EURÓPAI UNIÓS PÉNZEK

Brüsszel 4,2 milliárd euró felszabadítását javasolja

Az Európai Bizottság szeptember 23-án azt javasolta a Tanácsnak, hogy oldjon fel 4,2 milliárd eurónyi, korábban felfüggesztett magyar kohéziós kötelezettségvállalást. A testület szerint a szeptember 9-én bejelentett magyar intézkedések orvosolták a közbeszerzések, a korrupcióellenes rendszer, az összeférhetetlenség és a büntetőeljárások hatékonysága terén azonosított hiányosságokat. A Bizottság az Erasmus+ és a Horizont Európa programok újbóli megnyitását is kezdeményezte az érintett magyar egyetemek számára.

A pénz felszabadítása még nem végleges: a bizottsági javaslatot a tagállamoknak a Tanácsban el kell fogadniuk, a tényleges kifizetésekhez pedig szabályos programokra és számlákra is szükség lesz. További összegek egyelőre zárolva maradnak többek között akadémiai szabadsági, menekültügyi és társadalmi befogadási feltételek miatt; a helyreállítási alap magyar kérelmének külön értékelése is folyamatban van.

Miért fontos? Ez az első nagy, kézzelfogható uniós „jutalom” a kormányváltás utáni jogállami reformokért. A döntés egyszerre javíthatja a beruházási kilátásokat és csökkentheti az ország finanszírozási kockázatát, de csak akkor, ha a reformok a gyakorlatban is tartósnak bizonyulnak, és a pénz felhasználása átlátható lesz.

Források: Európai Bizottság: 4,2 milliárd euró felszabadítását javasolják · Reuters: a Tanácsnak még jóvá kell hagynia a döntést · G7: mely uniós források kerültek közelebb, és melyek maradtak zárolva

JEGYBANK

5,5 százalékon maradt a kamat, 2,5 százalékra csökken az inflációs cél

A Magyar Nemzeti Bank szeptember 22-én változatlanul 5,50 százalékon hagyta az alapkamatot, megszakítva az idei kamatcsökkentési sorozatot. A Monetáris Tanács egyúttal úgy döntött, hogy 2028. január 1-jétől 3-ról 2,5 százalékra mérsékli a középtávú inflációs célt, továbbra is plusz-mínusz egy százalékpontos toleranciasávval. A jegybank szerint ezt a felzárkózás, a kisebb kockázati felár és az euróövezeti gyakorlathoz való közeledés indokolja.

A szeptemberi inflációs jelentés 2026-ra 1,8 százalékos GDP-növekedést és 1,8 százalékos inflációt vár; 2027-re 2,9 százalékos növekedést, de már 3,1 százalékos inflációt jelez. Az idei államháztartási hiányt a GDP 6,9 százalékára teszi. Az aszály a mezőgazdaság hozzáadott értékét akár 15 százalékkal, a teljes gazdasági növekedést 0,4 százalékponttal csökkentheti.

Miért fontos? A kamatszünet azt jelzi, hogy az alacsony jelenlegi infláció önmagában nem elég a további lazításhoz: az energiaár, a költségvetési pálya és az euróbevezetés hitelessége is számít. Az új, alacsonyabb cél fegyelmező ígéret; teljesítése a következő kormányzati költségvetéseken és béralkukon múlik.

Források: MNB: a szeptember 22-i kamatdöntés · MNB: 2028-tól 2,5 százalékos inflációs cél · MNB: szeptemberi inflációs jelentés · HVG: gyengébb növekedés, magasabb jövő évi infláció · Telex: az aszály 0,4 százalékpontot vehet el a növekedésből

MUNKAERŐPIAC

Nőtt a munkanélküliség, csökkent az elsődleges foglalkoztatás

A KSH szeptember 25-i közlése szerint augusztusban 4 millió 654 ezren dolgoztak, 229 ezren voltak munkanélküliek, a havi munkanélküliségi ráta pedig 4,7 százalékot ért el. Júliushoz képest a foglalkoztatottak becsült száma 21 ezerrel csökkent, a munkanélkülieké 7 ezerrel nőtt.

A részletesebb, június-augusztusi háromhavi átlagban 4 millió 655 ezer foglalkoztatottat mértek, 24 ezerrel kevesebbet az egy évvel korábbinál. Az elsődleges hazai munkaerőpiacon 36 ezerrel dolgoztak kevesebben, a munkanélküliségi ráta 4,8 százalék volt. A több mint egy éve állást keresők aránya 33,7 százalékra nőtt. A KSH ugyanakkor jelzi, hogy az éves változások a mintavételi hibahatáron belül vannak.

Miért fontos? A munkaerőpiac már nem a korábbi gazdasági megtorpanás biztos védőhálója. Egyetlen havi adatból nem következik fordulat, de az elsődleges foglalkoztatás és a tartós munkanélküliség együtt olyan jelzés, amelyet a növekedési és képzési politikának komolyan kell vennie.

Források: KSH: foglalkoztatottság és munkanélküliség, 2026. augusztus · 444: augusztusban nőtt a munkanélküliség

BUDAPEST

Alaptörvény-ellenes eljárási szabályok, közeledő pénzügyi alku

Az Alkotmánybíróság szeptember 21-én alaptörvény-ellenesnek minősítette a szolidaritási hozzájárulás egyes eljárási szabályait, mert azok nem biztosítottak tisztességes hatósági eljárást és érdemi bírói jogorvoslatot. A testület nem magát a hozzájárulást törölte el: a kifogásolt törvényi részeket 2026. december 31-i hatállyal semmisítette meg, időt adva a jogalkotónak az új szabályozásra.

Karácsony Gergely a szeptember 25-i Fővárosi Közgyűlésen azt mondta, hogy a kormány és Budapest szakértői tárgyalásai előrehaladottak, és heteken belül megszülethet a 2026-os finanszírozási megállapodás. A fővárosi vezetés szerint az alapvető működéshez az év végéig 120-140 milliárd forintra lehet szükség; október 15-én 86 milliárd forintos szolidaritási befizetés válna esedékessé. A végső összeg és a megoldás módja még nem nyilvános.

Miért fontos? Az alkotmánybírósági döntés jogi kényszert teremt a korábbi rendszer átalakítására, a készülő alku pedig megakadályozhatja a fővárosi szolgáltatások pénzügyi megbénulását. A kulcs az lesz, hogy egyszeri mentőcsomag vagy kiszámítható, valamennyi önkormányzatra alkalmazható finanszírozási rend születik-e.

Források: Alkotmánybíróság: döntés a szolidaritási hozzájárulás szabályairól · MTI: heteken belül megállapodhat a főváros és a kormány · Portfolio: közel a megállapodás Budapest finanszírozásáról

VÉDELEM ÉS ÁLLAMADÓSSÁG

A kormány 5,4 milliárd euróra vágta a tervezett SAFE-hitelt

Az Európai Bizottság szeptember 25-én közölte: a magyar hatóságok az eredetileg jelzett mintegy 16 milliárd euró helyett végül 5,4 milliárd euró kedvezményes hitelt kívánnak igénybe venni az uniós SAFE védelmi programból. A Bizottság hangsúlyozta, hogy nem Brüsszel csökkentette a keretet: a tagállamok maguk dönthetik el, mennyi visszafizetendő forrást vesznek fel.

A frissített magyar terv még egyeztetés alatt áll, hivatalos benyújtása rövidesen várható. Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter korábban a gazdaság teherbíró képességével indokolta az óvatosságot, és jelezte, hogy a hitelből meglévő beszerzéseket válthatnának ki, illetve közlekedési és kiberbiztonsági beruházásokat hozhatnának előre. A konkrét projektlista nem ismert.

Miért fontos? A döntés mérsékli a jövőbeli államadósság-terhet, de szűkíti a gyors védelmi és kettős felhasználású fejlesztések finanszírozását. A politikai vita valódi tárgya nem a hitel önmagában, hanem az, hogy milyen átlátható projektekre költik, és mekkora biztonsági hasznot ad minden felvett euró.

Források: Európai Bizottság: szeptember 25-i sajtótájékoztató a SAFE-hitelről · HVG: 5,4 milliárd euróra csökkent a magyar SAFE-hitelkérelem · 444: a korábbi keret harmadát venné fel Magyarország

Péntek este a világban

A nagyhatalmak ezen a héten egyszerre keresték a stabilitást és erősítették saját alkupozícióikat. Washingtonban két hónappal meghosszabbították az amerikai-kínai kereskedelmi fegyverszünetet, New Yorkban közvetítők próbálták közelíteni az amerikai és iráni feltételeket. Oroszországban a Kreml pártja rekordtöbbséget szerzett, Németországban a politikai szélek erősödtek, az OECD pedig arra figyelmeztetett: az MI-beruházások csak ideiglenesen tompítják az energiasokkot.

EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS KÍNA

Két hónap haladék a kereskedelmi vitában, áttörés nélkül

Donald Trump és Hszi Csin-ping szeptember 24-én Washingtonban tárgyalt. Az amerikai és kínai küldöttség két hónappal meghosszabbította a novemberben lejáró kereskedelmi fegyverszünetet, így egyelőre nem térnek vissza a széles körű vámemelésekhez. A felek új gazdasági egyeztetési csomagról és a mesterséges intelligencia kockázatairól folytatandó párbeszédről beszéltek; az amerikai fél egy MI-incidensekre vonatkozó értesítési mechanizmust is szorgalmaz.

Tartós megállapodás azonban nem született a vámokról, a ritkaföldfémekről, a fejlett csipek exportkorlátozásáról vagy a kínai agrárvásárlásokról. Hszi óvatosságot kért Tajvan ügyében, Washington pedig nem jelezte, hogy megváltoztatná hivatalos álláspontját. Iránról is fennmaradt a nézetkülönbség: Kína bírálja a háborút, az Egyesült Államok viszont pekingi nyomást vár Teheránra.

Miért fontos? A csúcs legfontosabb eredménye a kiszámíthatatlanság ideiglenes csökkentése. Két hónap azonban kevés a vállalati beruházási döntésekhez, és a technológiai verseny alapja nem változott: a két ország párbeszédet épít, miközben továbbra is egymás függőségét próbálja mérsékelni.

Források: Kínai külügyminisztérium: Hszi és Trump washingtoni tárgyalása · Reuters: öt tanulság a Trump-Hszi csúcstalálkozóról · AP: kereskedelem, MI, Irán és Tajvan a washingtoni találkozón

IRÁN ÉS A HORMUZI-SZOROS

Közvetített egyeztetés indult, de még nincs békealku

Az Egyesült Államok és Irán a New York-i ENSZ-közgyűlés idején katari közvetítéssel üzeneteket váltott. Marco Rubio amerikai külügyminiszter megerősítette a közvetítőkkel folytatott megbeszélést, Irán pedig közölte: feltételei között szerepel a harcok és az amerikai tengeri blokád megszüntetése, valamint a befagyasztott iráni eszközökhöz való hozzáférés.

A Reuters hat iráni, regionális és nyugati forrásra hivatkozva azt írta, hogy a felek egy lépcsőzetes megoldást vizsgálnak: Teherán újranyitná a Hormuzi-szorost, Washington pedig enyhítené a blokádot. Ez tárgyalási elképzelés, nem létrejött megállapodás. Az iráni vezetés nyilvánosan továbbra is azt mondja, hogy elsőként az Egyesült Államoknak kell cselekednie. A hírekre a Brent pénteken 106 dollár alá süllyedt, de a szállítás továbbra is korlátozott.

Miért fontos? Már maga a hiteles diplomáciai csatorna is csökkenti a közvetlen eszkaláció veszélyét, de a sorrend dilemmája változatlan: egyik fél sem akarja előbb feladni fő alkupozícióját. A szoros tényleges megnyitása az olajár, az európai infláció és a kamatpályák szempontjából fontosabb lenne bármely politikai nyilatkozatnál.

Források: Amerikai külügyminisztérium: közvetítőkkel folytatott egyeztetés · IRNA: Irán közvetítők útján közölte feltételeit · Reuters: fokozatos alku lehetőségét vizsgálja Washington és Teherán · Bloomberg: a tárgyalási hírekre esett az olajár

OROSZORSZÁG

Rekordtöbbséget szerzett Putyin pártja a korlátozott választáson

A szeptember 18-20-i orosz parlamenti választás csaknem teljes eredménye szerint az Egységes Oroszország a listás szavazatok 57,83 százalékával 355 mandátumot szerzett a 450 fős Állami Dumában. A hivatalos részvétel 59,3 százalék volt. A Kreml pártja így megtartotta alkotmányozó többségét, a parlamentbe pedig 49, az ukrajnai háborúban szolgált veterán került be.

A számszerű eredmény a választási bizottság közlése, a választás demokratikus minősége azonban erősen vitatott. A háborúellenes Jabloko országos listáját kizárták, számos ellenzéki politikus börtönben vagy emigrációban van, Oroszország nem hívott EBESZ-megfigyelőket. Moszkva a megszállt ukrán területeken is szavazást rendezett; ezt Ukrajna, az Európai Unió és az EBESZ a nemzetközi jog alapján érvénytelennek tekinti.

Miért fontos? A Duma mandátumaránya Putyinnak teljes törvényhozási mozgásteret ad, de nem bizonyítja önmagában a háború szabad és versengő választáson mért társadalmi támogatását. A rekordtöbbség ugyanakkor megkönnyítheti a hadigazdaság, a további mozgósítás és az újabb represszív törvények elfogadását.

Források: AP: 355 mandátumot szerzett az Egységes Oroszország · Reuters: a Kreml pártja megtartotta alkotmányozó többségét · EBESZ: Oroszország nem hívott független megfigyelőket · Európai Unió: a megszállt ukrán területeken tartott szavazás nem érvényes

NÉMETORSZÁG

Az AfD nyert északkeleten, a Baloldal Berlinben, a CDU történelmi vereséget szenvedett

A szeptember 20-i tartományi választáson az AfD 38,2 százalékkal első lett Mecklenburg-Elő-Pomerániában, az SPD 35,5 százalékot szerzett. Friedrich Merz kancellár CDU-ja 4,9 százalékkal először maradt ki egy tartományi parlamentből. Berlinben a Baloldal 25,7 százalékkal végzett az élen, a CDU 18,8, az AfD 16,3 százalékot kapott; a korábbi CDU-SPD koalíció elvesztette többségét.

Merz katasztrófának nevezte az eredményt, de közölte, hogy kancellárként és pártelnökként folytatja. Az AfD mindkét tartományban erősödött, ám Mecklenburg-Elő-Pomerániában sincs önálló többsége, a többi párt pedig továbbra is kizárja a vele való koalíciót. Berlinben a lakhatási válságot középpontba állító Baloldal kerülhet a kormányalakítás centrumába.

Miért fontos? A két eredmény ugyanannak a német válságnak két iránya: keleten a jobboldali radikalizálódás, a nagyvárosban a baloldali tiltakozás erősödött. Merz gyenge felhatalmazása nehezítheti az adó-, nyugdíj- és gazdasági reformokat, miközben Európa legnagyobb gazdaságának kormányzati stabilitása uniós ügy is.

Források: Berlin választási iroda: a szeptember 20-i előzetes eredmény · AP: történelmi CDU-vereség a német tartományi választásokon · Reuters: az AfD nyert Mecklenburg-Elő-Pomerániában · OSW: a két tartományi választás részletes eredménye

VILÁGGAZDASÁG

Az MI-boom egyelőre ellensúlyozza az energiasokkot

Az OECD szeptember 23-i időközi jelentése 2026-ra 2,9, 2027-re 3,0 százalékos globális növekedést vár. A világgazdaság az iráni háború okozta energiasokkot eddig a tartalékkészletek felhasználásával, alternatív szállítási útvonalakkal, a Perzsa-öblön kívüli többlettermeléssel és a gyengébb kínai olajkereslettel a vártnál jobban viselte. A félvezető-, adatközpont- és más MI-beruházások különösen az Egyesült Államokban, Japánban és Dél-Koreában támasztják a növekedést.

A pufferek azonban fogynak. Az OECD a G20 inflációját 2026-ban 4,1, 2027-ben 3,6 százalékra teszi; az euróövezetben mindkét évre mindössze 1 százalékos növekedést vár. Az energiaárak újabb megugrása, az El Nino, a magas állampapírhozamok és az MI-beruházások csalódást keltő megtérülése együtt jövőre 0,7 százalékponttal vághatná vissza a globális növekedést, miközben 1,1 százalékponttal emelhetné az inflációt.

Miért fontos? A mesterséges intelligencia most konjunkturális támasz, de nem ingyenes biztosítás: óriási áram-, tőke- és adósságigénye van. Ha az energiasokk elhúzódik vagy az MI-várakozások túlzottnak bizonyulnak, ugyanaz a beruházási hullám, amely ma növekedést ad, pénzügyi sérülékenységgé válhat.

Források: OECD: a világgazdaság kitart, de a kockázatok erősödnek · OECD: 2026. szeptemberi időközi gazdasági kilátások · Reuters: az MI-beruházások egyelőre tompítják az energiasokkot

A jövő hét három kérdése

1. Mikor és milyen további feltételekkel válik ténylegesen hozzáférhetővé a 4,2 milliárd euró, és mit dönt a Bizottság a magyar helyreállítási pénzekről?
2. Egyszeri mentőcsomag vagy tartós, minden önkormányzat számára kiszámítható finanszírozási rendszer születik Budapest és a kormány tárgyalásain?
3. Eljut-e az amerikai-iráni közvetítés a Hormuzi-szoros tényleges megnyitásáig, és tartósan száz dollár alá viheti-e az olaj árát?

Szerkesztői megjegyzés

A „Péntek este” a hét fontos politikai-gazdasági eseményeiből válogat. A szöveg a 2026. szeptember 25-én 16.45-ig nyilvánosan elérhető információk alapján készült. A folyamatban lévő jogi, választási és diplomáciai ügyeknél külön kezeli a bizonyított tényeket, a hatósági vagy politikai állításokat, a sajtó forrásokra épülő értesüléseit, valamint a szerkesztői értelmezést. Az összeállítás az AI segítségével készült.

A Péntek esti hírhalom bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Guterres figyelmeztetése és a jövő kihívásai

A találkozó kiemelt jelentőségű António Guterres számára, hiszen a szervezet jelenlegi főtitkáraként a mandátuma a végéhez közeledik (2026. december 31-én jár le), így a háttérben már megkezdődtek az egyeztetések az utódlásáról.

Guterres beszédében sötét képet festett a jelenlegi világhelyzetről. Figyelmeztetett, hogy a geopolitikai törésvonalak mélyülnek, a korábbi repedések mára szakadékokká váltak, és a nemzetközi közösségnek sürgősen cselekednie kell. A főtitkár szerint az emberiség jövőjét négy egzisztenciális kihívás határozza meg: a pusztító háborúk, a növekvő gazdasági egyenlőtlenségek, a megállíthatatlannak tűnő klímaváltozás, valamint a mesterséges intelligencia szabályozatlansága. Utóbbival kapcsolatban kiemelte az önműködő fegyverrendszerek jelentette közvetlen biztonsági kockázatokat.

Globális feszültségek és diplomáciai egyeztetések

Az ülésszak hivatalos mottója – „A bizalom helyreállítása, az átalakulás kezelése: az ENSZ mindenki számára eredményes működésének biztosítása” – éles kontrasztban áll a plenáris ülésen elhangzó beszédekkel. A gázai és a közel-keleti humanitárius katasztrófa, valamint az ukrajnai háború uralják a politikai felszólalásokat. A nagyhatalmak vezetői egymás után ismertetik stratégiai vízióikat a nemzetközi biztonság helyreállítására.

Az Európai Unió nevében António Costa, az Európai Tanács elnöke szólal fel, aki a nemzetközi jog feltétlen tiszteletben tartására és a hatékony multilateralizmus megerősítésére szólítja fel a tagállamokat.

Aktív magyar diplomácia New Yorkban

Az ENSZ Közgyűlés ülésszakán részt vevő hivatalos magyar delegációt Orbán Anita vezeti, akihez a diplomáciai hét folyamán Baka András köztársasági elnök is csatlakozik, aki várhatóan beszédet is mond. A hivatalos tájékoztatás szerint a magyar diplomácia képviselői egyeztetéseket folytatnak európai, ázsiai, afrikai, közel-keleti és latin-amerikai partnerekkel. A megbeszélések elsődleges célja a térségi stabilitás előmozdítása, a nemzetközi kapcsolatok erősítése, valamint a gazdasági, oktatási és energetikai együttműködések fejlesztése.

Egészségügy és klímavédelem a naptárban

A politikai viták mellett a közgyűlés több tematikus csúcstalálkozónak is otthont ad. Kiemelt figyelmet kap a tengerszint-emelkedés okozta egzisztenciális fenyegetések kezelése (szeptember 24-én), amely sok szigetország számára a puszta túlélés kérdése. Emellett a delegációk magas szintű egyeztetést folytatnak a globális járványvédelmi felkészültségről (Pandemic Preparedness) is (szeptember 25-én), hogy a nemzetközi közösség a jövőben gyorsabban és koordináltabban reagálhasson az egészségügyi vészhelyzetekre.

A hivatalos plenáris ülések és a felszólalások élőben követhetők az ENSZ WebTV online platformján, a részletes diplomáciai programot pedig az ENSZ Közgyűlés hivatalos menetrendje tartalmazza.

A Új világrend vagy mélyülő szakadékok? Zajlik az ENSZ Közgyűlésének 81. ülésszaka bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Van valami szokatlan abban, amikor egy technológia legnagyobb vállatainak vezetői nem azt mondják, hogy „minden rendben lesz”, hanem azt: vigyázzunk, mert baj is lehet. Ez történt szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Sam Altman, az OpenAI vezetője és Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója a mesterséges intelligencia gyors fejlődésének biztonsági kockázatairól beszélt. Mindketten globális együttműködést és nemzetközi biztonsági szabványokat sürgettek.

Amodei ennél is tovább ment: szerinte ha a mesterséges intelligenciát rosszul kezelik, az egész emberiségre veszélyt jelenthet. A kijelentés azért különösen figyelemre méltó, mert nem egy kívülálló szkeptikustól, hanem a világ egyik vezető AI-vállalatának irányítójától származik.

A vita középpontjában egyre kevésbé az áll, hogy az AI elveszi-e majd néhány ember munkáját. Sokkal komolyabb kérdések kerültek előtérbe. Mi történik, ha egy mesterséges intelligencia nem egyszerűen válaszol a kérdéseinkre, hanem önállóan tervez, döntéseket hoz, számítógépes rendszereket használ, más programokat irányít, és hosszabb feladatsorokat hajt végre emberi beavatkozás nélkül?

Az úgynevezett AI-agentek fejlődése éppen ebbe az irányba mutat. Az ENSZ független nemzetközi tudományos AI-paneljének friss jelentése már olyan tesztekről is beszámol, amelyekben mesterségesintelligencia-rendszerek megpróbáltak korlátozásokat megkerülni, illetve olyan lépéseket tettek, amelyekre nem kaptak közvetlen emberi utasítást. Ez önmagában nem bizonyítja, hogy az AI „öntudatra ébredt”, de jól mutatja, hogy az egyre összetettebb rendszerek viselkedése nehezebben kiszámítható.

„Nincs elfogadható katasztrófakockázat”

Sam Altman az ENSZ-ben igyekezett elkerülni az AI-apokalipszisről szóló jóslatokat, ugyanakkor egyértelművé tette: egy komoly katasztrófa kockázatát nem lehet elfogadhatónak tekinteni.

Az utóbbi időben azonban már az AI-kutatók között is megjelentek egészen szélsőséges kockázati becslések. Az Anthropic egyik kutatója például tíz százaléknál nagyobbra becsülte annak esélyét, hogy a mesterséges intelligencia a következő évtizedben az emberiség pusztulásához vezethet.

Ez azonban egy kutató személyes becslése, nem tudományosan igazolt előrejelzés, és nem az Anthropic hivatalos prognózisa. Jelentősége inkább abban van, hogy érzékelteti: a legrosszabb forgatókönyveket már az AI-fejlesztés belső köreiben is komolyan tárgyalják.

A félelmek között szerepel a biológiai fegyverek fejlesztésének megkönnyítése, a kibertámadások automatizálása, a tömeges dezinformáció, az autonóm fegyverrendszerek elterjedése, a pénzügyi rendszerek manipulációja, valamint az, hogy az AI egyre több feladatot hajt végre közvetlen emberi felügyelet nélkül.

Nem kell Terminátor ahhoz, hogy baj legyen

Az egyik legfontosabb félreértés, hogy az AI biztonsági problémája csak akkor kezdődik, ha a gép „öntudatra ébred”. Ez nem feltétlenül igaz. Egy rendkívül erős, de nem tudatos rendszer is okozhat súlyos problémát, ha rosszul meghatározott célt követ, hozzáférést kap kritikus infrastruktúrához, vagy olyan eszközöket használ, amelyeket az ember eredetileg nem szánt neki.

A kérdés ezért nem elsősorban az, hogy „gonosz lesz-e az AI”, hanem az, hogy meg tudjuk-e érteni, előre tudjuk-e jelezni, és szükség esetén le tudjuk-e állítani azt, amit csinál. Ezt nevezik a szakirodalomban a kontroll elvesztése – loss of control – problémájának.

A mesterséges intelligencia ráadásul egyszerre lehet biztonsági eszköz és biztonsági kockázat. Segíthet konfliktusok előrejelzésében, a békefenntartásban vagy a kiberbiztonságban, ugyanakkor megkönnyítheti a támadások, a manipuláció és a dezinformáció automatizálását is. Vagyis nem maga az AI „jó” vagy „rossz”. Az számít, ki használja, mire használja, milyen hozzáférést kap, és milyen ellenőrzés alatt működik.

Már az AI-cégek is külső ellenőröket kérnek

Az ENSZ-ülés egyik fontos bejelentése volt, hogy az Anthropic külső szakértőket von be saját biztonsági gyakorlatainak ellenőrzésére, illetve a biztonsági incidensek jelentésének vizsgálatára. Sam Altman hasonló külső ellenőrzést ígért az OpenAI-nál is.

A lépés azért fontos, mert az AI fejlődésének sebessége mellett egyre kevésbé elegendő, ha egy vállalat saját maga állapítja meg, hogy a saját rendszere biztonságos.

A kérdés már nem egyszerűen az, hogy „megbízhatunk-e az AI-cégekben?”

Hanem az, hogy létrehozható-e olyan rendszer, amelyben nem kell vakon megbíznunk bennük.

Ki ellenőrizze az ellenőrőket?

A probléma itt válik igazán politikai és geopolitikai kérdéssé. A világ legfejlettebb AI-rendszereit néhány óriásvállalat fejleszti, miközben az Egyesült Államok és Kína között egyre élesebb technológiai verseny zajlik. Európa közben saját szabályozási modellt próbál kialakítani.

Az amerikai technológiai vállalatok egy része a nemzetközi együttműködést sürgeti, miközben Washingtonban olyan vélemények is erősek, hogy a túlzott szabályozás gyengítené az Egyesült Államok versenyképességét Kínával szemben.

Így egyszerre két, egymással nehezen összeegyeztethető logika működik. Az első szerint minél gyorsabban fejlesztünk, annál nagyobb gazdasági és geopolitikai előnyre tehetünk szert.

De közben a másodikban is van igazság: minél gyorsabban fejlesztünk, annál gyorsabban érhetünk el egy olyan pontot, ahol már nem tudjuk megfelelően ellenőrizni a rendszereket.

A harmadik megközelítés úgy véli: nem lassítani kell, inkább olyan szabályokra van szükség, amelyek mellett biztonságosan lehet gyorsan fejleszteni. Persze ezek az emberi szabályok, nem az AI szabályai…

Az igazi kérdés: kié a döntés?

Az ENSZ-ben elhangzottak alapján egyre világosabb, hogy az AI körüli vita már messze nem pusztán technológiai kérdés. Hatalmi kérdés is.

Ki határozza meg, mit tehet egy AI-rendszer? A fejlesztő? Az állam? Nemzetközi szervezet? A felhasználó? És mi történik akkor, ha egy rendszer képességei gyorsabban fejlődnek, mint ahogy a szabályozók megértik őket?

Az emberiségnek le kell-e mondania a mesterséges intelligenciáról, vagy képes lesz-e szabályokat alkotni saját új technológiájához még azelőtt, hogy annak képességei túlnőnének az emberi ellenőrzésen?

Az AI már most képes tudományos problémákat megoldani, programokat írni, információt elemezni, képeket és videókat készíteni, és egyre összetettebb feladatokat önállóan végrehajtani, ezért a következő évek döntő kérdése már nem pusztán az lesz: hogyan szabályozzuk? Az ENSZ Biztonsági Tanácsában elhangzott figyelmeztetések alapján ez már nem a távoli jövő filozófiai kérdése. A világ legnagyobb AI-fejlesztői szerint is olyan probléma, amelyre most kellene megtalálni a választ.

A „A mesterséges intelligencia az egész emberiségre veszélyt jelenthet” bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A brüsszeli testület közleménye szerint Magyarország megfelelően kezelte azokat a korábban azonosított jogállamisági problémákat, amelyek veszélyeztethették az Európai Unió költségvetését.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a döntéssel kapcsolatban kijelentette: Magyarország fontos lépéseket tett a jogállamiság megerősítése és az unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében, ezért a bizottság 4,2 milliárd euró felszabadítását, valamint az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz való hozzáférés helyreállítását javasolja a magyar hallgatók és kutatók számára.
„Örülök, hogy újra teljes mértékben élvezhetik majd az unió által teremtett lehetőségeket. Ez is azt mutatja, hogy a reformok eredményre vezetnek” – tette hozzá.

Amennyiben az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács elfogadja a javaslatot, az visszaállítaná a felfüggesztett, 4,2 milliárd euró értékű kohéziós politikai kötelezettségvállalásokat, és lehetővé tenné a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek diákjai és kutatói számára az Erasmus+ és a Horizont Európa programokban való részvételt.

A bizottság értékelte a magyar kormány szeptember 9-én bejelentett korrekciós intézkedéseit és azok végrehajtását, és arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország orvosolta a korábban feltárt hiányosságokat a közbeszerzés, a korrupcióellenes keretrendszer, az összeférhetetlenségi kockázatok és az ügyészségi fellépés hatékonysága terén.

Az Európai Bizottság szerint Magyarország megerősítette az Integritási Hatóság hatásköreit és a szükséges adatokhoz való hozzáférését, átfogó vagyonnyilatkozat-tételi rendszert vezetett be, növelte az átláthatóságot és kezelte a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi kockázatokat.

A magyar intézkedések emellett kiterjesztették a nyomozó hatóságok és az ügyészség egyes döntéseinek bírósági felülvizsgálatát, valamint megerősítették az uniós források felhasználásának ellenőrzését és a közbeszerzések, illetve általában a közkiadások átláthatóságát.

A brüsszeli testület üdvözölte továbbá Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, valamint azt, hogy a tényleges tulajdonosi viszonyokra és a közbeszerzésekre vonatkozó új szabályok tovább erősítik a korrupció és az összeférhetetlenség elleni fellépést.

Az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy már nem állnak fenn a jogállamisági feltételességi rendelet alapján 2022-ben elrendelt intézkedések alkalmazásának feltételei.

A Tanácsnak a bizottsági javaslat benyújtásától számítva egy hónapja van arra, hogy döntsön a védelmi intézkedések feloldásáról. A Tanács 2022 decemberében az Európai Bizottság javaslatára rendelt el intézkedéseket az uniós költségvetés védelmében. A kifogások akkor többek között a közbeszerzésekre, az ügyészi fellépésre, az összeférhetetlenségre, a korrupció elleni küzdelemre és a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkoztak.

A Az Európai Bizottság 4,2 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadítását javasolja Magyarország számára bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az Európai Bizottság szeptember 17-én mutatta be az úgynevezett KIDS Actet – teljes nevén EU Keeping Internet Digital Spaces Accountable and Trustworthy –, amely egységes európai szabályokat vezetne be a kiskorúak online védelmére. A javaslat egyik leglátványosabb eleme: 15 év alatt nem lehetne önálló közösségimédia-fiókot létrehozni.

A Bizottság ezzel egyúttal megpróbálná felszámolni azt a mostani európai szabályozási mozaikot, amelyben a tagállamok különböző életkori korlátokat és megoldásokat próbálnak bevezetni.

Három életkor, háromféle internet

A tervezet nem egyszerűen azt mondja, hogy „15 év alatt nincs TikTok”. A rendszer három fontos életkori szintet különböztetne meg:

A 13–14 évesek „mini-fiókjai” legfeljebb napi egyórás használatot tennének lehetővé, és a szülők kontrollálnák többek között a kapcsolatfelvételeket. A 15 év felettiek már önállóan használhatnák az érintett szolgáltatásokat.

Fontos részlet: 13 év alatt sem szűnne meg minden online hozzáférés. A Bizottság szerint például kifejezetten gyermekeknek készült videós szolgáltatások szülő által kezelt fiókon keresztül továbbra is használhatók lennének.

Nemcsak a Facebookról és a TikTokról van szó

A KIDS Act hatóköre ennél jóval szélesebb. A szabályozás a gyermekek által használt többféle digitális szolgáltatásra kiterjedne, köztük:

• közösségi oldalakra,
• videómegosztókra,
• online játékokra,
• alkalmazásboltokra,
• operációs rendszerekre,
• AI-chatbotokra,
• úgynevezett AI-companionokra, vagyis mesterséges intelligenciával működő digitális „társakra”.

A Bizottság szerint a lényeg az úgynevezett „safety by design”, vagyis a biztonságot már a szolgáltatás megtervezésekor be kell építeni. Nem az lenne az alapelv, hogy a platform létrehozza a szolgáltatást, majd utólag próbálja megoldani a gyermekvédelmi problémákat.

Búcsú a végtelen görgetéstől?

Ha a tervezet jelenlegi formáját elfogadják, a gyerekek számára hozzáférhető szolgáltatásokban több, kifejezetten a hosszabb használat ösztönzésére alkalmas funkciót korlátoznának.

Ilyen lenne például:

• a végtelen görgetés,
• az automatikus lejátszás,
• az úgynevezett jutalmazó vagy függőséget erősítő mechanizmusok,
• bizonyos push-értesítések, különösen alvásidőben,
• az idegenektől érkező kéretlen kapcsolatfelvétel.

A kiskorúak profiljai alapértelmezés szerint privátak lennének, könnyebb lenne más felhasználók blokkolása vagy elnémítása, és a gyermekek nem jelennének meg idegenek kapcsolatfelvételi ajánlásaiban.

Ez az internet üzleti modelljének egy részét is érinti: a platformoknak nemcsak azt kellene bizonyítaniuk, hogy eltávolítják a káros tartalmakat, hanem azt is, hogy maga a szolgáltatás nem ösztönzi szükségtelenül a gyerekek figyelmének minél hosszabb lekötését.

Honnan tudja az Instagram, hogy 14 vagy 41 éves vagyok?

A KIDS Act végrehajtásának egyik kulcskérdése az életkor ellenőrzése. Az Európai Bizottság erre már elkészítette saját technológiai megoldását. Az úgynevezett EU Age Verification Solution olyan digitális alkalmazás lenne, amelyben a felhasználó igazolhatná például azt, hogy elmúlt 13, 15 vagy 18 éves – anélkül, hogy a szolgáltató megkapná a pontos születési dátumát vagy személyazonosságát.

A rendszer működési elve érdekes. A felhasználó egyszer igazolja az életkorát például elektronikus személyazonosítóval, útlevéllel, személyi igazolvánnyal vagy bizonyos esetekben egy meglévő digitális azonosítási megoldással. Ezután az alkalmazás már csak egy egyszerű választ adna a szolgáltatónak:

„Elmúlt 15 éves: igen/nem.” Nem kellene megadnia a nevét, pontos születési dátumát vagy más személyes adatát.

A technológia úgynevezett zero-knowledge proof, vagyis „zéró ismeretű bizonyítás” elvén működik. A Bizottság szerint a platform így nem tudná összekapcsolni az életkor-ellenőrzést a felhasználó személyazonosságával vagy más webhelyeken végzett tevékenységével.

Az uniós megoldás technikailag már elkészült, és a Bizottság azt szeretné, hogy 2026 végéig minden tagállamban rendelkezésre álljon valamilyen, ezzel kompatibilis életkor-ellenőrzési lehetőség. A rendszer önálló alkalmazásként vagy az európai digitális személyazonossági tárcába integrálva is működhet.

A magyar helyzet: a gyerekek már rég nem várnak a törvényhozókra

Magyarországon különösen érdekes lehet az új uniós szabályozás. Az NMHH 2024 végi–2025 eleji országosan reprezentatív kutatása szerint a 7–16 éves magyar gyerekek 46 százaléka naponta használ közösségi médiát. A 13–14 éveseknél ez az arány már 69, a 15–16 éveseknél pedig 82 százalék.

Még beszédesebb az első regisztráció időpontja. Az NMHH adatai szerint a vizsgált gyerekek csaknem 60 százaléka már 10–12 éves kora között regisztrált legalább egy közösségimédia-platformra, miközben a legtöbb szolgáltatás jelenlegi szabályzata 13 éves korhatárt alkalmaz. 13 éves korára a kutatásban részt vevő gyerekek mintegy négyötödének már volt közösségimédia-regisztrációja.

A legnépszerűbb szolgáltatások között a Facebook/Messenger, a TikTok, a YouTube, az Instagram, a Viber és a Snapchat szerepelnek. Vagyis az EU most olyan korhatárt próbál jogilag kikényszeríteni, amelyet a gyerekek jelentős része már ma sem tart be.

Ezért a KIDS Act egyik legnagyobb kérdése nem az lesz, hogy mit ír majd a jogszabály, hanem az, hogy valóban ellenőrizhetővé válik-e az életkor.

Az AI sem marad ki

A Bizottság különösen érdekes módon az új szabályozásba bevonta az AI-chatbotokat és az AI-companionokat is. A gyermekek számára hozzáférhető mesterségesintelligencia-rendszereknek nem szabadna olyan kommunikációs megoldásokat használniuk, amelyek emberi kapcsolatot szimulálva érzelmi függőséget alakíthatnak ki.

Az AI-társak alapértelmezés szerint ki lennének kapcsolva, és nem „folytathatnák automatikusan” korábbi beszélgetéseiket a gyermekkel. A szolgáltatóknak még a piacra kerülés előtt vizsgálniuk kellene a gyermekekre jelentett kockázatokat, majd a működés során is figyelniük kellene az esetleges káros hatásokat.

Ez különösen új fejezetet nyithat a gyermekvédelemben: az EU már nemcsak attól félti a gyerekeket, hogy mit látnak a képernyőn, hanem attól is, hogy milyen kapcsolat alakul ki közöttük és az egyre emberibbnek tűnő gépek között.

A nagy platformoknak kell bizonyítaniuk

A KIDS Act egyik legfontosabb jogi újítása a bizonyítási teher megfordítása. A legalább 45 millió uniós havi felhasználóval rendelkező nagyon nagy online platformoknak a jövőben nem egyszerűen meg kellene várniuk, hogy egy hatóság problémát találjon náluk.

A szabályozás szerint előzetesen részletes megfelelési tervet kellene készíteniük, amelyet független auditorok ellenőriznek. Az ellenőrzés költségeit a vállalatok viselnék. A jogsértésekért akár a vállalat globális éves árbevételének 6 százalékát elérő bírság is kiszabható lenne. A végrehajtás a már működő uniós rendszerekre, mindenekelőtt a Digital Services Actre (DSA), illetve az AI-rendszerek esetében az AI Act kereteire épülne.

Már most vannak ellenzői

A javaslat természetesen nem váltott ki osztatlan lelkesedést. A digitális jogokkal foglalkozó European Digital Rights (EDRi) például már az uniós életkor-ellenőrzési megoldás bemutatása előtt komoly adatvédelmi és alapjogi aggályokat fogalmazott meg. Szerintük az életkor-ellenőrzés kiterjesztése veszélyeztetheti az online anonimitást, a magánszférát és bizonyos esetekben a gyermekek önálló online részvételét is.

Az iparági Computer & Communications Industry Association Europe szintén arra figyelmeztetett, hogy a különböző életkori kategóriák miatt az életkor-ellenőrzés technikai megvalósítása komoly adatvédelmi és biztonsági kérdéseket vethet fel.

A vita egyik alapvető kérdése ezért így foglalható össze: hogyan lehet úgy ellenőrizni egy gyerek életkorát, hogy közben ne kelljen mindenkinek személyazonosságot igazolnia az interneten? Az Európai Bizottság válasza a zero-knowledge technológia. A kritikusok szerint viszont a technológia önmagában nem oldja meg az összes jogi, adatvédelmi és gyakorlati problémát.

Ez még nem törvény

A KIDS Act egyelőre javaslat, nem hatályos uniós jogszabály.

A jogalkotási folyamat most az Európai Parlamentben és a Tanácsban folytatódik. Az Európai Parlament eljárási nyilvántartásában a dosszié jelenleg előkészítő szakaszban szerepel. A Bizottság elképzelése szerint a tárgyalások viszonylag gyorsan, nagyjából 8–12 hónap alatt lezárulhatnak, majd egy átmeneti időszak következhet. Ha a folyamat a tervek szerint halad, 2028 körül léphetnek életbe az új szabályok – de ez jelenleg még nem tekinthető biztos dátumnak.

A nagy kérdés: gyerekzár vagy új internet?

A KIDS Act jelentősége ezért túlmutat azon, hogy hány évesen nyithat valaki TikTok- vagy Instagram-fiókot. Az EU lényegében azt mondja: nem elég a gyereket megtanítani arra, hogyan védekezzen az internet veszélyei ellen; magát az internetet is úgy kell megtervezni, hogy kevesebb veszélynek tegye ki a gyereket.

Ez komoly szemléletváltás.. A szabályozás egyik oldalán a gyermekek védelme, a másikon az adatvédelem, az anonimitás, a szabad online részvétel és a technológiai vállalatok működése áll. És van még egy kellemetlen kérdés: ha egy tízéves gyerek ma két perc alatt képes hamis születési dátummal regisztrálni, vajon a 2028-as európai digitális személyi igazolvány két perc alatt képes lesz-e megállítani?

Források: (Digitális Stratégia) (Legislative Observatory) (CCIA) (European Digital Rights (EDRi)) (NMHH)

Az összeállítás az AI segítségével készült

A Gyerekzár az interneten? Az EU 15 éves korig újraszabná a gyerekek digitális világát bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

„Nem szabad elkezdeni gondolkodni!” – ez akár meglehetősen furcsa munkatanácsnak is tűnhet. Pedig Heiner Lachenmeier svájci pszichiáter szerint éppen ez lehet az egyik legfontosabb szabály az ADHD-val élők számára, amikor monoton, rutinszerű feladatokat kell elvégezniük.

A szakember egy interjúban arról beszélt, hogyan alakította ki a saját munkarendjét, és milyen módszereket javasol azoknak, akiknek nehézséget okoz a figyelem fenntartása, a feladatok strukturálása vagy az unalmas teendők elkezdése.

Nem mindenki ugyanakkor tud jól dolgozni

Lachenmeier szerint az egyik legfontosabb felismerés az volt számára, hogy meg kellett tanulnia felismerni a saját „időablakait”: azokat a napszakokat vagy pillanatokat, amikor könnyebben képes koncentrálni.

Nem használ különleges technikákat. Ha elérkezik a megfelelő pillanat, leül és dolgozik. Közben azonban azt is megengedi magának, hogy időnként felálljon, és sétáljon egyet a lakásban.

„Elfogadtam, hogy talán több időre van szükségem, mint másoknak ahhoz, hogy elérjem a célomat” – mondja.

Ez a szemlélet azért lehet fontos, mert a hagyományos munkahelyi kultúra sokszor abból indul ki, hogy mindenki nagyjából ugyanúgy képes koncentrálni. Pedig a figyelem nem állandó teljesítményű „kapcsoló”: vannak jobb és rosszabb időszakok, és különösen igaz ez az ADHD-val élő emberekre.

A saját ritmus felismerése már fiatal korban elkezdődhet

Lachenmeier saját példája szerint nála a koncentrációs mintázatok felismerése még kamaszkorban kezdődött.

Tizenhárom-tizennégy évesen festett, és azt vette észre, hogy bizonyos pillanatokban egyszer csak megszületik benne egy kép. Ha azonnal leült dolgozni, képes volt megvalósítani az elképzelést. Olykor még az éjszaka közepén is felkelt emiatt. Később ezt a fajta önmegfigyelést a munkájában is hasznosította.

A tanulásban pedig egy egészen másfajta struktúra segített neki: a közösség. Egyetemistaként más hallgatókkal élt együtt, és azt tapasztalta, hogy a közös tanulás, beszélgetés és vita olyan keretet teremt, amelyben könnyebb koncentrálni.

Szerinte ezt ma is érdemes alkalmazni: aki nehezen tanul egyedül, keressen társakat – akár úgy is, hogy rendszeresen nyitva van egy közös Zoom-kapcsolat.

Spontaneitás és mechanikus rendszer egyszerre

A saját munkájában Lachenmeier ma két látszólag ellentétes módszert kombinál: a spontaneitást és a szigorú struktúrát.

A felmerülő gondolatokat azonnal lejegyzi, ugyanakkor meghatározott munkablokkokat is kijelöl magának. Van egy különösen fontos szabálya: este hatkor befejezi a munkát.

Ez az egyszerű határ egyfajta kapaszkodóvá vált. A monoton feladatokat pedig apró, szinte gépies lépésekre bontja. Ha például szakvéleményt kell készítenie, nem azt mondja magának, hogy „most meg kell írnom ezt a hosszú jelentést”. Ehelyett csak ennyit:

Megnyitom az űrlapot. Beírom a beteg nevét és címét. És kész. Akár be is zárja utána a dokumentumot. A következő lépés majd később következik.

Ez a módszer azért működhet, mert egy nagy, nehezen átlátható feladat helyett egyszerre csak egyetlen apró cselekvést kell végrehajtani.

Kell egy projekt, ami valóban lelkesít

A szakember szerint a monoton munkával szemben az egyik leghatékonyabb ellenszer lehet egy olyan feladat, amely valóban érdekli az embert. Azt javasolja, hogy mindenki keressen magának évente legalább egy „szívügyprojektet”. Ennek nem kell feltétlenül pénzt hoznia. Sőt, éppen az a lényeg, hogy érdekes legyen.

Önálló vállalkozóként erre akár a munkaidő öt-tíz százalékát is érdemes lehet elkülöníteni. Alkalmazottként pedig a főnökkel lehet egyeztetni róla.

Lachenmeier szerint az ADHD-val élők egyik gyakori hibája, hogy a tökéletes projektet keresik. Emiatt azonban előfordulhat, hogy végül semmibe sem kezdenek bele. Jobb egy vagy két kisebb, valóban érdekes projekt évente, mint tíz év várakozás az „igazira”.

Az ilyen kreatív feladatok adhatják meg azt a lendületet, amelyből a mindennapi, kevésbé izgalmas munka elvégzéséhez is jut energia.

Nem feltétlenül kell munkahelyet váltani

Érdekes megoldást jelenthet a nagyvállalatokon belüli részlegváltás is.

Lachenmeier egy olyan páciens példáját említi, aki harminc éven keresztül sikeresen dolgozott ugyanannál a nagyvállalatnál. Közben azonban öt különböző részlegen fordult meg: a könyveléstől a logisztikán át egészen a compliance területéig.

A munka változott, a vállalat által biztosított nagyobb struktúra viszont megmaradt. Ez az ADHD-val élők számára különösen érdekes lehet: nem mindig maga a munkahely jelenti a problémát. Előfordulhat, hogy egyszerűen az adott feladat vált túl monotonná.

Néha segít, ha nem a feladatra, hanem a célra gondolunk

A szakember szerint az is fontos, hogy az ember képes legyen tágabb összefüggésbe helyezni az unalmas feladatokat. Ő maga például kifejezetten szeret számlákat kiállítani a rendelőjében, miközben az adminisztráció többi részét a titkárnője végzi. Miért? Mert a számlázásnak azonnali eredménye van. Egy kattintás, és tudja: a pénz meg fog érkezni.

A feladat tehát nem önmagában érdekes, hanem azért, mert azonnal láthatóvá válik a célja. Ugyanez működhet egy könyvelési feladatnál vagy bármilyen más monoton teendőnél is. Ha az ember képes összekapcsolni a feladatot azzal, amit végső soron el akar érni, könnyebb lehet végigcsinálni.

„Ne gondolkodjon rajta – csak csinálja”

És itt érkezünk el az ADHD „aranyszabályához”. A monoton rutinmunka előtt ugyanis gyakran maga a gondolkodás jelenti a legnagyobb akadályt.

Mennyire hosszú lesz? Mikor lesz kész? Mi van, ha valamit elrontok? Nincs kedvem hozzá. Majd később megcsinálom.

Az ilyen gondolatok könnyen egyre távolabb sodorják a feladat tényleges elkezdését.

Lachenmeier ezért azt javasolja: a rutinfeladatokat érdemes annyira ritualizálni, hogy egy idő után szinte automatikusan történjenek.

Ne az egész feladatot lássuk magunk előtt. Ne mérlegeljük újra és újra, van-e kedvünk hozzá. Egyszerűen hajtsuk végre az első apró lépést. Megnyitni a dokumentumot. Beírni a nevet. Elküldeni az első e-mailt. Elkezdeni.

A gondolkodást pedig – már ami az energiát és a kreativitást illeti – érdemes meghagyni azoknak a feladatoknak, amelyek valóban érdekelnek bennünket. Nem biztos tehát, hogy az ADHD-val élő embernek kevesebb energiája van. Lehet, hogy egyszerűen másképpen kell beosztania azt. És ez a felismerés nem csak az ADHD-val élők számára lehet hasznos.

Dr. med. Heiner Lachenmeier svájci pszichiáter és pszichoterapeuta, aki 2000 óta kiemelten foglalkozik a felnőttkori ADHD-val. Saját pszichiátriai praxisát Affoltern am Albisban vezeti, emellett ADHD-val élő vezetők coachingjával, vállalatok és intézmények tanácsadásával, valamint szakemberek továbbképzésével és szupervíziójával is foglalkozik. Az ADHD-ról több könyvet publikált; legismertebb, kifejezetten a munka világára fókuszáló kötete a Mit ADHS erfolgreich im Beruf („Sikeres munka ADHD-val”). Lachenmeier maga is csak felnőttként kapta meg az ADHD-diagnózist, ezt követően tette a felnőttkori ADHD-t szakmai munkájának középpontjába.

A ADHD a munkahelyen: nem a fegyelem hiányzik – másképp működik a figyelem bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az ARD első, urnazárás után közzétett becslése szerint Berlinben a Die Linke 24,5 százalékkal lett a legerősebb párt. A CDU 20 százalékkal a második, az AfD pedig 16 százalékkal a harmadik helyen áll. A Zöldek 15, az SPD 12 százalék körüli eredményt érhetett el, míg a Sahra Wagenknecht Szövetség, a BSW az ötszázalékos parlamenti küszöb környékén áll.

A berlini eredmény különösen jelentős a Die Linke számára: a párt a legutóbbi választáshoz képest több mint tíz százalékponttal növelhette támogatottságát. A CDU ezzel szemben jelentős visszaesést szenvedett el. A választást megelőző felmérések már szoros versenyt jeleztek a két párt között, az első becslés azonban a Baloldal egyértelmű előnyét mutatja.

AfD-győzelem Mecklenburg–Elő-Pomerániában

Egészen más politikai kép rajzolódik ki Mecklenburg–Elő-Pomerániában. Az első becslések szerint az AfD mintegy 37 százalékot szerzett, míg a Manuela Schwesig miniszterelnök vezette SPD nagyjából 35–36 százalékon áll. A két párt messze megelőzte a többi indulót.

A CDU eredménye itt különösen súlyos: az első becslések mindössze 5,5 százalék körül mérik a pártot, vagyis alig haladja meg a tartományi parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt. Az Associated Press szerint ez a kereszténydemokraták történetének legrosszabb eredménye lenne Mecklenburg–Elő-Pomerániában.

Az AfD eredménye ezzel szemben több mint kétszerese lehet a 2021-ben elért 16,7 százaléknak. A választások előtti utolsó felmérések már 36–38 százalék körül mérték a pártot, miközben az SPD az utolsó napokban jelentősen csökkentette korábbi hátrányát.

Az AfD választási győzelme ugyanakkor önmagában még nem jelenti azt, hogy a párt kormányra is kerül. A választások előtt a többi jelentős politikai erő nem mutatott hajlandóságot koalícióra az AfD-vel, így a következő tartományi kormány összetétele a kisebb pártok szereplésétől és a végleges mandátumelosztástól függhet.

Országos következményei is lehetnek a választásoknak

Vasárnap nem szövetségi parlamenti választást tartottak, Berlin és Mecklenburg–Elő-Pomeránia eredményét Németországban széles körben a Friedrich Merz vezette szövetségi kormány politikai erőpróbájaként értelmezik. A két tartományban összesen mintegy 3,8 millió választópolgár szavazhatott.

A gyenge tartományi választási eredmények kellenére, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni és folytatni a koalíciós kormánya által megkezdett reformokat. „Ezek a reformok az ellenszerei a tekintélyelvűségnek, amely az autoriter rendszerek iránti vonzódás révén mint a méreg egyre mélyebbre hatol bele társadalmunk szövetébe” – hangoztatta Merz az ARD és a ZDF közszolgálati televízió exit poll-felméréseinek közzé tételét követően elmondott beszédében.

A CDU mindkét helyen gyengén szerepelt: Berlinben elvesztette vezető pozícióját, Mecklenburg–Elő-Pomerániában pedig a parlamenti küszöb közelébe zuhant. Az eredmények két héttel azután érkeztek, hogy az AfD Szász-Anhalt tartományban is rendkívül erős eredményt ért el. Az AP szerint a mostani választások tovább növelhetik a politikai nyomást Merz kancelláron és a CDU vezetésén,

A két tartomány ugyanakkor egészen különböző politikai irányba mozdult. A fővárosban a Die Linke tört előre, míg Mecklenburg–Elő-Pomerániában az AfD lett a legerősebb erő. Közös pont viszont a hagyományos nagy pártok gyengülése: Berlinben az SPD mindössze 12 százalék körül áll, északkeleten pedig a CDU került történelmi mélypontra. Az esti órákban már érkeznek a részletesebb eredmények és mandátumbecslések. A végleges politikai kép elsősorban attól függ majd, mely kisebb pártok lépik át az ötszázalékos küszöböt, és milyen többséget lehet ezek után kialakítani Berlinben, illetve Schwerinben.

A Német választások: erősödött a baloldal Berlinben, az AfD nyert északkeleten – a CDU bukott, de Merz maradni akar (frissül) bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A hét végére egyszerre rajzolódott ki az elszámoltatás, az intézményépítés és a gazdaság kettőssége. A kormány megszüntetné a 35 éves autópálya-koncessziót, a Volánbusz-ügyben két ismert üzletembert letartóztattak, az Országgyűlés pedig öt alkotmánybírót választott. A reálbérek nőttek, az építőipar visszaesett, Budapest pedig újra a likviditási határ felé sodródik.

AUTÓPÁLYÁK

A kormány lezárná a 23 ezer milliárdos MKIF-koncessziót

Magyar Péter és Vitézy Dávid szeptember 18-án bejelentette: a kormány tárgyalást kezdeményez az MKIF-fel a 2022-ben indult, 2057-ig szóló autópálya-koncesszió megszüntetéséről. A cél a közös megegyezés és az, hogy az üzemeltetés, az eszközök és a szakmai kapacitás lehetőleg 2026 végéig visszakerüljön a Magyar Közúthoz. Az ügylet jelenértékét a kormány 23 196 milliárd forintra teszi.

A kabinet szerint a szerződés nem adott valódi üzleti kockázatot a koncesszornak, túlárazott, és több ponton magyar, illetve uniós jogot sért. A bemutatott számítás szerint a módosítások mintegy 8 ezer milliárd forinttal emelték az eredetileg körülbelül 15 ezer milliárdos értéket. Ezek kormányzati és jogi állítások: jogerős bírósági döntés még nincs. Az MKIF korábban azt közölte, hogy jelentős forgalmi, építési, finanszírozási és fenntartási kockázatot visel, díjai pedig nemzetközi összevetésben nem kirívók.

Miért fontos? Ez az Orbán-korszak legnagyobb hosszú távú állami szerződésének próbája. A politikai bejelentés még nem szerződésbontás: a közös megegyezés ára, az esetleges kártalanítás, a banki finanszírozás és a folyamatos autópálya-üzemeltetés együtt dönti el, hogy az állam nyer-e az ügyön.

Források: Kormány.hu: az állam megszüntetné a 35 éves koncessziót · Telex: a koncesszió lezárásáról tárgyalna a kormány · Reuters: 23,196 ezermilliárdos szerződést támad meg a kormány · MKIF: a társaság álláspontja a koncesszióról

KORRUPCIÓS NYOMOZÁS

Két letartóztatás a Volánbusz-ügyben

A Központi Nyomozó Főügyészség szerint a Volánbusz személyszállítási szolgáltatásaihoz és autóbusz-beszerzéseihez kapcsolódó korrupciós nyomozásban már öt embert hallgattak ki gyanúsítottként. A hatóság több százmilliós, két gyanúsítottnál milliárdos nagyságrendű jogtalan előnyről beszél. A Budai Központi Kerületi Bíróság szeptember 17-én két embert egy hónapra letartóztatott; a döntés nem jogerős, a védők fellebbeztek.

A sajtó és az érintett vállalati közlemények Jellinek Dánielként és Szivek Norbertként azonosították a két letartóztatottat; a harmadik őrizetbe vett személyt a bíróság szabadlábra helyezte. Ettől külön eljárásban a rendőrség a 2015 és 2018 között megvett 608 használt autóbusz ügyét vizsgálja, ahol a gyanú szerint mintegy tízmilliárd forint vagyoni hátrány keletkezhetett. A gyanúsítás nem ítélet, valamennyi érintettet megilleti az ártatlanság vélelme.

Miért fontos? Az ügy megmutatja, hogy a korrupcióellenes fordulatot nem a sajtótájékoztatók, hanem a jogszerű, bizonyítékokra épülő és bíróság előtt is megálló eljárások teszik hitelessé. Különösen fontos a két nyomozás szétválasztása: az egyik vesztegetést, a másik vagyoni kárt vizsgál.

Források: Ügyészség: öt gyanúsított a Volánbuszt érintő ügyben · Euronews: két letartóztatás a Volánbusz-ügyben · Infostart/MTI: a harmadik gyanúsítottat szabadlábra helyezték

GAZDASÁG

Nőttek a reálbérek, közben 12,2 százalékkal zuhant az építőipar

A KSH szerint júliusban a teljes munkaidősök bruttó átlagkeresete 745 500, nettó átlagkeresete 523 300 forint volt. A bruttó bér 7,5, a nettó 9,1, a reálkereset pedig 7,8 százalékkal nőtt egy év alatt. A nettó medián 437 900 forintot ért el; a nettó növekedést az alacsony, 1,2 százalékos infláció mellett a családi és anyasági adókedvezmények bővítése is segítette.

Ugyancsak júliusról az építőipar egészen más képet adott: a termelés éves összevetésben 12,2, júniushoz képest 4,6 százalékkal csökkent. Az új szerződések volumene 24,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, az első hét hónap teljesítménye pedig 2,7 százalékkal esett. Különösen az út-, vasút- és közműépítés gyengült.

Miért fontos? A háztartások vásárlóereje gyorsan javul, de a beruházási ciklus egyik kulcságazata továbbra is gyenge. A két adat együtt arra figyelmeztet, hogy a fogyasztás élénkülése önmagában nem pótolja a beruházások és az új megrendelések hiányát.

Források: KSH: keresetek, 2026. július · Telex: 437 900 forint volt a nettó mediánkereset · KSH: építőipar, 2026. július

ALKOTMÁNYOSSÁG

Öt új alkotmánybíró, ellenzéki bojkott mellett

Az Országgyűlés szeptember 15-én titkos szavazással megválasztotta Chronowski Nórát, Kovács András Györgyöt, Ligeti Miklóst, Orosz Árpád Gábort és Szomora Zsoltot az Alkotmánybíróság tagjává. Mind az öt jelölt 137 igen és 6 nem szavazatot kapott. Négyen szeptember 16-án kezdtek, Orosz Árpád Gábor november 16-án lép hivatalba; megbízatásuk kilenc évre szól.

A Fidesz és a KDNP képviselői a szavazás előtt kivonultak, és illegitimnek nevezték az eljárást. Ez politikai minősítés, nem független jogi döntés. A tizenöt tagú testületben kilenc olyan bíró marad, akit a korábbi fideszes többség választott, hatan kaptak megbízatást a Tisza-korszakban; ez a származási arány nem jelent automatikus párthűséget.

Miért fontos? Az új testületnek a kormányváltás utáni közjogi reformokról, választási szabályokról és alapjogi vitákról is döntenie kell. A valódi mérce az lesz, képes-e egyszerre eltávolodni a korábbi politikai befolyástól és ellensúlyt képezni a mostani kétharmaddal szemben.

Források: Országgyűlés: határozati javaslat az öt alkotmánybíróról · Euronews: megválasztották az öt új alkotmánybírót

BUDAPEST

Az iparűzési adó megérkezett, a pénzügyi veszély nem múlt el

Budapest szeptember 16-án mintegy 118 milliárd forint helyiiparűzésiadó-előleghez jutott, ebből visszafizette 67 milliárdos folyószámlahitelét. A városháza főigazgatója szerint szeptember végére azonban csak mintegy 3,5 milliárd maradhat, miközben október közepén 86 milliárd forint szolidaritási hozzájárulás válna esedékessé. A számok a fővárosi vezetés aktuális előrejelzéséből származnak.

Az eddigi 80 milliárdos hitelkeret szeptember 19-én megszűnik. A főváros kötelezettségvállalási, létszám- és intézményi beruházási stopot rendelt el; a közlekedési cégek 45 milliárdos áthidaló hitelük visszafizetése után várhatóan csak az október eleji bérekhez szükséges összeggel rendelkeznek. A kormánnyal folyó tárgyalások részletei nem nyilvánosak.

Miért fontos? Az adóbevétel technikailag rendezte a szeptemberi hitelt, de nem oldotta meg a szerkezeti finanszírozási vitát. Megállapodás nélkül a likviditási válság közszolgáltatásokat, béreket és beruházásokat érinthet; a főváros és a kormány felelőssége, hogy ez ne váljon politikai erőpróbává a budapestiek rovására.

Források: 444: Budapest visszafizette folyószámlahitelét · ATV: újabb pénzügyi szűkület előtt a főváros · Budapest: könyvvizsgálói jelentés a 2026-os költségvetésről

Péntek este a világban

A közel-keleti háború immár nemcsak a hadijelentéseket, hanem a kamatokat, a szállítási útvonalakat és az európai üzemanyagárakat is alakítja. A Fed több mint három év után először emelt kamatot, Japán 31 éves csúcsra szigorított, miközben a Hormuzi-szorosban újabb tankerincidens történt. Oroszország ellenzék nélküli parlamenti választásba kezdett, az Európai Unió pedig Kanadával kísérletezik egy még nem létező társult tagsági formán.

KÖZEL-KELET

Újabb tankerincidens a Hormuzi-szorosban, száz dollár fölött az olaj

Az iráni Forradalmi Gárda szeptember 18-án azt közölte, hogy előző este megtámadta és feltartóztatta a togói zászló alatt közlekedő Trend olajszállítót, mert a hajó szerintük engedély nélkül próbált áthaladni a Hormuzi-szoroson. A brit UKMTO egy ismeretlen lövedék becsapódását és eloltott fedélzeti tüzet jelentett. Lapzártakor nem volt független megerősítés arról, hogy a két közlés ugyanarra az eseményre vonatkozik.

A jemeni húszik közben a Báb el-Mandeb körzetében terjeszkedtek, és a harcok mintegy 125 ezer embert űztek el otthonából. A Brent a héten 110 dollár közelében is járt, pénteken továbbra is száz dollár fölött forgott. Az IEA szerint február óta 507 millió hordóval csökkentek a megfigyelt globális készletek, miközben a dízelpiac különösen feszes.

Miért fontos? A világ két kulcsfontosságú tengeri szűkülete egyszerre sérülékeny. A kockázat már nemcsak olajár: magasabb fuvardíj, biztosítási költség, dízelár és infláció, amely Európában is szűkíti a jegybankok és a költségvetések mozgásterét.

Források: AP: Irán szerint tankert támadt a Hormuzi-szorosban · AP: húszi előrenyomulás a Báb el-Mandeb térségében · IEA: szeptemberi olajpiaci jelentés

EGYESÜLT ÁLLAMOK

A Fed több mint három év után kamatot emelt

A Federal Reserve szeptember 16-án egyhangú, 12–0-s döntéssel 25 bázisponttal, 3,75–4,00 százalékra emelte az irányadó kamatsávot. Ez volt az első emelés 2023 júliusa óta. A közlemény szerint az amerikai gazdaság szilárd ütemben bővül, a munkaerőpiac stabil, az infláció azonban továbbra is magas.

A döntéshozók medián előrejelzése 2026-ra 2,3 százalékos reálnövekedést, 3,7 százalékos PCE-inflációt és év végére 4,1 százalékos irányadó kamatot jelez. Ez arra utal, hogy a többség még legalább egy emelést indokoltnak tarthat, de a Fed nem ígért előre meghatározott pályát. A piac másnap emelkedéssel fogadta a döntést, miközben a kötvényhozamok és az olajár változékonyak maradtak.

Miért fontos? Az energiapiaci sokk visszafordította a kamatcsökkentési ciklust. A drágább dollárfinanszírozás a világ egészére kihat: emeli az állami és vállalati hitelköltséget, és kisebb kamatcsökkentési teret hagy a feltörekvő országok, köztük Magyarország jegybankjának.

Források: Federal Reserve: szeptember 16-i kamatdöntés · Federal Reserve: szeptemberi gazdasági előrejelzés · Reuters: az első amerikai kamatemelés több mint három éve

JAPÁN

Harmincegy éves csúcson a kamat, mégis gyengült a jen

A Bank of Japan szeptember 18-án 7–2 arányú döntéssel 1,00-ról 1,25 százalékra emelte az irányadó rövid kamatot, ami 1995 óta a legmagasabb szint. A lépés a több évtizedes rendkívül laza monetáris politika további leépítése; az energiaárak, a béremelkedés és a jen gyengesége egyaránt növeli az inflációs kockázatot.

A jen a döntés után mégis mintegy egy százalékkal gyengült, 157–158 jen körüli dollárárfolyamra. A befektetők a két ellenszavazatból és a további szigorítás üteméről adott óvatos jelzésből arra következtettek, hogy a jegybank nem készül gyors kamatemelési sorozatra.

Miért fontos? A japán kamat a globális pénzügyi rendszer egyik régi alapfeltételét változtatja meg: a jen évtizedeken át rendkívül olcsó finanszírozási deviza volt. A további emelések kötvény-, részvény- és devizapiaci pozíciók tömeges átrendeződését indíthatják el.

Források: Bank of Japan: szeptember 18-i monetáris döntés · AP: 31 éves csúcson a japán alapkamat · Reuters: a kamatemelés után is gyengült a jen

OROSZORSZÁG

Háromnapos parlamenti választás, valódi ellenzék nélkül

Szeptember 18-án megkezdődött az orosz Állami Duma háromnapos választása, az első a 2022-es teljes körű ukrajnai invázió óta. A Putyin mögött álló Egységes Oroszország várhatóan megőrzi fölényét. A háborút ellenző jelöltek nagy részét kizárták, a tűzszünetet támogató Jabloko pártot nem engedték indulni, vezető politikusai közül többen börtönben vagy emigrációban vannak.

Szavazást tartanak Oroszország által megszállt ukrajnai területeken is; ezt Ukrajna és az Európai Unió törvénytelennek tekinti. A Kreml a voksolást a háború társadalmi támogatásának bizonyítékaként kívánja bemutatni. Az első részleges eredmények vasárnap este várhatók, ezért lapzártakor sem eredményről, sem részvételről nem lehetett tényszerű következtetést levonni.

Miért fontos? A választás versenyképessége erősen korlátozott, politikai hatása mégis valós: a Kreml az eredményt a háború, a költségvetési áldozatok és egy esetleges újabb mozgósítás legitimálására használhatja. A részvétel és a szabálytalanságok többet mondhatnak a közhangulatról, mint a mandátumarány.

Források: AP: megkezdődött az orosz parlamenti választás · Reuters: a Kreml háborús támogatásmérésként kezeli a választást

EURÓPAI UNIÓ

Kanada lehetne az EU első társult tagja – ha létrejönne ilyen kategória

Ursula von der Leyen szeptember 16-i uniós évértékelőjében azt javasolta, hogy Kanada legyen az Európai Unió első „társult tagja”. Mark Carney kanadai miniszterelnök üdvözölte a szorosabb gazdasági, védelmi és technológiai kapcsolatot, de hangsúlyozta, hogy Ottawa nem teljes jogú EU-tagságot kér. Az együttműködés a védelmi beszerzéstől az energián, kritikus ásványokon és az Északi-sarkvidéken át a mesterséges intelligenciáig terjedhetne.

A társult tagság jelenleg nem létező uniós jogi kategória, ezért a bejelentés politikai ajánlat, nem megkezdett csatlakozási eljárás. A tartalmat, a döntési jogokat és a belső piachoz való hozzáférést még ki kell dolgozni, a komoly megállapodáshoz pedig a tagállamok támogatása szükséges. A következő fontos állomás az októberi EU–Kanada-csúcs lehet.

Miért fontos? A kezdeményezés a középhatalmak válasza az amerikai vámnyomásra, az orosz fenyegetésre és a kínai gazdasági versenyre. Ha tartalommal töltik meg, új külkapcsolati modellt adhat az EU-nak; ha csak címke marad, gyorsan diplomáciai jelszóvá kopik.

Források: Európai Bizottság: von der Leyen évértékelő beszéde · AP: Kanada társult EU-tagsága még nem létező konstrukció · AP: Carney támogatja az EU-val való mélyebb társulást

A jövő hét három kérdése

1. Közös megegyezéssel zárulhat-e az MKIF-koncesszió, és nyilvánosságra kerül-e az átadás, a kártalanítás és a banki kötelezettségek teljes számlája?
2. Mit mutat az orosz parlamenti választás részvétele és eredménye a háborús fáradtságról, és követi-e a voksolást újabb mozgósítás vagy gazdasági szigorítás?
3. Hoz-e kézzelfogható megállapodást Hszi Csin-ping washingtoni látogatása, illetve az ENSZ-közgyűlés az amerikai–kínai vámokról, az iráni háborúról vagy Ukrajnáról?

Szerkesztői megjegyzés

A „Péntek este” a hét fontos politikai-gazdasági eseményeiből válogat. A szöveg a 2026. szeptember 18-án 16.45-ig nyilvánosan elérhető információk alapján készült. A folyamatban lévő büntető-, jogi és politikai ügyeknél külön kezeli a bizonyított tényeket, a hatósági vagy politikai állításokat, valamint a szerkesztői értelmezést.

2026. Az összeállítás az AI segítségével készült.szeptember 18.-án.

A Heti hírhalom péntek este bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Elmondhatjuk, hogy Európa nem korlátozódik a kontinensre, az európaiság pedig főleg nem.
Ráadásul van még egy nyomós érv, ami Kanadát a belépésre sarkallhatja: az, hogy teljes joggal tart déli szomszédjától, a Donald Trump által vezetett Egyesült Államoktól. Ha más lakna a Fehér Házban, természetesen nem volna kitől vagy mitől félnie Ottawának, de Trump teljesen ki- és beszámíthatatlan. Mi történik, ha Putyin példájára egyszer csak megtámadja a vele szomszédos országot? Kanadát Európa katonai szempontból nem nagyon tudná kisegíteni, de egy átfogó gazdasági blokád az amerikai árucikkek ellen hatásos lehetne… ez a háború természetesen tökéletes őrültség lenne, de ugyanezt mondtuk Ukrajna megtámadására is – és tudjuk, hogy sem Trump, sem Putyin nem nevezhető túlzottan logikus gondolkodásúnak.
A Kanada és Ukrajna helyzete közötti analógiát elemzi Alekszej Bajer, a Szaharov Alapítvány igazgatótanácsának tagja a Moscow Timesban, egy figyelemreméltó esszében (https://ru.themoscowtimes.com/2026/09/11/severoamerikanskaya-ukraina-a205945) – lássuk tehát, ő hogyan értékeli a helyzetet.
Bajer szerint Kanada Trump számára olyan lehet, mint Putyinnak Ukrajna. És egyáltalán nem azért, mert Kanadában közel másfél millió ukrán nemzetiségű ember él.
Nem sokkal azután, hogy meghiúsultak az új kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások az Egyesült Államok és Kanada között, Donald Trump amerikai elnök rendeletet adott ki az Ontario-tó – az észak-amerikai Nagy-tavak egyike – átnevezéséről Amerika-tóra, és kijelentette: „Nem szándékozunk sokat foglalkozni Ontario állammal”.
Válás a tóparton
Trump névváltoztatási megszállottsága nem újdonság – ahogyan az új név választása sem: tavaly már átnevezte a Mexikói-öblöt Amerikai-öbölre, nemrég pedig azzal fenyegetőzött, hogy Új-Mexikó államot is átnevezi Új-Amerikává.
A tó átnevezésének óvodás szintű szeszélye mögött azonban valódi háború rejlik. Egyelőre kereskedelmi háború.
Trump tavaly felbontotta az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közötti háromoldalú megállapodást – amelyet még első elnöki ciklusa alatt ő maga kezdeményezett, és akkor még „a történelem legszebb kereskedelmi megállapodásának” nevezett.
Most azonban, miután az új megállapodásról szóló tárgyalások meghiúsultak, Washington azonnal különféle vámokat vetett ki a kanadai árukra, amire Ottawa szimmetrikusan reagált. Körülbelül 55 milliárd dollárnyi kereskedelmi forgalom esett az új, 15–50%-os vámok hatálya alá.
Ezek a vámok eltörpülnek a két ország közötti kereskedelmi forgalomhoz képest: az körülbelül 900 milliárd dollár. De Kanadát, amelynek viszonylag szerény a gazdasága, a kereskedelmi háború sokkal súlyosabban érinti. Az eszkalációra pedig még bőven van lehetőség. A két ország közötti 9000 kilométeres határon (az északi és déli határ együttvéve ilyen hosszú) számos gazdasági kapcsolat alakult ki, amelyeket meg lehet szakítani. Az olaj, a gáz, a fa, a műtrágya, az alumínium, a villamos energia, a víz és az autóalkatrészek szállítását bármikor le lehet állítani, ami tényleges kárt okoz a gazdaságnak. A vízi utakat is lezárhatják.
Kanada már azt is bejelentette, hogy az Egyesült Államok megkerülésével, az EU-val, Kínával, Indiával, Ausztráliával stb. kötött kereskedelmi megállapodások révén fokozatosan csökkenti függőségét a kiszámíthatatlan déli szomszédjától.
Hogy mi lesz ezután, azt a történelem fogja megmondani, amely – ahogy a Mark Twain-nek tulajdonított találó mondás tartja – nem annyira ismétli önmagát, mint inkább rímel. És a rímekkel kapcsolatban a helyzet rendkívül aggasztó.
Szomorú rímek
Először is: Trump rímel Putyinra. De legalábbis rá van hangolódva. Ne merüljünk el abban, hogy miért nem kritizálta Trump még egyszer sem az orosz diktátort, miért fogadta őt minden elképzelhető tisztelettel Alaszkában stb. Maradjunk csak a rímeknél.
Második elnöki ciklusában Trump következetesen építi saját, putyini mintára szabott autoriter rendszerét – csak az eredetinél sokkal gyorsabban. Magához kötötte a Republikánus Pártot, átformálta és az „Egységes Oroszország” hasonmásává tette. Ennek segítségével a hatalom harmadik ágát, a Legfelsőbb Bíróságot is zsebre vághatta. Akárcsak Putyin Oroszországában, a minisztériumok és hivatalok élére alkalmatlan, de lojális talpnyalók és talpnyalók kerültek. A független sajtót, az egyetemeket és a kulturális szervezeteket támadások érik – és sokan vagy eladták magukat, vagy elhallgattak.
Az ideológia is hasonló, például állandóan a vallást és a hagyományos családi értékeket dicsérik, amelyek valamilyen oknál fogva nem vonatkoznak magukra a vezetőkre. A hatalom mindkét országban támadja az LMBTQ-közösséget és a bevándorlókat, elutasítja a tudományt, és a nemzeti nagyság egykori dicsőségének visszaállítását ígéri.
A kép teljességéhez hozzátartozik még a legfelsőbb szinteken elterjedt korrupció, az eszement projektek és a szégyentelen hazugságok is.
Másodszor: Ukrajna és Oroszország kapcsolata rímel az Egyesült Államok és Kanada viszonyára: közösek a gyökereik, részben közös a történelmük, a két ország sok polgára ugyanazt a nyelvet beszéli, hosszú özös szárazföldi határuk van.
Mi is valójában egy ország? Csupán egy, mesterséges felosztás által teremtett, konvenció által meghatározott, emberek által megrontott földterület. Akárcsak Ukrajna – Putyin képzeletében.
És íme, második elnöki ciklusának kezdete óta Trump időről időre az 51. államnak nevezi Kanadát, miniszterelnökét pedig kormányzónak. Ha nem is csábítja bőkezűbb nyugdíjakkal a kanadaiakat – ahogy Putyin az ukránokat –, de legalábbis magasabb amerikai életszínvonalat ígér nekik. Azt állítja, hogy Kanada az USA nélkül semmit sem ér, és gazdasági nyomást gyakorol rá.
Minden nagyjából úgy zajlik, ahogy Putyin tett Ukrajnával a teljes körű háború kitörése előtt.
Harmadszor: a kanadai Alberta tartomány helyzete rímel a Krím és a Donyec-medence esetére. A tartomány olajban gazdag, és úgy érzi, hogy a távoli Ottawa igazságtalanul kizsákmányolja. Erős a szeparatista mozgalom – annyira, hogy október 19-én konzultációs népszavazást tartanak erről a kérdésről.
És bár az albertai szeparatisták nem akarnak az Egyesült Államok tagjává válni, közel állnak az amerikai republikánusokhoz, és támogatják Trumpot.
A trumpisták viszont aktívan támogatják a szeparatizmust. A kereskedelmi megállapodás meghiúsulásának egyik oka az volt, hogy Washington feltételként szabta: Kanada csökkentse a francia nyelv használatát. Első ránézésre furcsa követelésnek tűnik. De a szövetségi kormány által az állampolgárokra „erőltetett” francia nyelv az, ami sokakat bosszant Kanada nyugati részén, ahol alig vannak francia anyanyelvűek.
Az albertai szeparatizmus, amelyet folyamatosan szítanak délről, bizonyos események kapcsán ugyanolyan tragikus szerepet játszhat Kanadában, mint a Krímben az oroszbarát hangok.
A viszonyok gyors romlása
A válság fázisa – ha egyáltalán bekövetkezik – még nagyon-nagyon messze van, de a hozzáállás már megváltozott. 2016-ban csupán az amerikaiak marginális 5%-a tekintette Kanadát barátságtalan vagy ellenséges országnak. Ma, Trump uszításnak hatására már 22% gondolja így. A republikánusok körében ez az arány elérte a 38%-ot is.
A kanadaiak körében a helyzet még rosszabb. Tömegesen bojkottálják az amerikai árukat az üzletekben, nem hajlandóak az USA-ba utazni, eladják a floridai és arizonai téli apartmanjaikat.
A két legközelebbi szomszéd között növekvő ellenségeskedés, amelyet Trump a semmiből teremtett, valószínűleg a legfélelmetesebb az összes, általa okozott probléma közül.
Nehéz elképzelni egy háborút Kanada és az USA között. 1812 után – amikor az amerikaiak megpróbálták elfoglalni a brit észak-amerikai birtokokat, miközben a birodalom Napóleon ellen harcolt, amire válaszul a kanadai angolok elfoglalták Washingtont, sőt, felgyújtották a Fehér Házat – rendkívül baráti kapcsolatok alakultak ki e két ország között. Szeptember 11-ig még a határ is nyitva volt – egyszerűen jogosítvánnyal vagy más személyi irattal át lehetett lépni. Virágzott a kereskedelem, a kulturális és társadalmi kapcsolatrendszer, valamint a katonai és politikai szövetség.
Ugyanakkor az Ukrajna és Oroszország közötti háborút is nehéz volt elképzelni – még 2012-ben is, amikor Ukrajna rendezte a futball EB-t, és a mérkőzéseket Kijevben, Harkivban és Donyeckben játszották.
Washington ellenséges retorikája ellenére az amerikai baseballcsapatok Torontóba repülnek, a kanadai klubok pedig az Egyesült Államokba. Hamarosan elindulnak a kosárlabda- és jégkorongbajnokságok is. De a történelem nem véletlenül ismétli meg vagy rímel önmagára: a történelmi verslábaknak megvan az a tulajdonságuk, hogy még az uralkodók akaratával ellentétben is mozgásba hozzák az eseményeket.
Aztán hogy ezek az események miként és merre mozdulnak – ezt már nem Alekszej Bajer írja – az bizony kérdéses. Tekintve az amerikai szellemet, egy ostoba módon megindított háború hamar az azért felelős elnök székébe kerülhetne, ha a fejébe tán nem is. Ez Putyinnal, a cári abszolutizmus örökösével nem történhetett volna meg, de Trumppal előfordulhat, mert az Egyesült Államoknak – mint a jelszó is mondja – nincsenek királyai.

Kanada katonai segítséget csak nagyon módjával kaphatna Európától, ezt már leszögeztük, gazdaságit annál inkább. És ezzel Európa is jól járhatna, ha könnyebben, olcsóbban kapnánk az ottani nyersanyagokat vagy akár árucikkeket is. Az viszont érdekes volna, ha az egyesülés után az EU felmérné az így létrejött területet: Brüsszel a világ második legnagyobb államszövetségének a központjává válna. Kisebbek lennénk az Oroszországi Föderációnál, de nagyobbak Kínánál.
Ráadásul minden hódító háború nélkül. Egyetlen részünkről leadott puskalövés és minden erőszak nélkül. De ha még India is belépne az EU-ba, kifejezetten gazdasági okokból, akkor Gandhi tényleg megfordulna a sírjában.

										Szele Tamás

A Szele Tamás: Kanada, Ukrajna, Európa bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Spiegel egyik szerzője feltette az „egyszerű” kérdést: miért ne léphetne be Kanada az EU-ba? A rövid válasz: mert nem európai állam. Az EU-szerződés 49. cikke szerint csak „európai állam” kérheti felvételét az unióba. Csakhogy az nincs pontosan meghatározva, hogy mitől európai egy állam. Marokkót 1987-ben éppen azért utasították el, mert nem európai. Törökország viszont – területének döntő részével Ázsiában – évtizedeken át hivatalos tagjelölt lehetett. Vagyis a földrajz számít, de nem mindent dönt el.

Morfondíroztam, és továbbgondoltam a Spiegel szerzőjének ötletét, mert mi lenne, lehetne, ha Grönland egyszer – a saját lakosságának döntésével – valamilyen formában Kanadához csatlakozna? Földrajzilag ettől Kanada persze még nem válna európai országgá: Grönland is Észak-Amerikához tartozik. de politikailag rögtön más lenne a helyzet.

Grönland ma a Dán Királyság autonóm része. Lakói dán állampolgárok, tehát uniós polgárok. Maga Grönland pedig korábban már része volt az európai integrációnak: 1973-ban Dániával együtt belépett az akkori Európai Gazdasági Közösségbe, majd egy népszavazás után 1985-ben kilépett. Vagyis nem egyszerűen egy távoli sarkvidéki szigetről beszélünk, hanem egy területről, amelynek tényleges uniós múltja van.

Ha egyszer Kanada és Grönland közös állami keretbe kerülne, a mondat, hogy „Kanada nem európai”, már nem lenne olyan egyszerű. Nem biztos, hogy ez megnyitná az utat a tagság előtt. De megnyitná a vitát.

Mit nyerne Kanada?

Mindenekelőtt ellensúlyt az Egyesült Államokkal szemben. Kanada gazdaságilag erősen függ az USA-tól. Exportjának több mint 70 százaléka oda irányul. Ez nyugodt időben előny, vámháborúban viszont veszélyes kiszolgáltatottság. Egy szoros EU-kapcsolat mögé odakerülne Európa gazdasági súlya.
Washington többé nem egyszerűen egy negyvenmilliós szomszéddal tárgyalna, hanem egy több százmilliós politikai és gazdasági blokkal.

Kanada pedig nem érkezne üres kézzel. Energia, urán, kritikus nyersanyagok, hatalmas terület, stabil demokrácia, NATO-tagság, fejlett gazdaság. És persze az Arktisz. Kanada és Grönland együtt az északi-sarki térség egyik legfontosabb hatalmi központját alkotná. Ahogy olvad a jég, új hajózási útvonalak, nyersanyag-lelőhelyek és katonai konfliktusok nyílnak meg. Oroszország már ott van. Kína is készül. Egy Kanada–Grönland–EU tengely ebből a szempontból sem lenne jelentéktelen.

Egy komoly probléma

Ez pedig a vámhatár. Kanada és az Egyesült Államok gazdasága mélyen összenőtt. Autóipar, energia, mezőgazdaság, ellátási láncok naponta keresztezik a határt. Ha Kanada teljes EU-tag lenne, belépne az unió vámuniójába és közös kereskedelempolitikájába.
Ez azt jelentené, hogy az USA–Kanada határ egyben az EU külső vámhatára lenne. Ezért félrevezető az az érv, hogy Kanada majd egyszerűen „ír modellt” követhetne, vagyis EU-tag lenne Schengen nélkül. Schengen a személyek mozgásáról szól. A vámok és a kereskedelem más kérdés. Egy teljes kanadai EU-tagság alapjaiban rendezné át Észak-Amerika gazdaságát.

És Európa?

Európa egy gazdag, stabil, demokratikus országot kapna. Energiát, nyersanyagokat. Arktiszi jelenlétet. Geopolitikai súlyt. De van itt valami más is: egy kellemetlenül fontos kérdést.

Mi is valójában az Európai Unió? Földrajzi közösség? Európai államszövetség? Vagy a demokratikus országok politikai szövetsége? Mert ha Kanada beléphet, rögtön jön a következő kérdés. Miért ne Ausztrália? Miért ne Új-Zéland? És egyszer miért ne térhetne vissza Nagy-Britannia? Ekkor az EU már nem pusztán európai integráció lenne, hanem valami egészen más: több kontinensre kiterjedő demokratikus tömb.

Trump öngólja?

Az egész gondolatkísérlet legérdekesebb része Trump politikája. Trump logikája szerint a nagyhatalmaknak természetes érdekszférájuk van. Kanada Amerikától függ. Grönland stratégiailag fontos. Washington tehát nyomást gyakorolhat.

Csakhogy ugyanez visszafelé is működhet. Ha a világ újra nagy blokkokra oszlik, Kanada miért maradna egyedül egy sokkal erősebb szomszéd mellett? Miért ne keresne maga mögé egy másik nagy gazdasági és politikai közösséget? Lehet, hogy Kanada soha nem lesz EU-tag. Lehet, hogy Grönland soha nem csatlakozik Kanadához.

De ez valójában nem Kanadáról szól, hanem arról, hogy a XXI. században mit jelent Európa, és hogy az Európai Unió akar-e pusztán piac maradni – vagy geopolitikai szereplővé akar válni. Ha egyszer egy kanadai miniszterelnök valóban bekopogtatna Brüsszelbe, és mögötte ott lenne Grönland is, elő kellene venni a szerződéseket, és egy nagy térképet…
LJ

A Kanada az EU-ban? Talán nem is olyan őrült ötlet… bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.