A nem jogalkotási célból született állásfoglalást 341 szavazattal fogadták el, 281 ellenszavazat és 81 tartózkodás mellett.
Az állásfoglalásért felelős német szocialista képviselő, Maria Noichl kifejtette: „Nézeteltéréseink ellenére képesek voltunk az alapvető célra koncentrálni: a nemek közötti egyenlőség megteremtésére Európában. Az állásfoglalás kiegyensúlyozott és a jövőre fókuszáló kiindulási pontként szolgál a nők és férfiak egyenjogúságát célzó új uniós stratégia számára”.
A nők elleni erőszak új megjelenési formái elleni fellépés
A képviselők felkérik az Európai Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb terjesszen elő a nőkkel és lányokkal szembeni, illetve a nemi alapú erőszakkal kapcsolatos átfogó, kötelező erejű szabályokat. A képviselők a tagállamokat a családon belüli erőszak felszámolását célzó (Magyarország által aláírt, de az országgyűlésben még el nem elfogadott) isztambuli egyezmény mihamarabbi ratifikációjára kérik. Különös figyelmet kell szentelni a nőkkel és lányokkal szembeni agresszió új formáira: az interneten zajló zaklatásra, nem kívánt követésre és megfélemlítésre.
Az állásfoglalás arra is rámutat, hogy a nők körében egyre gyakoribb szegénység a leánykereskedelem, a szexuális kizsákmányolás és a kényszerprostitúció terjedéséhez vezethet, ezért a tagállamoknak ki kell találniuk, hogyan foghatják vissza a keresletet és milyen módon tudnak kiutat mutatni a prostitúcióból.
Több nőt a vezető állásokba!
A képviselők felkérik a tagállamok minisztereiből álló Európai Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb alakítsa ki közös álláspontját a női kvótáról, amely már több tagállamban eredményesen működik. A tagállamoknak és az uniós hatóságoknak saját döntéshozatali szerveikben is törekedniük kell a nemek közötti egyenlőség szavatolására például úgy, hogy egy-egy magas pozícióra női és férfijelöltet is állítanak.
Egészség és oktatás
A Parlament jó minőségű és könnyen elérhető információkat kér a tagállamoktól a szexuális és reproduktív jogok, valamint a törvényes és biztonságos abortusz és fogamzásgátlás területén, kiemelve: a nők joga, hogy saját testük felett rendelkezzenek. Az iskolákban be kell vezetni a szexuális oktatást – emeli ki az állásfoglalást.
Hogyan hozható egyensúlyba a család és munka?
A női munkavállalók arányának növekedéséhez megfelelő időtartamú és arányú anyasági, apasági és szülői szabadságra van szükség. A szülők számára megfizethető, jó minőségű gyermekgondozási szolgáltatást kell biztosítani ahhoz, hogy a nők és a férfiak egyaránt fenntarthassák a teljes munkaidős állásukat.
A képviselők hangsúlyozták: a családi élet és a munka igény szerinti egyensúlyba hozatalához a férfiak és a nők számára is rugalmas munkavégzési formákra van szükség.
A tagállamoknak a nők által végzett, esetleges és be nem jelentett munkák visszaszorításán kell dolgoznia, mivel az ilyen munkák pusztán a szegénység terjedéséhez járulnak hozzá, vélik a képviselők. A Bizottságnak és a tagállamoknak a férfiak és nők fizetése és nyugdíja közti különbség csökkentésével is foglalkozniuk kell.
A nemek arányának kérdése uniós ügyekben
A tagállamoknak sürgetnie kellene, hogy a médiában és a hirdetésekben kiegyensúlyozott, nem sztereotip nőkép jelenjen meg.
A Parlament szerint az egyes kisebbségekbe (fogyatékossággal élő, bevándorló, etnikai kisebbségbe tartozó, roma, idősebb, egyedülálló, vagy az LMBTI [leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális] közösségbe) tartozó nők jogainak megerősítésére is jobban oda kell figyelni.
Az LMBTI-személyek – legyenek diákok, szülők vagy tanárok – iskolai megfélemlítése és a velük szemben táplált előítélet leküzdésének meg kell jelennie a nemi sztereotípiák elleni uniós lépésekben, fogalmaztak a képviselők. Az oktatás és a nők társadalmi érvényesülése szintén meghatározó szerepet játszik a nemi sztereotípiák elleni küzdelemben és a nemi hovatartozás alapján történő megkülönböztetés megszüntetésében.
Az Európai Uniónak példaértékűen kell megvalósítania a nemek egyenjogúságát. Ezen szempontnak, valamint a nők vagy férfiak elleni erőszak elleni fellépés aspektusának az unió kül-, fejlesztési és kereskedelmi politikájában is meg kell jelennie, szögezi le az állásfoglalás.
A Parlament felszólítja a Bizottságot, hogy minden jogalkotási javaslatával és a kormányzás minden szintjén ügyeljen a nemek közötti egyenlőségre, a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezésre, és a nemi szempontokat feltáró hatásvizsgálatok elkészítésére.
A tagállamoknak is oda kell figyelniük költségvetésük tervezésekor a férfiak és nők egyenlőségére, amelyhez a kormányzati politikáknak és programoknak, az egyes szakpolitikákra jutó összegek elosztásának, illetve az elosztás nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásának elemzésére van szükség – fogalmaz a szöveg.
Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető (2015.6.9.)
A plenáris vita felvételről (2015.6.8.)
A nemek közötti egyenlőség: vita a Parlamentben (cikk, 2015.6.8.)
EP kutatószolgálat: az Unió új egyenjogúsági stratégiája felé (angolul)
Az Európai Bizottság 2014-es jelentése a nők és férfiak közötti egyenlőségről (angolul)
A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó mutató segítségével mérhető, hogy milyen előrehaladás történt az egyenlőtlenségek felszámolásában a különböző tagállamokban és milyen közel álltak a teljes egyenjogúsághoz 2010-ben. A mutató a teljesítménybeli különbségeken alapszik meghatározott területeken, mint például a munka, a fizetés, az idő, vagy az egészség. A különböző részmutatókat összegezve alakul ki a végső eredmény, ahol az1 ateljes egyenlőtlenséget, a100 ateljes egyenlőséget jelenti. 2010-ben az EU 27 tagállamában az átlag 54 volt; Magyarország mutatója 41,4 volt.
