A szállított áruk tömege – 280 millió tonna – 8%-kal alacsonyabb volt, mint 2009-ben. A változás egyfelől a vasúti (8%), a csővezetékes (6%) és a belvízi (28%) szállítás növekedésének, másfelől a közúti szállítás 13%-os csökkenésének az eredője. Az árutömeg 71%-át közúton, 16%-át vasúton szállították; belföldi viszonylatban a közúti fuvarozás részesedése még meghatározóbb (90%) – a vasúti, a csővezetékes, a belvízi és a légi szállítás nemzetközi jellegéből adódóan.
Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény – 50 milliárd árutonna-kilométer – 1%-kal emelkedett. A vasúti, a csővezetékes és a belvízi szállítás teljesítménye 15, 7, illetve 30%-kal nőtt, miközben a közúti szállításé 5%-kal csökkent. Az áruszállítási összteljesítményből a közúti 67, a vasúti 17, a csővezetékes 11, míg a belvízi szállítás 5%-kal részesedett.
A nemzetközi áruszállítás volumene 11, az árutonna-kilométerben mért teljesítménye 3%-kal nőtt. A belföldi
áruszállítás volumene 14%-kal, teljesítménye 5%-kal csökkent.
A közúti áruszállítás 13%-os volumencsökkenése a belföldi szállítás visszaesésének a következménye. Nemzetközi
viszonylatban 3%-kal nagyobb tömegű árut szállítottak 2010. évben, mint 2009-ben, de a belföldi szállítás
visszaesését ez sem tudta kompenzálni. Volumenében a nemzetközi áruszállítás nem jelentős, az árutömeg
mindössze 14%-a lépi át az országhatárt. Az összteljesítmény csökkenésében szerepet játszik a 3,5 tonnánál
nagyobb teherbírású gépjárműállomány számának bázisidőszakhoz képest bekövetkezett 5%-os csökkenése.
A közúti áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye a belföldi viszonylatban 7, a nemzetközi relációban
pedig 4%-kal csökkent. A szomszédos országokba irányuló szállítások számának növekedésével rövidebbé váltak a
szállítási távolságok. A belföldi szállítás visszaesésében a fuvardíj ellenében végzett szállítás nagyobb szerepet
játszott (7%-kal csökkent), szemben a saját számla ellenében végzett szállítással, amely 5%-kal esett vissza.
Kevesebb árut szállítottak nagyobb távolságra, megnőtt az átlagos szállítási távolság, és csökkent az üresen megtett út aránya.
A vasúti áruszállítás volumene 8, árutonna-kilométerben mért teljesítménye 15%-kal nőtt a bázisidőszakhoz képest,
főként a nemzetközi behozatali teljesítmény növekedésének köszönhetően.
A tranzitszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye is 15%-kal nőtt a bázisidőszakhoz képest. A volumenben
(tonnában) mért teljesítmény a nemzetközi viszonylatban lényegesen nagyobb, mint a belföldiben. Árutonna-
kilométerben mérve a teljesítmény mindkét relációban meghaladta a bázisévit, s a nemzetközi szállítás itt is
kedvezőbben alakult, a növekedése 17%-ot tett ki.
A belvízi áruforgalom volumene – az igen alacsony bázis következtében – 28%-kal, az árutonna-kilométerben
kifejezett teljesítménye 30%-kal nőtt a 2009. évihez képest, amellyel nemcsak hogy meghaladta a gazdasági válság
előtti szintet, hanem 2010-ben egyben a múlt évtized legnagyobb forgalma alakult ki. A teljesítmény növekedése
lényegében a nemzetközi szállításnak köszönhető: az összes teljesítmény 58%-a átmenő forgalom, 30%-a export,
12%-a import, a belföldi forgalom részaránya elenyésző, még a 2 ezreléket sem teszi ki. A belvízi áruszállításban a
magyar lobogó alatt hajózó járművek részesedése az összes szállított áruból 10%, az összteljesítményből 9% volt.
A légi áruszállításban Budapest-Ferihegy repülőtér összes áruforgalma 65,5 ezer tonna volt, 21%-kal magasabb,
mint egy évvel korábban.
A helyközi személyszállítás naturális mutatókban mérhető teljesítménye kis mértékben emelkedett, az utasok száma
2%-kal, az utaskilométer 1%-kal nőtt 2009-hez képest.
A belföldi távolsági személyszállításban – a szállított utasok számát tekintve – az autóbusz-forgalom súlya a
meghatározó: 79%. A nemzetközi szállításban 55%-os részesedésével a légi közlekedésé a vezető szerep, az
autóbusz 19, a vasút 26%-os hányadot képvisel.
Budapest-Ferihegy repülőtér 72 országgal lebonyolított utasforgalma 8,2 millió fő volt, 1%-kal több a
bázisidőszakhoz képest Ezt az utasforgalmat összesen 105,5 ezer, az előző évinél 4%-kal kevesebb járattal
realizálta. A legnagyobb forgalmat lebonyolító légitársaságok a Malév, a Wizz Air, a Lufthansa, az EasyJet, a Swiss, a
Travel Service és a British Airways. Nem menetrend szerinti forgalmat 70 ország relációjában bonyolított le
Budapest-Ferihegy. A menetrend szerinti forgalomban vezet Németország, utána az Egyesült Királyság és
Olaszország következik, a nem menetrend szerinti forgalomban Egyiptom az első, a sorban a többi: Török-,
Görögország és Tunézia volt.
A helyi személyszállítás utasszáma és az utaskilométerben mért teljesítménye is 6%-kal csökkent az előző évihez
képest. A legmagasabb – az utasszámot tekintve 56%-os, az utaskilométert figyelembe véve 59%-os – részaránya
az autóbusz-közlekedésnek volt. Az autóbuszon utazók 47%-a Budapesten közlekedett.
2010. december 31-én a közúti gépjárművek állománya 3,6 millió volt, ebből kevesebb, mint 3 millió személygépkocsi. Tavaly a hazánkban forgalomban lévő személy-gépjárművek száma tovább csökkent, visszaesett a 2007 előtti szintre, a többi gépjármű száma az előző év azonos, év végi időpontjához képest lényegében stagnált.
Továbbra is magas a gépjárművek átlagos életkora, a személygépkocsiké 11, az autóbuszoké 13 év.
A múlt évben az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 61 ezer volt, 19%-kal kevesebb, mint a bázisidőszakban, a 2006. évinek pedig az egyharmadát sem érte el. A visszaesés az első félévre volt jellemző, a III. negyedévben az előző év azonos időszakához képest 15%-kal, a IV. negyedévben 4%-kal nőtt a forgalomba helyezések száma. A 2010-ben első alkalommal regisztrált személy-gépjárművek negyede volt használt; arányuk az első forgalomba helyezéseken belül 2006-ban még csak 9% volt.
