Egy több mint 100 éves terv kelhet életre: Pietro Caminada, a maga korának egyik legsikeresebb mérnöke azt tervezte, hogy a svájci Alpokon keresztül, a Splüngen-hágó 2100 méteres magasságában csatornát épít, amely létrehozza az összeköttetést a Földközi-tenger és az Északi-tenger között. Duplakamarás zsilipekkel és egy óriási, vízvezetékszerű csőrendszerrel akarta áthidalni a több száz méteres magasságkülönbséget, hogy 50 méter hosszú és 500 tonnás uszályokat lehessen átúsztatni a graubündeni Splüngen-hágón.
A terv elsősorban Olaszországban keltett lelkesedést, sokan támogatták az ötletet, amely újra Genovát tette volna az európai kereskedelem egyik központjává. Aztán kitört az első világháború, és az azt követő időkben a terv szertefoszlott, mert a vasúti és a gépjármű lobbi sokkal erősebb volt. Caminada meghalt, a tervet pedig elfelejtették.
Egy svájci pedagógus azonban szívós munkával felélesztette a művet, múzeumot hozott létre Caminada mérnök emlékére, egy dél-tiroli nyugdíjas pedig továbbgondolta a tervet.
Albert Mairhoferre, aki vízerőmű-aktivista és nyugalmazott köztisztviselő, nagy hatással volt Caminada projektje. Az úttörő elképzelések szerinte „nagyon hatásosak”, „de egy kicsit túl bonyolultak.” Saját javaslata az ügyes kettős kamarák vagy hidraulikus lift helyett úgy szól, hogy ne az Alpok felett, hanem a hegység alatt, pontosabban annak közepén, egy alagútban közlekedjenek a hajók.
Úgy véli – és ki is számolta –, hogy egy 88 kilométer hosszú alagút Innsbrucktól keletre, 550 méter magasságban kötné össze az Alpokon keresztül Ausztriát a Dél-Tirolban lévő Gargazonnal, az Adige folyó völgyében. Aztán a Garda-tavon és a Pó folyón vezetne a vízi út, hogy Velencénél érje el az Adriai-tengert. Ez a Duna–Tirol–Adria vízi út „lényegesen gazdaságosabb alternatívát kínálna, mint az erősen vitatott Brenner vasúti alagút” mondja Mairhofer.
Kiszámolta, hogy így csökkenthető lenne az Alpokban a forgalom és az azzal járó stressz, ráadásul naponta meg lehetne takarítani egy millió liter üzemanyagot, és 2700 tonna szén-dioxid kibocsátását. A terveket benyújtotta az Európai Bizottságnak, de válasz még nem érkezett a brüsszeli támogatásra.