Csődöt mondott a magyar menekültpolitika – elhallgatják: a migránsok gyorsan továbbállnak

A jelenség a földrész a leggyengébb gazdaságait sújtja leginkább. Táplálja a bevándorlásellenes szélsőséget és gátolja az unió törekvését, hogy átfogó és hatékony választ adjon. A többi közt Kelet-Európa támogatásától függ, hogy Merkel és Hollande terve mennyire válik be – ám az (még) nincsen meg. És nem is lesz meg mindaddig, amíg a tagállamok nem fogadnak el olyan cselekvési tervet, amelyik megfelel mind a gyakorlat, mind a lelkiismeret követelményeinek. 

A menekültek elszántak, tehát nem lehet őket kiszámítani. De az biztos, hogy a magyar határzár építésével párhuzamosan sok ezren más utat találnak majd, hogy bejussanak az EU területére. Ugyanakkor a németek főleg a Balkánra küldenék vissza azokat, akik alap nélkül kértek menedéket, ám Berlin nem tesz semmit, hogy csökkenjen azoknak a száma, akik a Közel- és Közép-Keletről, valamint Afrikából indulnak el – írja a The Times.

Merkel jelezte, hogy a kvótarendszer felé szeretné terelni a kelet-európai országokat, de erős ellenszélre kell felkészülnie. A magyar kerítés mindent elmond ez ügyben, miközben a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem lehet előírni a menekülteknek, hol telepedjenek le. A német–francia elképzelés nem a megfelelő megoldás, hiszen egyre özönlenek a menekültek. A kiút a válságból nem lesz egyszerű és nem lesz ingyenes, de világosnak, gyakorlatiasnak kell lennie, és ki kell terjednie Nagy-Britanniára is. A vita éppen csak elkezdődött róla.

Csak sejteni lehet, hogy miként változik meg Európa, ha befogad sok millió menekültet, ám az máris látható, hogy miként alakul át, ha elutasítja a mostani hullámot – írja vezércikkében a német SüdWestPresse. Egy vaskos kerítés bizonyosan nem veheti körbe az Európa-erődöt és nem is fogja körbe venni. Viszont kialakul egy csomó fal a kontinens országai között, de még inkább azokon belül.

A németek által sürgetett európai szolidaritásnak nyoma sincs, éppen az ellenkezőjét tapasztalni: elhárítást, bizalmatlanságot, ellenőrzést. A kvóta – illúzió, nem sokkal különb a vicces dublini szabályozásnál. Bulgáriából pl. inkább elmennek az emberek, nem pedig oda igyekeznek. A menekültek pedig nem azért hagyják el az országukat, hogy egy bolgár táborban éhezzenek.

A menekülők száma önmagában nem mond semmit, a fő az, hogy hányan maradnak egy adott államban.

Magyarország pl. arra kényszeríti az érkezőket, hogy nyújtsanak be menedékkérelmet, majd felmutatja ezt a számot, hogy alátámassza, mekkora teher nehezedik rá. Csakhogy elhallgatja, hogy a legtöbb migráns már rég messze jár, mire a hatóságok egyáltalán kézbe veszik a beadványukat. Persze akkor mindjárt más a statisztika. És akkor itt van még az óriási feladat, hogy integrálni kell a menekülteket, ami a jól képzett szírek esetében könnyebben megy, mint mondjuk, az afgánoknál, vagy az eritreaiaknál, akik közül sokan analfabéták.

És jó páran attól félnek a fejlett államokban, hogy miattuk kisebb lesz a felosztható torta, ám ez nem így van: éppen azok a kormányok tanúsítják a legnagyobb keménységet a saját országukban a rászorulókkal szemben, amelyek a leghatározottabban elutasítják a jövevényeket. Szolidaritás vagy van, vagy nincs. Máskülönben egy országon belül is létrejönnek a kerítések. A számok egymagukban nem szolgálnak megbízható útmutatóként.

A magyar kerítés képtelen megállítani a menekültáradatot – szögezi le a New York Post. (A cikkhez mellékelt képen éppen egy bevándorló bújik át a kerítés alatt, közben a túloldalról repül egy hátizsák, a magyar rendőr pedig tisztes távolból figyeli az eseményeket, a Wall Street Journal pedig filmen mutatja be, miként is kell tömegesen venni az akadályt… – a szerk.)

Az érkezők a határzár miatt sietnek bejutni, hogy azután gyorsan elhagyják a tehetősebb Nyugat felé. mert elegük van a háborúból és a szegénységből. A szögesdrót nem valami pompás akadály, egyszerűen megemelik és akkor még nők és gyerekek is simán átkúsznak alatta. A cél az, hogy elkerüljék a rendőrséget, és így ne kelljen ujjlenyomatot adniuk, mert akkor pl. Németországban jelentkezhetnek menekültként.

Ugyanakkor Magyarország nemigen tudja, mi tévő legyen. A határvadászok a jövő hónap közepétől állnak munkába. Közben a szerb belügyminiszter megtiltotta, hogy szélsőjobbos erők Belgrádban a migránsok ellen vonuljanak fel, mondván, nem engedélyez semmiféle tüntetést olyan emberek ellen, akiket a háború és a nincstelenség kergetett el hazájukból.

Csődöt mondott a magyar menekültpolitika: a hatalom és a sajtó uszít, miközben egyetlen más uniós tagállam sem jár el olyan brutálisan és embertelenül a menekültekkel szemben, mint éppen Magyarország Orbán Viktoralatt – szögezi le az osztrák Der Standard. 

Naponta sérülnek meg emberek a pengekerítéstől. Az elfogott migránsok kénytelenek órákon át várni a szabad ég alatt az iszonyatos hőségben, vagy éppen esőben, hogy elvigyék őket a hatóságok. A Fidesz-emberei közben állítólagos fertőzésveszélyt emlegetnek. A szóválasztás tudatos, és megfosztja emberi mivoltuktól azokat, akiket a háború, illetve a szegénység űzött el. Illegális bevándorlók, új népvándorlás, török ostrom – ezek szerepelnek a kormánypárt szótárában, amely már nem különbözik a Jobbik nyelvétől. Félelem tölti el a lakosságot az „idegenek” miatt.

Ám az orbáni menekültpolitika kudarcot vallott, ugyanannyian távoznak az országból, mint ahányan érkeznek, ez azonban a miniszterelnök számára teljesen mindegy. Neki más a fontos, a rendkívüli állapot érzetének állandó sulykolása a jobboldali populizmus klasszikus eszköze. Egységbe tömöríti a társadalmat, amely különben már rég rájönne, hogy Orbán machinációi kifosztják az országot, és hogy a kormányfőnek igazából nincs válasza a gondokra. 

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!