Az Európai Bizottság ma 166 700 millió euró uniós költségvetést terjesztett elő 2021-re. Ezt 211 000 millió euró összegű vissza nem térítendő támogatás és hozzávetőleg 133 milliárd euró összegű kölcsön egészíti majd ki a Next Generation EU elnevezésű ideiglenes helyreállítási eszköz keretében, amely a beruházások mozgósítását és az európai gazdaság újraindítását célozza. (Nyitó kép: Irish Times)
Az éves költségvetés és a Next Generation EU együtt komoly beruházásokat fog mozgósítani jövőre a koronavírus-világjárvány okozta közvetlen gazdasági és társadalmi károk felszámolása, a fenntartható helyreállítás beindítása, valamint a munkahelyvédelem és munkahelyteremtés céljából. A költségvetés teljes mértékben összhangban van azzal is, hogy az EU vállalta: jövőorientált beruházásokat hajt végre annak érdekében, hogy Európa környezetkímélő, digitalizált és ellenállóképes kontinenssé váljék.
Elfogadását követően ez lesz a 2021–27-i időszakra szóló új pénzügyi keret első éves költségvetése. A tervezet alapjául a 2021–27-es uniós költségvetésre vonatkozó javaslat szolgált, melyet a Bizottság 2020. május 27-én terjesztett elő. Amikor az Európai Parlament és a Tanács megállapodásra jut a 2021–27 közötti időszakra szóló pénzügyi keretről – a Next Generation EU-t is beleértve –, a Bizottság a megállapodásnak megfelelően ki fogja igazítani a 2021. évi költségvetésre vonatkozó javaslatát.
A Next Generation EU helyreállítási eszközzel megerősített 2021-i költségvetési tervezet – az uniós tagállamok és az EU globális partnereinek leglényegesebb helyreállítási szükségleteivel összhangban – azokra a területekre irányítja a forrásokat, ahol azok a legnagyobb hatást fejthetik ki. A finanszírozás az EU újjáépítését és korszerűsítését szolgálja: előmozdítja a zöld és digitális átállást, munkahelyeket teremt, és megerősíti Európa szerepét a globális színtéren.
Rendkívül fontos, hogy a költségvetési tervezet elfogadása mielőbb megtörténjék azért, hogy Európa-szerte több százezer európai vállalkozó, kutató, mezőgazdasági termelő és település részesülhessen a pénzeszközökből, és megkezdődhessenek a következő generációk jövőjét szolgáló beruházások.
Kérdések és válaszok: a 2021. évi uniós költségvetési tervezet
Tájékoztató a 2021. évi költségvetési tervezetről
A többéves pénzügyi keretről szóló weboldal
A bűncselekmények áldozatainak jogai
Az Európai Bizottság ma előterjesztette az áldozatok jogairól szóló első uniós stratégiát, amely azt hivatott biztosítani, hogy a bűncselekmények minden áldozata teljes mértékben érvényt szerezhessen a jogainak, függetlenül attól, hogy az EU mely részén szenvedte el a kérdéses bűncselekményt. A stratégia számos intézkedést határoz meg a következő öt évre, két célkitűzésre összpontosítva: először is meg kell könnyíteni az áldozatok számára, hogy bejelentsék a bűncselekményeket, kártérítésért folyamodjanak, és a következményekkel megbirkózva felépüljenek a traumából, másodszor pedig minden érintett szereplővel együtt kell működni az áldozatok jogainak érvényre juttatása végett.
A koronavírus-járvány és az azt követő korlátozó intézkedések hatására súlyosbodott a családon belüli erőszak, a gyermekek szexuális zaklatása és a kiberbűnözés, továbbá nőtt a gyűlölet-bűncselekmények száma, ezért különösen fontos, hogy az áldozatok segítését és védelmét szolgáló keretrendszer válsághelyzetekben is helyt tudjon állni.
Az új stratégiában felvázolt intézkedések öt kiemelten fontos cél megvalósítását szolgálják:
- Hatékonyan kell kommunikálni az áldozatokkal, és biztonságos környezetet kell teremteni a számukra ahhoz, hogy bejelentést tegyenek az elszenvedett bűncselekményekről: A Bizottság figyelemfelkeltő kampányt fog indítani az áldozatokat megillető jogokról, és ösztönözni fogja, hogy az áldozatok a szükségleteiknek megfelelő, szakszerű támogatásban és védelemben részesüljenek.
- Javítani kell a legkiszolgáltatottabb áldozatok védelmét és segítését, különös tekintettel a gyermekekre, az idősekre, a nemi alapú erőszak, a családon belüli erőszak és a rasszista vagy homofób gyűlölet-bűncselekmények áldozataira, a terrorizmus áldozataira, valamint a fogyatékossággal élő személyekre. A Bizottság mérlegelni fogja, hogy bevezessen-e minimumszabályokat az áldozatok fizikai védelmére vonatkozóan, és azt szorgalmazza, hogy a tagállamok biztosítsanak védett otthonokat a gyermekek, a családok, illetve a LMBTI-személyek számára.
- Elő kell segíteni, hogy az áldozatok kártérítésért folyamodjanak: Az áldozatok több tagállamban is nehezen tudnak kártérítést igényelni. A Bizottság nyomon fogja követni és értékelni fogja a vonatkozó jogszabályok alkalmazását, és ha szükséges, 2022-ig további jogszabály-javaslatokat dolgoz ki.
- Javítani kell az áldozatok jogaival foglalkozó szereplők közötti együttműködést és koordinációt: A Bizottság többek között új platformot fog létrehozni, hogy előmozdítsa az áldozatok jogaival foglalkozó szereplők együttműködését.
- Világviszonylatban is elő kell mozdítani az áldozatok jogainak védelmét: Evégett az EU továbbra is együttműködik az ENSZ-szel és az Európa Tanáccsal, valamint a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokkal.
Az EU-ban már jelenleg is számos jogszabály szavatolja az áldozatok jogait, de ezek az eszközök még nem működnek teljes körűen. Az oka: a tagállamok hiányosan, illetve helytelenül ültették át az uniós szabályokat nemzeti jogrendjükbe. A Bizottság folytatni fogja az uniós eszközök kiértékelését, és szükség esetén 2022-ig jogalkotási javaslatokat terjeszt majd elő a témában.
Az áldozatok jogairól szóló első uniós stratégia
Kérdések és válaszok – Az áldozatok jogai: új stratégia az áldozatok helyzetének javítására
Tájékoztató az áldozatok jogairól szóló stratégiáról: főbb intézkedések
Az áldozatok jogairól szóló irányelv
Az uniós adatvédelmi szabályok megerősítik a polgárok jogait
Valamivel több, mint két évvel az általános adatvédelmi rendelet, a GDPR (General Data Protection Regulation) 2018. májusi hatályba lépése után az Európai Bizottság ma értékelő jelentést tett közzé a rendelet alkalmazásáról. A jelentésből kiderül, hogy a GDPR a legtöbb célkitűzést teljesítette, különösen azáltal, hogy széles körű jogokat biztosít a polgárok számára, és új európai irányítási és jogérvényesítési rendszert hozott létre. A GDPR még olyan váratlan körülmények között is képes volt rugalmasan támogatni a digitális megoldásokat, mint a koronavírus-válság.
A jelentés következtetései szerint a tagállamok közötti harmonizáció erősödik, de bizonyos fokú széttagoltság tapasztalható a GDPR megvalósítását illetően. A dokumentum azt is megállapítja, hogy a vállalkozások körében kialakulóban van a megfelelés kultúrája, és az adatok hatékony védelme egyre inkább versenyelőnynek számít.
Jelentésében a Bizottság intézkedéseket vázol fel azért, hogy még jobban megkönnyítse a GDPR alkalmazását az érdekelt felek – különösen a kis- és középvállalkozások – számára, és így előmozdítsa egy ténylegesen európai szemléletű adatvédelmi kultúra térnyerését és további fejlődését, valamint a határozott jogérvényesítést.
A jelentés megállapításai szerint a GDPR erősíti az átláthatóságot, és érvényesíthető jogokat biztosít az emberek számára, köztük a hozzáféréshez, a helyesbítéshez, az adattörléshez, a tiltakozáshoz és az adathordozhatósághoz való jogot. Ezáltal lehetővé teszi, hogy aktívabban beleszólhassanak abba, mi történjék az adataikkal. Ugyanakkor jobban lehetne segíteni a polgárokat jogaik – különösen az adathordozhatósághoz való joguk – gyakorlásában.
A jelentés rámutat arra, hogy a GDPR megfelelő eszközöket ad a nemzeti adatvédelmi hatóságok számára a szabályok betartatásához. Mindazonáltal többet is lehet tenni azért, hogy olyan adatvédelmi kultúra honosodjék meg, mely ténylegesen közös alapokon nyugszik. A több tagállamot érintő ügyek kezeléséhez különösen fontos a hatékony és összehangolt megközelítés, valamint az adatvédelmi hatóságok együttműködéséhez valamennyi eszköz eredményes alkalmazása.
A nemzetközi színtéren a GDPR viszonyítási ponttá vált a világ azon országai számára, amelyek magas szintű adatvédelmet kívánnak biztosítani polgáraiknak. Az elmúlt két évben a Bizottság elmélyítette a kétoldalú, regionális és többoldalú párbeszédet, és ezáltal előmozdította, hogy világszinten meghonosodjon az adatvédelem kultúrája, és közeledjenek egymáshoz a különböző adatvédelmi rendszerek. A Bizottság szabad és biztonságos adattovábbításra irányuló nemzetközi szerepvállalása jelentős eredményeket hozott: példaként említhető, hogy Japán és az EU között létrejött a világ legnagyobb szabad és biztonságos adatáramlási térsége.
A GDPR alkalmazásának első 2 évét értékelő bizottsági jelentés
Az általános adatvédelmi rendelet sikertörténete
Az Európai Bizottság adatvédelemről szóló weboldala
További információk az uniós adatvédelmi szabályokról