„Európa politikai vezetői megint csak azért lépnek porondra, hogy kinyilvánítsák: a menekülthelyzet megoldásra szorul. Az európai menekültkrízis azonban éppen a vezetők és Európa kudarca, hiszen képtelenek voltak az összeomló menekültügyi rendszer radikális reformjára, amelynek borzasztó következményei vannak a védelemre és biztonságra szoruló emberekre nézve. Elég volt a tárgyalgatásokból. Itt az ideje cselekedni. A világ minket figyel“ – jelentette ki Iverna McGowan, az Amnesty International Európai Irodájának megbízott igazgatója.

Az EU-országok kudarcot vallottak, hiszen nem voltak hajlandóak tudomásul venni a tényt, hogy a világot érintő menekültkrízis következtében az Európába érkezők száma is látványosa megnő; ez elég nyilvánvaló és nyugtalanító. Ahelyett, hogy tudomást vettek volna a különféle konfliktusokról és emberi jogi jogsértésekről; az okokról amelyek az EU felé sodorták az embereket, Európa vezetői inkább arra koncentráltak, hogy keménykezű határvédelmi módszerekkel és jogszabályokkal megakadályozzák a menekülők bejutását, így gyakorlatilag megtagadván tőlük a lehetőséget, hogy menedéket kérhessenek.

Ezek az okok a biztonságos és legális útvonalak hiányával együtt Európában oda vezettek, hogy a veszélyes körülmények között Európába induló menekültek száma megnőtt. Mind az EU, mind a tagállamok említett intézkedései embertelen befogadási körülményekhez vezettek, a megfelelő menekültügyi eljárások teljes hiánya mellett a frontvonal-országokban. Az Amnesty International egy egységes javaslatot terjesztett elő, amely megvédené a nemzetközi védelemre szoruló embereket, mindamellett, hogy biztonságos útvonalakon, az emberi méltóságukat megőrizve érhetnék el Európát.

Veszélyes utak Európába

Ebben az évben majdnem 2800 ember vesztette életét, miközben Európába próbált eljutni, hogy biztonságot és menedéket találjon. Egyeseket pedig, akik végül elérték az EU külső határait, visszafordítottak.

Több mint 381 ezer ember jutott el viszont az EU-ba csak az idén augusztus végéig, ebből 258 ezer a görög szigeteknél ért partot. Ezeknek az embereknek a 92 százaléka a háborúk által megtépázott Szíriából, Afganisztánból és Irakból érkezett. Hiába menekültek meg a háborús horror elől, élték túl a veszélyes utazást, megpróbáltatásaik még közel sem értek véget azzal, hogy megérkeztek az unióba.

Az Amnesty International szörnyű befogadási körülményeket dokumentált Görögországban; Magyarországon pedig étel és ital nélkül tartottak őrizetben az embereket. Ezek a kondíciók és a hosszú távú kilátások hiánya arra készteti a menekülőket, hogy más titkos és veszélyes útvonalakon keresztül jöjjenek Európába.

„Az Európába tartó megnövekedett menekültáradat elkerülhetetlen következménye a második világháború óta legnagyobb menekültválságnak. Az európai vezetők azon törekvése, hogy a menekülő embereket az országaikon kívül tartsák, még tovább fokozzák a menekülők szenvedéseit – hangsúlyozta Iverna McGowan. – A sokezer kérelem ellenére, amelyben az Európában élők kérik vezetőiket, hogy cselekedjenek, a hétfőre – a válságcsúcsként emlegetett tárgyalásra – készült javaslat vészesen röviden taglalja a védelmi és egyéb intézkedéseket arra vonatkozóan, hogy a rászorulók számára hogyan biztosítanak megfelelő körülményeket.”

Biztonságos és legális útvonalak Európába

A bizottsági javaslat, amelyet az EU miniszterei hétfőn tárgyalnak, nem említ semmiféle alternatív biztonságos és legális útvonalat, az áttelepítési helyek és a humanitárius befogadások számának növeléséről sem esik egy szó sem, mint ahogyan a családok újraegyesítése és a humanitárius okokból kibocsátott vízumok kérdése sem kerül napirendre. Pedig Európának biztonságos útvonalakat kell biztosítania és csökkentenie kell az életveszélyes körülmények között utazó menekültek számát.

Az Amnesty International szerint körülbelül 1,38 millió helyre lesz szükség világszerte a következő két évben a legelesettebb menekültek számára. A nemzetközi szervezet felhívja az EU-országokat, hogy minimum 300 ezer helyet hozzanak létre a jelenlegi helyzetben, vagy nemzeti programok, vagy az EU által kidolgozott kötelező programok által.

Újraelosztás  

A bizottsági javaslat általános megoldásként a menedékkérők EU-n belüli újraelosztására figyel. Bár az újraelosztás valóban ideiglenesen levenné a nyomást a frontvonalban lévő országokról, ezeket az intézkedéseket nagyon gyorsan kellene bevezetni. Aggályos, hogy a bizottsági javaslat kizárja a beleegyezés lehetőségét, így kérdéseket vet fel az őrizetbe vételről és a kényszerítő intézkedések használatáról azokkal szemben, akik nem hajlandóak olyan országba költözni, ahol nincsen családjuk vagy nem kapnának pénzügyi támogatást.

A miniszterek egy sürgősségi újraelosztási javaslatot tárgyalnak meg, amely alapján 120 ezer menedékkérőt szeretnének elosztani azon a 40 ezren felül, akinek elhelyezésében a Bizottság májusban megállapodott, de a tagállamok nem teljesítették e kötelezettségüket.

„A relokáció kérdésének újra napirendre vétele, amennyiben tisztességes módon alkalmazzák, enyhíthet a legérintettebb tagországok gondjain, és kiemelheti az embereket a szörnyű elhelyezési körülményeik közül, azonban a jelenlegi javaslatok meglehetősen nyugtalanítóak – hangsúlyozta Iverna McGowan.  – Az újraelosztás önmagában nem fenntartható megoldás a menedékkérők és menekültek számára. A közösség és a tagállamok nem vesznek tudomást arról a tényről, hogy a nagyszámú menedékkérő és menekült megjelenése azokban az országokban, ahol először lépnek az Európai Unió területére, megakadályozható lenne azzal, ha belépési engedélyt kapnának a tágabb EU területére biztonságos és legális útvonalakon érkezve.

A helyváltoztatás szabadsága a menekültek számára

A bizottsági javaslat nem foglalkozik azzal a lehetőséggel sem, hogy szerkezetileg közelítse meg a menekültek egyenlőtlen eloszlásának kérdését az EU-ban. Az érkezési országokat sújtó hosszú távú nyomás sokkal jobban csökkenthető lenne, ha a menekültek jogot kapnának a szabad mozgáshoz az EU-ban. Ez lehetővé tenné a családegyesítéseket, és megteremtené a hosszú távú intregráció lehetőségét.

Biztonságos származási országok listája

A miniszterek továbbá „biztonságos származási ország” listájának javaslatról is tárgyalnak. Egy ilyen lista létrehozása meglehetősen aggályos, mivel alapjaiban aláássa a menedékkérők tisztességes és hatékony menekültügyi eljáráshoz való jogát. A menekült státuszról való döntés az emberek egyéni körülményein alapul, ami azt jelenti, hogy egyetlen egy származási ország sem minősíthető biztonságosnak. A biztonságos származási ország fogalmának bevezetése azzal a kockázattal jár, hogy eleve elzár bizonyos embercsoportokat, amelyeknek nemzetközi védelemre lenne szükségük, a menekültstátusz megszerzésének lehetőségétől, és végül visszaküldik őket a származási országukba.

„A minisztereknek végre meg kell szabadulniuk attól a megközelítéstől, hogy Európa egy erőd. Az elkeseredett emberek továbbra is jönni fognak, nem várhat tovább egy jól koordinált vészhelyzeti intézkedési terv az EU menekülthelyzettel kapcsolatos kialakult nézőpontjának vizsgálatával párosítva” – jelentette ki Iverna McGowan.