Az emberek ügynökei: az orosz társadalom magas árat fizetettet a „külföldiügynök”-törvény négy éve alatt című jelentés szerint független, kritikus civil szervezeteket zárattak be, értékes szolgáltatásokat tiltottak be és a kormányzati politika vizsgálatát széles körben ellehetetlenítették. Mindez a szólásszabadság tudatos kivégzéseként értelmezhető.
„A „külföldi ügynök”-törvényt azért alkották, hogy az megbéklyózza, megbélyegezze, végső soron pedig elhallgattassa a kritikus civil szervezeteket. A szervezetek széles körét érinti, és rengetegbe kerül mind az egyéni jogok, mind a civil párbeszéd tekintetében Oroszországban. A végső vesztesek azonban nem a civil szervezetek, hanem az orosz társadalom” – mondta el Szergej Nyikityin, az Amnesty International oroszországi igazgatója.
Az elmúlt négy évben 148 szervezet szerepelt a „külföldiügynök”-listán; 27-et már bezártak. Ezek a civil szervezetek fontos szerepet játszottak az emberek jogainak megóvásában. Sok esetben nyújtottak olyan szolgáltatásokat, amelyeket az állam nem volt képes biztosítani. Ilyenek: a jogi képviselet, a lelki segély erőszak vagy diszkrimináció áldozatainak vagy a környezetvédelmi monitoring. Az orosz nép jóléte szempontjából létfontosságú támogatások most mind korlátozottak, illetve fenyegetettek, mivel a civil szervezetek e szolgáltatások nyújtásával azt kockáztatják, hogy a szóban forgó 2012-i jogszabály alapján őket „politikai tevékenységben” érintetteknek és „külföldi ügynököknek” bélyegzik.
A jogszabály az idén júniusban elfogadott módosításai is kizárólag a tiltott politikai tevékenységek – eredetileg is igen széles – körét gyarapították, amely tevékenységekbe jóformán bármilyen a közpolitikát vagy egy köztisztséget viselő tevékenységét érintő kommentár beleérthető.
Az Amnesty International több mint egy tucat „külföldi ügynöknek” minősített szervezet ügyét vizsgálta, illetve interjúkat készített a munkatársaival, valamint vezetőségével. Olyan szervezeteket, amelyek diszkriminációval, nők jogaival és az LMBTI-közösség jogaival foglalkoznak, vagy a történeti emlékek őrzésével, akadémiai kutatással, büntető igazságszolgáltatással, a büntetés végrehajtás reformjával, fogyasztók jogaival vagy környezetvédelmi kérdésekkel.
Az egyetlen közös motívum, hogy valamennyi ilyen szervezet olyan emberek mellett köteleződött el, akik valamilyen formában kritizálták a kormányzat tevékenységét.
Az anyagi eszközök Oroszországban mindig is korlátozottan álltak rendelkezésre, de a civil szervezeteknek az orosz média általi agresszív démonizálása a hozzáférést minden eddiginél nehezebbé tette. A civil szervezetek számára nyitva álló egyetlen alternatíva így – az amúgy bizonytalan – külföldi források, amelyek azonban a szervezetek megítélését negatívan befolyásolhatja és jogi kockázatokkal is jár. Egy olyan szervezet, amelynek forrásai külföldről származnak, tevékenysége pedig „politikainak” tekinthető, felelőssé tehető a „külföldiügynök”-törvény rendelkezéseinek megszegéséért.
„Egyértelmű: az orosz hatóságok fő célja, hogy a kritikus civil társadalom növekedését megállítsák, és azt kormánybarát, kezelhető és tőlük függő támogatókkal helyettesítsék. Ez a destruktív megközelítés hosszútávon nem válik Oroszország javára” – mondta Szergej Nyikityin.
Bár a törvény úgy fogalmaz, hogy az élővilág megóvása végett kifejtett tevékenységek nem tekinthetőek „politikainak”, mégis legalább 21 környezetvédelmi szervezet szerepel a „külföldiügynökök”-listáján.
Amikor a Nyizsnyij Novgorodban található Dront környezetvédelmi központ kérelmezte törlését a listáról, kérelmét elutasították azzal, hogy a szervezet külföldi forrásokat kapott. A három kifogásolt forrás a következő volt: 500 rubel (8 dollár) a Bellona-Murmansk szervezettől, amely a Dront által kiadott lapra fizetett elő, egy másik „külföldi ügynökként” már listázott Zelenyi Mir (Zöld Világ) nevű civil szervezettől kapott kölcsön, amelyet Dront még a vizsgálatot megelőzően visszafizetett, valamint meglepő módon az orosz ortodox egyház által működtetett, Szorabotnyicsesztvo alapítványtól érkezett adomány.
„Kiderült, hogy az egyház kap némi készpénzt Ciprusról, ezért a regionális igazságügyi minisztérium (a jogszabályokkal szigorú összhangban) „külföldinek” minősítette ezt a pénzt is. Furcsa, szürreális szituáció ez” – mondta Dront vezetője, Ashkat Kaljumov.
Miután Dront-ot arra kötelezték, hogy 300 000 rubeles (kb. 3800 dollárnak megfelelő) büntetést fizessen, 2016. február 1-jén a szervezet vezetősége úgy határozott, hogy tevékenységét mindaddig felfüggeszti, amíg le nem veszik a „külföldiügynök”-listáról. Mindeközben nem regisztrált közösségi mozgalomként folytatja munkáját, amelynek működéséhez nem kell hatósági jóváhagyás.
Ha a Dront esete egy szervezet lassú megfojtásának példája, akkor a Doni Nők Szövetsége egy szervezet folytonos üldöztetését szemlélteti. Az első szervezetek egyike volt, amely a „külföldiügynök”-törvény hatálya alá esett 2014-ben, amikor is az igazságügyi minisztérium felhatalmazást kapott, hogy önkényesen tegyen szervezeteket a tiltólistára.
Válaszként az aktivisták egy új szervezetet hoztak létre, a Doni Nők Alapítványát; tavaly októberében azonban ezt a szervezetet is „külföldi ügynöknek” minősítették. Az idén június 24-én Valentyina Cserevatenko, a szervezet vezetője arról értesült, hogy ellene az orosz büntető törvénykönyv 330.1. cikkelye alapján, a „külföldiügynök”-törvény hatálya alá tartozó „felelősség szándékos kikerülése” tényállásának megvalósítása miatt büntetőeljárás indult. Ha Valentyinát bűnösnek találják, akár két évig terjedő börtönbüntetéssel is sújtható.
Az Amnesty International felszólítja az orosz hatóságokat a „külföldiügynök”-törvény visszavonására és civil szervezetekkel szemben alkalmazott önkényes intézkedések megszüntetésére.
„Az orosz hatóságoknak elég erősnek kell lenniük ahhoz, hogy elfogadják az építő jellegű kritikát a civil szervezetektől, és megtanuljanak együtt dolgozni velük – nem pedig ellenük. Az első lépés ezen az úton a „külföldiügynök”-törvény hatályon kívül helyezése és a civil szervezeteket sújtó önkényes szankciók megszüntetése“ – mondta Szergej Nyikityin.