Gyönyörű lett! Közép-Európa talán legnagyobb angolkertje kezdi visszanyerni 19. századi formáját, azt a pompás képet és hangulatot, amelyet Pollack Mihály, a magyar klasszicizmus nagy mestere álmodott és teremtett meg éppen kétszáz esztendővel ezelőtt Dégen a szerfölött népes, sokágú Festetics család egyik grófi sarja, a császári és királyi kamarás Antal felkérésére. (A másik Festetics Antal, aki gróf ugyan, de nem arról híres, hanem arról, hogy német egyetem osztrák tudós professzora, vadbiológus és etológus, a Fertő Nemzeti Park kezdeményezője.)
A Magyar Nemzeti Múzeumra különösen hasonlító dégi főúri kastély, amely igen nagy valószínűséggel éppen a Széchényi Ferenc gróf által alapított múzeum előtanulmányának is tekinthető, 1810–15 között épült. A mintegy háromszáz holdas birtok ideálisnak mondható területen, természetes vízfolyások mentén, romantikus patakok, tavak, mesterséges szigetek előterében, művészien megtervezett és telepített angolkertjét messzi földről érkezett vendégek is megcsodálták. (A tervezője nevét feledte az emlékezet, ám korántsem valószínűtlen, hogy Pollack Mihály volt…)
A kertrekonstrukció I. ütemének mai hivatalos avatásán a többi között elhangzott, hogy a (nyolcmilliárd forint fejlesztési pénzzel sáfárkodó) Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ országos kastély-felújítási programja Fejér megyét mintaprogramként kezeli. (Az esemény legmagasabb rangú köztisztviselője meg is jegyezte: „Szerencse, hogy miniszterelnökünk e megyének a szülötte…”.)
Átfogó kastélyturisztikai koncepció is említtetett, ám amikor az Infovilág szerkesztője konkrétumot szeretett volna megtudni róla, a miniszteriális illetékes kitért, mondván: még nincsenek nyilvános részletek. Mindazonáltal „a kormány kellő figyelmet fordít a magyar klasszicista építészet eme gyöngyszemére…”
Szóba került a helyszín megközelítése, mivel ma egyáltalán nem vonzó az oda vezető út. És persze az sem maradt kérdés meg említés nélkül az Infovilág színeiben, hogy milyen jövőt szánnak az állami tulajdonú műemléknek. A dégi Festeticsek (a család innen elszármazott tagjai Olaszországban élnek) egykori kastélya ugyanis a II. világháború után volt hadikórház, görög menekült gyerekek otthona…miközben berendezését széthordták, ami pedig itt maradt, azt elpusztították vagy az enyészet martalékává vált.
Minden bizonnyal milliárdokra lenne szükség ahhoz, hogy hazánk egyetlen, látogatható (régi fényéből, szépségéből egyelőre csak keveset megmutató) klasszicista kastélya visszanyerje eredeti pompáját. Épületállaga siralmasan megromlott (a hideg idő beálltával – fűtés híján – zárva tart), szegényes kiállítása nem sok élménnyel ajándékozza meg a látogatót, miközben a turizmust tudásukkal szolgálni igyekvő néhány munkatársa sok érdekességgel gazdagítaná az oda betérőt. Egyebek között azzal, hogy a kastély a magyarországi szabadkőművesség titkos központja lehetett, itt rejtegették a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát, meg hogy Festetics Antal is szabadkőműves volt…
Ajánlható tehát (persze, csak ötletként) a hasznosításra akár az is, hogy legyen a dégi kastély a ma is élő, létező, működő szabadkőműves mozgalom európai, netán világközpontja. A sokmillió tagot számláló, titkok övezte mozgalom sok tekintetben napjaink erkölcsi értékei mentén, a szellem szabadságának egyetemességét vallva, a felvilágosodás hagyományait követve tevékenykedik, emberhez méltó elveket képvisel.
Ha ennél jobb ötlete van a kormányzatnak, tessék, tegye közzé mielőbb, szükség szerint hadd finomíthasson rajta a köz, elvégre ez lenne a demokratikus megoldás.
Az Infovilág Dégre meghívott munkatársa arra is kíváncsi volt, hogy tett-e valamit a mai tulajdonos a kastély egykori, napjainkban talán még itt-ott föllelhető berendezési tárgyainak a visszaszerzéséért? A helység sokszoros egykori tanácselnöke és polgármestere (hivatása szerint történelemtanár), a Festetics Antal Alapítvány elnöke e sorok írójának elmondta, hogy miután 1944 őszén a grófék elmenekültek, a személyzet, élén a komornyikkal, szekérszám hordta el a mozdítható értékeket. Ezek, remény szerint, részben talán még fölkutathatók lennének – gazdagítandó a többségében üresen kongó termeket, szobákat.
Még egyszer a dégi kastélykertről: az újjáteremtésnek még két üteme hátra van, előreláthatólag a jövő év végére elkészül. Erre a célra megvan a pénz Brüsszelben. Az viszont ma még nem tudható, hogy a Pollack-mű, a kastély felújítására mikor és honnan lesznek milliárdok. A kívülálló is jól látja: sürgető az épületegyüttes szigetelése, mindenekelőtt az ajtók, ablakok cseréje, az eredeti (minden bizonnyal föllelhető) tervek, rajzok, fényképek alapján az építészeti helyreállítás.
Akár úgy, hogy a megye szülötte valamelyik stadionálmának megvalósítását jobb időkre prolongálják.
