Dávid Ferenc a fórumon kérdésre válaszolva kifejtette: az új, tavaly júliusban hatályba lépett Munka törvénykönyve (Mt.) vállalkozásbarátibb lett, mert így támogatja a foglalkoztatás növekedését. Hangsúlyozta, hogy a munkavállalói érdekképviseleti viszonyok az előző szabályozásban átláthatatlanok voltak, túl kiterjedt volt a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelme, az új Mt. azonban „megfaragta” ezeket a jogokat.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a magyarországi foglalkoztatási helyzetről elmondta: az országnak az uniós átlaggal összehasonlítva nagy a lemaradása a 15–64 éves korosztály foglalkoztatási rátájában. Kifejtette, hogy Magyarországon mintegy 600 ezer emberrel többnek kellene dolgoznia ahhoz, hogy a ráta elérje az 56 százalékos uniós átlagot.
Az elnök szerint az előző kormányok szociálpolitikai eszközökkel próbálkoztak megoldani a helyzetet, de csak „bebetonozták”. Felhívta a figyelmet arra is, hogy bár Magyarországon kevés a foglalkoztatott, a munkával eltöltött idő Európában az egyik legmagasabb: 2000 óra évente, szemben például a németországi 1400-zal. A magyar munkavállalók termelékenysége gyengébb mint az uniós átlag – fűzte hozzá.
Parragh László emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltást követően 2–3 év alatt esett vissza a foglalkoztatottak száma 3,4–4 millió közé, és azóta sem tudott visszakapaszkodni a korábbi 5–5,5 milliós szintre.
Az MKIK elnöke szerint a képzés felületei nincsenek megfelelően összekötve Magyarországon, vagyis a képzési szintek teljesen különállóan mozognak, az alap-, a közép-, és a felsőfokú oktatás, valamint az élethosszig tartó tanulás nem reagál egymás igényeire.
A szakmunkásképzés kapcsán – amelynek teljes szakmai felügyeletét 2013 szeptemberétől veszi át a kamara – kifejtette: a belépők száma a rendszerváltás óta a felére csökkent, a hallgatók több mint egyharmada lemorzsolódik, az elhelyezkedési arány pedig mindössze 21 százalékos volt. Az MKIK ezért javasolta a kormánynak a német szakképzési modell bevezetését, amely azóta meg is történt.
Munkaerő-piaci szempontból fontos terület a felnőttképzés, amelyre évente csaknem a felsőoktatásra fordított 100 milliárd forinthoz hasonló nagyságú forrást költ Magyarország, ugyanakkor semmilyen eredménye nincs – vélekedett az MKIK elnöke, majd emlékeztetett arra, hogy jelenleg az Országgyűlés előtt van a felnőttképzési törvény módosítása. A felnőttképzés területén lévő változások közül kiemelte, hogy az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő 1400 szakmát 700-ra csökkentették.
Parragh László hangsúlyozta: az oktatásba való beavatkozások után 4–5 évnek kell eltelnie, amikorra „fordul a hajó”, vagyis ekkorra lesznek érzékelhetőek a változások.
Jeneiné Rubovszky Csilla, Belváros-Lipótváros alpolgármestere megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy 2008 óta megduplázódott a kerületben az álláskeresők száma, így jelenleg 530 ember van állás nélkül, ezért is tartották fontosnak, hogy csatlakozzanak a munkaügyi központ állásbörzéjéhez. Elmondta, hogy az eseményen több mint 50 munkáltató mintegy 1000 munkalehetőséget ajánlott az érdeklődőknek.
Az alpolgármester kiemelte: a munkáltatói fórum hat prioritásra épül, így a tartós munkanélküliek, az 50 év felettiek, a 25 év alattiak, a megváltozott munkaképességűek, a gyesről, gyetről visszatérő édesanyák, és a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskeresők munkaerő-piaci helyzetének javításához szeretnének hozzájárulni. Szólt arról is, hogy Magyarországon a nők részmunkaidős foglalkoztatása ugyancsak elmarad a 31,4 százalékos uniós átlagtól: mindössze 7,8 százalék. Az alpolgármester felkérte a munkáltatókat, hogy az önkormányzattal együtt járuljanak hozzá családbarát munkahelyek kialakításához, ezáltal jelentősen javítva a női részmunkaidős foglalkoztatási adatokat.