A munkavállalók egyre kevesebb pénzt visznek haza, és egyre rosszabb körülmények között dolgoznak. A nők jogai rendszerszintűen sérülnek a nagyobb gazdasági egyenlőtlenség következményeként. A világ leggazdagabb embereinek túlnyomó része férfi; a legbizonytalanabb és legrosszabbul fizetett munkákat nők végzik. A fiatalok a munkanélküliséggel küzdenek. A migránsok, nemzeti és etnikai kisebbségek, LMBTI emberek, fogyatékkal élők és őslakosok továbbra is szisztematikus diszkrimináció áldozatai. A küzdelmet, amely az emberi jogok elismertetéséért folyik, aláássák a vagyoni és hatalombeli óriási különbségek.
Az egyenlőtlenség extrém mértéke gyakran összekapcsolódik a civil szféra elleni támadásokkal és a demokratikus jogok korlátozásával, miközben a gazdasági és politikai elit tagjai vállt vállnak vetve védik a közös érdekeiket. A békés véleménynyilvánításhoz való jogot és a lehetőséget, hogy az állampolgárok megkérdőjelezzék a fennálló gazdasági rendszert majdnem mindenhol a világon szűkítették, mivel az elit is tisztában van vele, hogy az extrém egyenlőtlenség és a részvételi demokrácia egymás mellett nem létezhet már sokáig.
A bolygónk jövője is nagyban függ attól, hogy sikerül-e az óriási különbségeknek véget venni: az 1% szén-dioxid kibocsátása 175-ször nagyobb mint a legszegényebbeké.
A jelenlegi gazdasági rendszerünk számos ponton megbukott. A piac előnyeibe vetett túlzott hit csak egy kisszámú elit számára előnyös, a nagy többség és a bolygó számára azonban komoly hátrányt jelent. Széles körben elismert gondolat, hogy jelenleg az egyenlőtlenség válságában élünk. Ebben az IMF, a pápa és sok más befolyásos hang is egyetért. Itt az idő, hogy végre tegyünk valamit. A mostani helyzet nem véletlenül alakult ki. Szándékos közpolitikai döntések vezettek ide. Annak az eredménye, hogy a vezetőink az 1%-ra hallgattak az emberek többsége helyett. Ennek meg kell változnia.
Mindez abban a korszakban, amikor a nemzetközi közösség új Fenntartható Fejlesztési Célokban (Agenda 2030) állapodott meg, és felismerték a párizsi klímacsúcson, hogy közösen kell együttműködniük a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Tisztában vagyunk vele, hogy jelenlegi feladatainkat – illetve azokon túl is még rengeteg a tennivaló – nem valósíthatjuk meg harc nélkül. Ezért egyesítjük most erőinket egy nemzetközi szövetségben, hogy felvegyük a harcot az egyenlőtlenséggel.
Közösen fogunk dolgozni, hogy a gyökerénél vágjuk el az egyenlőtlenség okait, legyenek azok akár gazdasági, politikai, szociális vagy kulturális természetűek. Nyomást gyakorlunk a kormányokra, hogy tegyenek eleget a kötelezettségeiknek, és biztosítsák az egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz és más létfontosságú közösségi szolgáltatásokhoz való hozzáférést; felvesszük a küzdelmet az adóelkerüléssel szemben, és progresszív adózásért és megfelelő költségvetésért harcolunk. Támogatni fogjuk a munkavállalókat az egyesülési jog szabad gyakorlásában és a kollektív tárgyalásokban; harcolni fogunk a gazdagok és szegények közötti különbségek csökkentéséért. Küzdeni fogunk az ellen, hogy a nők ingyen végezzenek ápolási tevékenységeket, és kiállunk a nők jogaiért az államokkal és az egyre nagyobb teret nyerő fundamentalizmussal szemben. Harcolni fogunk egy univerzális szociális ellátórendszerért. Küzdeni fogunk a földreformért. Együttműködünk másokkal, hogy véget vessünk a vállalatok aránytalan befolyásának, amely aláássa küzdelmünket, és az emberi jogok megsértéséhez és növekvő egyenlőtlenséghez vezet. Másokkal együtt biztosítani fogjuk a klíma-igazságosságot. Felvállaljuk a harcot azokkal a vállalatokkal, ideértve a fosszilis tüzelőanyagokat előállítókkal és azzal kereskedőkkel, amelyek veszélyeztetik az emberek és a bolygó biztonságát. Együttműködünk, hogy minden ország kivegye a részét ebből a munkából, és hogy elkerüljük a további lecsúszást.
A megbukott globalizáció jelenleg egyenlőtlenséghez, konfliktusokhoz, korrupcióhoz és elnyomáshoz vezet. Alapvető változásra van szükség a világban, egy olyan gazdasági modellre, amely az emberek érdekeit tartja szem előtt. Több dolgon kell változtatnunk, mint eddig valaha. Az embereknek és a követeléseiknek kell a változás középpontjában állniuk. Csak egy olyan emberekből álló mozgalom érhet e változást, amely egyesíti a kormányokat, szakszervezeteket, civil szervezeteket és vállalatokat, amelyek közösen osztoznak a közös jó iránti felelősségvállalásban.
Elképzeltünk egy a mostaninál jobb világot, ahol az emberi jogokat tiszteletben tartják, megvédik és betartják. Hisszük, hogy az emberiségnek megvan a tehetsége, fejlettsége és tudása, hogy egy jobb világot építsen, ahol a többség érdeke az első. És hisszük, hogy most jött el a harc ideje.
Adriano Campolina, vezérigazgató, ActionAid
John Nduna, főtitkár, ACT Alliance
Salil Shetty, főtitkár, Amnesty International
Lydia Alpízar Durán, vezérigazgató, Association for Women’s Rights in Development (AWID)
Bernd Nilles, főtitkár, CIDSE
Dhananjayan Sriskandarajah , főtitkár, CIVICUS
Mads Christensen, megbízott vezérigazgató, Greenpeace
Sharan Burrow, főtitkár, International Trade Union Confederation (ITUC)
Winnie Byanyima, vezérigazgató, Oxfam