz hadiipari vállalattal és kutatóközponttal. A hallgatók szakmai gyakorlatokat töltenek például tengeralattjáró-fejlesztő cégeknél vagy katonai technológiai kutatóintézetekben.

A történet egyik legkülönösebb szála egy olyan hallgatóé, aki hivatalosan nevet változtatott: az orosz Ivan Makarovból „Mark Fisher” lett, új okmányokkal és új személyazonossággal. Az újságírók szerint ez arra utalhat, hogy a GRU fedett ügynökként akarta nyugati országba telepíteni.

A cikk külön érdekessége magyar szempontból, hogy az oktatók között szerepel egy Budapesten született orosz katonai szakember is, Dmitrij Velikorodnyij, akinek apja még a Magyarországon állomásozó szovjet Déli Hadseregcsoportban szolgált. Online profiljaiban ma is használ magyar kötődésre utaló neveket.

A VSquare és nemzetközi partnereinek oknyomozása minden eddiginél részletesebben mutatja meg, hogyan fonódik össze az orosz felsőoktatás, a katonai hírszerzés és a modern kiberviselés világa — és hogyan készül Moszkva a digitális hadviselés következő generációjára.

https://panyiszabolcs.substack.com/p/a-gru-egyetem-ahol-meg-magyar-tanar?utm_id=97757_v0_s00_e232_tv2_tp1_a1dennhb0qv2uh&fbclid=IwY2xjawRpIThleHRuA2FlbQIxMQBzcnRjBmFwcF9pZBAyMjIwMzkxNzg4MjAwODkyAAEesrFpoe2Bslp-hAjEoxd9Blqy0LAE5-JOpogN7f0Ww2e965G9bJhEG2c0WnY_aem_tyhs1vHoHfsgpnn2Bzw-3A

A A GRU „egyeteme”: így képez Moszkva hekkereket, szabotőröket és fedett ügynököket bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Aoife White

Donald Trump szereti az üzleteket. Egyszer azt mondta, a Bibliát követően a második kedvenc könyve az 1987-es üzleti memoárja, Az alku művészete. Az Európai Unióval kötött amerikai kereskedelmi megállapodással azonban nem elégedett. Szerinte Európa nem tartja be a megállapodást, mert túl lassan halad annak jóváhagyásával. Válaszul bejelentette: ezen a héten 25%-ra emeli az EU-ból érkező autók és teherautók vámját – ez magasabb a megállapodásban szereplő 15%-nál.

Ez különösen Németországnak fájna, hiszen autógyártóinak legnagyobb exportpiaca az Egyesült Államok – áll a kieli Világgazdasági Intézet becslésében. Trump emellett azt is kilátásba helyezte, hogy csökkenti az amerikai csapatok létszámát Németországban, és bírálta Friedrich Merz német kancellárt, amiért az iráni–öbölbeli konfliktus kapcsán azt mondta: Irán megalázza az Egyesült Államokat – egy olyan háborúban, amelyet az EU-országok nem támogatnak.

Júliusban az Európai Bizottság beleegyezett, hogy eltörli egyes amerikai importtermékek vámját, és több amerikai energiát vásárol, hogy elkerülje Trump 50%-os vámfenyegetését az uniós árukkal szemben. Ezek jelentős engedmények voltak. A Le Grand Continent felmérése szerint az európaiak több mint fele megalázónak érzi a megállapodást.

Mint minden uniós kereskedelmi egyezményt, ezt is jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a tagállamok kormányainak. Ez időigényes folyamat: eddig kilenc hónap telt el, és ezen a héten további tárgyalások várhatók. A késlekedés egyik fő oka az volt, hogy a januárra tervezett parlamenti szavazást elhalasztották, miután Trump azzal fenyegetett, hogy annektálja Grönlandot.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Trump néhány korábbi vámintézkedését februárban amerikai bíróságok megsemmisítették (bár lassabb eljárással továbbra is bevezethetők). Mindez komoly fejfájást okoz az európai vállalatoknak. Az Egyesült Államok az EU legnagyobb exportpiaca: tavaly az uniós kivitel 21%-át – mintegy 555 milliárd euró értékben – vásárolta meg.

Az amerikai kikötőkbe érkező uniós árukra kivetett vámot az amerikai kormány szedi be, a magasabb árat pedig az amerikai fogyasztók fizetik meg. Ugyanakkor az európai exportőrök is hátrányba kerülnek, mert drágább termékeikből kevesebbet tudnak eladni. Nehéz megtervezni a termelést, ha nem világos, mennyi lesz a végső ár és a kereslet.

Európa türelme azonban fogytán van az Egyesült Államokkal szemben. Az Európai Parlament olyan biztosítékokat szeretne beépíteni, amelyek lehetővé teszik a megállapodás felfüggesztését, ha az USA megszegi annak feltételeit – erről még egyeztetni kell a tagállamokkal. Az sem egyértelmű, hogy a megállapodás kiterjed-e az acél- és alumíniumtermékekre, amelyekre Trump áprilisban akár 50%-os vámot vetett ki.

„Az amerikai fél folyamatosan megszegi a vállalásait” – írta az X-en Bernd Lange, német szociáldemokrata EP-képviselő, aki részt vett az EU–USA kereskedelmi megállapodás előkészítésében. „A több mint 400 acél- és alumíniumtermékre kivetett vámoktól az autók célba vételéig ez egyértelmű megbízhatatlanságot mutat.”

Felmerül a kérdés: az EU-nak továbbra is tartania kell-e magát az ígéreteihez? Egy francia miniszter a múlt héten úgy fogalmazott, nincs értelme olyan megállapodást végrehajtani, amelyet a másik fél nem tart be.

Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője hétfőn ugyanakkor azt mondta: az EU elkötelezett a tavaly elfogadott megállapodás mellett. „Mi vagyunk a világ egyik legmegbízhatóbb partnere. Ha valaki megállapodást köt az Európai Unióval, biztos lehet benne, hogy azt be is tartjuk” – fogalmazott.

A A „nincs alku” művészete az EU és az USA között bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A csökkentés illeszkedik egy korábbi folyamathoz: 2025 őszén az Egyesült Államok már mérsékelte jelenlétét a NATO keleti szárnyán, például Romániában. A mostani lépés a Reuters szerint nagyjából a 2022 előtti európai csapatszinthez térítheti vissza az amerikai erőket.

Berlin visszafogottan reagált. Boris Pistorius védelmi miniszter szerint a döntés előre látható volt, és megerősíti, hogy Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját védelméért. A NATO szintén egyeztetéseket kezdett Washingtonnal, miközben hangsúlyozta a védelmi kiadások növelésének szükségességét.

A fejlemények túlmutathatnak Németországon. Donald Trump április végén „valószínűnek” nevezte, hogy Olaszországból és Spanyolországból is kivonhatnak amerikai erőket. Emellett sajtóértesülések szerint Washington politikai nyomásgyakorlásra is használhatja a katonai jelenlétet, különösen a szövetségesek közötti viták – például az iráni konfliktus megítélése – kapcsán.

A mostani döntés így kettős üzenetet hordoz: az Egyesült Államok csökkenti európai katonai jelenlétét, miközben egyre határozottabban várja el, hogy az európai szövetségesek nagyobb részt vállaljanak saját biztonságuk finanszírozásából és fenntartásából.

A Amerikai csapatkivonás Németországból: az európai átrendeződés kezdete lehet bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az amerikai-iráni válság jelenlegi szakaszát legegyszerűbben úgy lehet leírni, hogy a nyílt háborús helyzetből egy törékeny, bármikor visszaforduló politikai-katonai patthelyzet alakult ki. A legfrissebb fejlemények szerint Irán új javaslatot küldött az Egyesült Államoknak közvetítőkön keresztül, Donald Trump azonban 2026. május 1-jén és 2-án is elégedetlenségét jelezte. Ezzel a konfliktus most ott tart, hogy van tűzszünet, vannak tárgyalási csatornák, de nincs elfogadott rendezési keret.

A mostani válság megértéséhez fontos látni, hogy a két ország közötti szembenállás régóta nem egyszerű kétoldalú vita. Az amerikai-iráni konfliktusban egyszerre van jelen a nukleáris program kérdése, a Perzsa-öböl biztonsága, Izrael helyzete, valamint az, hogy Irán milyen regionális befolyással bír fegyveres szövetségesein és kapcsolatrendszerén keresztül. Amikor a feszültség idén nyílt háborús szintre emelkedett, a vita már nem csupán diplomáciai nyomásgyakorlásról szólt, hanem közvetlen katonai elrettentésről is.

A fordulópontot az április eleji tűzszünet jelentette. Ez azonban nem békemegállapodás volt, csak ideiglenes fegyvernyugvás. A harci cselekmények intenzitása csökkent, de az alapvető viták nem oldódtak meg. Az amerikai álláspont szerint Irán nukleáris és katonai képességei továbbra is elfogadhatatlan kockázatot jelentenek. Teherán viszont azt várná el, hogy Washington előbb mondjon le az újabb támadások lehetőségéről, és lazítson a katonai nyomáson.

A két fél közötti alapvető nézeteltérés most már nem csak abban áll, hogy mit akarnak, hanem abban is, milyen sorrendben akarják elérni. Az iráni javaslatok lényege a sajtóban megjelent információk szerint az, hogy előbb a háborús helyzetet és a Hormuzi-szoros ügyét kellene stabilizálni, és csak utána lehetne visszatérni a nukleáris dosszié teljes rendezéséhez. Washington ezzel szemben éppen azt szeretné elérni, hogy Teherán előbb adjon érdemi biztosítékokat a nukleáris program és a térségi fenyegetés ügyében. Ez a különbség látszólag technikai, valójában azonban politikai jelentőségű: egyik fél sem akar úgy engedni, hogy közben gyengének tűnjön.

A helyzetet különösen érzékennyé teszi a Hormuzi-szoros. A világ egyik legfontosabb tengeri energiafolyosójáról van szó, ezért minden ottani katonai vagy politikai mozgás messze túlmutat a regionális erőviszonyokon. A Reuters április 30-i tudósítása szerint Irán világossá tette, hogy ha Washington újra támad, akkor az amerikai térségbeli állások ellen válaszolhat, és közben továbbra is saját nyomásgyakorló eszközeként kezeli a szoros körüli helyzetet. Az Egyesült Államok ezzel párhuzamosan nemzetközi támogatással próbálná biztosítani a tengeri forgalmat. Ezért a mostani válság nem pusztán amerikai-iráni ügy, hanem a globális energiabiztonság kérdése is.

A Fehér Ház közben belpolitikai és jogi nyomás alatt is áll. Az AP szerint az amerikai adminisztráció azt közölte a kongresszussal, hogy a harci cselekmények „megszűntek”, ezért a War Powers Resolution szerinti határidő logikája nem ugyanúgy alkalmazandó. Ez fontos részlet, mert azt mutatja: Washington egyszerre próbálja fenntartani a katonai nyomást és politikailag úgy keretezni a helyzetet, mintha a legveszélyesebb szakasz már mögöttük lenne. Csakhogy közben maga Trump is arról beszél, hogy nem elégedett az iráni ajánlattal, és újabb csapások lehetőségét sem zárja ki. Vagyis a hivatalos nyugalomnyelv és a tényleges fenyegetés egyszerre van jelen.

Irán oldaláról a stratégia szintén kettős. Egyfelől Teherán jelzi, hogy kész a diplomáciára. Másfelől azt is igyekszik világossá tenni, hogy nem hajlandó olyan alkuba belemenni, amelyet egyoldalú meghátrálásként lehetne értelmezni. Az iráni vezetés számára a mostani helyzet nem csupán biztonságpolitikai kérdés, hanem belső legitimációs ügy is: ha a vezetés engedékenynek látszik egy külső katonai nyomás alatt, az belpolitikai gyengeségként is olvasható lehet.

A patthelyzetet ezért több tényező tartja fenn egyszerre. Katonailag egyik fél sem akar teljes visszalépést. Diplomáciailag mindkét oldal tárgyalna, de a minimálisan elfogadható feltételeik még nem fedik egymást. Gazdaságilag pedig a válság már most érezteti hatását az energiapolitikai és piaci bizonytalanságon keresztül. A tűzszünet tehát inkább időt adott a feleknek, mintsem megoldotta volna a konfliktust.

A legutóbbi fejlemények ezt a képet erősítik. Irán új békejavaslatot küldött, Trump pedig május 2-án azt mondta, hogy átnézi ugyan a tervet, de nem biztos benne, hogy abból valódi megállapodás lehet. Ez arra utal, hogy a közvetítéssel zajló egyeztetések folytatódnak, de egyik fél sem érkezett még el oda, hogy politikailag vállalható kompromisszumot kössön. Ezért május 3-án az amerikai-iráni válság nem lezárulóban, hanem átalakulóban van. A nyílt háborús szakasz mögöttük lehet, de a rendezés még nem kezdődött el igazán. A következő napok és hetek kulcskérdése az lesz, hogy az új iráni ajánlatból kinőhet-e egy fokozatos politikai alku, vagy a mostani fegyvernyugvás csak átmeneti szünetnek bizonyul egy újabb eszkaláció előtt.

Források

• AP, 2026. május 2.
• AP, 2026. május 1.
• AP, 2026. május 1.
• Reuters, 2026. május 2.
• Reuters, 2026. április 30.
• Az összeállítás az MI segítségável készült

A Amerikai-iráni válság: tűzszünet után, megállapodás előtt bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A képviselők azt követelik, hogy szigorítsák a meglévő uniós jogszabályok végrehajtását, legyen közös meghatározása az internetes megfélemlítésnek, és növeljék a platformok felelősségét az áldozatok érdekében.

A csütörtökön kézfeltartással elfogadott állásfoglalásban a plenáris ülés hatékony és visszatartó erejű szankciókat szorgalmaz az internetes zaklatási bűncselekmények esetében, hogy megkönnyítse az incidensek bejelentését az áldozatok számára, és
megszüntesse az uniós szintű joghézagokat, elismerve a probléma mértékét és súlyosságát.

Büntetőjogi intézkedések

Az EP-képviselők aggodalmukat fejelzik ki az internetes megfélemlítés és az online kép- vagy videóalapú visszaélések terjedése miatt, ami arra utal, hogy a meglévő intézkedések nem
feltétlenül elegendőek. Azt akarják, hogy a Bizottság értékelje, szükség van-e az internetes megfélemlítés uniós szintű harmonizált fogalom-meghatározására, és hogy el kell-e ismerni
határokon átnyúló uniós bűncselekményként. Érvelésük szerint egy másik lehetőség, hogy a gyűlölet-bűncselekményeket felvennék az uniós bűncselekmények listájára, mivel ez a
legsúlyosabb esetekre is kiterjedne.

A Parlament csalódott amiatt, hogy nincs jogi keret a gyermekek online szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok felderítésére, és kéri a Bizottságot, haladéktalanul tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy a digitális platformok önkéntes bejelentési mechanizmusokat vezessenek be. Megjegyzik, hogy a platformoknak kötelességük biztosítani a gyermekek számára a biztonságos digitális teret.

A platformok elszámoltathatósága és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály végrehajtása

Az EP-képviselők hangsúlyozzák, hogy az online platformokat felelősségre kell vonni az internetes megfélemlítés megelőzése és az ellene való küzdelem terén, figyelmeztetve bizonyos üzleti modellekre, amelyek ösztönzik a gyűlöletkeltő tartalmak terjedését, ami különösen a kiskorúakat, a nőket és az LMBTIQ+ közösséget érinti. Továbbá bírálják a hiperperszonalizált ajánló rendszereket, amelyek elősegítik a gyűlöletbeszédet, és
háttérbe szorítják a kevésbé megosztó tartalmakat.

A Parlament a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet kiskorúak védelméről szóló 28. cikkének szigorúbb érvényesítését kéri, sürgetve a Bizottságot, hogy zárja le a folyamatban lévő ügyeket, és határozottan ellenezze a jogszabály újratárgyalására irányuló kísérleteket. A képviselők aggodalmukat fejezik ki a mesterséges intelligencia visszaélésszerű használatának terjedése miatt (pl. deepfake-ek és beleegyezés nélküli intim tartalmak generálása), és felszólítják a szolgáltatókat, tartsák be a mesterséges intelligenciáról szóló
jogszabály címkézésre vonatkozó kötelezettségeit. Ismételten hangsúlyozzák, hogy be kell tiltani az úgynevezett „nudizáló alkalmazásokat”,amelyről már folynak a tárgyalások a
társjogalkotók között.

Az áldozatok támogatása

A szöveg emlékeztet arra, hogy meg kell erősíteni az internetes megfélemlítés áldozatainak védelmét és támogatását, és növelni kell az áldozatok szervezeteinek nyújtott forrásokat,
illetve az internetes megfélemlítést és a válaszintézkedéseket be kell építeni a nemzeti mentális egészségügyi stratégiákba. A tagállamoknak prioritásként kell kezelniük a gyermekeket, a szülőket és az oktatókat célzó megelőzést, oktatást és figyelemfelkeltést, valamint követelniük kell tőlük az áldozatok jogairól szóló uniós irányelv végrehajtását.

A Az Európai Parlament az online megfélemlítés ellen bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az elmúlt években nem változott, hogy a bíróságok, a sajtó szabadsága és a civil társadalmi tér továbbra is nyomás alatt van. A képviselők figyelmeztettek arra, hogy a tartós jogállamisági hiányosságok gyengítik a demokratikus biztosítékokat az EU-ban. Az sem újdonsűg, hogy határozottabb fellépést követelnek a korrupció elleni küzdelemben, illetve a kémprogramokkal és az újságírók elleni támadásokkal szemben. Elhangzott, és bár szinte közhelynek számít, de attól még érvényes: teljes mértékben védeni kell az alapjogokat és az jogegyenlőséget.

A plenáris ülésen szerdán 387 szavazattal, 191 ellenében és 46 tartózkodás mellett elfogadott szöveg a Bizottság 2025. évi jogállamisági jelentését vizsgálja, és áttekinti a fejleményeket a tagállamokban és az Unió intézményeiben.

Igazságszolgáltatási aggályok

Az ülésről kiadott összefolaló szerint a képviselők elítélték az igazságszolgáltatási rendszerek politikai célokra való visszaélésszerű felhasználását, beleértve a korrupciós ügyekbe való beavatkozást, a politikai indíttatású büntetőeljárásokat, a bírák és ügyészek elleni támadásokat, illetve az amnesztia és a kegyelem visszaélésszerű alkalmazását. Emellett az EU Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteinek szigorúbb végrehajtását szorgalmazzák, és arra kérik a Bizottságot, hogy a börtönkörülményeket a jogállamiság szempontjából is kezelje.

A korrupció nem enged…

Az EP-képviselők a korrupciót a demokráciára, a jogállamiságra és az egyenlő bánásmódra nézve súlyos fenyegetésként tartják számon, és arra figyelmeztetnek, hogy a rendelkezésre álló jogi eszközök gyenge végrehajtása elősegíti a büntetlenséget és aláássa a polgárok bizalmát. Üdvözlik az új korrupció elleni irányelvet, és szigorúbb szankciókat, szakosodott szerveket, illetve hatékony fellépést szorgalmaznak a magas szintű ügyekben. A Parlament emellett kéri az EU teljes jogú tagságát a Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportjában (GRECO), valamint szorgalmazza a korrupcióval foglalkozó uniós szervek közötti szorosabb együttműködést. 

A sajtószabadságról és a civil társadalomról

Ha az ember a parlament médiának fenntartott részén dolgozik, akkor leülhet a Galizia Caruana terembe, – a máltai újságírónőt meggyilkolták, az autóját felrobbantották, az ő nevét viseli az EP újságíró díja, vagy rádiósként dolgozhat abban a stúdióban, amit egy lengyel és egy olasz kollégáról neveztek el. Antonio Megalizzi és Bartosz Orent-Niedzielski, a két fiatal rádiós újságíró a 2018. december 11-én Strasbourgban elkövetett terrortámadás áldozata lett.

A parlament mostani állásfoglalása hangsúlyozza, hogy az oknyomozó újságírók meggyilkolása direkt támadás a jogállamisággal szemben, míg az újságírókkal szembeni fenyegetések, zaklatások és kampányok – beleértve a politikai indíttatásúakat is – visszatartó hatással vannak az oknyomozó újságírásra. A képviselők elítélik a kémprogramok használatát, és aggodalmukat fejezik ki a politikai beavatkozás, az állami ellenőrzés alatt álló hirdetések, a koncentrált tulajdonviszonyok és a közszolgálati médiára gyakorolt nyomás miatt.

A Parlament óva int attól, hogy túlzott adminisztratív terhek, finanszírozási megszorítások, lejárató kampányok, illetve a szervezetek és az emberijog-védők kriminalizálása révén csökkentsék a civil társadalom mozgásterét. A Parlament ismét leszögezi, hogy a civil társadalomra és a gyülekezési vagy egyesülési szabadságra vonatkozó korlátozásoknak indokoltaknak és arányosnak kell lenniük, illetve összhangban kell lenniük a jogi normákkal.

Alapjogok és uniós források

A Parlament összekapcsolja a jogállamiságot és az alapjogokat, hivatkozva a diszkriminációval, a gyűlöletbeszéddel, a rasszizmussal, az antiszemitizmussal, az iszlamofóbiával, az LGBTIQ+-ellenes intézkedésekkel, a kisebbségi jogok hiányosságaival, a nemi alapú erőszakkal, a migrációval és a menekültügyi politikákkal, valamint a szexuális és reproduktív egészségre és jogokra vonatkozó akadályokkal kapcsolatos aggályokra. Emellett a képviselők a jogállamisági hiányosságok fennmaradása esetén az uniós források kifizetésének felfüggesztését szorgalmazzák.

Magyarország: megmaradtak a mélyen gyökerező hiányosságok 

Ami Magyarországot illeti, a Parlament a tavalyi, illetve az április 12 előtti állapotot vizsgálta. Emlékeztetett arra, hogy a 2025. évi jogállamisági jelentés azt mutatja, hogy az előző években feltárt, mélyen gyökerező hiányosságok közül számos továbbra is fennáll Magyarországon: az igazságszolgáltatás függetlensége továbbra is megkérdőjelezhető, az ügyészség még mindig nem rendelkezik erős biztosítékokkal a politikai befolyással szemben, a jogalkotási folyamatok továbbra sem átláthatók, korlátozott a nyilvános konzultáció, és a tömegtájékoztatás szabadságának, sokszínűségének és a civil társadalmi térnek a védelmére irányuló erőfeszítések nem hoztak érdemi eredményeket. 

Konstantinos Arvanitis (A Baloldal, Görögország) jelentéstevő elmondta: „A jelentést a demokratikus politikai erők nagy többsége hagyta jóvá. Ez a jogállamiság EU-n belüli megszilárdításának mutatója. A szöveg valamennyi releváns területet lefedi, egyértelműen hangot ad a tagállamokban tapasztalható szabálytalanságokkal kapcsolatos aggályainknak, és számos konkrét javítási javaslatot tartalmaz. Nagyon hálás vagyok az ezt támogató európai parlamenti képviselőtársaimnak, és remélem, hogy fontos referenciaeszközzé válik majd az európai értékek védelmére irányuló jövőbeli lépéseinkhez.”

Kép: Sajtótájékozató a Caruana teremben, Strasbourg

A Évről évre szinte ugyanaz veszélyezteti az alapjogokat az Unión belül bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az EP azt szeretné elérni, hogy a Bizottság terjesszen elő jogszabályt az erőszak fogalmának meghatározására. Az Állampolgári Jogi, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság által készített jelentés, amelyről hétfő délután vitáztak, a Parlament régóta fennálló álláspontjára épül, amely szerint a nemi erőszakkal kapcsolatos bírósági eljárásokban a hozzájárulás hiányának kell a központi elemnek lennie.

A támogatók érvelése szerint nem kulturális vagy ideológiai kérdésről van szó, hanem alapjogról – arról a minimumról, amit minden tagállamban garantálni kellene. Ezt erősítette a néppárti álláspont is, amely szerint „a beleegyezés hiánya nem értelmezhető ellenállás hiányaként”, vagyis a jelenlegi jogi megközelítés több helyen még mindig az áldozatokra tolja a bizonyítás terhét.

A jobboldali és szélsőjobboldali padsorokból viszont azonnal jött az ellenvélemény. Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), valamint az Identitás és Demokrácia (ID) képviselői azt hangsúlyozták, hogy a büntetőjog nemzeti hatáskör, és Brüsszelnek nincs felhatalmazása ilyen mélységű beavatkozásra. Több felszólaló szerint a beleegyezés jogi definíciója könnyen bizonytalanná válhat, és akár a jogbiztonságot is alááshatja – ellenfeleik szerint viszont épp ez a retorika relativizálja az erőszak súlyát.

A háttérben egy régi konfliktus húzódik: 2024-ben már kikerült a beleegyezés-alapú erőszak-definíció az uniós szabályozásból, most a Parlament ezt próbálja politikai nyomással visszahozni. „Sok minden megváltozott azóta, hogy a Tanács elutasította a beleegyezés-alapú definíciót” – utalt erre Joanna Scheuring-Wielgus, a jelentés másik előadója.

A törésvonal így egyértelmű. Az egyik oldal szerint az EU nem hivatkozhat hatásköri korlátokra, ha alapjogokról van szó. A másik oldal viszont attól tart, hogy ez precedenst teremt, és újabb területeken nyitja meg az utat az uniós beavatkozás előtt. A vita végére nem született feloldás – csak az vált világossá, hogy ez a kérdés még messze nincs lezárva. Az előterjesztésről kedden szavaz a parlament.

A A „NEM AZ NEM” – vita az Európai Parlamentben bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az Európai Parlament: a választott képviselet

Az Európai Parlament az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény, legutóbb 2 éve volt választás. Tagjait az uniós polgárok választják ötévente, így ez az intézmény képviseli legközvetlenebbül az európai választók akaratát. A Parlament fő feladatai közé tartozik:

• jogszabályok elfogadása az Európai Unió Tanácsával közösen
• az uniós költségvetés jóváhagyása
• az Európai Bizottság ellenőrzése

Az Európai Tanács

Ez az Európai Unió legmagasabb szintű politikai döntéshozó fóruma, amelyben a tagállamok állam-, illetve kormányfői vesznek részt. Munkájában az Európai Tanács elnöke és az Európai Bizottság elnöke is részt vesz. Az intézmény jelenlegi elnöke António Costa.

Az Európai Tanács alapvető szerepe, hogy meghatározza az Európai Unió politikai irányvonalát és prioritásait. Nem vesz részt közvetlenül a jogalkotásban, ugyanakkor kijelöli azt a keretet, amelyen belül a többi uniós intézmény – mindenekelőtt az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa – dolgozik.

Az Európai Unió Tanácsa: a tagállamok fóruma

Az Európai Unió Tanácsa – gyakran röviden „Tanács” – a tagállamok kormányainak képviselőiből áll. Nem azonos az Európai Tanáccsal: utóbbi az állam- és kormányfők testülete, míg a Tanácsban a szakterület szerint illetékes miniszterek vesznek részt. A Tanács tehát azt biztosítja, hogy az egyes országok szempontjai megjelenjenek az uniós döntésekben.

Feladatai:

• jogszabályok elfogadása a Parlamenttel együtt
• a tagállami érdekek képviselete az uniós döntéshozatalban
• az uniós politikák összehangolása

Az Európai Bizottság: a végrehajtó és kezdeményező szereplő

Az Európai Bizottság az uniós „végrehajtó hatalomként” működik, ugyanakkor sajátos szerepe van: szinte kizárólagos jogköre van a jogszabályok kezdeményezésére. A Bizottság tagjai nem a saját országukat képviselik, hanem az Unió egészének érdekében járnak el. Fő feladatai:

• jogszabálytervezetek kidolgozása
• az uniós döntések végrehajtása
• az uniós költségvetés kezelése
• az uniós jog betartásának ellenőrzése

Az Európai Unió Bírósága: a jog őrzője

Az Európai Unió Bírósága biztosítja, hogy az uniós jogot minden tagállamban egységesen alkalmazzák. A bíróság döntései kötelezőek, és kulcsszerepet játszanak az uniós jogrend működésében. Feladatai:

• jogviták eldöntése tagállamok, intézmények vagy magánszemélyek között
• az uniós jog értelmezése
• annak ellenőrzése, hogy a tagállamok betartják-e az uniós szabályokat

Hogyan működnek együtt?

Az Európai Unió intézményei egymásra épülő rendszerben működnek. A jogalkotás tipikus folyamata során: a Bizottság javaslatot tesz egy új szabályra, ezt a Parlament és a Tanács megvitatja, módosítja és elfogadja. a továbbiakban a Bizottság gondoskodik a végrehajtásról, a Bíróság pedig felügyeli a jogszabályok helyes alkalmazását. Ez a rendszer egyensúlyt teremt a közös európai érdekek és a tagállami szuverenitás között. Míg a Parlament az állampolgárok, a Tanács a tagállamok, a Bizottság az uniós egész érdekeit képviseli, addig a Bíróság a jogi keretek betartását biztosítja.

A hatalom megosztása, egyensúly és vita

Az uniós döntéshozatal gyakran lassúnak és bonyolultnak tűnik, ám ez részben tudatos kialakítás eredménye. Az intézmények közötti hatalommegosztás és kölcsönös ellenőrzés célja, hogy a döntések széles körű egyeztetés után szülessenek meg. Ez az egyensúly ugyanakkor folyamatos viták forrása is: a kérdés rendszeresen felmerül, hogy mennyire legyen erős az uniós szint, és mennyi mozgástér maradjon a tagállamoknak. Az Európai Unió működése így nemcsak intézményi rendszer, hanem politikai kompromisszumok folyamata is.

A Parlament, Tanács, Bizottság, Bíróság – így áll össze az EU „gépezete” bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A költségvetési vita különösen hangsúlyos. Az Európai Parlament várhatóan április 29-én szavaz az álláspontjáról, amely megalapozza a Tanáccsal kezdődő tárgyalásokat. A képviselők a 2028–2034-es időszakra vonatkozó költségvetés növelését szorgalmazzák, mintegy tízszázalékos emelést javasolva, és további forrásokat kérnek egyebek mellett a bővítési politikára, a fejlesztési együttműködésre, Ukrajna támogatására és a humanitárius segítségnyújtásra.

A parlamenti álláspont egyik fontos eleme az is, hogy az uniós források felhasználása továbbra is a jogállamisági feltételekhez kötődjön, ugyanakkor a végső kedvezményezetteket ne érjék hátrányok a tagállami szintű jogsértések miatt (Infovilág). A képviselők emellett átláthatósági aggályokat is megfogalmaznak: szerintük a költségvetési döntések egy részének a Bizottság programjaiba történő áthelyezése gyengítheti a demokratikus ellenőrzést (Infovilág).

Központi kérdés az új bevételi források bevezetése is. Az EP továbbra is támogatja az úgynevezett „saját források” bővítését – például digitális adók, karbonvámok vagy a kriptoeszközök megadóztatása révén –, részben a közös uniós adósság törlesztése érdekében.

A plenáris vita egyfajta politikai keretét Roberta Metsola, az Európai Parlament elnökének április 24-i felszólalása adja, ez az Európai Tanács ülésén hangzott el, Cipruson. Metsola három fő témát emelt ki: a közel-keleti helyzetet és annak energiaárakra gyakorolt hatását, az egységes piac fejlesztését célzó „Egy Európa, egy piac” menetrendet, valamint a többéves költségvetést.

Az energiaellátással kapcsolatban az EP elnöke hangsúlyozta, hogy az Európai Unió eddigi intézkedései – különösen a gáztárolási szabályok és az energiaforrások diverzifikálása – hozzájárultak a piac stabilizálásához, ezért a hosszú távú stratégiai irányt fenn kell tartani. Az egységes piac kapcsán pedig arra figyelmeztetett: az intézményi megállapodások után a végrehajtás a döntő, mivel az európai polgárok az eredmények alapján ítélik meg az Uniót.

A legmarkánsabb üzenet azonban a költségvetésre vonatkozott. Metsola szerint az Európai Unió nem reagálhat a gyorsan változó világra elavult eszközökkel. „Európa nem nézhet szembe egy új korszakkal egy régi költségvetéssel” – fogalmazott, sürgetve egy olyan pénzügyi keret kialakítását, amely képes kezelni a jelenlegi geopolitikai és gazdasági kihívásokat.

Az EP elnöke jelezte: a Parlament rövid időn belül kialakítja tárgyalási pozícióját, és készen áll az egyeztetések megkezdésére a tagállamokkal. A hangsúly a versenyképesség, a védelem és a stratégiai autonómia erősítésére helyeződik, miközben az uniós intézmények igyekeznek elkerülni, hogy a jelenlegi pénzügyi terhek a jövő generációira háruljanak.

A mostani plenáris ülés így nem pusztán költségvetési vita: az Európai Unió működési modelljének és politikai hitelességének egyik fontos próbatétele.

A Új költségvetés Európának – az Európai Parlament elnöke szerint „új korszakhoz új keret kell” bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az Európai Unió ciprusi elnöksége megerősítette, hogy az uniós nagykövetek előzetes jóváhagyást adtak az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelre. Emellett zöld utat kapott az Oroszország elleni újabb, huszadik szankciós csomag is, noha a szlovák miniszterelnök, Robert Fico még a délelőtti órákban is arra utalt, hogy nem támogatja a büntetőintézkedéseket.

A két kérdésben a végső döntést várhatóan csütörtökön hozza meg a tanács, amikor az uniós tagállamok vezetői egy informális csúcstalálkozón vesznek részt Cipruson. A találkozón Orbán Viktor, a leköszönő miniszterelnök nem lesz jelen, és a külügyi tanács ülésén sem képviselteti magát Szijjártó Péter külügyminiszter.

Mint szó volt róla, a hiteltől nem függetlenül érkezett a hír, hogy holnaptól újra érkezik olaj a Barátság vezetéken. A 90 milliárd eurós hitelről már decemberben megállapodtak: ebben rögzítették, hogy egyes országok nem csatlakoznak a programhoz, valamint azt is, hogy a finanszírozás fedezetét az uniós költségvetés adja, amelyről minden döntéshez egyhangú jóváhagyás szükséges. Magyarország ezt korábban blokkolta, feltételként a Barátság kőolajvezetéken az év elején megszakadt olajszállítás helyreállítását szabta. Magyar Péter a választás után úgy nyilatkozott, nem ellenzi a hitelt. .

A Jön az olaj a Barátság-vezetéken, megy a hitel Ukrajnának bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.