Környezetvédelmi siker, hogy a kormány döntése nyomán 2015. április 30-án megkezdődött a Budapesti Vegyiművek (BVM) volt Illatos úti telephelyéről a korábbról ott maradt mérgező anyagok elszállítása. A Greenpeace többször jelezte [1]: nem szabad, hogy ez a folyamat megálljon a hordók elszállításánál, a vegyi anyagok az évek alatt ugyanis beszivárogtak a talajba és a talajvízbe, így azok jelentősen elszennyeződtek.

A Greenpeace megpróbált információt szerezni a hatóságoktól arról, hogy ez a szennyezés kijutott-e a területről, és érintheti-e a lakosságot. Mivel a hatóságok nem adtak megnyugtató választ, ezért a Greenpeace a területre jellemző számottevő DDT-szennyezettség esetleges kijutását vizsgálta. Az egykor a BVM által is gyártott, hazánkban 1968-ban betiltott DDT rovarirtó szer felhalmozódik az emberi szervezetben, és kockázatos lehet a születendő gyermekre. [2]

A Budapesti Vegyiművek területétől körülbelül 600 méterre délre élő két lakostól kértünk csirketojás-mintákat. [3] Mindketten saját fogyasztásra tartanak baromfit a kertjükben. A földet kapirgáló állatok szervezetében feldúsulnak bizonyos szennyező anyagok, például a DDT és bomlástermékei, így tojásaik vizsgálata segíthet felmérni, hogy a Vegyiművek talajába került szennyezés kijutott-e a területről és érinti-e a környezetet. Az akkreditált laboratóriumban végzett vizsgálatok szerint az összes DDT koncentrációja (azaz a DDT és bomlástermékei együttesen, lásd 369/2005/EK) mindkét tojásmintában meghaladta a vonatkozó határértékeket. Az egyik tojásmintában a DDT mennyisége 1,689 mg/kg volt: ez a 0,05 mg/kg-os határérték több mint harmincszoros túllépése. A másik mintában 0,059 mg/kg-nyi mennyiség volt mérhető, ami csekély határérték-túllépésnek számít.

A Greenpeace a vizsgálati eredményekről tájékoztatta a hatóságokat (a NÉBIH-et, az Országos Közegészségügyi Központot és a Pest Megyei Kormányhivatalt), és a következő, azonnali intézkedéseket javasolja:

1. A Pest Megyei Kormányhivatal és a NÉBIH vizsgálja ki a szennyezettség okát. [4] Mérjék fel részletesen a Budapesti Vegyiművek területén gyártott vagy tárolt, illetve a talajra, a talajvízre jellemzőszennyezőket a talajban, a talajvízben (a fúrt kutakban), az ülepedő porban, illetve végezzenek biomonitoringot (esetleg vér- és anyatejvizsgálatot).

2. Kármentesítsék a Budapesti Vegyiművek talaját és talajvizét. Ez azért különösen sürgető, mert a területen korábban kiemelten veszélyes anyagokat gyártottak – így többek között az 1968-ban betiltott, emberi szövetekben felhalmozódó, és onnan soha ki nem ürülő DDT-t –, amelyek jelen vannak a talajban, és amelyeket szabadon hordhat a szél is. A talajvízben pedig a normál („B”) szennyezettségi határértéket akár 85 000-szeresen meghaladó mennyiségben van jelen a rákkeltő benzol, amely szintén megjelenhet a környezetben. [5]

3. Továbbá hozzanak meg és valósítsanak meg minden további szükséges intézkedést a lakosság és környezet megóvása végett.

Fontos megjegyezni, hogy mintavételünk nem reprezentatív, így az eredmények nem adnak teljes képet a terület szennyezettségéről. A mérések célja pusztán annak vizsgálata volt, hogy egyáltalán kijuthatott-e a Budapesti Vegyiművek területéről a szennyezés, és elérhette-e a lakott területeket. A tojásokban talált DDT-szennyezés alapján elképzelhető, hogy a forrása a BVM telephelye, de további vizsgálatok szükségesek a tojások szennyezettsége okának, és a Budapesti Vegyiművek által okozott szennyezés kiterjedésének megállapítására.

Jegyzőkönyv a mérési eredményekről.

Jegyzetek:

[1] Eddigi sajtóközlemények és blogbejegyzés:

 

[2] A DDT-ről:

DDT-t az 1968-i betiltásáig gyártott a BVM, ám utána még évekig használták országszerte. Ez a világszerte betiltott rovarirtó szer felhalmozódik az emberi szervezetben, és kockázatot jelenthet a születendő gyermekre (rendszeres koraszülések, alacsony születési súly, fejlődési rendellenességek), beavatkozik a hormonrendszerbe, károsítja a szaporodási képességeket, és hozzájárulhat endometriózis kialakulásához is. A DDT-nek alacsony rákkockázata is van, ám a Budapesten élők sajnos sokkal jelentősebb rákkeltő hatásoknak is ki vannak téve. A DDT a korábbi használat miatt nagyon sok hazai talajban jelen van, sőt az anyatejben is kimutatható országszerte.

[3] A mintavétel nem reprezentatív, így az eredmények nem adnak képet a terület szennyezettségéről. A mérések célja pusztán annak vizsgálata volt, érheti-e szennyezés a lakóterületeket a Budapesti Vegyiművektől.

[4] Elképzelhető, hogy a DDT-szennyezettség a kiskertekben történt korábbi használatból, vagy a csirkék tápjából származik, noha lehetőségeinkhez képest meggyőződtünk arról, hogy ezek a források kizárhatóak.

[5] http://kimittud.atlatszo.hu/request/ix_keruleti_illatos_uti_volt_bud_2?unfold=1

 

Kérdések és válaszok

Mit lehet eddig tudni az Illatos úti szennyezésről?

Elkezdték elhordani a hordókat, vagyis megoldódott az ügy, nem?

  • A katasztrófa közeli állapot valóban megszűnt azzal, hogy elkezdték elhordani a hordókat, így az azok szakszerűtlen tárolásából fakadó közvetlen tűz- és robbanásveszély elhárult. A területen azonban a talaj és a talajvíz az éveken át tartó szakszerűtlen tárolás miatt jelentősen elszennyeződött, és ez érintheti az üzem közelében szélirányban élő lakosságot.

Eddig mit tett a Greenpeace?

  • 2015 áprilisában felhívtuk a döntéshozók, a média és a lakosság figyelmét az Illatos úti helyzet, illetve a konkrétan tárolt egyes anyagok veszélyeire, kockázataira. Levelet írtunk az illetékes minisztereknek: dr. Pintér Sándorbelügyminiszternek és dr. Fazekas Sándorföldművelésügyi miniszternek, amelyben 3 pontos intézkedési programot javasoltunk: http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Budapesti-Vegyimvek–a-Greenpeace-harompontos-intezkedesi-javaslata/. Bejelentést tettünk a Katasztrófavédelemnél, és adatokat kértünk tőlük, valamint szóban többször egyeztetettünk a Kormányhivatallal is. A hivatalos csatornákon túl tájékoztattuk a nemzetközi nyilvánosságot, és részletes háttérinformációkkal segítettük a témával foglalkozó médiumokat.

Mit vizsgált most a Greenpeace? Mi volt a teszteléssel a célja?

  • Két, a Budapesti Vegyiművek területétől 600 méteren belül délre élő lakostól kértünk csirketojás-mintákat. Mindketten saját fogyasztásra tartanak baromfit a kertjükben. A földet kapirgáló állatok folyton ki vannak téve a talaj szennyezőinek (por, növény, giliszta, csiga stb.), így szervezetükben feldúsulnak bizonyos anyagok, így például a DDT és bomlástermékei. Tojásaik vizsgálata ezért segíthet felmérni, hogy a Vegyiművek talajába került szennyezés kijutott-e a területről és érinti-e a környezetet.

    A mintavétel nem reprezentatív, így az eredmények nem adnak teljes képet a terület szennyezettségéről. A mérések célja pusztán annak vizsgálata volt, hogy egyáltalán kikerülhetett-e a Budapesti Vegyiművek területéről a szennyezés, és elérhette-e a lakott területeket. Jelen helyzetben egyedül az garantálta volna, hogy nem jutott ki DDT-szennyezés a telephelyről, ha az anyag egyáltalán nem lett volna kimutatható a tojásokból. Így viszont további vizsgálatok szükségesek a Budapesti Vegyiművek által okozott szennyezés kiterjedésének megállapítására.

Csak DDT-t kerestek a tojásban?

Nem, több betiltott klórozott szerves növényvédő szert is vizsgáltunk, melyek jellemzően feldúsulnak az élő szövetekben. A mintákban csak DDT és származékai voltak kimutathatók értékelhető mennyiségben. HCH vegyületek szennyezésétől is tartottunk, ám ezen anyagok jelenlétét a nem reprezentatív vizsgálatunk nem igazolta. A talajvíz szennyezőire, mint a benzol és a klórbenzol kevésbé jellemző ez a felhalmozódás az élő szervezetben.

Miért pont tojást vizsgáltak?

  • A tojás zsíros közeg – az átlagos zsírtartalma 10% –, így a DDT és hozzá hasonló klórozott szerves növényvédő szerek jobban felhalmozódnak benne a környezethez képest. Emellett a baromfik egész nap érintkeznek a talajjal; táplálékuk részei a talajlakó giliszták is, melyekben eleve felhalmozódhat a most vizsgált szennyező anyag.

Honnan vannak a tojások?

  • Két, a kertjükben saját fogyasztásra baromfit tartó helyi lakostól kértünk 6, illetve 10 tojást. Az egyik baromfit kukoricával, a másikat kukoricával és a kisállat-kereskedésben kapható papagájeledellel etették.

 

Mit talált a Greenpeace pontosan a tojásban?

  • Az egyik tojásmintában a DDT-nek és bomlástermékeinek mennyisége 1,689 mg/kg volt: ez a 0,05 mg/kg-os határérték több mint harmincszoros túllépése. A másik mintában 0,059 mg/kg-nyi mennyiség volt mérhető, ami csekély határérték-túllépésnek számít.

Mit bizonyít a mérés?

  • A mérés azt igazolja, hogy a tyúkok DDT-vel és bomlástermékeivel érintkeztek, de hogy pontosan honnan került oda az anyag, még bizonyítás kérdése. Ennek forrása lehetett a szennyezett környezetből származó szennyezett táplálék. A környezet szennyezése eredhet a kert földjében régről megmaradt DDT-ből, de a szél a Budapesti Vegyiművek szennyezett porát is idejuttathatta. Mivel a tyúkok külső forrásból származó táplálékot (papagájeledelt) is kaptak, az sem kizárható, hogy ez a táplálék tartalmazta a DDT-t.

Tudható-e, hogy kiktől származnak a vizsgált tojások?

  • A helyi lakosok nevét nem fedjük fel, hogy megóvjuk őket a kéretlen figyelemtől. Az érintettek számára bőven elég probléma önmagában a szennyezettség is. Azt viszont fontos leszögezni, hogy a baromfikat saját fogyasztásra tartják, a tojások tehát nem jutottak bolti forgalomba.

Mit kell tudni a DDT-ről?

  • A DDT (diklór-difenil-triklóretán) egy rovarölő szer, amelyet az 1940-es évek óta használtak itthon rovarirtásra. A Budapesti Vegyiművek az 1950-es évektől betiltásig, 1968-ig gyártott DDT-t. Ez az anyag felhalmozódik az emberi szervezetben, és kockázatos lehet a születendő gyermekre (rendszeres koraszülések, alacsony születési súly, fejlődési rendellenességek), beavatkozik a hormonrendszerbe, károsítja a szaporodási képességeket, és hozzájárulhat endometriózis kialakulásához is. A DDT-nek mindemellett alacsony rákkockázata is van, bár meg kell jegyezni, hogy a Budapesten élők sajnos sokkal jelentősebb rákkeltő hatásoknak is ki vannak téve. Noha az anyagot itthon 1968-ban betiltották, még jó pár éven át jelentős mértékben használták, és a korábbi használat miatt nagyon sok hazai talajban máig jelen van, sőt, az anyatejben is kimutatható országszerte. A DDT-t a 2004-ben életbe lépett stockholmi egyezmény világszerte betiltotta. Ennek ellenére pár országban – például a szúnyogok és a malária elleni harcra hivatkozva – a mai napig használják.

Ki vizsgálta be a tojásokat?

  • Egy független, Magyarországon akkreditált laboratórium. A hatóságoknak elküldtük a labor adatait, és a mérés pontos körülményeit.

Mikor vették a mintákat, és mikor érkeztek meg az eredmények?

  • A tojásokat 2015. május 14-én, illetve 21-én kaptuk, és 22-én adtuk le a laboratóriumban. Az eredmények június 5-én érkeztek meg.

Mi történt az eredményekkel, kiket tájékoztattak az eredményekről?

  • Tájékoztattuk a NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságát, a Pest Megyei Kormányhivatalt és az Országos Közegészségügyi Központot.

Ellenőrizték a minták hitelességét ellenmintával?

  • Mivel a mérés bármikor könnyen reprodukálható újabb tojásokkal, ezért ellenmintára nem volt szükség.

Mi a Greenpeace javaslata?

  • Követeljük, hogy derítsék ki a tojások szennyezettségének okát, illetve az alapos felmérést: a Budapesti Vegyiművek területén tárolt, illetve a talajra, a talajvízre jellemzőszennyezők vizsgálatát a talajban, a talajvízben (a fúrt kutakban), az ülepedő porban, illetve a biomonitoringot (esetleg vér- és anyatejvizsgálatot);
  • a terület mielőbbi kármentesítését, a szennyezés terjedésének megakadályozását;
  • az esetleges további szükséges intézkedések felmérését és végrehajtását.

Végez még további teszteket a Greenpeace?

  • Igen, tovább fogjuk vizsgálni a környezet szennyezettségét.

Hogyan kerülhetem el a szennyezést? Mit ehetek és mit nem?

  • Ha a Budapesti Vegyiművektől pár száz méteren belül lakik szélirányban (dél-délkeletre), akkor érdemes vizsgálatot kérnie a házilag termelt tojás, és olajos növények fogyasztása előtt. Ha beigazolódik a gyanú, hogy szennyezett a terület, akkor lehetőleg vegyen új csirkét, a régit ne adja el, ne egye meg a vizsgálatig. Etesse ellenőrzött bolti táppal, vagy nem helyben termett kukoricával. Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy csak a Budapesti Vegyiművektől kevesebb mint 700 méteres távolságon belül, helyben termelt tojásokat vizsgáltunk, két forrásból, és valószínűtlen, hogy a szennyezés sokkal messzebbre terjedt volna.

Melyik boltban vásároljak?

  • Bármelyikben. Mérésünk nem a boltban kapható tojások minőségét ellenőrizte, hanem a Budapesti Vegyiművek által okozott szennyezettséget vizsgálta a környékről származó tojások segítségével. A tojások saját fogyasztásra tartott házi tyúkoktól származtak, és bolti forgalomba nem kerültek.