Az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint 6509 építőipari vállalkozás szűnt meg tavaly, jó hatodával több, mint esztendővel előtte. Ez egyúttal minden idők legrosszabb éves adata. Az ágazat a 2014-ben tapasztalt kisebb fellendülés után tavaly gödörbe csúszott, és mostanáig sem is sikerült kilábalnia onnan. Számos körülmény mégis arra utal, hogy a nehéz időknek lassan vége szakad.
Az ágazati szabályozások szigorodásának hatására javult valamelyest az adófegyelem, és visszaszorult az a gyakorlat, hogy a tulajdonosok az egyik céget döntötik be a másik után, mindenütt adóssághegyeket és lánctartozást hagyva maguk után – mondta el tudósítónknak Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója. Három évvel ezelőtt a működő cégek 5,6 százalékával szemben indult felszámolási eljárás adósságok miatt, három évvel később már csak 2,4 százalékuk jutott erre a sorsra. A javuló céginformációs mutatók ellenére az ágazat még messze van az egészséges állapottól. A központi beruházások kellettek az iparág életben tartásához, de hosszú távon biztosan nem ez a megoldás. A fenntartható fejlődéshez, az egészséges versenygazdasághoz látványosan növekednie kellene az üzleti szférából finanszírozott fejlesztések arányának.
Az építőipar megtisztulását segítette, hogy 2012-től fokozatosan emelkedett és 2014–15 fordulóján tetőzött a hatóság által kezdeményezett kényszertörlések száma. Mára azonban már ezek az eljárások is megszűnőben vannak. Az Opten céginformációs vezetője szerint a régi beidegződések nem változnak meg egykönnyen, de az biztos: ha lesz fellendülés, az már egy sokkal erősebb, jobb likviditású, tisztességesebb vállalkozói kört fog elérni, mint néhány évvel ezelőtt. Ehhez hozzájárul még az építőipari áfa csökkentése is, így csaknem biztosra vehető, hogy az ágazat teljesítménye hamarosan növekedni kezd. Azt, hogy pontosan mikor, ma még nehéz megmondani, mert két tényező alapvető hatással van a cégek megrendelés-állományára s ezáltal teljesítményére is. Az egyik a CSOK sikeressége, a másik a most kezdődő új EU-s támogatási ciklus.
A CSOK programra sok az érdeklődő, ám ma még nem lehet megmondani, hogy ez az érdeklődés milyen közép- és hosszú távú gyakorlati hatásokkal jár. Biztosra vehető, hogy a hirtelen megugró keresletet az ingatlanpiac és az építőipar nem tudja kiszolgálni, emiatt rövidtávon anomáliák keletkezhetnek a szektorban. Egyes lakástípusok ára növekedni fog, másoké viszont csökkenni, szakemberhiány kialakulására pedig biztosan lehet számítani az építőiparban. Ilyen bizonytalan helyzetben az ingatlanpiaci beruházás magas kockázattal jár, ezért várhatóan a beruházók egy része is kivár még” – mondja az Opten igazgatója. Biztosra vehető viszont, hogy a lakásépítés elkezdődése végre azokat az építőipari vállalkozásokat is friss megrendelésekhez juttatja, amelyek 2014-ben kimaradtak a fellendülésből, mert túl kicsik voltak, hogy részt vegyenek a nagy állami munkákban, vagy egyszerűen nem olyan szakterületen dolgoztak, ahol sok volt a feladat.
Ami az új EU-s pályázati ciklust illeti, jól látható, hogy a mostaniban a kormány szeretné az EU-s pénzek felhasználásnak hatékonyságát növelni (néhány éve a lehívások maximalizálása volt az elsődleges szempont). „A gyors lehívás és a források hatékony elköltése ugyanakkor sokszor egymással szembemenő elv. Az eddig megismert tervek szerint hatékonyabb beruházásokra számíthatunk, de nehéz megmondani, hogy ez milyen lendületet ad az építőipar idei teljesítményének” – mondja Pertics Richárd, aki szerint az ágazati szereplők már várják a beruházásokat, de a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) pályázatainak értékelése és az üzleti tervek készítése még zajlik.
Az Opten igazgatója szerint mindenesetre nem annyira az idei, mint inkább a jövő év lesz látványos az építőipari vállalkozások számára, és a vállalkozói kedv élénkülése is akkor várható a szektorban. Tavaly mindössze 2674 építőipari céget alapítottak itthon, ami negatív rekord, miközben 2010–12 között még több mint ötezer vállalkozást jegyeztek be az ágazatban évente. „Ne sírjuk vissza azokat az időket! Látni kell, hogy az akkor alapított társaságok nem kis hányada csak azért jött létre, hogy a tulajdonosoknak legyen hova átmenekíteniük az eszközöket az előző bedöntött vállalkozásból” – mondja Pertics, aki szerint az építőipar sikere nem annyira az új cégalapítások megugrásában, hanem inkább a foglalkoztatottak számának növekedésében lesz tetten érhető.