Akár nyolcszor drágábban is értékesíthető egy budapesti telek egy kisvárosban lévőhöz mérten – derül ki az Otthon Centrum legújabb telekpiaci elemzéséből. A fővárosban átlagosan 20–40 ezer forint között alakult tavaly egy telek átlagos négyzetméterára; egy átlagos kisvárosban 5 ezer forintnál olcsóbban kínálták a telkeket.
Aki nem szeretne lemondani a (nagy)városi nyüzsgésről annak érdemes a többi között Sopron, Szolnok és Miskolc ingatlanpiacán szétnézni, mivel ezekben a városokban 15 millió forintos befektetésből akár 4 ezer négyzetméteres telekhez is hozzájuthat.
A régióközpontok telekpiacain átlagosan 10–15 ezer forintos átlagos négyzetméteráron értékesítették a telkeket tavaly. A lakosság a nagy(obb) városokból kiáramlik a külső kerületekbe és a környéki településekre – a ma még elérhető ingatlan- és telekárak, illetve a kedvező környezet miatt.
A látványos árkülönbségek a fővárosi kerületekre vonatkoztatva is igazak. Budapest III. kerületében tavaly az átlagos négyzetméterár 14 760 forint volt, így 15 millió forintos befektetéssel 1000 négyzetméteres telekhez is hozzájuthatott a vásárló. Ez az ár elsősorban a kerület kevésbé kiépült, tömegközlekedéssel nehezen megközelíthető részein (Ürömhegy, Csúcshegy, Aranyhegyeken) jellemző. A külső pesti kerületekben 20 ezer forintos négyzetméterár volt jellemző 2018-ban, ami csaknem háromszoros áremelkedés 2014 óta. Ekként 15 millióért egy 750 négyzetméteres telket vehetett az, aki Rákospalotán vagy Pestszentlőrincen szeretett volna építkezni.
Ingatlan-szakértők szerint a legjobban azok jártak, akik 2014 előtt vettek telket a fővárosban vagy az agglomeráció területén, mivel 2013-hoz képest a múlt év végére ezeken területeken megduplázódtak az építésitelek-árak 2018-ra. Országosan is legrövidebb idő (110 nap) alatt a budai telkek találtak vevőre. Pest külső kerületeiben közel 9 hónap telt el az értékesítésig, ami a második legjobb országos érték. Az agglomerációban a növekvő kereslet ellenére is átlagosan 236 napot, azaz majdnem 8 hónapot kellett várni az adásvételig. Hasonló érték volt jellemző a régióközpontok és a nagyvárosok telekpiacán, ahol a forgási idő 229 és 204 nap volt tavaly.
Aki a Balaton környékén keres eladó telket, az rádöbben, hogy szabad telkek jellemzően már csak a vízparttól és a központtól távol eső részeken akadnak. A kevésbé keresett helyszínen az árak is meghökkentően alacsonyak, tavaly négyzetméterenként akár 1000–3000 forintért lehetett telekhez jutni. Vízparton vagy központhoz közel (a szerencsések) ötször-tízszer drágábban vehettek építési telket. Révfülöpön a központi elhelyezkedésű telkek 13 ezer forintos négyzetméteráron keltek el, a helység peremén viszont csak 1400 forintért.
Jó üzletet kötött az, akinek Miskolcra esett a választása, mivel a tavalyi 2400 forintos fajlagos áron 15 millió forintból jó 6000 négyzetméteres telket vehetett a borsodi megyeszékhelyen. A legdrágább régióközpontok között említendő Debrecen és Szeged: mindkét városban 13 ezer forintot meghaladó négyzetméterárat regisztráltak a tavalyi évben.